Előre, 1914. május (10. évfolyam, 698-722. szám)

1914-05-02 / 698. szám

:ment LÁT*| Hf" ] K W scSmSjlk. P;c' A‘i s MINDENT TUE¡! | IT-a® pf ||||^ ■ Ció KI ZLÁTŐJE ÉS I | foXDENT MEGÍR! gj* H Bf I HARC! | Telephone: 7514 Orchard. ? NATIONAL EDITION '/OL. X. ÉVFOLYAM. No. 698. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, SATURDAY (SZOMBAT) MAY 2, 1914. EGYES SZÁM­ÁRA I CENT ÚJABB ÁLDOZATOK A COLORADO! HARCTÉREN HÚSZ HALOTT ÉS TÖBB TUCAT SEBESÜLT. — EGY EZREDES IS VAN AZ ELESETTEK KÖZT. — A FORBES-TELEPEN MINDEN ÉPÜLETET FELGYÚJTANAK ÉS HETEN ELEVENEN SÜL­TEK MEG A LÁNGOK KÖZÖTT. — WILSON EL­NÖK BÉKÉLTETÉSI KÍSÉRLETET TESZ. Mialatt a szövetségi katonaság bevonul Colorado állam­ba, a véres harc folytatódik. A Gunmenek bombákat hajigáltak a nők és gyermekek csoportjába. A coloradói polgárháború ál­dozatainak száma tegnap ismét húsz halottal szaporodott a vér­rel áztatott délcoloradói sztrájk­területen. Az újabb harc szín­helye a Forbes bányaterület volt, mely csak hat mérföldnyire van a ludlowi hírhedt sztrájkterület­től. A harc körülbelül hat óra hosszáig tartott s annak befejez­tével a telep összes épületei fü­s­­tölgő romokban hevertek. A ro­mok között hét ember megszene­­sedett holtteste hevert, akik ele­venen sültek meg a lángok kö­zött. Trinidad, Colorado, április 30. Ma hajnalban mintegy háromszáz emberből álló bányászcsoport vakmerő támadást intézett a For­bes bányák ellen. Dacára a táma­dás vakmerő jellegének, volt ab­ban valami, amiből arra lehetett következtetni, hogy az előre jól kieszelt sprint történt s­o­k vaskáp­á­n mozdulata­ka­g­y gépágyú segélyével tartották­­vissza a támadókat, de a gép­ágyú használhatatlanná lett s a támadók hatalmukba kerítették a bányatelepet. Dacára a golyóknak, melyek záporként hullottak a bánya­örök fegyvereiből, a támadók di­­namittal és fáklyákkal rohanták meg az épületeket s csakhamar valamennyi épület lángokba ál­lott. Az elesettek között van Lester is, a milieia egyik ezredese. Egy golyó szívén találta éppen akkor, amikor segítséget akart nyújta­ni egyik sebesült emberének. A kirendelt szövetségi csapa­tokból egy század katonaság ma délután megérkezett Forth Lea­­venworthból. A katonaság rende­letet kapott úgy sztrájkolok, mint a bányaőrök lefegyverzésé­re s holnap válik meg, hogy vég­re tudják-e a rendeletet hajtani. A forbesi harc után a sztrájko­­lók a hegyek közé menekültek, magukkal vive fegyvereiket s töltényeiket. Washington, április, 30. Wilson elnök újabb kísérletet tesz arra, hogy a coloradói polgárháború­nak békés egyezség útján véget vessen. Felkérte a kentucky­i és alabamai bányatulajdonosok szö­vetségeinek elnökeit, hogy jöjje­nek el hozzá egy értekezletre s az értekezleten felkéri őket, hogy járjanak közbe a béke megte­remtésénél. Ennek a lépésnek a megtételé­re Wilson munkaügyi államtitkár beszélte rá az elnököt, mert Colo­­radóból az a hír érkezett, hogy a bányászok leteszik a fegyvert, ha a békéltetési tárgyalások megindulnak. Válasz Rockefeller nyilatko­zatára. William Green, a United Mine I Workers titkára tegnap nyilat­kozatot adott ki, melyben hazug­ságnak bélyegzi a fiatal Rocke­feller állításait s azokat a kellő világításba helyezi. — Nem igaz, — mondja Green —, hogy a Colorado Fuel and Iron Company a sztrájk előtt megadta volna még a nyolc órai munkaidőt, a félhavi fizetést s más engedményeket. Ha ezeket a kellő időben megadták volna, akkor a sztrájk sohasem ütött volna ki. Az unió elismerése nem a főkérdés. A bányamunkások ismételve kérték, hogy sérelmei­ket a saját bizottságaik utján előterjeszthessék s hogy a társa­ságok a saját képviselőik útján tárgyalásba bocsátkozzanak ve­lük. Ezt azonban a társaságok ismételve megtagadták. Hát le­het-e békés megállapodást kötni, ha a társaságok még csak szóba sem akarnak állani munkásaik­kal? * ~o— A TITOKZATOS HINDU. " FTomíc "mellett, Olaszország­­ban rendkívül érdekes külsejű, titokzatos hindu élt a feleségével, keleti pompával berendezett vil­lában. A magas, barna arcú, vil­logó szemű ázsiairól az a hír volt elterjedve Flórencben, hogy egyetlen asszony vagy leány sem tud cuki ellenállani. Miss Gertrud Lewis gazdag amerikai leány, ne­vetett ezen a legendán. Egyszer egy társaságban megismerkedett a hinduval s másnap már hozzá­költözött , titkári teendőket vég­zett nála. Nemrég a hindu villájá­ból fájdalmas kiáltásokat hallot­tak az arrajárók. Figyelmeztet­ték a rendőrséget, ez az üresnek látszó villát feltörette s Miss Lew­ist egy kanapén görcsös vonaglás­­ban találta. Kiderült, hogy a hin­du a leányt meg akarta mérgezni, miután arra hipnotizálta, hogy előbb a vagyonát írassa rá. Kide­rült az is, hogy a hindu, aki fegy­­ház elől menekült meg, rendszere­sen űzte a nők hipnotizálását, s azután akaratának tehetetlen esz­közeivé tette. Egy anarchista leányzó be akart hatolni az ifjabb Rockefeller iro­dájába, de a milliárdosai nem volt ott. A leány nagy tömeggel ment oda. “Sweet Marie” Ganz, akit­­ édesnek neveznek, de aki vésze­k­­d­elmes anarchista szónok, teg­nap a Park Row elején fölállt egy rögtönzött szószékre egy szo­­­­bor mellett, s elkezdő: “Nem a­­ lobogóról, nem­­is Mexikóról aka­­­­rok beszélni, hanem küldöttséget­­ akarok vezetni a fiatal Rockefel­ler elé. Jöjjetek velem, s töröl­­­­jük el a föld szik­éről, m­ert ő az­­ oka az egész coloradói bajnak”.­­ A polgári lapok mind külön-­­­féleképpen adják vissza Miss­­ Ganz beszédét, aszerint, amilyen­­ összeköttetésben állnak a Rocke- i­­eller-féle vállalatokkal. Az egyik­­ szerint az anarchista leányzó így­­ szólt: “Ha Rockefeller nem kezd­­ akció Coloradóban, akkor az ös­­­­­szes millióival sem vásárolhatja meg az életét”. A másik szerint­­ meg azt mondta, hogy ha Rocke- i­feller nem fogja őt fogadni, ak­­­­kor lelövi, mint egy kutyát. Vagy ezer ember és­ gyerek kí­­­­sérte a Misst a Park Rown végig a Broadwayre, a Standard Oil . helyisége elé. Ott egy hatalmas magánrendőr útját akarta állni, de a leányzó mellbe lökte, beug­rott a felvonógépbe, fölment a 1­1. emeletre, s" beküldte névje­­­gyet is "Hárai Imíffár SexTioz. E­rre azt mondták neki, hogy nincs ott, mire a Misst nagy nehezen ki­­argumentálták az épületből. Itt említjük meg azt is, hogy Upton Sinclairt a kitűnő k­ót s három nőt, akik tegnapelőtt a Standard Oil háza előtt a colora­dói vérengzés miatt tüntető fel­vonulást rendeztek, “rendetlen viselkedés” miatt egyenként 3 dollár pénzbüntetésre, vagy 3 napi fogságra ítélték. Egy nőért a férje letette a 3 dollárt, a má­sik két nő , Sinclair azonban ki­jelentették, hogy inkább börtön­be mennek, s éhségsztrájkba kez­denek. ----------------­ MEGTISZTELÉS VESZEDELMES­­ MOZIFELVÉTEL. Cannesban, Franciaorszá­gban, egy motorcsónak fölrobbantá­sát akarták fölvenni mozi számá­ra. A robbantásnál azonban elha­­markodás történt, gazolinok, lő­porok időnek előtte felrobbantak s öt alkalmazott veszedelmesen összeégett. -------~o—-----­A MATRÓZ SZERENCSÉJE. A Hobokenben állomásozó “Ce­cil” norvég gőzös egyik matró­za, A. R. Olsen, a csodával határos módon menekült meg a borzalmas haláltól. Olsen egy éppen befutó vonat előtt a síneken elesett s két kocsi ment rajta keresztül- Min­denki azt hitte, hogy az embert borzalmasan összetörve fogják ki­húzni a vonat alól, de egyéb bajt nem fedezhettek fel rajta, mint egy kis horzsolást a fején. A HÍRHEDT MEXICÓI ERŐD, Vera Cruzban Fletcher ten­gernagy elfoglalta a hírhedt San Juan de Unoa erődött, mely egy szigeten épült Vera Cruz védel­mére. Az erőd igazi spanyol-in­dián raffinériával épült. Dagály idején a foglyok derékig vízbe kerültek és csak akkor fekhettek le pár órára, ha a víz elvonult. Az erőd celláiból lesoványodott, félőrült alakok másztak elő, akik nemrég még előkelő szere­pet játszottak a mexicói főváros­ban, mg Huerta az erődbe nem záratta őket. Az erődben közép­kori kínzóeszközöket is találtak és némelyiken látszott, hogy nemrég még használatban vol­tak. VISSZASZERZETT ZSÁKMÁNY, Wilis, Texas, ápr. 30. A Wil­lis State Bankról tegnap egy rabló négyezer dollárt vitt el aranyban. A rabló üldözésére a sheriff polgárőrséget szervezett s ennek segélyével sikerült a me­nekülő rablót utolérni, akit fu­tás közben meglőttek. Az egész zsákmány visszakerült. Szocializmus a templomban. Tegnap este New Yorkban, a West 104-ik utcában levő metho­­dista templomban érdekes vita volt a szocializmusról. A vita tárgyául az a tétel szolgált, hogy a szocialista rendszer elő­­nyösebb a mai rendszernél. -­­ A vita Boush White előadó s volt methodista lelkész és H. B. Bradbury, new yorki ügyvéd között folyt le. A volt lelkész a szocializmus mellett s az ügy­véd a szocializmus ellen foglalt állást. A lelkész rendkívül meg­győző érvekkel fejtette ki állás­pontját s az összes hallgatók vé­leménye szerint az ügyvéd a vi­tában alul maradt. Néhány hét­tel ezelőtt ugyanebben a temp­lomban hasonló vita volt a női szavazatjogról. ----------------­AZ AUTOMOBIL HALOTTJAI. A new yorki rendőrség nagy­ban keresi annak a teherautónak soffőrjét, amely a 6 éves kis Stephen Van Rensselaer Trow­bridge­, egy építésznek fiát Flus­­hingban halálra gázolta. A kis­fiút a nővére vitte egy kerék­páron. Az autó a kerékpárt el­ütötte, s súlyos kerekei a kis gyermek mesén mentek kérész­től. A 3. avenuen egy automobil keresztülment a 17 éves James Terescon, összroppantván a mel­lét s eltörte egyik lábát. Mikor az öreg Teresco az esetet meg­tudta,­ idegrohamában összeesett s az orvosok azt hiszik, hogy a csapást nem fog­ja túlélni. —­..—--------­GYERMEKE UTÁN AKART HALNI. Brooklynban a Sterling Rt. 748. sz. házában a tizenkilenc éves Mrs. Samuel Davisnak meg­halt huszonegy hónapos leány­gyermeke. Az anya nagy fájdal­mában ki akart ugrani az abla­kon, de Arthur McCarthy rendőr még idejekorán megkapta a bo­káját.. A fiatal asszony kétségbe­esett erővel igyekezett kiszaba­dulni s talán a rendőrt is magá­val rántotta volna, ha egy asz­­szony segítségére nem siet. A rendőr a fiatal asszonyt a rend­­őrbirósághoz vitte, hol 500 dollár bail alatt fogva tartották, ön­gyilkossági kísérlet miatt. ----------------­? ELISMERÉS COOK-NAK. Washington, április 30 Főin­dex tér szenátor a szenátus mai ülésén javaslatot nyújtott be, melyben azt indítványozza,hogy a kongresszus ismerje el Frede­rick Cook doktort, aki pár évvel ezelőtt kijelentette, hogy­ az északi sarkot megtalálta, de utóbb lelleplezték, hogy­ még közelébe em járt az északi sarok­nak, mint az északi sarok felfe­dezőjét. Szerinte Dr. Cook ellen nagy igazságtaanságot követtek el, mikor szélhámosnak jelentették ki. A szenátorok megmosolyog­ták Poindexter kijelentéseit s át­tették a javaslatot a tengeré­­szetügyi bizottságnak vélemé­nyezés címén, de a bizottság azt valószínűleg irattárba helyezi a patkányok táplálékául. ---------—-----­KUBELIK MANAGER» ÖNGYILKOS. Edward Colell, Kubeliknek, a világhírű magyar-cseh hegedűmű­vésznek managere telekspekulá­ciókon nagy összegeket veszítvén, Brooklynban, i& Prospect Parkban fejbelőtte magát. Talán csak pár , óráig fog élni . : A WEST VIRGINIAI KATASZTRÓFA A holttestek lakásszámra he­vernek a bánya fenekén. — A szomszédos bányák áldozatai megfulladtak. — A mentők ka­nárimadarakat használnak lég­­mérő gyanánt. Eccles, április 30. Az ötös számú égő tárna tüzet sikerült annyira elfojtani, hogy a me­nő­­csapat behatolhatott. A holttes­tek nagy­ csomóban hevertek egymáson, valamennyi megful­ladt. A mentők térdig m­érő víz­ben kutattak a keddi robbanás 196 áldozata után. A kutatók kalitkában kanári­madarakat vittek magukkal ba­rométer, vagyis­­ légm­érő gya­nánt és csákányokkal csináltak maguknak utat a romok és tör­melékek között. A kutatás és mentés munká­ját dr. Holmes, az állami bánya­hivatal igazgatója vezeti, aki annak a reményének adott kife­jezést, hogy az élve eltemettek egy részét meg tudja menteni. Felhozta például a Cherry bá­nyákban, Trinoisban történt katasztrófát, mely alkalommal a szerencsétlenség utáni nyolcad­dik napon is hoztak ki élő em­bereket a bányákból. A kutatók a bőven előtóduló mérges gázok miatt csak a leg­nagyobb elővigyázatossággal folytathatják munkájukat. Nagy tömeg asszon­y és gyermek ad a bányák előtt, várva a holttestek napfényre kerülését és vala­hányszor egy-egy holttest a fel­színre kerül, a kordont alkotó deputy sherifek csak a legna­gyobb erőfeszítéssel tudják a tömeget­­visszatartani. A robbanás okát még most sem állapították meg és annak kiderítésére a hatóságok meg­indították a szokásos vizsgála­tot. WILSON a AKARJA ISMERNI A FOR­RADALMÁROKAT. FINSTON TÁBORNOK ÁTVETTE A VERA CRUZI FŐPARANCSNOKSÁGOT. — A TENGERÉSZEK VISSZAVONULTAK A HAJÓKRA. — A FORRA­DALMÁROK TOVÁBB FOLYTATJÁK A HAR­COT HUERTA ELLEN. — VILLA NEM AKAR AZ AMERIKAIAK ELLEN HARCOLNI ÉS ÉSZAK­­MEXICÓBÓL KÜLÖN KÖZTÁRSASÁGOT AKAR ALAKÍTANI. — A HUERTA ÁLTAL HIRDETETT ÁLTALÁNOS BŰNBOCSÁNATOT 30.000 FORRA­DALMÁR ELFOGADTA. Huerta minden sereget a fővárosban összpontosít. — A határon a mexicóiak ágyukat állítanak föl az ameri­kaiak ellen. Ha délamerikai diplomaták közvetítései eredménytelenek lesznek, ami nagyon valószínű és ha Carranza folytatni fogja e harcot Huerta ellen, az ameri­kaiak­­ellen pedig nem fog har­colni, akkor Wilson el fogja is­merni a forradalmárokat, egy washingtoni jelentés szerint. A közvetítést különben Car­ranza maga is elfogadta és érte­­kezletre követet fog küldeni. Eddig azonban úgy áll a dolog, hogy sem Huerta, sem Wilson, sem Carranza nem tudatta meg a közvetítő diplomatákkal azt, hogy mik a feltételeik. Közben pedig Huerta lázasan folytatja a készülődéseket. Ágyú­kat gyártat és mindenféle jóval csalogatja a forradalmárokat a saját táborába. Carranza viszont sereget küldött Saltillo­ és Tam­­pico­ ellen, hogy foglaljuk el é, hogy Wilson se maradjon el, ő is egyre küldözi a csapatokat nemcsak Vera Cruzba, de az amerikai mexicói határra is. Huerta felszólítását állítólag 30 ezer forradalmár fogadta el, az egyes államok pedig arról bizto­sítják a diktátort, hogy 70—80 ezer önkéntest fognak állítani zászlója alá. A mexicói hadsereg szine-ja­­va, valamin 15.000 ember, Lau­­ro Villata tábornok vezérlete alatt a fővárosban van. Huerta a maga személyes testőrségét 300 katonára emelte föl és ezeknek a zsoldja mindennap a legponto­sabban kijár. Mexico Citybe érkezett hírek szerint az amerikai hajók bom­bázták Manzanillo kikötővárost állítólag azért, mert ott egy amerikai gőzöst a lakosok föl­robbantottak. De ez a hír még nincs megerősítve. Mexico City, április 30. A fő­várostól kiágazó vasúti vonalak minden híd­ja és sok helyütt a pálya is alá van aknázva. Azt mondják, hogy Huerta minden előkészületet megtett a menekü­lésre. Franciaországi bankokba hárommillió összeharácsolt dol­lárt helyezett el és a végső pil­lanatban egyik nyugati kikötő­ből Japánba fog menekülni, ahol bizonyára lelkesen fogják fogad­ni. Acapulából komoly zavargá­sokat jelentenek. Az amerikaiak halálos félelemben élnek s min­denki menekül, aki csak tud. Mexico City, április 30. Pur­cel Bank angol embert és három másikat (akik valószínűleg ame­rikaiak) a tömeg meggyilkolt Saltillóban, amikor a Sieber-féle vaskereskedést, e nemben a leg­nagyobbat, kiraboltak. Calexico, Cal., április 30. A mexicalai huerista helyőrség három ágyút állított föl alig egy mértföldnyire a határon túl levő amerikai erődtől. A mexicói pa­rancsnok amerikai területen to­boroztál és máris igen sok me­xicói ment át, ezzel tetemesen megerősítvén a mexicalai hely­őrséget. MEGTRÉFÁLT UDVARLÓ. St. Clairsville, Ohio, április 30. Major János, itteni magyar üz­letember nemrégen egy crescenti (Ohio) magyar leánynak, Piros Juliskának házassági ajánlatot tett. Mikor a leány az ajánlatot komolyan vette, akkor Majornak hirtelen inába szállott a bátorsá­ga s azt mondta, hogy az egész csak tréfa volt. A leány azonban nem vette a­ dolgot tréfának s beperelte Ma­jort házassági ígéret megszegé­séért, 5.000 dollár kártérítést kö­vetelve. Major azonban a bíró­ság előtt is az egész dolgot tréfá­nak jelentette ki. A bíróság elfogadta a magya­rázatot, hogy azonban a tréfa teljes legyen, 550 dollár kártérí­tést ítélt meg a leánynak. Mikor az ítéletet kihirdették, a leány egy újságírónak a követ­kezőket mondta: — Kiváncsi vagyok, hogi' -Maj­­jon Major a dolgot most is tré­fának tekinti-e még. Én már el­fogadom tréfának. Természete­sen, a megítélt összeg csekély, azonban Mr. Major meg fogja érezni, ha minden tréfája ilyen összegbe­ kerül. PÁRTOLJÁTOK AZ ELŐRÉT, A MUNKÁSSÁG TISZTA JEL­­LEMŰ ÚJSÁGJÁT. --------------------10 ÉVES BETÖRŐ Egy rendőr New Yorkban az Allen Streeten betörésen ért egy egy középkorú embert, és egy 10 éves fiút, Éliás Moskowitz ruha­üzletét akarták megdézsmálni. A rendőr láttára a fiú eldob­ta a nála levő szövetségeket, föl­szaladt egy szomszéd házba, an­nak a tetején át egy másik ház­ra s végre lejutott az utcára. Ott azonban már várta a rendőr, aki üldözte, de a házból visszajött, hogy elébe, kerü­ljön. Harry Ar­noldnak hívják a „korá­nért fiyer­­m­eket, aki azt vallotta, hogy tár­sa 50 dollárért fogadta föl, hogy Moskowitz üzletébe betörjön, ----------------­ HALÁLRA ZÚZÓDOTT. Charles Schaum ácsmunkást, aki New Yorkban a Livingston 31. 188. sz. házában a felvonó gépnél volt alkalmazva, a lefelé haladó felvonó gép halálra mor­molta. A szerencsétlen 38 éves volt. A BANKRABLÓ HALÁLA. Houstonban Texas a Willis State bankot kirabolta egy szál ■ablő. Kileste, amikor a pénztá­ros, Sam­ Beard egyedül volt, s mikor kevesen jártak az utcán, bement a bankba, revolvert tar­tott a pénztáros orra alá s pénzt kért tőle. Beard minden pénzt így zacskóba tett, mellé tette még a gyémánt melltüjét is, s át­­gyújtotta a rablónak, aki nyu­godtan eltávozott,­ s kiment a vá­rosból. A sheriff emberei azon­ban utána eredtek, utolérték s egy sortű­zzel agyonlőtték. ----------------­ NÉMETH ANTAL ELVTÁR­SUNK KÖRÚTJA. Németh Antal elvtársunk, pártunk és lapunk egyik egkí­­tűnőbb szervezője, ezidő sze­rint Ohio és Pennsylvania álla­mokban utazik, hogy lapunknak és az osztályharcnak híveket szerezzen. Ezidő szerint Cleve­­landban működik, hol e hó 2-ig marad, innen Youngstoumba m­egy, majd 4-én Pittsburgba utazik, hol 5-ike és 10-ike­ között fog időzni, azután Philadelphiá­ba megy, ahol ii-ike és izike között fog működni. Felkérjük elvtársainkat és lapunk híveit, hogy a lehető legnagyobb oda­adással támogassák Németh elv­­ársat nehéz munkájában

Next