Előre, 1914. szeptember (10. évfolyam, 806-831. szám)

1914-09-01 / 806. szám

_ Telephon chard ^ ^*iytEg"JELENIK " NAP^^ jfl VOL. X. ÉVFOLYAM, NO. 806. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO TUESDAY, (KEDD) SEPT. 1, 1914. V3YES SZÁM ÁRA­­ CENT/~ p A FRANCOK VESZEDELME --------------------------------:-------------------*-------------------:---------------------------------------------------------- í :MÍ-._________________________________ vM A francia-angol sereg egyre visszavonul a németek támadása elől. — Maguk a franciák rendkívül veszedelmesnek tartják a helyzetet, s az ország­ból minden katonát a hadvonalhoz küldenek, hogy a németek az egész szövetséges sereget be ne kerítsék s el ne vágják Páristól. BULGÁRIA A franciák utolsó erőfeszítése Francia és német források egybehangzóan jelentik, hogy tegnap óta Párisnak szinte tőszomszédságában ret­tenetes harcok dü­höngenek az egész vonalon. A francia csapatok a lotharingiai határon s a Vogézekben kétségbe­esett küzdelmet vívnak abban a reményben, hogy el­há­rítják azt a borzalmas nyomást, amelyet a németek a franciák és angolok balszárnyára gyakorolnak. Mindkét szövetséges fél elismeri, hogy a német általános roham sokkal rettenetesebb, semhogy föl lehessen tartóztatni. A franciák mégis megkísérlik az utolsó menedéket, 250.000 emberből álló új hadsereget küldtek oda nyugat­ról és délről. A német hadvezetőség azt állítja, hogy a németek az angolokat elvágták a működési alaptól. PARIS, augusztus 31. (Francia forrás.) A legna­gyobb erőfeszítéseket teszik, hogy északnyugaton a né­metek bekerítő mozdulatait föltartóztassák. Párisba éj­jel-nappal csapatok érkeznek a vidékről, s küldik őket tovább a balszárny felé. A fővárosból ezrével menekül a lakosság okos óvatosságból. Ma reggel a lotharingiai határ mentén összegyűlt francia hadsereg megtámadta a németek belszárnyát s ezzel együtt a harcot mindenütt megkezdte a Vogézek­ben, hogy a nagy német haderő tetemes részét idevonzza s ezáltal meggyengitse a francia balszárnyat bekeríteni akaró német sereg rettenetes erejét. LONDON, augusztus 31. (Angol forrás.) Az itteni francia nagykövetség közli, hogy a szövetségesek ismét kénytelenek voltak visszavonulni, mivel nem tudtak a Fére-nél elleállni a németek előnyomulásának. La Fére 20 mértfölddel közelebb van Párishoz, mint a cambrai le cateaui védelmi vonal, amelyen a szövetségesek védelem­re szervezkedtek, mikor a németek a francia határt átlép­ték. Amiens közelében ez idő szerint ütközet dúl. Az itteni “Post” megjegyzi: “A helyzet fölötte aggasztó. Egy német hadsereg szombaton megtámadta a lovais­signy-i vonalat, mialatt egy másik német hadsereg La Féretől Guise-ig nyomult előre. Bár ez a második hadsereg Guisenél nem volt sze­rencsés, mégis La Fére-ig nyomult előre. A két német sereg tehát csak 40 mértföldnyire volt egymástól. Ha a német hadsereg kanyarulatot végezne délkelet felé, ak­kor az ellenség a franciák és Páris közé fészkelné be ma­gát. HARCOK A BALKÁNON A Balkánról ismét osztrák-magyar vereséget jelen­tenek, amelyet természetesen nem ellenőrizhetünk, mert csak ellenséges forrásokból, meríthetünk. CSETTINJE, augusztus 31. Ma 5000 osztrák-magyar katona megtámadta a Cattaro fölött uralkodó Lövcsén hegyet, de a m­ontenegróiak visszaűzték őket, 450-et meg­ölvén s többeket elfogván. Azt is mondják, hogy az osztrákok vissza akarták foglalni Budua és Spizza kikötővárosokat, de nagy vesz­teségeket szenvedtek s a francia flotta közeledésére me­nekülniük kellett. CSETTINJE, augusztus 31. Az egyesült francia-an­gol hajóraj ma ismét megmentette a Lovesen helyet Mon­tenegro számára. Vasárnap 10.000 osztrák-magyar katona, erős tüzér­ségtől támogatva megtámadta a montenegrói hadálláso­kat. Az osztrákok két montenegrói üteget leromboltak, mikor az angol és francia hadihajók megérkeztek s azon­nal megtámadták az osztrákokat. A hajók nem törődve az aknák veszedelmével, egészen közel mentek a parthoz s onnan bombázták az osztrák-magyarok hadállásait. Péter montenegrói herceg egy csapat élén személye­sen megtámadta az osztrákokat, áttörte hadvonalukat s többeket megölt közülök. A montenegróiak az osztrákok­nak majdnem valamennyi ágyúját elfoglalták. Forradalom Lengyelországban Egy new yorki angol lapnak azt, jelentik Pétervárról, hogy Orosz-Lengyelországban forrada­­dal­ma tört ki. Ezt a washingtoni német nagykövet is jelezte már néhány nappal ezelőtt. A nagykövetet nagyon érdekelte, hogy az ő értesülését most már Pétervárról is megerősítik. ‘ Ha most ez a hír Pétervárról érke­zik — mondá — és nem Németor­szágból, akkor kell valami igaz­ságnak lenni a dologban. Az osztrák-magyar hadak elő­nyomulnak Manchester, Mass., aug. 31. — Drmba osztrák-magyar nagykö­vet Berchthold gróf külügymi­nisztertől a következő táviratot kapta: ‘ ‘ Az osztrák-magyar hadsereg a kraszniki diadal után (aug. 27) a nyugati bal szárnyon megverte az orosz csapatokat, körülbelül öt hadtestet (250.000 ember). Egy orosz tábornok, egy ezredes, 43 tiszt és 2000 katona fogságba ju­tott és azonkívül nagymennyisé­gű hadiszert zsákmányoltak. Az osztrák-magyar csapatok Lublin felé nyomulnak előre. Keletgaliciában is több helyen folyik a küzdelem. Az osztrák­magyar csapatok nagy orosz túl­erővel harcolnak. Berlin, aug. 31. — Az osztrák­magyar csapatok a kraszniki győ­zelem után meg akarta akadá­lyozni, hogy a Visztulai orosz hadsereg zöme a jobb szárnnyal egyesülhessen. Az osztrákok a Dnyeszter folyam átlépése után rengeteg orosz csapatokra akad­tak. ----------------­A mohamedánok fölkelése Az angol alsóházban­ Burns, volt miniszter, élesen bírálván Anglia politikáját, rámutatott arra a lehetőségre, hogy az angol uralom ellen föl fognak lázadni a mohamedánok. Azt is rebesgetik Londonban, hogy az indiai moha­medánok közt máris gyanús for­rongás észlelhető. Mivel Törökország nemsokára akcióba lép Anglia és szövetsége­sei ellen, az angolok ebben és a mohamedánok rebesgetett láza­dásában, bizonyos összefüggést látnak. Konstantinápolyban régóta rop­pant nagy az elkeseredés Anglia ellen és ha ez kitör, akkor Angli­ának nemcsak Európában, de Ázsiában is elég dolga lesz. SZEREPE Szófia, aug. 31. (Angol forrás.) Németország konstantinápolyi képviselője roppant erőfeszítése­ket tesz, hogy Törökországot meg­nyerje, hogy háborút indítson Németország s Ausztria-Magyar­­ország ellenségei ellen. Viszont a bolgár kormány most tárgyal Szerbiával, Monte­negróval, Görögországgal és Ro­mániával, hogy szövetséget kös­senek Oroszország mellett. Páris bombázása Paris bombázása megkezdődött. Igaz, hogy csak a levegőből és igaz, hogy csak néhány bombát dobott le és azok sem robbantak föl. A német aviatikusnak nem is az volt a célja, hanem, hogy föl­­­hívást dobjon le Páris lakosságá­hoz, hogy adja föl a fővárost. Ez az eset a német aviatikus külön passziója lehetett, de a tré­­fából nemsokára valóság lehet és Páris bombázása nagyon hamar megkezdődhetik. ----------------­ Helgoland Tegnap jelentettük az angol és német lapok nyomán, a Helgo­land mentén lefolyt angol-német tengeri ütközetet. Ma az ütközet eredményéről az alábbi megbízható hírrel rendel­kezünk : London, aug. 31. — Az angol hajók a süni ködöt kihasználva, Helgoland erődítményei közelé­ben megrohanták a német flotta egy mit sem sejtő részét. Az Ariadne, Köln, Maine nevű páncélos cirkálókat és egy V 16 számú torpedót az angolok elsül­lyesztették. 870 német tengerész a tenger­ben lelte halálát, 350-et sikerült megmenteni. Az angolok mindössze 29 halot­tat és 38 sebesültet veszítettek. Az angol flotta torpedó-üldözői szenvedtek súlyosabb károkat a német bombáktól. Az angol flotta célja, állítólag, Helgoland lerom­bolása volt. MIÉRT BÜNTETTÉK MEG LOUVAINT? ■ ■­­ —......... Washington, aug. 31. — Az it­teni német nagykövetség a kö-­ vetkező értesítést kapta a berlini külügyi hivataltól. Egy rotterdami újság levelező­je szemtanúja volt annak, hogy Louvainban a lakosság milyen alattomos támadást intézett a né­met katonákra. Polgárok biztos rejtekhelyekből golyószórókkal lövöldöztek és megöltek egy ve­zérkari tisztet, akit később átvá­gott torokkal találtak meg. Longwyben a németek robbanó golyókat gyártó gépeket találtak. A FÉLHOLD ÉBREDÉSE A háborúba keveredett Angliá­nak világuralmát fenyegeti a mo­hamedánok esetleges felkelése. WASHINGTON, aug. 31. A német nagykövetség a Sayville drótnélküli táviróállomáson ke­resztül a következő értesítést kapta: “John Burns volt miniszter az angol parlamentben beszédet tar­tott, amely rendkívül mély benyo­mást tett nemcsak Angliában, ha­nem egész Európában is. Burn­­e beszédjében Grey külügyi ál­lamtitkár jelenlegi politikáját kritizálva, rámutatott arra az óriási veszedelemre, amely Ang­liát a mohamedánok felkelése ré­vén fenyegeti.” John Burns valamikor az an­gol munkások és a szocialisták egyik legkiválóbb vezére volt. Később hűtlenné vált a párthoz és miniszteri tárcát vállalt a libe­rális kabinetben. Most azonban a hadüzenet előtt lemondott s ott hagyta fényes állását. Miniszte­ri kinevezés után mondotta: “A tisztelet a munkásoké, a mun­ka az enyém”. Az angol szocia­listák azóta renegátnak tekintet­ték. OLASZORSZÁG SEMLEGES MARAD A washingtoni német nagykövet nem hiszi, hogy Olaszország há­borút fog üzenni Ausztria-Ma­­gyarországnak. RENDJELEKET ÁRULNAK Berlin (Londonon át) aug 31. A német császár és az összes né­met katonai főméltóságok, akik értékes angol és orosz rendjelek­kel vannak földiszitve, rendjelei­ket eladják és a befolyó összeget a Vörös­kereszt betegápoló egye­sületnek adományozzák. A csá­szár, állítólag megtiltotta német tisztikarnak orosz és angol rend­jelek viselését. Az orosz rendjelek első osztá­lyú keresztjei legnagyobbrészt gyémántokkal, igazgyöngyökkel, zafírokkal és smaragdokkal van­nak ékitve. És igy a Vörös­ke­reszt egyesület tekintélyes ösz­­szeghez jut a császár ötletszerű parancsa révén. (Ha ez a hir megfelel a való­ságnak, úgy ez az első eset, ami­kor rendjeleket célszerűen föl­használtak. Szerk.) ----------------­Visszautasított ajánlkozás PEKING, aug. 31. Hiteles for­rás szerint a kínai kormány visz­­szautasította Japán azon ajánla­tát, hogy az európai háború ideje alatt segélyeket­nyújt az esetle­ges zavargások, boxer lázadások stb. leverésére. A kínai köztársa­sági kormány kijelentette, hogy minden eshetőségre készen áll és nem hajlandó igénybe venni a ja­pánok felajánlott segítségét. ----------------­Kínaiak a japánok ellen Pekingben röpiratokat oszto­gatnak, amelyek arra hívják föl a kínaiakat, hogy inkább áldoz­zák föl az életüket, mintsem meg­engedjék, hogy Kína Japánnak hűbérállama legyen. A KELETI HARCTÉRRŐL _____­ A németek 30.000 oroszt, elfogtak. — Az osztrák-magyar seregek győzelmes előnyomulása. — Az oroszok azt állítják, hogy ők a győztesek. Berlin, aug. 31. — Hivatalosan­­ jelentik, hogy a keletporoszor­szági harcokban, különösen az Ortersburg, Hohenstein és Tan­nenberg mellett vívott csatákban mintegy 30.000 orosz esett német fogságba. A huszadik német hadtest, amely a már többször említet­t allensteini diadalt kivívta, két orosz hadtestet vert meg. London, aug. 31. (Angol for­rás). — Egy ide érkezett hivata­los távirat szerint, az orosz-po­rosz határon friss német csapa­tok jelentek meg és több ponton támadásba mentek át. ----------------­ Szeptember 2-án Párisnak el kell esni London, aug. 31. — A londoni “Times” kopenhágai levelezője táviratozza az alábbiakat: A német vezérkar szerint a né­met hadseregnek szeptember má­sodikén Parisban kell lennie. A császár hadparancsot intézett a hadsereghez. A hadiparancs sze­rint Parist el kell foglalni a né­met hadseregnek. Ha a hadsereg nem képes Párist elfoglalni, úgy pusztuljon el az utolsó emberig Páris erődítményei alatt. --------o------­ Kétmillió német önkéntes Berlin, aug. 31. (Német forrás.) Hogy mekkora lelkesedés élteti egész Németországot a rákény­­­­szerített háborúban, kitűnik ab-­­­ból a tényből, hogy két millió ön­kéntes jelentkezett hadiszolgá­latra. ---------------­Megtorlás Louvainben A németek haditörvényszék elé állítják azokat a louvaini polgá­rokat, akikre rábizonyul, hogy a katonasággal együtt lőttek a né­metekre. A haditörvényszék töb­bek közt egy papot is agyonlő­he­tett, mert lőszerrel látták el a francia szabadcsapatokat.

Next