Előre, 1914. június (10. évfolyam, 723-749. szám)

1914-06-01 / 723. szám

. AZ ELÜLYETŐ HAJÓ KAPITÁNYÁNAK VALLOMÁSA A SZERENCSÉTLENSÉG STATISZTIKÁJÁT MÉG MINDIG ELTÉRŐEN ADJÁK ELŐ AZ EGYES LA­­POK.­­ AZ EMPRESS OF IRELAND KAPITÁ­NYA, AKI MÁR MAGÁHOZ TÉRT, AZT MONDJA, HOGY STORDAD ŐRTISZTJE NEM VETTE FI­GYELEMBE AZT A FELSZÓLÍTÁST, HOGY A NORVÉG HAJÓ TELJES ERŐVEL NYOMULJON ELŐRE, HOGY AZ ÁLTALA ÜTÖTT RÉST BE­TÖMVE TARTSA, HANEM GYORSAN VISSZA­­VONULT. AZT MONDJA, HOGY AZ Ő “MEGAP­HONE” KIÁLTÁSÁT MEGHALLOTTÁK, DE A TENGERI TÖRVÉNYEKET ABSZOLÚTE NEM VETTÉK FIGYELEMBE. Bár az elsülyedt hajónak annyi csónakja volt, hogy 2000 embert is meg lehetett volna menteni, csak négyet bo­csátottak le.­­ A megmenekültek részleteket beszélnek el a katasztrófáról Az “Empress of Ireland ’ bor­zalmas katasztrófájának statisz­tikája még mindig ingadozik. Né­melyik nagy lapnak legújabb ér­tesülése szerint a hajón összesen 1387 ember­ volt, ebből megmene­kült 355, elveszett 1032. Más la­poknak ugyancsak legújabb s “biztos” adatai szerint a hajón volt 1360 ember, ebből elveszett 7­16 utas, 211 a legénységből, s megmenekült 403. Thomas Anderson, a Storsdad kapitányát Montrealtól várják, hog­y mondja el a katasztrófa le-AAA:'' fenséget okozó hajó mily szere­pet játszott a katasztrófa alatt. A halottakat Rimouskiba vitték eltemetni, a menekülteket­ pedig Quebecbe. Kendall, az Empress kapitá­nya, kit a katasztrófa telje­sen lesújtott, még mindig nagyon szenved a kapott sérülések kö­vetkeztében. Keserűen panaszko­dik, hogy a Storstad az összeüt­közés után nem hagyta orrát az Empressen ütött résben, ami ál­tal a katasztrófának elejét lehe­tett volna venni. Úgy látszik, hogy csak borult volt az illő, de nem ködös, ami­kor az összeütközés megtörtént. Az “Empress” éjfél után fél ket­tőkor haladt el Rimouski mellett. Kendall a parancsnoki hídon volt s utasítást adott, hogy lassan ha­ladjanak. Egyszerre csak egy gő­zös lámpáját látta s jeleket vál­tott vele. Ekkor a két hajó még jó messze volt egymástól. Mikor egymáshoz közeledtek, az Emp­ress gépei megálltak, de azért a hajó a lódulattól tovább ment. A Storsdad valószínűleg úgy számí­tot­t, hogy elhaladhat az Empress háta mögött, ehelyett azonban a derekába ütőd­öt­t. Rimouski, május 31. Henry George Kendall, az “Empress of Ireland” kapitánya az itteni kis­iskolaházban elmondta dr. J. Pinaul­ vizsgálóbíró előtt a ka­tasztrófa lefolyását, amint követ­kezik : ■ • Az * ‘ Empress of Ireland ’ május 28-án, délután 4 óra 20 perckor hagyta el Quebecet, kéz­ie. “Miután a kalauzhajó Father Pointnál elhagyott bennünket, s az idő részben kiderült, teljes gőzzel mentünk tovább. Mikor a jack pointi gardója mellett elha­ladtunk, föltűnt a Storsdad, mintegy két mérföld távolságban. Még derült volt az idő. A port­­­ól könnyű ködfátyol kezdett szállingózni, s lassanként elta­karta előlünk a Storsdad lám­páit. “A gépeknek “teljes gőzzel visszafelé” parancsot adtam s ugyanakkor három rövidet kür­töltem a gőzsipból, jelezvén, hogy teljes gőzzel visszafelé megyek. A Storsdad egy hosszú, elnyúj­tott füttyel válaszolt. A hang mintegy négy pontnyira volt ha­jóm kormányától. Még mindig ködös volt az idő. Utána néztem, hogy honnan jön a hang. “Két perc múlva vörös és zöld lámpát láttam s a hajó mintegy két­ hajóhosszuságnyira volt tő­lünk. Megaphonon azt kiáltottam felé, hogy teljes gőzzel vonuljon vies»..» Azt éttem, hogy az ősz szerk­­ezés elkerülhetetlen. Ugyan­akkor a gépeket teljes gőzzel elő­­reinditottam s a hajót, erősen ol­dalt, kormányoztattam, hogy az összeütközést elkerüljem, de ab­ban a pillanatban a Storsdad már nekünk jött, s hajónkat az orrával a két kémény közt ta­lálta. V,, ‘ ‘ Átkiáltott­am a Storsdadra, hogy teljes gőzzel maradjon még irányában, hogy az általa ütött rést betömve tartsa. De ehelyett visszavonult. Az Empress tenni kezdett s gyorsan oldalt dőlt. Mi­kor a Storsdad hozzánk ütötteti a gépeimet, megállított­ata, de az­után ismét teljes gőzt adattam, mikor láttam, hogy mekkora a veszedelem. Az volt a szándékom, hogy a hajót a partra viszem s az utasokat megmentem, de gé­peim nyomban megálltak, mert a hajó rohamosan megtelt s hátul­­só része sülyedni kezdett. “Közben parancsot adtam, hogy eresszék le a mentőcsónako­kat. Végigfutottam a fedélzeten, kinyitottam az 1., 3., 5., 7. számú csónakok kapcsát s visszasiettem a parancsnoki hídra. Az első tisztnek, aki hozzám rohant, meg­hagytam, hogy a marconi­ operá­­torral vészjelet küldessen szét. Azt mondta, hogy már megtette. Azt mondtam neki, hogy a csóna­kokat lehető gyorsan le kell bo­csátani. Azóta azt a tisztet nem láttam. “Három vagy öt perc alatt a hajó féloldalt dőlt s elmerült. Én a parancsnoki hídról a vizbe zu­hantam s az örvény lehúzott ma­gával. Azután már csak arra em­lékeztem, hogy megragadtam egy úszó deszkát. Nem tudom, hogy mennyi ideig tarthattam fen ma­gamat, de hallottam, hogy egyik mentőcsónakból felém kiabálnak: “ott a kapitány! mentsük meg!” “Behúztak a csónakba, amely­ben már harmincan ültek. Azután tőlem telhetőleg segítettem máso­kat megm­ent­eni Bekatasdoztuk a szerencsétlenség színhelyét s még mintegy 20—?3-et m­entet­( Folytatás a harmadik oldalon.) VILLA S A­­ PAPOK Villa tábornok a katolikus papo­kat elkergeti, mert Huertát tá­mogatták. Carranza szóhoz akar jutni a konferencián. Villa tábornok meggyőződvén arról, hogy a mexikói katolikus párt hathatósan támogatta Huer­tát, hadat üzent a katolikus egy­háznak s az akciót meg is kezdte a papok kikergetésével a forra­dalmárok által megszállt terület­ről. Az apácáknak sem kegyel­mez, kivéve azoknak, akik a ko­lostorokban kis leányok gondo­zásával foglalkoznak. Villa tizen­két halálra rémült papot észak felé küldött, hogy tegyék őket le az amerikai határon, s kivégzés­sel fenyegeti őket, ha még egyszer mexikói területre mernek lépni. A spanyol papok és apácák m­ár akkor elmenekültek Saltillóból, mikor Villa még messze járt et­től a várostól. Torreoa, május 31. Villa Za­catecas ostromát két-három nap­pal elhalasztani kénytelen, mert a vasutat kell kijavítania. Attól tart, hogy a helyőrség elmenekül, mielőtt bekeríthetné. Vera Cruz, május 31. A Huer­­tának fegyvereket szállító Ipi­­ranga­' és Bavaria német hajók vise, ■éxyeztek ide. A­ vámható­­ság «fr*' -asflifó- ' «aulát*' s (megfelel 200,000 amerikai dol­lárnak aromban) pénzbírságra ítélte őket, amiért megszegték a kikötői törvényeket. Heynen, a llamburg-American ügynöke s egyszersmind mexikói német kon­zul erről az összegről gondot ál­lított ki, mire a hajóknak meg­engedték, hogy elvitorlázhassa­­nak". Durango, május 31. Carranza legközelebb kiegészíti a kabinet­jét és elvi nyilatkozatot ad ki, amelyben fel fogja sorolni azokat a szociális reformokat, amelyeket a forradalmárok szükségesnek tartanak é­s amelyeket meg is akarnak valósítani. Ez a forra­dalmárokat abba a helyzetbe hoz­za, hogy a nemzetközi törvények­nél fogva igényt tarthatnak a külföldi államok által való elis­mertetésre. Niagara Falls, május 31. A bé­­keközvetítő konferencia nem akarja engedni Carranzát szóhoz jutni a konferencián, ha Carran­za nem hajlandó Huertával fegy­verszünetet kötni. Carranza erre nem hajlandó és az amerikai de­legátusok is abban a vélemény­ben vannak, hogy minden féllel tárgyalni kell, tehát Carranzával is. . .Saltillo, május 31. Carranza el­rendelte, hogy Huertának min­den küldöttjét agyon kell lőni, ha a feltétlen megadáson kívül más üzenetet fognak hozni a diktá­tortól. ^?!???!?*??^!?^S*?l***fy?^|,^iy?f^!^J??!!SSS!!!!^!?!5?*yM*l^!*!**?*ff^Pl*^,y^ ^v^fiia8^^aM«a^T«watjü^ai5aBaaaMMBBBtt^M»Mii>>i<éw *>* >‘*M£a&*aszg*&m&r^£ájBaBJuaM6 äna ~— '*-'• it" ««jfliwwrr'Trw'iTT rmfr r ■- tjbtt—-CT,-‘,TO*""~r"’*r r^r^Jf~,"TTiT'TTiTT^*,^TFTrniTWWTTnwwBnariWiXi^»rfWHBBMBDMranisx[i. ¥OL. X. ÉVFOLYAM, NO. 728._________ NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, MONDAY (HÉTFŐ) JUNE 1 EGYES SZÁM­ÁR­Al CENT­ ­o-Mágnás Elza gyilkosait elitélték Kóbori Róza házvezetőnőt s kedvesét Nick sütőmunkást, akik januárban a Mágnás Elza név alatt közismert félvilági hölgyet Budapesten megölték, kirabolták a holttestét egy ruhakosárba téve a Danába dobták, a budapesti büntetőtörvényszék életfogytig­lani fegyházra ítélte. Fizetni kell az angol Milliomosoknak, Lloyd George új terve szerint a milliomosoknak jövedelmük egy harmadát kell majd adóba fizetniük London, május 31. A Lloyd George által benyújtott 1914 élő budget adózási javaslata szerint az 5,000,000 dolláros tőke után a kamatok egyharmadát adóba kell fizetni. Először is minden 5 dol­lár után 28 cent jövedelmi és ugyanannyi úgynevezett főadót kell fizetniük. Azonkívül pedig haláluk esetén minden 5 dollár örökösödési és hagyatéki adót fizetnek majd a gazdag milliomo­sok. Az új adó tervét egy Lever William nevű milliomos dolgozta ki és ez a különös ember hajlandó ezt az adót mégis fizetni. Sőt ő az új adónak a legnagyobb apostola és hirdetője. Lloyd George a kül­földön elhelyezett angol tőke jö­vedelmét is készül megadóztatni és ebből már az első évben 1.200.­ 000 dollár a következő évben pe­dig ez összeg kétszeresét van fii az államkincstár javára előírni. -------1—0------------­ Belesül! a Hudsonba. Mi­s. George Crawford bronxi lakos t­egnap a Hudson mi a Dobos Ferry.i*M i­gy eszm­énk­­ fotográ­fiai fölvételeket akart csinálni. Egy arra menő nagy gőzös hullá­mai a Csónakot föl­borították, Mrs. Crawford a vizbe esett s be­lefulladt.­ Útonálló asszony. Lucille Boystrom 32 éves asz­­szony Brooklynban a Sackman Streeten egy férfi társaságában revolverrel állította meg Solomon Feint, s kirabolta. Az asszonyt nemsokára letartóztatták. Lindsey Chicagóban, Chicago, május 31. Lindsey bíró, a nagy gyermek- és munkás­­barát, New Yorkból ideérkezett. A bíró Washingtonban megláto­gatta az elnököt, New Yorkban pedig a coloradói bányászok helyzetéről előadást tartott Lindsey holnap folytatja útját Denver felé, ahol már várja a ka­pitalisták gyűlölete és­­ a szer­vezett munkásság lelkes, tüntető üdvözlése. ----------------­Jéghegybe ütközött hajó. Wetson, az angol Royal Ed­wards gőzös kapitánya, merész­­határozással mentette meg a ha­jóját. A nagy ködből váratlanul hatalmas jéghegy bukkant elébe. A jéghegy oly közel volt m­ár, hogy nem bírta volna kikerülni anélkül, hogy a hegynek a víz alatt levő és rendesen messzire elágazni szokott törzse fel ne tépte volna a hajótestet. A hajót tehát lehető lassan nyílegyenesen előre kormányoztatta, egyenesen neki a jéghegynek. A két­­ tömeg összeütközött, de igen kis erővel, úgy hogy a hajó­nak semmi baja nem történt, csak az utasok ijedtek meg mód­­nélkül. Azután a hajót visszafelé indíttatta, s nagy kerülővel távo­zott a veszedelmes szomszédság­ából. TITOKZATOS­­ GYILKOSSÁG ! Egy brooklyni factory watch­­manját agyonlőtték. A küzde­lemnek s rablásnak semmi nyo­ma. A rendőrség megfejthetetlen talány előtt áll. Brooklynban a Robert Gair Company papírtelepén a Front Streeten Michael Katira éjjeli őrt a rendőrség átlőtt halántékkal halva találta. Bár a gyilkosság s a tett felfedezése közt alig telt el egy óra, a rendőrség valósággal talány előtt áll. Ugyanabban a factory­ban két más őr teljesített éjjeli szolgálatot, Wallace és Murphy. Órával, időjelzővel, szó­val a szokásos módon igazolták, hogy a gyilkosság idején másfe­lé jártak. Mire visszatértek, Kah­­rát vértócsában találták. Sem ná­la, sem a másik két őrnél nem volt fegyver. Kahra zsebében pénz volt, amely nem hiányzott, s sem a nagy pénztáron,­­ sem a kézi pénztárak fiókjain nem lát­szott semmiféle rablási erőszak­nak a nyoma. Valószínű, hogy Kahra elszunnyadt, s álmában­­ lőtték agyon. Az Empress of Ireland. és a polgári sajtó. Az Empress of Ireland nem volt luxus hajó és milliomosok nem­ igen utaztak rajta. Utolsó útjára alig vitt magával egy pár nevesebb­ embert, a többi az mind az ismeretlen hétköznapi, az élet­tel nehezen küszködők tömegéből került a hajó fedélzetére. De az újdonságok közül egy sem múlta fel ezt a rettenetes tragédiát, d­earst lapja azonban, hű­ marad­ván elveihez, a Giant base­ball csapat győzelmét ökölnyi vörös betűkkel első helyen hirdette. A hajószermtcsétlenség, ezer ember tragikus halála csak ezután kö­vetkezett. Azon a napon Hearst­­nek ez üzleti szempontból na­gyobb szenzációt jelentett. Az üz­let pedig­­a fő­­­elv, vagy ilyes­mi,, az minek? Hiszen csak sze­gény emberekről volt szó. Roosevelt Európába utazott Roosevelt a fáradhatatlan ez­redes, fölfedező és volt elnök Eu­rópába utazott, hogy Madridban részt vegyen Kermit fiának eskü­vőjén. Az Olympic hajó zenekara tussal fogadta az illusztris utazót, aki az üdvözlések és kiváncsiak serege elől kabinjába menekült. Roosevelt nem mulasztotta el kijelenteni, hogy a demokrata Underwood féle vámtarifa nem segített az amerikai nemzet sze­gényebb részének nyomorán. Az ezredes szerint egyedül a Bull Moose frakció fog a jelenlegi tarthatatlan állapotokon segíteni. Mi elég szerénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy nem bízunk a Bull Moose frakció sikerében. Nagyreményű csemeték. Louis Bronson és Charles Katz 11—11 éves fiuk a West 32. St. egyik régiségkereskedésébe akar­tak betörni, de rajtavesztettek. Egyenként 1500 dollár bail mel­lett fogva vannak. MONSM ÉRTEKEZLET A KÁROLYI MOZGALOM ÜGYÉBEN * Az egyesült amerikai magyar egyesületek és szervezetek kép­viselői tegnap, vasárnap délután, a Central Operaházban nagy ér­tekezletet tartottak abból az al­kalomból, hogy gróf Károlyi Mi­hály megbízottja, dr. Farkasházy Zsigmond, az általános, titkos választói jog ügyében Ameriká­ba érkezett. Az értekezlet fényes bizony­sága volt annak a ténynek, hogy a mozgalom iránt az amerikai magyarság lelkesedése, érdeklő­dése napról-napra fokozódik Visszafojtott lélekzettel, feszül érdeklődéssel hallgatta mindenk azt a találó képet, melyet dr Farkasházy lelkes beszéddel Magyarország mai helyzetére rajzolt és mely helyzet annal köszönthető, hogy Magyarorszá­­gonosztevők uralma alá jutót" Általános tetszést aratott, miko Farkasházy elmondta, hogy Ká­rolyi gróf uj emberként tér vissza amerikai útjáról Magyar­­országba, hol valamennyi csü­gge­­dőbe új élet szállott, amikor el­mondta, hogy az amerikai ma­gyarság osztatlan lelkesedéssel siet támogatásával Magyarország megmentésére és az új Magyar­­•r ország megteremtésére. hely­ettes tap*­­lc­­sérte Tárcái szavait, aki beszédé­ben arra buzdította a magyarsá­got, hogy ellenkező befolyásolási kísérletek dacára is a magyarság egy pillanatra se tévessze szem elől a mozgalom igazi céljának, az általános választói jogért való küzdelemnek kidomborítását és és minden erejével álljon ellent a pártszempontok érvényesítésé­nek, legalább addig, míg az álta­lános, egyenlő és titkos válasz­tói jogot ki nem vívják. A gyűlés csaknem egyhangú­lag magáévá tette ezt a szempon­tot és egyszersmind határozati javaslatot fogadott el, melyben kimondja, hogy a mozgalom egységes intézésére általános ■szervezetet létesít “Új Magyar­­ország Ligája” név alatt. Az új szervezet célja és kötelessége lesz az általános, titkos választói jog kivívása iránti mozgalomnak minden pártszempont nélkül való egyöntetű támogatása. Dezső János indítványára még kimondották, hogy a mozgalom Altaira befolyt pénzt minden vá­ros bizottsága maga kezelje mindaddig, mig az összeget Ká­rolyi gróf maga át nem veszi. Az értekezlet még kimondotta, hogy Károlyi grófot társaival együtt június hó végére hívja meg második amerikai útjára.­­ A fontos érte­kezlésről térszűke és a részletes tudósítást lapunk hol­napi, keddi számában fogjuk kö­­s­­­zölni. Beckerék katasztrófája, úgy látszik, hogy a Becker név nem jelent szerencsét. Chica­góban Hugh és August Becker két testvér egy virágüzletből jött ki tegnapelőtt, hol koszorút ren­deltek harmadik testvérük kopor­sójára, aki automobil összeütközés folytán vesztette életét. Mikor az utcára kiléptek, a háztetőről egy villamossággal telített sodrony esett August, B. nyakára. Azon­nal meghalt. Hugh megkapta a sodronyt, hogy eldobja, s ugyan­abban a pillanatban őt,is agyon­ütötte az áram­. Egy politikus pikáns halála. A 60 éves Michael McCarthy brooklyni politikus tegnapelőtt hirtelen meghalt az East Hous­ton Street egyik zugszállójában, hova egy fiatal leánnyal szállt meg John J. Ryan és neje cím­ alatt. A hotel eleréje azt a felvi­lágosítást adta a rendőrségnek, hogy a­­ kalandhős egyre-más­­ra vitette fel az italokat szobájá­ba. Éjfél tájban a leány azzal ment az­ irodába, hogy a “férje” rosszul lett. Mire a St. Vincent Hospitalba az ambulance meg­érkezett, A “feleség” nyomtalanul eltűnt.­­ Eltaposta a vonat Rudolph Bruckler 11 éves gye­reket a New York Central R. R. egyik tehervonata a Bronxban a Westchester Ave.-i híd mellett elgázolta. A gyerek azzal mula­tott több társával, hogy­ ki tud a hídról az alant igen lassan hala­dó vonatra leereszkedni. Bruck­­ler két szöcsi közt esett a sínekre s a kerekek darabokra szaggat­ták. A rendőr golyója. Brooklynban a Baltic Streeten O’Toole rendőr revolverének a golyója a 16 éves James Fox lá­bába fúródott, mikor ez el akart menekülni tőle. O’Toole azt mond­ja, hogy a revolver kiesett zse­béből s magától sült el.­ Különös azonban, hogy a fia fején is van két lyuk. Fölrobbant vegyidet. New Yorkban a City Collegé­ben Edward Carol és egy másik tanuló sűrített levegőt akartak egy szénsavas kálival teli tar­­tányba vezetni. A káli azonban fölrobbant s ennek folytán Carol valószínűleg elveszti a szemevilá­­gát. Tilos Rockefeller ellen beszélni Tarrytown, május 31. Tizenegy­­férfi és egy nő volt kénytelen az egész éjszakát a tarrytowni ren­dőrség börtönében tölteni csak azért, mert Tarrytown utcáján Rockefeller ellen próbáltak be­szélni. Az egyik szónok a szappanos­­ládára állott és hozzáfogott a be­szédhez : — Nők és gyermekek az Egye­sült Államok lobogójával a ke­zükben tű­­zhalált szenvedtek Co­­loradoban. Meggyilkolták őket s a gyilkos itt él Tarrytownban. A neve Ro.... Tovább azonban nem folytathatta, mert a rendőr lerántotta a lábáról és már vitte az őrállomás felé. így fogtak el egymásután tizenegy embert és egy nőt. ,És még mondja valaki, hogy nem élünk szabad Ameri­kában !

Next