Előre, 1914. március (10. évfolyam, 676-699, 670-671. szám)

1914-03-21 / 692. szám

­.40 E L© R­E A7 AMERIKAI MAGVAR FARWARn OrAin of the Hiinanrlnn MI NKASSÄG I.APJA. 1 UK*» AGiy People of Amt-rleri Kindju: a* “Difire-' JnpklnilC wefivetke- | I*ul»Uslie<l by the ‘‘ElfirtC’ PabUs'WnS ert. S Bast Sr.I Street, New York. I Association, Ino. 5 F. .„’<1 St., New xorw STEPHAN BÁDOG president, ALEX. MAGVARODY seo y, JOSEPH TAKÁCS treas, Telephone: T514 Orchard.________ EDOrtZSTÉSI ARAI SUBSCRIPTION RATES! ffigy évre $4.no Kegyed évro $1-00 One year Í4.00 Three mprivhs Fél erre 2.00 Egy höra. —-AO six months 2.00 One month —.40 PUBLISHED EAEKY DA V l:\PEPT SUNDAY_________________________ Remittances may be Pénzkü­ldemények postal •nude by Post Office or Tn»V Express Money or-Hxpress Money Orders or (LAgEl|pNieron rosry pedig «iön­ by Registered mail.­lőtt levélben küldendők. Entered at the New York N. Y. Po st Office as Second Class Matter, MEGINT FORRADALMAT CSINÁLTAK Az I. W. W. megint bejegyezhet egy forradalmi na­pot­ a maga, saját, külön forradalmi naptárába. New Yorki hívei kitették magaikért és megint forradalmat csináltak, I. W. W. forradalmat. Megjelent vagy 50—60 bejegyzett, belső és be nem jegyzett külső I. Y­. W.-ja a szocialista pártnak a Cooper Unionban hirdetett gyűlésén és a tőlük megszokott mó­don minden ok nélkül megkezdték kiabálással, zavargás­sal a forradalmukat és csinálták is a forradalmukat mind­addig, m­íg meg nem jelentek a rendes befejező jelenet sze­replői : a rendőrök. Az I. Y­. W.-ták nem bírják ki a komoly mozgalma­kat, nekik minden körülmények között színpadi hatás kell és annyira a színpadi hatás kedvéért csinálnak min­dent, hogyha nem sikerül a munkásmozgalommal elér­niük, a mozgalom ellen is képesek fellépni. A templomokba való koldulásokba a rendőrség be­avatkozott és ez egy időre lecsendesítette az I. YY .­­Y. szín­padi forradalmaskodó szenvedélyét. Alig bírták ki a néhány napi szerepnélküliséget és a szocialista párt nagyszerű gyűlését választották ki alkal­mi, az egyhangú forradalmi bohózatok bemutatására. Annyira és annyiszor kompromittálja az I.­­­. W. a komoly forradalmat, hogy végtére a forradalmi munkás­ságnak a maga prezstizse érdekében a türelem álláspont­ját fel kell adnia és szigorú határvonalat kell szabnia a maga akciói és az I. W. W. kényelmű­ forradalmi bohóza­tai között. Első­sorban a pártsajtónak kell egységes és határo­zott magatartással lehetetlenné tennie, hogy az I. W. W hatásvadászó forradalmi játékai visszhangot keltsenek a kevésbé öntudatos munkások között. Ha megtűrjük az I.­­­. W. minden téren való akna munkáját, mindig ki lehetünk annak téve, hogy egy cso portja az I. YV. YV.-nak ránk provokálja a rendőrséget. Az I. W. W. nem akar egyebet, mint rendőri harcokat - - ez nála a forradalom. Lemondtunk már arról, hogy az I. W. YV.-val meg is értessük, miként akciói amelyek­re minduntalan a rendőrséget juttatja jelentőséghez, egye­nesen az osztály­harc kárára vannak. Az I. YY. W.-ból még a jóhiszeműség is hiányzik és a belátása és osztályöntudata is gyenge. Az­­ YY. YY., amely szervezettől az amerikai munkásság az ipa­ri union­izmus eszméjének propagálását remélte, egészen elfajult,, lezüllött és csakis a rendőrség veszi a hasznát" mert általa bőven arat olyan alkalmakat, amelyekhez még mentheti a társadalmat. Sok anyagi veszteségébe ke­rü­ltek az amerikai munkásmozgalomnak az I. YV. YV. for­rad­a­lmi kísérletezései és puccsjai. Az anyagi források teljesen kiürültek az T. YV. YV. számára. Ki van még az­­ YV. YYT. részére adakozó kedvben? Ki hajlandó még tovább is finanszírozni az. T. YV. YV.-nak rendőri provokációkkal egybekötött küszköd­éseit? A munkanélküliség ügyében tartott gyűlés ellen ter­vezett merényletük után nem lehet többé az egyéni haj­lam kérdése az I. YV. YV.-val szemben való viselkedés. A párt testületeinek kell világos határozattal távoltartania az I. YV. YV.-nak a zavarcsinálással megbízott tagjait. A határozatnak olyan világosnak kell lennie, hogy minden párttag résen álljon az egy ebbel sem, mint a szoci­alista párt gyűlásainak megzavarásával foglalkozó T. W. Y­r. cso­­portocskák ellen. A DÉLAFRIKAI REAKCIÓ, amely ellen az egész világ munkássága tiltakozó gyűléseket tartott a munkás­vezérek deportálása miatt, helyszínen súlyos vereséget szenvedett. A kilenc sztrájkvezér deportálása összefogásra, egy­értelmű szavazásra ösztönözte Délafrika munkásságát és az eredmény az, hogy a munkások többségben vannak a transvaali parlamentben. A választások fényes győzelmi sikere a deportált ve­zéreknek hívó üzenet, hogy térjének vissza az öntudatra ébredt munkások védelme alatt Transvaalba és folytas­sák a levert általános sztrájk után az egész munkásság osztályharcát. A kormánnyal szemben pedig hadüzenet a győzelem, amely íme nagyszerűen dokumentálja, hogy még Dél-Itá­liában sem erőszakoskodhatnak megtorlatlanul a munkás­sággal. JUJUTSU: Nézzék meg­ jól olvasóink egyik képünket, amelyik bemutatja a rendőrség kiképzését. Nem érdekte­len ránk nézve, mit tanul a rendőrség, mert másokon végzi a próbákat, hogy megtanulja a Jujutsu japán fogó- IGAZSÁG ÉS IGAZSÁG­SZOLGÁLTATÁS *— Dráma-vázlat, ~ André Lembreau?- komornyik volt Parisban Léon Attbieu milli­omos nagykereskedőnél, Made­line Pivon pedig komorna. Né­hány hónap előtt egyszerre kerül­tek oda. Rövidesen megszerették egymást. A férfi csak a szemeivel­­ kérdezte: — Szeretsz? Enyém leszel? A leány csak a szemeivel fe­lelte : — Szeretlek. A tied leszek. És megegyeztek, hogy férj-fe­leség lesz belőlük. — Nagyon helyes! — mondta Aubier úr, a milliomos nagyke­reskedő. — Szeretem, hogy így oldják meg a kérdést. Szeretem a tisztességes családi életet... —­ Nagyon helyes! — szólt Aubier-né, a milliomos nagyke­reskedő felesége. — Egy pillana­tig sem törtem volna, hogy a há­tamban tisztességtelen módon vessenek viszonyt, így itt marad­hatnak mindketten ... És megvolt a házasságkötés, Aubier ur és a felesége szép nász­ajándékot is adtak az ifjú pár f­­­iák, m ént Aubier u­r, a milliomos nagyke­reskedő, aki szereti a tisztességes családi életet. Így szólt Made­­eine-hez, a kom­ornához, im­már Andre Lambreaux-né asszonyhoz: — Mennyi havonta a pénzfize­tése? ■— Negyven frank. -T— Kereshetni­ mellékesen is. A férjének nem kellene róla tudnia. — Í­gy nem­ akarok keresni. — Mert ostoba... Nem is kér­­li, miképpen kereshetne melléke­sen ? ---Nem, mert sejtem mit akar mondani. Én pedig úgy nem aka­­rok ... Hiszen éppen ön mondja mindig, hogy szereti a tisztesség­i­­es családi életet. —­ Az más.­­Erről nem fog tudni senki ... fiát én az­ akarom, hogy az enyém legyen... Érti? Értem és sohasem leszek. Majd­­megmutatom . .. . . .Madeleine, ,a komorna, im­már André Lam­breaux-né as­-­s­zony. Összeroppanva vánszorgott k­i a szobából. Úgy zokogott, mint ,­i­nt mikor az anyját temették.­­ ' 3. ' Léon Aubrie-né, a milliomos |­­agykereskedő felesége, aki­ nem t­­­űri, hogy a házában tisztesség­ t­elen viszonyt kössenek, moso­­yogva mondta Andre Lam­­ireaux-nak, a komornyiknak. —• Ugy­e, szereti a feleséget? — Nagyon. — És nem csalná meg? — Nem én. -- Szép asszony csókjáért se? No ... Feleljen ... — Még a legszebb asszony csókjáért sem. — És ha olyan szép asszony kí­nálná a csókját, mint teszem ... no, kit is mondjak ..., mint pél­dául én ... —­ Asszonyom . . . Engedelmet . . . de . . . — Ugyan, te kis bolondom ... Hát ki tudja ezt meg? Hát én el­mondom talán a férjemnek vagy te a feleségednek ?... Te kis bo­londom, te ... — Igazán ... nem tudom... £L6£E Te kit gyávám!­­ne tudj te* semmit' sem. Minek törődni vala­mivel, amikor a?, élet lüktetését érzi a?, ember ... ? Gyere, ide gyere, ha im­ondom . . Hát majd én csókollak meg . .. 4. Ecou­ Aubier, a milliomos nagy­kereskedő, aki szereti a tisztessé­ges családi életet, így beszélt a bí­róság előtt: Igen, lelőttem azt a gazembert, mert láttam, hogy belegázolt a családi tisztességembe. Ak­atiasan rátámadt a feleségemre­. A bíró megkérdezte Aubiernét így volt-e, asszonyom? *­* így í­gy felelte Aubier-né. — így volt. Az a szerencsétlen talán eszét vesztette és erőszakkal meg­csókolt ... 5. Leon Auber-t, a milliomos nagykereskedőt­, aki agyonlőtte a komornyikját, fölmentette a bí­róság. “Megtorolta a családi be­csületén ejtett foltot­­. Délafrikai munkások győzelme Johannesburg, március 20. A munkások ma csattanós választ adtak a kormány munkásellenes magatartására, mely vezéreiket az általános sztrájk idejében de­portálta. A transvaali államta­­­­nács tagjainak választásánál a­­ munkások oly nagy számban ad­­­­ták le szavazataikat, hogy jelölje- s­­k többségre kerültek az államta­nácsban. Az általános sztrájk annak ide­jén azért bukott meg, mert a kor­mány a kapitalisták mellett fog­lalt állást s a munkások az első alkalommal megadták válaszukat a kormány magatartására. A vá­lasztási harcban a munkások fő­­fegyvere a deportálás volt. .......­ ÉRDEKES FELOLVASÁS. A Szabad Iskola New Yorkban !­­ hó 22-én délután fél három óra­k­­or rendkívüli érdekes felolvasást­­ rendet, amelv alalommal Schwa­­­bach K. Alfréd new yorki ügy­véd fog felolvasni. A felolvasás címe k­övetkező: “Legények a törvény előtt”. Ez olyan kér­dés, mely minden­kit a legközelebbről érdekelhet, mert mindenkinek egyszer­ más­or akadhat ügye a bíróság előtt s az előadás érdekesen fogja meg­világítani azt a kérdést, hogy mi­lyen a törvény előtti egyenlőség Amerikában. A felolvasáson min­denkit szívesen látnak. Belépti Jij nincs. Olvassátok az Előrét, az ame­rikai magyar munkásság egye­düli napilapját! -o- A SZOCIALISTA PÁRT YORKVILLEI OSZTÁLYA e h­ó 21-én szombat este 8 órakor tartja a Munkás Otthonban 351 E. 78th Sz. alatt rendes havi fel­olvasó gyűlését. Tárgy: Válasz a szocializmus elleni érvekre. Előadó: Rosenberg Elemér. ..Rosenberg elvtárs előttünk is­mertebb semhogy tagjainkat a felolvasás látogatására buzdítani kellene. —Felhívjuk azonban ol­vasóinkat, Akik nem tagjai a szo­cial­ista pártnak, hogy ha egy ta túlságos és érdekes felolvasást akarnak hallani, úgy jöjjenek el ezen felolvasásra. A felolvasás nyilvános és de­lptidis nélküli lesz, sokat, és rajtunk fogja sztrájkok alkalmával véglegesen bemutatni. A MILWAUKEEAK MUNKÁBAN. New Yorktól Milwaukeeig több helyen van osztályunk. Amidőn New Y­ork kezdeményez valamit a lap érdekében a közbeeső osztályok nagyon nehezen mozdulnak meg — kivéve azo­kat, amelyekről már híradással voltunk. De Milwaukee az az osztály, amely noha ezer méföldnél messzebb van tő­lünk, sietve siet megtenni minden telhetőt a sajtó érdeké­ben. Május 3-án a sajtó javára mulatságot rendez. Miért csak New York, miért csak Cleveland, miért csak South Bend és miért csak Milwaukee gondol foly­ton a sajtóra? 4 CSILLAGÁSZAT KÖRÉBŐL: (Vándorol 0,2 Andromeda —A Tejút milliói.) köde Minden eddigi gyorsasági re­­­­kord alaposan le van verve. Szó­­­­lünk pedig a mennyei versenypá­­­lyáról, ahol a csillagok örökös­­ száguldásban vannak és ahol ez­­ idő szerint az Andromeda köd-­ csillag a verhetetlen. Ez produ­kálja eddig a legnagyobb gyor­saságot, amelyet az anyag valaha elért. Lehetnek ugyan még nála is gyorsabb égitestek messze ms a Tejúton, de ezek olyan irdatlan messzeségben vannak, hogy még a fényük sem ér ide és így meg­­figylhetetlenek. Az Andromeda (ki tudja, mily irányba, ki tudja, melyik az ő napja, amely korit­ kering ?) 300 kilométert tesz meg egy másod­perc alatt, tehát több, mint egy millió kilométert egy óra alatt. És ez idő szerint egyenesen a földünk felé tart. Ha meggondoljuk, hogy ez a ködfolt az égen akkora területet foglal el, hogy naprendszerünk a bolygóival együtt és ezek kerin­gési pályájával­ együtt több száz milliószor elférne benne, és ha meggondoljuk, hogy az Andro­meda alig húsz perc alatt tenné meg az utat a holdtól a földig és alig egy hét alatt a naptól a föld­ig (ez utóbbi távolságot a gyors­vonat 154 esztendő alatt tenni­­n­eg), akkor meg kellene borzad­nunk arra a­ gondolatra, hogy az Andromeda nekiszaladhat a földnek. Charles Nordman, a párisi csil­lagvizsgáló igazgatója, azonban megnyugtatja az izgatott kedé­lyeket. Az Andromeda köde oly éktelen messzeségben van tőlünk, s hogy borzalmas gyorsasága da­cára is több százezer esztendőre lenne szüksége, míg a földre ér­hetne. Amellett ez a köd oly rendkívül finom és ritka, hogy földünkre sokkal kevesebb ve­szedelemmel járna, mintha egy üstökössel ütköznék össze. Az az 1.080.000 kilométeres se­besség, amelyet az Androm­eda minden órában megtesz, megha­lad minden eddig észlelt gyorsa­ságot. Eddig a Cassiopeia “mi” csillagát tartották leggyorsabb­nak, de ennek gyorsasága csak 360.000 kilométer óránként. Mi­csoda mellett az a 100.000 kilomé­teres sebesség, amelyet a föld minden órában meghalad, a nap körül való pályájában. Ilyen irtózatos sebességek­kel­ett szólni sem lehet azokról a re­k­­ordokról, amelyeket a főidős­­ emberek, vasutak vagy akár ma­g­yarak elértek. Bickerton csillagász érdekel­­­ükkel írt nemrégen egy angol természettudományi szaklapban arról, hogy mint keletkeztek né­­­mely csillagok. Bickerton utal ar­ra, hogy magában a Tejutbap­­ több mint százmillió napnak a je­­­­enlétét állapítja meg a fotográ­f­­ia. Ezek közül némelyik holt csil­­lag, vak csillag, sőt talán az utób­biak számosabbak, mint a fé­nyese­k. Elvonulásuk alkalmával vonz­zák egymást, óriási gyorsaságot fejtenek ki és még az esetleges összeütközés sem tartja őket föl. A legtöbb esetben két összeütkö­­ző csillag mindegyikéről le-lesza­­kad egy-egy darab. Bickerton né­zete szerint ez a két letört darab egyesül és roppant hőségü háram­lik égitestet alkot. A bennük le­vő energia olyan nagy, hogy rob­banás következik. Az ilyen összecsapásból tehát három test származik. Kettő el­­nő­ egymás körül kerin és változó csillagot alkot. Ez a kettő a két megcsonkult nap. A harmadik test, amely ebből a katasztrófából születik, mint roppant fényes égi­test jelenik meg, de fénye lassan­ként elenyészik. A két változó csillag gyakran egy harmadik napnak a vonzó körébe jut és ál­landó kettős csillag lesz belőlük.­­ I PÁRTÜGYEK, j !UJ ERŐK MOZGALMUNKBAN,­­ Hol tartana már az amerikai­­ magyar szocialista mozgalom, haj­­ minden terén, minden tekintet­­­­ben kellő erővel rendelkezhetett­­ volna ? ! Nem lenne a Szocialista Párt-­­ nak a magyar szövetség egyik­­ közepe­ s­zövetsége. — Nem va­gyunk ugyan a legkisebbek, de taglétszámunk nagyon eltörpül a nagy szövetségek mellett. Az amerikai magyarság lét­számához képest meg valóban csekély számmal vagyunk képvi-­­ selve a Szocialista Pártban. Ha-1 tározottan többen lennénk, ha­­ állandóan lettek volna szerve- i­­­zőink és feltétlen többen leszünk, j­­ hogy szervezőkkel fogunk rendel-| j kezni.­­ Két hét múlva két új erő, még j : pedig két kiváló képességű szo- f­o­cialista lesz, segítségünkre egész­­ tudásával. Az egyik: Németh Antal elv­társ, a Földmunkásszövetség sze­ged vidéki kerületi titkára máris­ megkezdte működését. A másik :­­ Szabados Zádor elv­társ, a Ma-­­gyarországi Magántisztviselők­­ Szervezetének elnöke, utóbb meg i­s a Kaposvári Kerületi Betegse­­­­­­gélyző Pénztár igazgatója két hét |, , múlva megérkezik. j. Mindketten a magyarországi j '■ szocialista mozgalomban fejlőd-­j' Lek jeles erőkké és olyan műn­ ji­kára képesíti őket tehetségük, amelynek a lehető legrövidebb 1­ időn belül mutatkozni fognak az [ eredményei. . Amidőn uj erők vonulnak be a­ozgalmunkba, összes elvtár- ■ túliknak fokozott lelkesedéssel­­ kell a mozgalom érdekében dől- 1 gozn­ia és áldoznia. Ne várjuk a megszerzett uj­­ erőktől, hogy nélkülünk csinálja- 1 nak mozgalmat. Velünk, hathatós­­ segítségünkkel tudják csak meg- f­s­lódítani az amerikai magyarsá-­­ got. — i—JWiWliJLlLH—JUJ^K Ki nem akar dolgozni­­a mozga­lom érdekében amikor olyan nagysenitségű erőkhöz jutunk, mint Németh Antal és Szabados Bádor? Nem merjük feltételezni egyetlen egy elvtársunkról sem, hogy vonakodni fog dolgozni. --------------­ A S. P. NEW YORKI 12-IK NŐI OSZTÁLYA Március 23-án hétfőn este a Munkás Otthonban gyűlést tart és kéretnek a tagok, hogy teljes számban jelenjenek meg. Rajk Albertné, levelező titkár ------------­---­ Németh Antal elvtárs körútja Schenectady­ban, N. Y. Március 25-én szerdán, 26-áőn csütörtökön, 27-én pénteken, 28- án szombaton. Syracuse, N. Y. Március 29-én vasárnap, 30-án hétfőn, 31-én kedden. Rochester, N. Y. Április 1-én szerdán, 2-án csü­törtökön, 8-án pénteken, 4-én szombaton. Buffalo, N. Y. és vidékén Április 5-én vasárnap, 6-án hét­főn, 7-én kedden, 8-án szerdán, 9-én csütörtökön, 10-én pénteken, 11-én szombaton, 12-én vasárnap. Cleveland, O. és vidékén. Április 13-án hétfőn, 14-én ked­den, 15-én szerdán, 16-án csütör­tökön, 17­-én pénteken, 18-án szombaton, 19-én­ vasárnap, 20-án hétfőn, 21-én kedden, 22-én szer­dán, 23-án csütörtökön, 24-én pén­teken, 25-én szombaton, 26-án va­sárnap. FÖLHÍVÁS! A M. B. és O. Szerv. 37. sz. det­roiti osztálya 1. hó 21-én szomba­ton este rendes havi gyűlést tart. Felkérem a tagtársakat, hogy pontosan megjelenni szíveskedje­nek, mert fontos tárgyak vannak osztályunk érdekében a napiren­den. ' . Tagtársi ü­d­vözlettel Born Vilmos, titkár ÁPRILIS TIZENKETTŐ ' ' - ' •' - ' - ~ . * A szokásos reklámból eltérően akarunk pár szót in­tézni az öntudatos magyar munkásokhoz, elvtársainkhoz, ovasóinkhoz. Április 12-én, húsvét vasárnapján, a magyar munkás­ig egyetlen napilapja, az Előre, jubileum­ ünnepélyt rendez. Sem fáradságot, sem munkát nem kímélve, a ren­dező bizottság elkövet mindent, hogy ez a jubileum méltó, impozáns és nagyszabású legyen, hogy akik megjelennek, mindenképpen megelégedéssel emlékezzenek erre a napra. Az időre jubileuma azon célt fogja szolgálni, amell­­yel legjobban demonstrálhatjuk, hogy lapunk már túllé­pett a kezdő újság hétköznapi körén és ma már nagy tá­bort, tömeget, erőt és közvéleményt jelent az amerikai magyar munkásság, az itteni szocialista mozgalom köre­in. Az Előre jubileumának erkölcsi és anyagi sikere nem egy magánvállalat tulajdonosának profitnagyobbodását, egyéni érvényesülését jelenti, hanem az öntudatos ma­gyar munkásságot megillető elismeréséről, értékeléséről győz meg minden gáncsoló kételkedőt. Amikor annyi önző cél érdekében oly sokszor kihasz­­nálják a magyar munkások áldozatkészségét, az Előre okkal szerényebben csak azt kívánja, hogy olvasóink, mrveink a munkásság nagy céljának hozzanak kis áldoza­tot: erősítsék meg önmaguknak leghatásosabb fegyverü­ket, napilapjukat, az Előrét. Április 12-én erőpróbát csinál az Előre. Magához szó­rt­ja e nagy központ minden öntudatos magyar munkását, hogy legyen itt ezen az ünnepélyen, tüntessen az eszme és gondolatszabadságot hirdető, a munkásság jogaiért har­coló sajtószerve mellett, az Előre mellett. Az Előre nagy közvéleménnyel bíró és elterjedt éatársa, az Előre nagy közvéleménnyel bíró, elterjedt napilap, annak szava, súlya, írása elhat a bányák, plézek, gyárak, shopok mélyébe és ott tanít, fölvilágosít és terel a nagy, izmosodó eszme felé munkásezreket. Ha az ame­rikai magyarság már tud látni, bizonyára megérti az Előre Tanításait és megértve azokat, segít is erőssé, naggyá, el­terj­edtté tenni. Itt az alkalom április 12-én. Anyagi és erkölcsi erő kell, hogy az Előrét egy új, évtizedes nagy jubileumra készítsük elő. Arra a jubileumra, amikor az amerikai ma­­mar munkásság az Előre körül, a mi eszménkbe vetett bi­zalommal harcol öntudatosan a munkásság fölszabadítá­­sáért. Mindenki igyekezzék sikeressé tenni az Előre iubi­­pumi ü­nnenélyét. .Tegyek kaphatók H. Koenigsknechtnél, 551-E. 78. Street, New York.’ Április 12-ike egy lépcsőfok hozzá.

Next