Előre, 1914. szeptember (10. évfolyam, 806-831. szám)
1914-09-01 / 806. szám
XX A4SWHJKAI MAGYAR PADStr APT> Ort» of the Hungirlu «rWKtSSAfl LAPJA J yJJvvy People ot Amtria Kladj» u “EUSre” lapKladO «aOretke-, Fohllahcd by the “CDire” Publishing ■et. # East 3rd Street, New York. I Association, Ine. 5 E. 3rd St., New York - i -----------------------------------------------------------------------------STEPHAN BALOG, President) ALEX. MAGYARODY. See’yi JOS. TAKACS, Treaa Telephone: Orchard 8390—8391. ELŐFIZETÉSI ARAI f SUBSCRIPTION RATES I *ary évre .... $4.09!Negyed évre $1.00' One year .... 4.00<Three month« $1.00 j fél évre .......... ii.00]Egy hOra —.40 1 Six months.. 2.QO|One month.. —.40 PUBLISHED EVERY DAY EXCEPT SUNDAY Pens küldemények postal Remittance« may be vnK7 Express .Money L^^KSynrnQIjm] ipr| made by Post Office or trecton vany ajfmn- |^jTfd»nettfuilil Express Money Orders lett levélben küldendőkor by Registered mail. MIÉRT KELLETT AUSZTRIÁNAK HADAT ÜZENNIE?! — ...........! ■ !v. r Az osztrák—magyar imperializmus Bosznia és Hercegovinában. !Sok emberéletet és 200 millió forintot adott az osztrák-magyar imperializmus 1878-ban Bosznia és Hercegovina okkupálásáért. Az osztrák-magyar imperializmus sem jobb, sem rosszabb a többi ország imperializmusánál vagyis hódító politikájánál. Nem azért vetette magát egyetlenegy kapitalista ország sem gyarmataira, hogy azokon civilizációt, vagy kultúrát terjesszen. Nem bevallott, de régen felismert «/»Íja minden ország hódító politikájának, hogy ipara számára piacot vagyis fogyasstókat szerezzen és egyszermind nyersanyagot is vagy olcsó munkaerőket. Elmaradt országok azonban, amelyekben az ipari kevéssé fejlődött ki, sem nem törekedhetnek arra, hogy fogyasztókat hódítsanak, sem arra, hogy nyersanyagot találjanak az ipari feldolgozásra. Az osztrák-magyar monarchia iparszegény és ipara számára nem tudta kiakíázni Bosznia-Hercegovinát. A sok kiontott ember vért és a 200 millió forint hadiköltséget azonban valahogy be kellett hajtani Bosznián és Hercegovinán is, mint milden más országnak a maga gyarmatain. Az osztrák-magyar monarchia kapitalistái vagy tőkései sem hagyták teljesen kiaknázatlanul az okkupált területeket. A szelidebb ipari kapitalizmus helyett a vadabb uzsora tökét, a bankokat bocsátották Bosznia és Herce- govina népeire. Az ipari tőke sem teremt a gyarmatokon elviselhető formákat és állapotokat, de viszont az uzsora tőke aspirációi, gazdálkodása mindig a legrettenetesebb formákban tud csak érvényesülni. Az uzsoratőke a gyarmatokon minden fejlődést hátrráltat, minden szabadságot és jogot lehetetlenné tesz. Az osztrák-magyar uzsoratőke is Boszna-H Heregovinába a katonai uralommal vonult be és azzal telepedett meg. Az osztrák-magyar katonai uralom Boszniában és, Hercegovinában megtette a legelső lépést, amely nélkül az okkupáti tartományok egészen a vadságban maradtak volna. A katonai uralom alatt is megépültek a főbb vas-útvonalak, legalább is oly mértékben, ahogy azt a hadászati célok megkívánták. A katonai szemponból megépített vasutak jelentős változásokat idéztek elő. Megépültek a városok, kialak , kint a városi lakosság, részben bevándorolt osztrákokból részben pedig benlakókból. A város és a falvak között megindult az áruforgalom és kifejlődött a fémgazdálkodás. Az osztrák ipar is valamelyest utat tört magának Bosznia-Hercegovina népéhez, ami meg azt vonta maga után, hogy a háziipar sziáni kezdett. A bosznia-hercegovinai nép is árufogyasztóvá lett. Nem maga készítette az összes szükségleteit, hanem vásáron, piacon a városban igyekezett beszerezni. A pénz lett a gazdasági élet gerince mint általában a kifejlett kapitalista világban. A pénzgazdaság csak növelte a jobbágyoknak a felszabadulási vágyát. Ausztria-Magyarország az 1875-ös jobbágylázadás után azzal okkupálta Bosznia-Hercegovinát, hogy meg kell szüntetni a civilizációra nézve is szégyenteljes röghöz kötöttséget, amelyben anépesség nagy része elkeseredetten él. Az 1878-as okkupáció alkalmával a mohamedán szvnhik (földesurak) azonban nagyon a javukra kötelezték le az osztrák-magyar diplomáciát, mert fegyverrel segítették a hódító hadsereget a hegyek közé bújt és ellenálló guerilla-csapatokkal szemben. A mohammedán spáhik az okkupáció után rendőrszolgálatot végeztek a többi népesség között és ennek is betudható, hogy az osztrák katonai uralom kimondotta, miként a tulajdonviszonyék változatlanok maradnak, 1880-ban meg pláne annyira megszigorították a jobbágyok sorsát, hogy a sváhik engedelme nélkül még házukat sem volt szabad megjavítani, holott a török uralom alatt a töidesurak kötelesek voltak jobbágyaik számára házat építtetni. A vasutak nagyon emelték a földesurak birtokainak értékét, de sokszorosan rosszabbodott a jobbágyok helyzete. A jobbágyok pénzhez nem juthattak, noha a kormány a természetbeni adót pénzben fizetendő adóra változtatta. Bosznia-Hercegovina évi budgetje 1913-ban 70 millió korona volt amelynek kétharmad részét terhes fogyasz- AZ ELSŐ HÁBORUELLENES GYŰLÉS TRENTONBAN A megengedett gyűlést a rendőrkapitány betiltotta. — A trentoni vezér-magyarok hamis vádat emeltek a szocialisták ellen. — Az angol szocialista párt beavatkozása. — Óriási gyűlés a szervezet helyiségében. Nagy volt az örömünk, hogy preparálhatjuk a csorbát, amely rentoni mozgalmunkat érte. — szombaton féjöttekor érkezett meg Tárcás elvtárs. Nyugodtal fogtunk hozzá a röpiratok kioszásához és az elvtársak egy része nem is sejtette, hogy csúnya aknamunkát végeztek ellenünk, kiírták a rendőrkapitánynál, hogy az általa kibocsátott gyűlési engedélyt, vonja vissza. Szombaton két óra tájban Menyhért elvtárs járt — meghiásra — a rendőrkapitányál,ak tudomásul adta, hogy az engedélyt visszavonja. Indokul csak annyit hozott fe a szokatlan eljárásra, hogy utólag a vezér-magyarok figyelmeztették arra, miként a gyűléses zavargás, sőt talán verekedés lesz, mert nem szocialisták akarják a gyűlést megtartani, hanem anarchisták. (A new yorki háboru-huligánok szelleme. —- szerk.) ’ 7 * Nem kívánhatjuk Trento cast adókból szedtek be, az egyharmadrészét pedig nagyobbrészt a parasztokra kivetett egyenes adókból. A jobbágyok annyival is rosszabb helyzetbe kerültek hogy a földesúri adónkívül a kormány számára iskellett adózniuk. .Hogy a jobbágyok aránytalanul több adót fizettek, mint a földesurak, arra nézve szolgáljon itt egy kis öv .•ízehasonlítás. Egy jobbágy évi jövedelme 127!!.1 29 korona, ebből adóban fizetett 127.39 koronát és a földesurnak a fennmaradt összeg egyharmadét, 382.14 koronát és ezenfelül 20 korona egyéb terhet. Maradt tehát a jobbágyi fák teljes jövedelméből 60 százalék, más szavakkal minden .100 korona keresetéből csak 60 korona volt az övé. Ezzel szemben egy spáhi vagyona 12,260 korona a jobbágyai évi adójából bevett 2028,22 koronát. Az adót... amelyet a kormánynak fizetett, 52,78 korona. Alig tehát a felhozott esetben a jobbágy 41.07 százalék adót fizetett, a földesült csak 2,60 százalékot. A népesség nagyobb része jobbágyokból áll. Az 1895-ös statisztika szerint Boszniia-11 ercegyivihaba11 vta- 5833 spáhi, 88.970 jobbágy család és 22.655 szabad jobbágycsalád. Vallás és nemzetiség szerint pedig a következő a megoszlás: Szerbek 673.240 mohamedánok 548.632, katholikusok (nagyobbrészt Ilonátok) 334.142, izraeliták 8213, protestánsok 3596. Trenton, aug 3. Angol lapok egybehangzóan azt írták, hogy múlt szombaton 2000 magyar állott a Hudson és... ■ i 'lass street sarkam ahol Tárcái elvtársnak kellett volna beszélnie. Trentonban még sohasem volt ekkora tömeg együtt, hogy utcai népgyűlést meghallgasson. A gyűlésen Spair elvtársunk, az angol párt szervezője, nagyhatású angol beszédet tartott. Beszéde végeztével a türelmetlen tömeg egyre Tárcai elvtársat követelte, aki azonban nem érkezett meg. Valósággal kétségbeejtő volt ránk nézve a helyzet és csak azzal tudtuk lecsillapítani a tömeget, hogy Tárcai elvtárs a legközelebbi szombaton beszélni fog. Megtettünk minden intézkedést, hogy szombatom augusztus 29-én újra gyűlésünk legyen Bejelentettük szabályszerűena gyűlést és pénteken este Vaeliki elvtársunk, az osztály titkára, megkapta az engedélyt rendőrkapitányától, hogy különbséget tudjon tenni szocializmus és anarchizmus között avagy pláne azt, hogy pártállásra, világ- és társadalmi felfogásra való tekintet nélkül megengedjen egy gyűlést, amelynek megtartását az alkotmányban kifejezett gyülekezési jog biztosítaná. A trentoni rendőrkapitány, amidőn bejelentette, hogy visszavonja az engedélyt, egyszersmind azt is kinyilvánította, hogy azokat, akik a gyűlést megtartják, elfogatja. Ez nem amaaduzmus, ez nem a zsarnokság anarchizmusa? Ez a treutoni rendőrségi bornírtság fogalma szerint jog és szabadság. Néhányan a szervezetbe mentünk és amikor az elvtársaknak elmondottuk a rendőrkapitány legújabb rendelkezését, anélkül, hogy bővebben szóltunk volna az okokról, gyanúval éltek a vezérmagyarok ellen, hogy azoknak műve volt a rendőrkapitány ugrasztása. "Vérj Neveket is emlegettek ésa legtöbben megegyeztek abban, hogy ez a stikli egy nemrégiben diszkreditált békebíró boszumive volt, aki a szocialisták ellen spicliszolgálatot végez. Tanakodtak, tanácskoztak az elvtársak, mitévők legyenek. Végül megegyeztek abban, hogy felkeresik az angol szervezőt, Spair elvtársat.Munkában volt az elvtársunk, csak este 6 órára várták haza. Spahr elvtársunk hazaérkezése után többel magával járt a rendőrségen, de eldugták a rendőrkapitányt, nem lehet vele beszélni, nagyon el van foglalva — mondották, akiknek beleegyezése szükséges,, hogy beszélni lehessen videm Spair elvtárs, néhány angol és magyar elvtárs bejött a szervezetbe. — Az utcai gyűlés be van tiltva ! — Tartsuk meg minden körülmények között — mondotta egy másik angol elvtárs. — Ha a rendőrség beavatkozik, ne törődjünk vele. Várjuk meg a Free speech fight-ot. Nem ajánlom, hogy most kikezdjünk a rendőrséggel, — jegyezte meg Tárcai elvtárs. —Nekünk ma minden körülmények között meg kell tartanunk a gyűlést: ha az utcán nem lehet, akkor a szervezetben. így is történt. Elmentünk az Anglia újabb csapatokat tesz partra Franciaországban utcacomorra a tömegért is beje-lentettük, hogy a ma esti gyűlés a szervezet helyiségében lesz. Néhány elvtárs indult is a közelben levő szervezet felé és utána a hatalmas tömeg. Néhány perc alatt olyan zsúfolásig megtelt a terem, hogy még a kijáratot is teljesen elállták. A szervezet előtt a járda is tele volt magyar munkásemberekkel, akik végighallgatták a gyűlést. Babulya elvtárs megnyitotta, Spair elvtárs nagyszerű angol beszédet tartott. Utána azután Tárcái elvtárs következett. — Arról akarok ma beszélni, vájjon szükség volt-e háborúra? — Azt úgyis tudjuk, hogy szükség volt! — zúgtak fel többen a tömegből. Az elvitathatatlan, hogy szükség volt rá — folytatta Tárcás elvtárs, — és éppen azt akarom megvilágítani. Kiknek volt rá szükségük? A tömeg, amely eleinte meglehetős ellenszenvet tanúsított, egészen megtért, elfogadta Tárcai súlyos érveit, aki történelmi, politikai, társadalmi tényekkel mutatta ki, hogy ez a háború elsősorban Németország és Anglia, háborúja és az osztrák-magyar monarchia azért üzent hadat Szerbiának, mert Németország kívánta és mivel a háború megfelelt az osztrák és magyar földesurak érdekeinek. A beszéd óriási hatást tett a jelenlevőkre, egészen átformálódtak és nagyon sokan, akik a háború mellett voltak, nem tagadhatták meg, hogy a szocialista álláspont helyes és a háború ellen kell harcolnia minden munkásembernek. A gyűlés sikerén felbuzdultak a treutoni elvtársak és elhatározták, hogy minden két vagy három hétben nyilvános gyűlést tartanak. ---------------- --Fengush sailors r."±" ------------- A HÁBORÚ ESEMÉNYEI Amiens közelében elkeseredett küzdelem folyik a német és a francia csapatok között; Amiens 80 mérföldnyire van Páristól. * Parisból hivatalosan jelentik, hogy a francia balszárny kényszerítve lett hadállásai föladására. * Anglia Franciaország részére küldött csapatai teljesen szét élttek verve; egy angol tudósító jelenti ezt. Paris fölött két német repülőgép jelent meg tegnap; a leejtett bombák irtózatosan megfélemlítették a lakosságot. Sa St Quentin közelében lefolyt német angol ütközetben 6000 angol elesett. French tábornok, az angol csapatok parancsnoka, ily értelmű jelentést küldött az , angol hadvezetőség részére. Japán szárazföldi hadsereget kíván a szövetségesek segítségére hozatni az európai harctérre Pichou, volt francia miniszter. I / * Allenstein közelében a német se NEW YORKI ELVTÁRSAK! A new yorki elvtársak jelenjenek meg a szeptember 1-én, kedden este 8 órakor megtartandó rendkívüli gyűlésen a Munkás Otthonban. regek visszaverték az előrenyomuló orosz csapatokat. Visztula és Lublin között napok óta küzdenek megszakítás nélkül erős osztrák-magyar csapatok az orosz balszárny derékhadával. * A St.. ..Örörökország ravidi időn belül háborút üzen,Oroszországnak és Angliának. India és a többi angol gyarmatok mohamedán lakossága előkészíttetett a próféta zászlója kibontására; fölkelésük az, 'Sligo'lók ellen a próféta zászlója kibontása publikálásakor azonnal bekövetkezik. • ( 'k' A' # Japán Kiautesau alá szárazföldi hadsereget akart partra szállítani, de a Tsingtau ágyúi megakadályozták ebben a szándékában . Kiautesau elfoglalásával a japán hadvezetőség novemberig akar elkészülni. ---------------- Kapitalisták gyermekrabszolgái TAMPA, Fia. aug. 31. J. C. Privett Florida állam ipari felügyelte 350 olyan gyermekre talált a különböző ipartelepeken, akik még nem érték el a törvényben megkövetelt korhatárt. A felügyelő azonnal eltiltotta a gyermekeket a munkától és iskolába küldte őket. Eddig azonban még nem hallani arról, hogy a törvényt szegő munkaadók ellen megindították volna az eljárást. ---------------- Canada tiltakozik ALBANY, aug. 31. Canadábam rendkívül idegesek a hatóságok. Legalább erre enged következtetni az a tiltakozó távirat, amelyben a kanadai hatóság olynn kormányzat udvarias de határozott formában fölkéri, hogy az Egyesült Államok aviatikusai ne röpüljenek át a kanadai határon. A kanadaiak nagyon félnek attól, hogy a repülőgépesek kémek is lehetnek. Tekintettel az európai háborúra, a canadaiak attól félnek, hogy a németek kihasználva az Egyesült Államok semlegességét, így akarja Canadát kikémlelni. Glynn kormányzó nem intézkekedett, hanem az egész ügyet a washingtoni külügyminisztériumba utalta. Ez a tiltakozás felébreszti bennünk a gyanút, hogy Canada nem annyira a német kémektől, mint inkább magától az Egyesült Államoktól fél. És talán nem minden ok nélkül, hiszen Canada még Mexikónál is többet ér. UTCAI GYŰLÉSEK: SZERDÁN este 8 órakor a 79 ik utca és Ave. A sarok CSÜTÖRTÖKÖN este 8 órakor a 54-ik utca és 2-ik Ave sarok. Magyar szónokok: Ponyáska, Pernstorff, Sós, Tárcai és Válfi elvtársak. Angol szónokok: Mrs. IT. G. Glaessens és G. Steinbildt elvtársak. Elvtársainkat kérjük, hogy a gyűléseken mennél számosabban jelenjenek meg.