Előre, 1914. február (10. évfolyam, 683-699, 670-675. szám)

1914-02-27 / 674. szám

A old*l -*■ Ili ■■ ■» ■ ■■■■ ■ • f •* AMERIKAI MAGYAR FORWARD Orsan oí the nnnítarlau MUNKÁSSÁG LAPJA. People »I America. Kiadja: at “ElUre” In«.himlő szüvetke- I Published by the: “ Előre” PahlKhlnt«et. 5 East Srd street.. New York. | Association, Ine. 5 E. 3rd tl.. Nett York. STEPHAN BALOG president. ALEX. MAGYARÓDY see-y JOSEPH TAKACS treat. Telephone: V514 Orehard._____________ ELŐFIZETÉSI ARA: SUBSCRIPTION RATES: Egy «vre .. .$4.00.1 negyed évre ..1.00 | one year . .$4.00 ] Three months $1.00 Fél évre 2.00 [ egy hőra ...—.40 | s;x months ..2.00 | One month . ■ .40 PUBLISHED EVERY DAY EXCEPT SUNDAY_________________________ Remittance« may be 1 Pény.küldemények po»tn. made by Pont Office or vncy Expr*»». oa*y or Sxpre«« Moiey Order« or S TRAlot* levélben küldendők, by Ke Kistered mall. _____________— Enteret! at the Nett YorkrYTYTro»! Ofllce o« Second Clnss tlntter--------- A «»SZABÁLYOZOTT kizsákmányolás \y egész nagy Egyesült Államokban sehol még egységesen nem intézkedik törvény a nők munkaidejéről. A kicsiny területen, District of Columbia-ban, ahol az egész Egyesült Államok törvényeit hozzák, szabályozták a nők munkaidejét. . , . ... , . . Wilson elnök már aláírta a törvényt, amely Districtul Colombiaban nyolc órában korlátozza a női munkát. A törvény általánosságban érvényes és nincsen kivétel. , , A nyolc órai munka után a munkásunk gyárban, üzletben, mosodában vagy vendéglőben egyaránt good bye-t mondanak. _ E törvény nem változtat semmit sem a munkásunk és a munkáltatók társadalmi viszonyán; bérrebszolgák maradnak a munkásnők, de a legeslegnagyobb bérért semadhatnak el többet, mint naponta nyolc órai munkaidőt. Még abba is beleavatkozik a törvény, hogy mikor dolgozhatnak a nők és a 18 éven aluli munkásnők munkaidejét a reggeli 7 órai kezdés és az esti 6 órai végóra közé szorítja. Előbb kezdeni nem lehet, később pedig végezni nem szabad. _ “ Erre a törvényre, amely a női munka kizsákmányolását megrendszabályozza az egész Egyesült Államokban szükség volna. WWWI Wilson elnök ugyanazzal a tollvonással, amellyel hitelesítette District of Columbia számára a törvényt, érvényessé tehette volna az egész Egyesült Államokra. De! Az egyes államoknak a munkásvédelem és a munkásvédtelenség dolgában olyan önállóságuk van, amelyet a szövetségi kormány megsértene, ha egy ilyen törvényt szövetségi törvénnyé emelne. És nem is csak az államok önállósága van útjában egy az egész szövetségre kiterjedhető törvénynek, maga a központi, szövetségi kormányhatalom, az elnök sem barátja annak, hogy a nők nyolc órai munka után mindenféle kalapjukat vegyék és kivonuljanak a shopokból. Ennyire nem terjed, sem a törvény benyújtójának, sem Wilson elnöknek demokráciája. De ez a törvény nélkülük is államról államra is hódítani fog. Szétviszi e törvényt a Szocialista Párt embertől-emberhez, nőmunkástól-nőmunkáshoz és ha elegen lesznek más államban, akik harcolnak a törvényért, akadni fog törvényhozó, aki benyújtja a nők nyolc órás munkatörvényét és lesz kormányzó, akinek akarva, nem akarva alá kell írnia a törvényt, amelyik háborúságot idéz ugyan elő a munkáltatók részéről, de viszont egész új életrendet, életmódot biztosít a nőknek. District of colmnbia-ban nyolc órán keresztül adhatják csak el munkaerejüket a nők és 16 órát maguknak kell tartaniuk. Törvény rendeli ezt. Nevezetes törvény, amely köívetélésképpen benne van a Szocialista Párt programaiiában. HARC A SZÓLÁSSZABADSÁGÉRT Tisza István még elbízza magát, ha néha-néha hírül viszik neki, milyen kurtán bánnak el törvény nélkül vagy akár a törvény segítségével is az Egyesült Államokban a szólásszabadsággal. West Virginiában egyszerűen lecsukták a munkáslap nyomdáját, Michiganben, Hancockban a finn lap egész szerkesztőségét letartóztatták! A két helyen lévő harcokból kifolyólag a Masses szerkesztője, Eastmann és rajzolója Young elvtárs megvádolták egy karikatúrában az Associated Presst, hogy a bányabárók szájaize szerint közölték a sztrájk eseményeket. A karikatúrát nem bírta el az Associated Press és Criminal Libel miatt perbe fogta két elvtársunkat, akiket vád alá is helyeztek. ..Tisza István sajtóbilincs törvénye sem fog különb üldözést foganatosíttatni a szerzők ellen, mint amilyent a szabadság minden érzékenykedése nélkül itten elkövetnek Ha igényt tartunk a sajtószabadságra, már itt is harcolni kell érte. AZ ELSŐ SZÁLLÍTMÁNY A newyorki szocialista nőbizottság az első láda ruha szállimányt útnak indította Calumetbe. Nagy batyukban, kosarakban hozták elvtársaink a ruhákat, amelyek meleget tartanak majd a fázó bányászok testén." Az elküldött ruhákat, kibéleltük velük érző szívünk meleg szeretetével. MOYER DEPORTÁLÁSA A kongresszusi bizottság most annak a durva támadásnak a körülményeit vizsgálja, melyet a polgári csőcselék a unió elnöke és egy másik tisztviselője ellen elkövetett. — A katonaság visszaélései. Hancock, Mich., február 26. A kongresszusi bizottság ma a Western Federation of Miners el .nökének, Charles H. Moyernek és számvizsgálójának, Charles Tannernek múlt évi december 26-án történt megtámadtatásával és deportálásával foglalkozott. Az első tanú az ügyben maga Tanner volt. Tanner elomndta, hogy Cruse sheriff látogatást tett Moyernél a Scott Hotelben levő szobájában. Rábeszélni igyekezett M nyert, hogy adjon ki nyilatkozatot, melyben szólítsa fel a sztrájkolókat arra, hogy fogadjanak el adományokat a polgároktól a Red Jacketben karácsony estéjéntörtént katasztrófa áldozatainak rokonai számára. Moyer megtagadta a kérést, azt mondván, hogy az emberek maguk határozzanak ebben a kérdésben. A sheriff távozása után egy csoport ember, akiknek mindegyike a Citizens Alliance jelvényét viselte, tört be a szobába. — Az egyik ember egyautomatikus revolverrel támadott meg — monda Tanner —, a többiek pedig Moyerre rohantak és verni kezdték. Egy ember Moyer revolverével fejbevágta. A revolver ekkor elsült és a golyó A Moyer fejét súrolta. Tanner azután elmondta, hogy Moyert és őt végig hurcolták Hancock utcáin a hídon keresztül Houghtonig. A támadók kicsavarták karjaikat, megrugdosták őket, arcul ütötték és azzal fenyegették ötcet, hogy a tóba dobják. Azután egy Chicago felé induló vonatra tették őket és azzal fenyegették, hogy ha valaha vissza mernek térni, akkor mindkettőjüket fölakasztják. Tanner vallomása után Dan Sullivan, a rézbányászok uniójának kerületi elnöke, elmondta, hogy a katonák megzavarták a sztrájkolók békés fölvonulását szeptemberben. Abbey tábornok felszólította őt, hogy hagyják abba a fölvonulásokat. Pepper ezredes a katonaság részéről tiltakozott, amikor Hilton, a bányászok ügyvédje, azt kérdezte a tanútól, hogy látott-e berúgott katonákat. A bizottság azonban jegyzőkönyvbe vette, hogy egy szombaton Sullivan látott egy katonát a szeszes italok hatása alatt. — Egy veterán az illető katonát karon fogta és azt mondta neki, hogy ne hozzon szégyent az egyenruhára — mondta Sullivan. . A bizottság a kirendelt katona ,ság több tisztjét is megidézte. A Meyer-üggyel a bányászok ügyvédjei befejezték előterjesz- ,téseiket és miután a társaságok ügyészei még nem készültek el mondanivalóikkal, a bizottság a kihallgatásokat szombatig föl- fölfüggesztette. Időközben a bizottság tagjai bejárják a sztrájkterületet és megtekintik a bányáiént ”A bányászok angyala. Calumet, Mich., február 26. A new yorki vagyonos társaság egyik gyönyörű hölgytagja, Miss Marie Baca, otthagyta fényesen berendezett otthonát és két hónap óta a sztrájkolók között tartózkodik, hogy amennyire képessége engedi, segítsen a sztrájkolók családjai szenvedésének enyhítésén. A sztrájkolók elnevezték őt a ‘‘bányászok angyalá”nak. Miss Byrca már régen érdeklődik a társadalmi bajok tanulmányozása irán, éveket töltött egy álattenyésztő telepen, kitűnően lovagol és a friss levegő áldásai-nak egyik legbuzgóbb hirdetője. A michigani sztrájkról California A BIZOTTSÁG ELŐTT időzése alatt értesült a lapokból és pár nappal később Red Jacket- be érkezett ajánló levelekkel a unió tisztviselőihez. A legborzasztóbb hidegben is szánnal bejárja a sztrájkterületet, saját pénzéből ruhaneműeket és élelmiszereket oszt ki a gyermekek közt. Minden reggel elindul egy red jacketi kis szállodában levő lakásából. Trinidad, Colo., február 26. Ma a bányatársaságok ügyészei kezüléi meg előterjesztéseik megtételét a kiküldött kongresszusi bizottság előtt. Mindenekelőtt a rabszolgaállapotokat igyekeztek megcáfolni. A Victor-American Fuel Com pany ügyvédei azt mondják, hogy a társulatoknak több mint száz tanújuk van, de időkímélés szempontjából a tanukat gondosan megválogatják és csak azokat hallgattatják ki, akiknek a legfontosabb mondanivalójuk van. SLOS2 --------------------------A nő legnagyobb szükséglete írta Lillian H. Rostow. Bár a nőnek, mint emberi lénynek első s legfőbb szükséglete az, hogy függetlenül és szabadon élhesen hasznos és boldog életet, ám ez nemcsak a nő, hanem a férfi szükséglete is. Azért azt hiszem, hogy a nő szívének legfőbb és legerősebb vágya a szeretet s annak kifejezése, ha behatolunk a fényűzésben tespedő, vagy a nyomorban s nehéz munkában küszködő vagy az intelligens felvilágosult nő lelkivilágába, annak legmélyebb rejtekén bizonyára megtalálnék a szeretet, iránti vágyakozást. Bár a gazdag leány a rangról álmodozik, álmainak koronája mégis a herceg, akit gyöngéden szeretni tudna s akihez ragaszkodna. (Hajh! Az ilyen álom azonban gyakran azzal végződik, hogy a szeretetet valaimely nemtelen am- , hidónak feláldozzák.) S nővérünk, aki napról-napra a gyárban végez testet-lelket ölő munkát, akinek egészsége és ifjúsága élte tavaszában hervad el, szintén bemehet a remény határ talán birodalmába. Ő is arról álmodozik, hogy valamikor szerelem fogja felvidítani örömtelen életét s ha az alkalom megjelenik, örömmel megragadja. Gyakran elcsügged az eredménytelen keresésben s elfogad bármily pótlékot szükségből vagy kényszerűségből. Az intelligens nő melegen fogadja a szeretőt, akit mint társat és mint barátot is üdvözölhet. Lelkét felvidítja és gazdagabbá teszi álma beteljesülte. Azokban az otthonokban, ahol szeretet van, boldogság is van. Mikor a szeretet, mely rejtve szunnyad az emberek szivében, felszabadulhat, akkor fog az igazi civilizáció ránk virradni, eltüntetve minden korlátot s akadályt amely ma nem engedi, hogy igazi, emberi életet éljünk. -----------------Sztrájkok A következő helyeken a munkások bérharcban állanak s oda magyar munkás ne utazzon: Coloradóban a szénbányászok; Michiganban a rézbányászok; Milwaukeeben a cipőgyári munkások; Buffaloban a Gould-gyár molderjei; New Yorkban a Holbrook automobilgyár munkásai sztrájkolnak. A MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ ÉS ÖNKÉPZŐ SZERVEZET ORSZÁGOS SZERVEZŐJÉNEK KÖRÚTJA. Márc. 1-én Perth Amboy, N. J. Márc. 2, 3, 4-én Elizbeth, N. J. Márc. 5, 6, 7-én Passaic, N. J. Kertész József, közp. titkár. Kulturkép a magyar vendvidékről. "Az Est" írja: Nem kell ide se bevezetés, se hangulatos befejezés, se ügyes kommentár; néhány száraz, de feltétlenül hiteles szám elmond mindent. Tótkeresztúr a vasmegyei vendvidéknek egyik nagyobb községe. 372 mindennapos és ráadásul még 152 ismétlőiskolás tanuló lá■ fogatja a tótkeresztúri iskolát, részben 6—7 kilométeres távolságokról, sáros, agyagos hegyeken keresztül, farkasordító hidegben, vad hófúvásokban,a mikor lehet. No és mivel azon vidéken a múlt hetekben nagy hó esett, ott most hó-,szintidő van. Ismer-e ilyet hivtalosan a magas magyar közoktatásügyi minisztérium? Aligha. De bizonyára ismer olyan törvényt, amely megállapítja, hogy 80 gyermeknél többet (mindennapost, és ismétlést együttvéve) egy tanító nem taníthat; tovább hogy 3 kilométernél nagyobb távolságra nem köteles a gyermek iskolába járni, és hogy amely községben 30 tanköteles van, ott iskolát kell állítani. Ez a törvény 1868- ból való. Minek addig új törvényeket csinálni, míg a régiekvégrehajtatlanok? ... Ámbár igaz, az újakat — a több újoncról, több adóról szólókat — a legnagyobbpontossággal végrehajtják, így mostan 208 tanulás tantermek terjesztenék a magyar kultúrát legalább télen, ha megengedné a 6—7 kilométeres távolság, a fagy és a friss hóesés. (Tavaszszal és őszszel úgy sem engedi meg a mezei munka.) Ez is speciális magyar kulturvonás, hogy Felsőszentbenedeken van római katolikus iskola, de a 25 evangélikus gyermek onnan Tótkereszturra jár, 6—7 kilométer távolságra, mert más a katolikus, meg más az evangélikus egyszeregy és így a katolikus meg az evangélikus gyermek nem fér meg egy iskolában, a község vagy az állam pedig nem állít nekik közös iskolát. Mellesleg azonban a “külközségek" már három éve fizetik az 5 százalékos iskolaadót, amit csak állami vagy közöségi iskola céljára lehet kivetni, de fizetik e mellett az egyházi iskolaadót is. Az osztályharc írta Edwin W. Wheat. A társadalom két részre oszlik, az egyik, amely DOLGOZIK, a másik, amely FOGYASZT. A minkásosztály csinál mindent (kivéve természetesen a természeti kincseket), s abból, amit a munkásosztály csinál a túlnydulóan nagyobb részt a kapitalista osztály fogyasztja el úgy, hogy a munkásosztálynak alig marad valami a puszta létfentartásra. . A munkásosztály magasabb béreket, rövidebb munkaidőt, olcsó árakat, táplálékot és tüzelőanyagot akar. A kapitalista osztály alacsony béreket, hosszú munkaidőt, magas szükségleti árakat akar a munkások részére. Ebből áll dióhéjban az osztályharc lényege. Ami jó az egyik osztálynak, az rossz a másiknak. Ne feledjük ezt s ha legközelebb valaki azt mondja neked, hogy a "tőke és munka érdekei azonosak”, azt lényegesed meg az őrültek házával. Minél nagyobb részt sajátít ki magának a kapitalista osztály a munkásosztály termékeiből, annál kevesebb marad a munkásosztálynak. S minél nagyobb részt tart meg magának a munkásosztály, annál kisebb részt vehetnek maguknak a kapitalisták. “Osztozkodás”, ez nem helyes. Miért osszák meg a munkások munkájuk eredményét az élős diekkel ? De mi balekok vagyunk! Mi még megköszönjük a kapitalistáknak, amiért megengedik nekünk, hogy megnyutassuk magunkat velük, ezek kinevetnek bennünket s folytassák a nyúzást. A mi számunk millió a kapitalisták minden ezréhez hasonlítva. Miért fél az elefánt az egértől? A NAPZ :BOTON!) Uft “ LÁNGVILÁGA! BÁRÓJA Tudjuk, hogy a naptól fényt, melegséget, életet, tenyészetet kapunk, de a legfontosabb behatásokról, amelyeket a nap a földünkre gyakorol, még nincs tudomásunk. Ha a nap valahogyan eltűnnék a semmiségbe, akkor földünk a többi bolygóval együtt azonnal a leghatalmasabb bolygó körül, a Jupiter körül keringene. A nap tömege azonban oly borzalmasan nagy, hogy a legélénkebb fantáziával sem képzelhetünk olyan esetet, mely az ő domináló ílását fenyegetné, a nap akkora, hogy ha üresnek gondoljuk, benne a föld kényelmesen elférne úgy, hogy a hold is körülötte forogna a mostani távolságában, s azon fölül még akkora hely maradna, mint amekkora a földnek a holdtól való távolsága. Ez az összehasonlítás is mutatja az égő csillagnak rengeteg voltát, amelynek felülete tizenegyezerkilencszázszor, a tömege pedig egymillióháromszázezerszer nagyobb a földénél. Mivel azonban a föld négyszer sűrűbb, mint a nap, ennek tömege csak 325 ezerszer akkora, mint a földé. Továbbá a tömege 700 szer akkora, mint összes bolygóié összevéve, úgy, hogy hatalmas vonzóerejével játszva megtartja őket a bűvkörében. A nap roppant tömege miatt a nehézkedési viszonyok is mások ott, s az az ember, aki a földön 100 kilót nyom, a napon 2760 kilót nyomna. A napon nemcsak semmiféle lény nem élhet, de semmiféle szilárd test nem létezhetnék rajta, lévén a hőfoka körülbelül 5300 Celsius fok, amelynél még a gránitsziklák is gázokká változnának. A színképelemzés, a spektoheliograph s más tudományos módszerek segítségével megállapították, hogy a nap felülete négy részből áll. A legelső réteg az u. 11. photosphéra. E fölött van egy másik, valamivel alacsonyabb hőfokú réteg, amelynek vastagságát 200 mérföldről becsülik a tudósok. E fölött van mintegy 1 4—6 ezer mérföld vastagságban a chromosphéra, s e fölött következnek 15 ezer mérföld vastagságban az ú. n. protuberanciák, azok a hatalmas tömegek, amelyeket a nap kilövell magából, s amelyek égő hidrogén és calciumgázokból állanak. Ezeket azonban csak teljes napfogyatkozás alkalmával lehet észlelni. A coronának, annak a világító sphérának lényegét, amely teljes napfogyatkozáskor a nap koronáját körülveszi, nem ismerjük. Csak annyit tudunk, hogy a corona szorosan összefügg a napfoltok tevékenységével. A corona akkor egyenletes, ha napfogyatkozáskor napfoltmaximum van. Ellenben ha ugyanakkor a foltok minimuma következik be, akkor a corona, a nap "dics sugara” egyenlőtlen, s itt-ott sokkal jobbankinyúlik, mint a többi részeken. Azt hiszik, hogy ez a nap mágnességének tüneménye, mint ahogy a földmágnességnek az északi fény a legismeretesebb tüneménye. A napfoltok is nagyban összefügghetnek a nap mágneses erejével, mert mikor a napon a foltok maximuma jelentkezik, s ez eléri a nap korongjának közepét, a földön úgynevezett mágneses viharok állnak be: a táv-, írók, a kábelek s más elektro- , Nem tanácsos dolog az amerikai magyarság hazafiságával foglalkozni, mert egy álnevű Botond úr, aki olyan bátor ember, hogy nevét sem meri kiírni, kissé vagy nagyon is tompa báróját balkezével megvillogatta a Szabadság című lap türelmes hasábjain, másik kezével meg a templomokat, Kossuth, Petőfi szobrokat, az egyletek zászlóit igyekszik helyükből kiemelni, hogy mindazoknak fejéhez verje, akik bátrabbak valónak és nevük aláírásával őszülte kritikát gyakorolnak az amerikai magyarsággal szemben. — Nagynevű és álnevű 'Botond ur két kézzel való mutatványa még mindig tetszést arat az amerikai magyarság egy részénél. Hogyne aratna?! Hisz az amerikai magyarság hazafias lázban ég. Ebben a különös betegségben, mintha még annak a fogalmát is elveszítenék, mi a haza és hazaszeretet. Az egyleti zászló, vagy a templom úgy tartoznak a hazafisághoz, mint amennyire az álnevű úr ténylegesen Botond. Az amerikai magyarság álnevű Botondjai és egyeli nevű vezérei, akik némileg szerényebbek és a maguk nevét használják, a hazafias lázban égő amerikai magyarokkal még azt is elhitethetik, hogy a zászló nyélben és zászlószövetben rejlik a hazafiság. Az álnevű Botond ur nagyon visszaél az amerikai magyarság hazafias lázával és a félrebeszélőknek zászlókról, Erzsébet királyné emlékünnepélyéről mesél. Elég elszomorító, hogy még meg is hallgatják. Botond úr megjegyzéseinkért talán ránk is megemeli bániját. Csak azután saját húsába ne vágja. Esernyő munkások mozgalma Az esernyőkészitők uniója fagygyülést hivott egybe, melyet egnap este tartottak meg és megen egy általános esernyőmtricás sztrájk rendezését beszélték meg. Végleges határozatot még nem hoztak. A Star Umrella Company elleni sztrájk, melyet ezelőtt két héttel kezdtek meg, tovább folyik. Miióta a sztrájk megkezdődött, a cég csődbe ment és a munkások abba akarták hagyni a bérharcot. Időközben azonban értesültek, hogy a cég egyezkedik hitelezőssel és azért elhatározták, hogy a sztrájkot folytatják. mágneses készülékek órákig fölmondják a szolgálatot, mert bennük önálló erős áramok jelentkeznek. S ugyanakkor ragyogó színpompájú északi fény szokott mutatkozni a földön. A színképelemzés kimutatta, hogy a napfoltok színképének sötét vonalai megfelelnek az ércek színképének, s így a napfoltok alig egyebek, mint izzó öregözök óriási felhői, amelyeket csak azért látunk sötéteknek, mert az izzó hidrogénnek őket körülvevő rétege még intenzívebben ragyog. A napfoltok átmérője 80—150 ezer mérföld, de vannak 300—400 ezer mérföldes érgázfelhők is, s ily hatalmas tömegű ízéről (ha gázalakban van is) föltehetjük, hogy nagy befolyást gyakorol a földmagnetizmusra. 3I5(31SI3li5JSI3M5I3íSJSMSÍHÍSI3ISISI31SJ3I5JElM3!313IESi3I3I313i3®3I3J3íSIHJ3I3EI3i'3í03í5ISMi31 I MI OKOZZA A VÁLSÁGOT? írta Joshua Wanhope Ára 10 cent. A legtöbb ember tévesen ítéli meg a válság okait. Azt hiszik, hogy egyes emberek idézték elő és egyes emberek szüntetik meg. Wanhope füzete a tudomá-nyos szocializmus alapján magyarázza meg a válság okait, amelyek a túltermelésben gyökereznek.