Előre, 1914. szeptember (10. évfolyam, 806-831. szám)
1914-09-01 / 806. szám
_ Telephon chard ^ ^*iytEg"JELENIK " NAP^^ jfl VOL. X. ÉVFOLYAM, NO. 806. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO TUESDAY, (KEDD) SEPT. 1, 1914. V3YES SZÁM ÁRA CENT/~ p A FRANCOK VESZEDELME --------------------------------:-------------------*-------------------:---------------------------------------------------------- í :MÍ-._________________________________ vM A francia-angol sereg egyre visszavonul a németek támadása elől. — Maguk a franciák rendkívül veszedelmesnek tartják a helyzetet, s az országból minden katonát a hadvonalhoz küldenek, hogy a németek az egész szövetséges sereget be ne kerítsék s el ne vágják Páristól. BULGÁRIA A franciák utolsó erőfeszítése Francia és német források egybehangzóan jelentik, hogy tegnap óta Párisnak szinte tőszomszédságában rettenetes harcok dühöngenek az egész vonalon. A francia csapatok a lotharingiai határon s a Vogézekben kétségbeesett küzdelmet vívnak abban a reményben, hogy elhárítják azt a borzalmas nyomást, amelyet a németek a franciák és angolok balszárnyára gyakorolnak. Mindkét szövetséges fél elismeri, hogy a német általános roham sokkal rettenetesebb, semhogy föl lehessen tartóztatni. A franciák mégis megkísérlik az utolsó menedéket, 250.000 emberből álló új hadsereget küldtek oda nyugatról és délről. A német hadvezetőség azt állítja, hogy a németek az angolokat elvágták a működési alaptól. PARIS, augusztus 31. (Francia forrás.) A legnagyobb erőfeszítéseket teszik, hogy északnyugaton a németek bekerítő mozdulatait föltartóztassák. Párisba éjjel-nappal csapatok érkeznek a vidékről, s küldik őket tovább a balszárny felé. A fővárosból ezrével menekül a lakosság okos óvatosságból. Ma reggel a lotharingiai határ mentén összegyűlt francia hadsereg megtámadta a németek belszárnyát s ezzel együtt a harcot mindenütt megkezdte a Vogézekben, hogy a nagy német haderő tetemes részét idevonzza s ezáltal meggyengitse a francia balszárnyat bekeríteni akaró német sereg rettenetes erejét. LONDON, augusztus 31. (Angol forrás.) Az itteni francia nagykövetség közli, hogy a szövetségesek ismét kénytelenek voltak visszavonulni, mivel nem tudtak a Fére-nél elleállni a németek előnyomulásának. La Fére 20 mértfölddel közelebb van Párishoz, mint a cambrai le cateaui védelmi vonal, amelyen a szövetségesek védelemre szervezkedtek, mikor a németek a francia határt átlépték. Amiens közelében ez idő szerint ütközet dúl. Az itteni “Post” megjegyzi: “A helyzet fölötte aggasztó. Egy német hadsereg szombaton megtámadta a lovaissigny-i vonalat, mialatt egy másik német hadsereg La Féretől Guise-ig nyomult előre. Bár ez a második hadsereg Guisenél nem volt szerencsés, mégis La Fére-ig nyomult előre. A két német sereg tehát csak 40 mértföldnyire volt egymástól. Ha a német hadsereg kanyarulatot végezne délkelet felé, akkor az ellenség a franciák és Páris közé fészkelné be magát. HARCOK A BALKÁNON A Balkánról ismét osztrák-magyar vereséget jelentenek, amelyet természetesen nem ellenőrizhetünk, mert csak ellenséges forrásokból, meríthetünk. CSETTINJE, augusztus 31. Ma 5000 osztrák-magyar katona megtámadta a Cattaro fölött uralkodó Lövcsén hegyet, de a montenegróiak visszaűzték őket, 450-et megölvén s többeket elfogván. Azt is mondják, hogy az osztrákok vissza akarták foglalni Budua és Spizza kikötővárosokat, de nagy veszteségeket szenvedtek s a francia flotta közeledésére menekülniük kellett. CSETTINJE, augusztus 31. Az egyesült francia-angol hajóraj ma ismét megmentette a Lovesen helyet Montenegro számára. Vasárnap 10.000 osztrák-magyar katona, erős tüzérségtől támogatva megtámadta a montenegrói hadállásokat. Az osztrákok két montenegrói üteget leromboltak, mikor az angol és francia hadihajók megérkeztek s azonnal megtámadták az osztrákokat. A hajók nem törődve az aknák veszedelmével, egészen közel mentek a parthoz s onnan bombázták az osztrák-magyarok hadállásait. Péter montenegrói herceg egy csapat élén személyesen megtámadta az osztrákokat, áttörte hadvonalukat s többeket megölt közülök. A montenegróiak az osztrákoknak majdnem valamennyi ágyúját elfoglalták. Forradalom Lengyelországban Egy new yorki angol lapnak azt, jelentik Pétervárról, hogy Orosz-Lengyelországban forradadalma tört ki. Ezt a washingtoni német nagykövet is jelezte már néhány nappal ezelőtt. A nagykövetet nagyon érdekelte, hogy az ő értesülését most már Pétervárról is megerősítik. ‘ Ha most ez a hír Pétervárról érkezik — mondá — és nem Németországból, akkor kell valami igazságnak lenni a dologban. Az osztrák-magyar hadak előnyomulnak Manchester, Mass., aug. 31. — Drmba osztrák-magyar nagykövet Berchthold gróf külügyminisztertől a következő táviratot kapta: ‘ ‘ Az osztrák-magyar hadsereg a kraszniki diadal után (aug. 27) a nyugati bal szárnyon megverte az orosz csapatokat, körülbelül öt hadtestet (250.000 ember). Egy orosz tábornok, egy ezredes, 43 tiszt és 2000 katona fogságba jutott és azonkívül nagymennyiségű hadiszert zsákmányoltak. Az osztrák-magyar csapatok Lublin felé nyomulnak előre. Keletgaliciában is több helyen folyik a küzdelem. Az osztrákmagyar csapatok nagy orosz túlerővel harcolnak. Berlin, aug. 31. — Az osztrákmagyar csapatok a kraszniki győzelem után meg akarta akadályozni, hogy a Visztulai orosz hadsereg zöme a jobb szárnnyal egyesülhessen. Az osztrákok a Dnyeszter folyam átlépése után rengeteg orosz csapatokra akadtak. ----------------A mohamedánok fölkelése Az angol alsóházban Burns, volt miniszter, élesen bírálván Anglia politikáját, rámutatott arra a lehetőségre, hogy az angol uralom ellen föl fognak lázadni a mohamedánok. Azt is rebesgetik Londonban, hogy az indiai mohamedánok közt máris gyanús forrongás észlelhető. Mivel Törökország nemsokára akcióba lép Anglia és szövetségesei ellen, az angolok ebben és a mohamedánok rebesgetett lázadásában, bizonyos összefüggést látnak. Konstantinápolyban régóta roppant nagy az elkeseredés Anglia ellen és ha ez kitör, akkor Angliának nemcsak Európában, de Ázsiában is elég dolga lesz. SZEREPE Szófia, aug. 31. (Angol forrás.) Németország konstantinápolyi képviselője roppant erőfeszítéseket tesz, hogy Törökországot megnyerje, hogy háborút indítson Németország s Ausztria-Magyarország ellenségei ellen. Viszont a bolgár kormány most tárgyal Szerbiával, Montenegróval, Görögországgal és Romániával, hogy szövetséget kössenek Oroszország mellett. Páris bombázása Paris bombázása megkezdődött. Igaz, hogy csak a levegőből és igaz, hogy csak néhány bombát dobott le és azok sem robbantak föl. A német aviatikusnak nem is az volt a célja, hanem, hogy fölhívást dobjon le Páris lakosságához, hogy adja föl a fővárost. Ez az eset a német aviatikus külön passziója lehetett, de a tréfából nemsokára valóság lehet és Páris bombázása nagyon hamar megkezdődhetik. ---------------- Helgoland Tegnap jelentettük az angol és német lapok nyomán, a Helgoland mentén lefolyt angol-német tengeri ütközetet. Ma az ütközet eredményéről az alábbi megbízható hírrel rendelkezünk : London, aug. 31. — Az angol hajók a süni ködöt kihasználva, Helgoland erődítményei közelében megrohanták a német flotta egy mit sem sejtő részét. Az Ariadne, Köln, Maine nevű páncélos cirkálókat és egy V 16 számú torpedót az angolok elsüllyesztették. 870 német tengerész a tengerben lelte halálát, 350-et sikerült megmenteni. Az angolok mindössze 29 halottat és 38 sebesültet veszítettek. Az angol flotta torpedó-üldözői szenvedtek súlyosabb károkat a német bombáktól. Az angol flotta célja, állítólag, Helgoland lerombolása volt. MIÉRT BÜNTETTÉK MEG LOUVAINT? ■ ■ —......... Washington, aug. 31. — Az itteni német nagykövetség a kö- vetkező értesítést kapta a berlini külügyi hivataltól. Egy rotterdami újság levelezője szemtanúja volt annak, hogy Louvainban a lakosság milyen alattomos támadást intézett a német katonákra. Polgárok biztos rejtekhelyekből golyószórókkal lövöldöztek és megöltek egy vezérkari tisztet, akit később átvágott torokkal találtak meg. Longwyben a németek robbanó golyókat gyártó gépeket találtak. A FÉLHOLD ÉBREDÉSE A háborúba keveredett Angliának világuralmát fenyegeti a mohamedánok esetleges felkelése. WASHINGTON, aug. 31. A német nagykövetség a Sayville drótnélküli táviróállomáson keresztül a következő értesítést kapta: “John Burns volt miniszter az angol parlamentben beszédet tartott, amely rendkívül mély benyomást tett nemcsak Angliában, hanem egész Európában is. Burne beszédjében Grey külügyi államtitkár jelenlegi politikáját kritizálva, rámutatott arra az óriási veszedelemre, amely Angliát a mohamedánok felkelése révén fenyegeti.” John Burns valamikor az angol munkások és a szocialisták egyik legkiválóbb vezére volt. Később hűtlenné vált a párthoz és miniszteri tárcát vállalt a liberális kabinetben. Most azonban a hadüzenet előtt lemondott s ott hagyta fényes állását. Miniszteri kinevezés után mondotta: “A tisztelet a munkásoké, a munka az enyém”. Az angol szocialisták azóta renegátnak tekintették. OLASZORSZÁG SEMLEGES MARAD A washingtoni német nagykövet nem hiszi, hogy Olaszország háborút fog üzenni Ausztria-Magyarországnak. RENDJELEKET ÁRULNAK Berlin (Londonon át) aug 31. A német császár és az összes német katonai főméltóságok, akik értékes angol és orosz rendjelekkel vannak földiszitve, rendjeleiket eladják és a befolyó összeget a Vöröskereszt betegápoló egyesületnek adományozzák. A császár, állítólag megtiltotta német tisztikarnak orosz és angol rendjelek viselését. Az orosz rendjelek első osztályú keresztjei legnagyobbrészt gyémántokkal, igazgyöngyökkel, zafírokkal és smaragdokkal vannak ékitve. És igy a Vöröskereszt egyesület tekintélyes öszszeghez jut a császár ötletszerű parancsa révén. (Ha ez a hir megfelel a valóságnak, úgy ez az első eset, amikor rendjeleket célszerűen fölhasználtak. Szerk.) ----------------Visszautasított ajánlkozás PEKING, aug. 31. Hiteles forrás szerint a kínai kormány viszszautasította Japán azon ajánlatát, hogy az európai háború ideje alatt segélyeketnyújt az esetleges zavargások, boxer lázadások stb. leverésére. A kínai köztársasági kormány kijelentette, hogy minden eshetőségre készen áll és nem hajlandó igénybe venni a japánok felajánlott segítségét. ----------------Kínaiak a japánok ellen Pekingben röpiratokat osztogatnak, amelyek arra hívják föl a kínaiakat, hogy inkább áldozzák föl az életüket, mintsem megengedjék, hogy Kína Japánnak hűbérállama legyen. A KELETI HARCTÉRRŐL _____ A németek 30.000 oroszt, elfogtak. — Az osztrák-magyar seregek győzelmes előnyomulása. — Az oroszok azt állítják, hogy ők a győztesek. Berlin, aug. 31. — Hivatalosan jelentik, hogy a keletporoszországi harcokban, különösen az Ortersburg, Hohenstein és Tannenberg mellett vívott csatákban mintegy 30.000 orosz esett német fogságba. A huszadik német hadtest, amely a már többször említett allensteini diadalt kivívta, két orosz hadtestet vert meg. London, aug. 31. (Angol forrás). — Egy ide érkezett hivatalos távirat szerint, az orosz-porosz határon friss német csapatok jelentek meg és több ponton támadásba mentek át. ---------------- Szeptember 2-án Párisnak el kell esni London, aug. 31. — A londoni “Times” kopenhágai levelezője táviratozza az alábbiakat: A német vezérkar szerint a német hadseregnek szeptember másodikén Parisban kell lennie. A császár hadparancsot intézett a hadsereghez. A hadiparancs szerint Parist el kell foglalni a német hadseregnek. Ha a hadsereg nem képes Párist elfoglalni, úgy pusztuljon el az utolsó emberig Páris erődítményei alatt. --------o------ Kétmillió német önkéntes Berlin, aug. 31. (Német forrás.) Hogy mekkora lelkesedés élteti egész Németországot a rákényszerített háborúban, kitűnik ab-ból a tényből, hogy két millió önkéntes jelentkezett hadiszolgálatra. ---------------Megtorlás Louvainben A németek haditörvényszék elé állítják azokat a louvaini polgárokat, akikre rábizonyul, hogy a katonasággal együtt lőttek a németekre. A haditörvényszék többek közt egy papot is agyonlőhetett, mert lőszerrel látták el a francia szabadcsapatokat.