Előre, 1914. december (10. évfolyam, 882-905. szám)

1914-12-01 / 882. szám

E ^ f U4HKHUCAI MI‘'Mft ’E'fiPtXr AlPTl 0»«*» •* tte Bmmr­u MUMLiSSA''! i.il'Jt *- w-ItTfV ■tj-T’.i-J Pto»!« »I America /«ütr,Ä|» a,» "MtÁr.. u(Mn>I« •»*»ctke- , »•«hUnkrd ky tks “RMl-c’’ l,*MI«H*» aat! 9 Klaat !'--i T<wt, N«'n t»rk . »«mmuiiIiiii, lie, 5 B. M St. Nfa Vark daniKIi scuu Wil l /., I’rrnlilruc I B RDEUICK VAD/tSZ, Sce'yj FIUNK MAUI, Treu*. Telephone,: Orchard 8390—8381. iSILOFUBTJ&Sl AI« AI f RlBSCKII*TION RATES! trr tir« ____*4.00|Negye<l tfvra »1.00 One y*$r .... 4.00|Thrae month« *1.09 »1 err« ........... H.OOltCKT hOra . —,40 1 -Sue mouth» ■. - iMSOne month.. —;•** FDBLISHKO EVERT DAT KICKX'T SOADAT f#jt*MUilem*tt7(* poxt&l ... Remittance» m«r •>« • rw»J Esnrctui Money *'(rZ jjpUm?---. made l>y 1’oat Oftlee or -wderen wngy mJAn* ^TRADES |ifcRFUCOUNCIL E*pre»» Money Orden «art« lor«lben kíUdendOk or by RegUtcred mall. Entered as Second clnna mutter under the net of Mnreh :i. IH7i>._______ VILÁGSZÖVETSÉG ■ •__• ; • i Egy kiváló poglári író, dr. Fran­k Crane, akinek tolla gyök­yörű sorokat szánt minden nap a “Globe” hasábjain, “But the Word was not ready” cikkében végigfut a világ histórián és megáll a vallási világbéke nyilatkozatoknál, nagyem­berek, császárok békeszózatánál és tragikus ref­rénképpen megismétli, hogy a világ nem volt érett a vi­lágszövetségein, a világbékére. Kifejező tehetség tekintetében nagy a különbség a polgári írók és gondolkodók között, azonban a gondolat tartalmának és a gondolkodás módjának egyformasága közös tulajdonságuk. J­r. Faruk­­habe szépen megírott cikkéből éppen az hiányzik, az emberi élet rugóinak a fölismerése, mint a »h­rttérhez m­ég nem jutott egyszerű polgári írónak az írásából. •* A világszövetség nem új dolog. Olyan régi az, mint íj az ember álmai”— írja dr.­ Frank Ci­ane. Hogy a világszövetséget nem tudta az emberiség , megvalósítani a vallu­salapitok.it.is kapott bátorítás, a nagy­­ emberektől­ nyújtott biztatás dacára sem ,annak — ahogy í' dr. Frank Grane hiszi — oka, hogy az emberiség nem f­olt érett. Minden­ nagyratartott ezmének meghiúsulásával szemben a tipikus polgári gond­olkodás az emberiség eret- ée­len­ségével rím­ítegetődzik. A polgári erők és gondolkodók kénytelenek az emberi­ség éretlenségével kimenteni a létező eseményeket, mert az a csőd, amely a hagyományos polgári világfölfogást ér­te, másképpen nem is volna elviselhető. . .­ A­ polgári világfölfogás kétszínű mint ahogy egy ki­sebbségnek, mely uralmon akar lenni és maradni, sohasem lehet nyílt, egyene­s és bevallott álláspontja. E kétszínű­ség az egész vonalon kiderült. Nyilvánvaló a­ polgári tár­sadalom vallási kétszű­űsége: tanítja a vallás, hogy ne ölj , és minőtén egyház— kivétel nélkül — a fegyverek piellé i­mád súgó­sköny­vet ad és szaporán szórja az áldásokat a hadseregek véres győzelme érdekében. Kiderült az állam ktszínű­sége ,amely a fegyverkezést azzal indokolta, hogy a békét akarja biztosítani és a háborút, készítette elő vagy legalább is a háborúra készült. Ez a minden téren mutatkozó kétszínűség burkolód­zik az emberiség éretlenségének takarójába. Az­­emberiség nem éretlen és nem is volt éretlen, mert v m­indig,-n,h,g.n-lelő.zettségi fokkal alkalmazkodott a létező v­­­iszonyokhoz, meg a háborút, sem nem teremtette volna meg a világszö­vetséghez. A világbéke és világszövetség föltételei nem ér­tek meg. E föltételek között az emberi érettség is szerepel, de csak mint végső eredménye a többi előfeltételeknek. A háborúba nem az éretlenség rántotta bele az európai né­peket. A polgári társadalom Európában nem térhetett ki­­- gazdasági okoknál Ingva - a háború elől. Gazdasági szükség volt a polgári társadalomra nézve a háború és bármennyire is jobban érett volna meg az emberiség a pol­gári társadalmon belül, sem nem akadályozh­atta­­volna meg a háborút, sem nem teemtette volna meg a világszö­vetséget, amelynek eszméje a kereszténységtől kezdve a mai n­apig sokféle változáson esett át. A polgári tásradalom két összeférhetetlen kinövést mutat ra­: az egyre halmozódó tőkefölösleget, amely a maga országában nem tud gyü­mölcsözőleg elhelyezkedni és amn ka­t­tő föl­ösl­eget, amely enni tud munkát találni. Az egyik fölösleg másikkal függ össze és mindkettő vissza­vezethető a termelőeszközök magántulajdonára, amely a tulajdonosának, a foglalkoztatott munkaerők után, olyan hasznot halmoz föl, hogy új, kiaknázható területekre van szükség. A­ fölhalmozott tőke áll szemben a fölhalmozott Tőkével­­év két nemzet tőkéseinek sajátos érdekharcát — az ellentétek egy bizonyos fokán — fiábourral kell és lehet csak elintézni. Ettől a háborútól az érettség nem óvja meg az egyes ember, sem pedig az oszág népét. A háború­­megakadályozásához hatalom kell. S a hata­lom hozzáférhetetlen volt a nagy néptömegek szánjára egészen az újabb korig, amikor a gépeknek a termelésbe való bevonulása által a nagy tömeg a legfontosabb gazda­sági tényező lett. A nagy tömeg gazdasági szerepe a politikai életben az öntudat érettségével viszi előre a világszövetség­ eszméjét.­­ A háború nem buktatta meg a világszövetséget,­amelyet eddig a keeszténység is, meg a polgári filozófia a levegő­ben akart megépíteni. A világssövetség alapjai le vannak­­ rakva a modern gazdasági élet talajában, abban a széles­körű társadalmi termelő munkában, amelyet még a ter­melőeszközök magántulajdona fog össze. A m­agántulaj­­don kész kiemel­ni: a tőkések urahuát keiku migszüntetid és t ,k.­SZ a világszövetség. , Politikai forradalom műve élsz a világszövetség b­efe­­­jezése. Já politikai forradalom tesz tanubizonyitsgot arról, hogy ip citiberiség­ megérett a vitá­rszöv ••(szerc. ! apró Terepek,' A mozgalom töltényei. A szocialista mozgalomnak szellemi fegyverei vannak. E szel­lemi fegyvereket a gondolato­k és ismeretek éles­­töltényeivel kell ellátnunk... E téren azonban vaj­mi keveset tettünk. Irodalmunk nincsen. Magyar szocialista iro­dalomra­ gondolunk. Itt szerzünk egy-egy új tagot, még egy olcsó könyvet sem tu­dunk neki ajánlani, mert még nem szereltük fel magunkat kellő irodalommal. Egy ideig vitás v­olt a kiadás joga : az Előrének vagy a végrehajtó bizottságnak van-e joga kiadni szocialista iro­dalmat. A vitának eddig csak meg az az eredménye, hogy az Előre nem adhatott ki, a végre­hajtó­ bizottság illen nem adott ki irodalmat. Súlyosam érzi e hiányt a­ mozgalmunk. És éppen ezért minden megbízás nélkül szántuk el magunk­at két rendkívül hasz­nos és szükség­es könyvecskének az elkészít­ésére: az egyik, Engels Frigyes­nek tudományos és n­ép­­-ízn­ü fi­­.Ide: A szocializmus fej­lődése az utópiától a tudományig, a másik inkább gyakorlati célo­kat szolgál, még a nevét sem tud­­ju­ is. egy kis könyvet akarunk ké­szíteni, amelyben benne volna a pártprogram­ mn magyarázata, az amerikai parlamenti szabályzat­­led, aminek tudása gyűlések, ér­tekezletek, osztály­ülések vezeté­séhez szükséges. Az egyik feltét­­le­n, de talán lehet, hogy mind a­­­ kettő késő, lesz kéziratban decem­ber végéig. Talán kiadója is a két kis könyveskészek. Egy kis megbeszélésre is szüksége volna az amerikai ma­gyar szocialista mozgalomnak. Nagyon jó lett volna karácsony­kor kerületi értekezletet tartani. A konvenció elmaradt és nem is lehet még gondolni sem arra, hogy az összes osztályoknak kü­­lö és konvenciójuk legyen. Kerüle­­ti értekezletekre égető szükség­­ van. Lassúnk, halljunk és te­rvünk valamit. A mozgalom sem-­­­mi tevésére mindenki eléggé rá-t unt. Friss erőkre, friss élet­­re van szüksége a mozgalomnak,­­ A kerületi értekezletek megbe­­s­szélései bizonyára megélénkíte-­­­t­ék a lanyha mozgalmat. Kará­­j­­­sonykor azon­ban már nem lehet­­­­nek kerületi értekezletek, mert azokat elő kell készíteni. N­e le­gye kerületi értekezlet karácsony Loc, de legyen január 15-én vagy február elsején. De legyen és te­■ • nig minél előbb legyen. Szolgáld ki magad. Kenn kel búsulnunk, hogy a f­enség,­­a hideg, a hajléktalanság II serleges rohamát nem tudjuk ! visszaverni Nem kell féln­­nl­­­: t­ul az éhségtől, sem a hidegtől , a hajléktalanságtól. Egy­rel és mindenkorra biztositva­­ vagyunk minden nélkülözés el­­­len. Egy uj társadalmi elmélet van , amelyet az I.­­W. W. fő-főe­m­bere Maywood talált ki, ez az új elv té­­­het megold minden társadalmi í­rást. Röviden összefoglalva ez az elmélet azt mondja: szolgált­a ki magad. Haywood elmélete haladás­a, . W. W. módszereiben. Még­­ ■ múlt télen kissé hátramaradot­tabb volt az I. W. W. kültagjai s uh.!. és beltagjainak a módszere l'g,' esztendő előtt az [.­­V. W. isták le.m pionírus-templom­ai jár­ták és követeltek sandwick­et é­s hajlékot. 1 laywood «‘gj s­erüsi­tette az akciót. — — Szolgáld ki magad! Az Intern­ational Socialist Re­­­vie­w, novemberi száma ismertét ( Hay­wood mák a munkanélküliség överdésében az 1. W. W. chicago l-ro!1 vfiiijiu.ián előterjesztett ha­tá­roz­oti javaslatát, athelyből közöl,­­­jük c­s­ék­letet :­­ ‘‘It is up tó the workers to meet with grim determination the situation that presm.ts itsoli. Food, elotldng, shelter are essen­tial to life. Let the message of the 1: W VY. be GET THEM! If you have to take frickaxes ami (irowbars go to the grau­em, s and warehouses and help yourselves. Rather than congregate around city Halls, eapitols and empty .squares,, go to the market places and wa­terfronts where food is ammdant. If food, is being shipped, confis­cate it if you have the power! “Where houses are vacant, occupy them. ! f machinery is idle u-c it. if p uitical to your purpe-c." Mngya A munkásoknak erős elhatáro­zással kel a jelen helyzettel szem­beszáll­niok. A táplálék, a ruhá­zat és a Hajlék­ nélkülüzhetetlen­. Ma éli akarunk. Az T. W.­­V.­­nak az az üzenete, hogy szerezd meg azokat. Iia csókádot-baltát kell tagadnod, menj a gabona- és áruraktárakba, és szolgáld ki ma­gad. Inkább, mint nem, a váró­­­háza,­­az ország háza és az ülés te­reken álldogáljj, eredj a piacok­­ra és partokr­a, attol bőségben van élelem. Ha eledelt szállita­­nak, konfiskáld el. lm erőd van ii azza. Foglald el az üres lakásokat, tija a gépek pülinne's. ii a szilárd j azokat és segíts magadon. A 1.­.J itás veleje: szolgáld ki imaged.' A kapitalista büntetőjog­­ nyelvén e tanítá­­s a rrablás meg­szervezését jelenti. A szocialista elmélet szempontjából ítélve pe­­­­dig e tanítás a szervezet­ tolvajbi­­­­sa a kapitalista tolvajokkal szem­ben. üli az 1- W.­­V. Haywood aján­­­­latát, végrehajtja, a tolvajlási ipar szervezete tosz. vagy a szer­vezett tolvajok ipari szervezete.­­­s Az Egyesült Államok hadserege. Egészen észrevétlenül növek­szik az Egyesült Államok hadse­rege is. Az Egyesült Államoknak 15 év előtt 25 ezer katonája volt, a tengerészetben pedig 12 ezer katona szolgált. A milícia vagy­is az állami katonaság 112 ezer volt, de nagyon hiányosan volt felszerelve. •Jelenleg a rendes szövetségi katonaság 90 ezer, a tengerészet­nél szolgál 60 ezer, a milicia nem nagyon növekedett, ellenben job­­bi­­n kiképezték és tökéletesebben­­ szerelt­ék föl. Az Egyesült Álla­­i­moknak így jelenleg 200 ezer ka-1­entija van. ti­sti - . . •K-n. térH ELŐRE A német császár p.i,pagai.ya oroszul tanul. A Matin egyik legutóbbi számá­ban közük azt a pétervári jelen­­­té-t, amely szerint Tolstoj Leó­­ egyik fia elmesélte, hogy Yiltuo, császár Tilsit mellett levő sasié­­! Ivóban az orosz katonák egy pu-­­ pagályra akadtak. Minthogy ti papagály fenséges tulajdonosára­­ való tekintetei az orosz katonái,­­ kérdéseire csak németül felelge­tett, néhány orosz katona hozzá­­­látott, hogy a pa­pagályt megta­nítsa oroszul. A nagy író fia, még a következőket tette hozzá a ked­­ves történethez! — A császár bizonyára meg fogja érteni a papagály orosz sza­­v '­ait. m­i­dhogy többször eldícse­­­kedett azzal, hogy jártas az oros­ I nyelv szépségeiben. Az a kérdés, hogy a papagálj­­ is használhatja-e majd az orosz­­ nyelvet.I I , 1]­5 Mi lesz itt a télen?! Az Est november 2-i-iki számá­nak vezércikke írja: A ri­a' nta i • j! • - v5­0 k­g l­­ul I­á­ ttak a VIRTEI­EN HÁBORÚS ESEMÉNYEK AZ ELADÓ LÁNYOK ÉS A HÁ­BORÚ. A háború súlyos követekezmé­­nyeit nemcsak a gazdasági élet ér­zi meg, hanem — mint egyik né­metországi lapban olvassuk — az eladó lányok is, akiknek férjhez­­ínelési­ esélye a háború utáni években tetemesen csökken. Az esélyek nemcsak a háborúban el­esettekkel csökkennek, hanem esetleg a háború kimenetelével is. Az utóbbi ok azonban megszű­nik, ha győzünk, m­ert a győzel­mes háború nyomában kedvező gazdasági föllendülés következik, ami tudvalévően fokozza a fiatal­emberek házasulási kedvét. Erre vonatkozólag a statisztika nyújt biztos adatokat. A Németországra szerencsés­en elkopott ,a fák leejtik a levelei­ket és a padokat az éjszaka hi­deg verejtéke mossa. A kedvetlen November a kilincsre tette a ke­zet. Tél lesz. Az­ ablakok becsu- l 'ttak. fi rossz, szugu udvarban ami nyekereg a cifra verkli, a k­imi elírni lárma megjuh­ászodik a szegénység ghettóiban és a vá­­ros felett az égen a téli gond hó­­felhői homálylanak. Mi lesz it a télen. A munkás­kezek fegyvert tartanak a hatá­rokon és a munkanélküliség itt­hon százszoros lehet. A gyermek­nek éppen úgy kell a jó meleg fejecske, mint tavaly télen, a gya­­nap, de ennivaló, fűtenivaló és fó kályhának kell a drága fekete szék­. És minden pereputtynak kell a szű­k, dísztelen fedél, akár a hercegeknek a csiftáros m­en­y­­nyezet, mert a nyomorult ember­nek mindnek el kell dugnia ma­gát az isten szép ege alól. Hogy lesz it manden szegény­nek ezen az elátkozott télen en­nivalója, fütenivalója, lakása?" Dicsőség az csak van minden­nap, de enivaló, fütenivaló és la­kás ezernyi ezer embernek hiány­zik. 1866-iki háború után következő évben ugyanis föltűnően emelke­dett a házasságkötések száma, ugyanez történt. 1872-ben és 1873- ban is, amikor a házasságkötések száma minden ezer lakosnál tízre emelkedett. Ez azonban nem so­kág tartott, mert 1876-ban csök­kenés állott be és akkor ezer la­kosra már csak hét, illetve nyolc házasság esett. Minden bizonnyal így lesz ez a mostani háború ki­menetele után is, amikor újból emelkedni fog a házasságkötéseik száma is. Németországban a leg­kedvezőbb születési év az 1875— 76. év volt, amikor ezer lakosra negyvenkét újszülött esett. Ettől kezdve ez a szám, állam ódán esők­ként és 1911-ben már csak hu­szonkilenre újszülött esett ezer la­kosra. Mindent egybevetve tehát, a háború­­kimenetele natívan kö­zelről érinti az eladó lányokat, mert ettől függ, hogy mikor men­nek férjhez. A legjobb haditudósító, JV rekedi Nuber Sándor new yorki osztrák-magyar főkonzul, percnyi, pontossággal meg tudja mondani, mikor verték ki az oro­szokat Magyarországból. Arról azonban sohasem ad­t ki kommüni­két, h­ogy­ az oroszok betörtek Ma­­gy­arországba.­­Jól tud hallgatni a főkonzul , ha nem is valami jól be­szél. Nagyszerűen hallgatja el azt is,­ minek engedik be az oro­szokat Magyarországba. Ha már úgy alakultak a dolgok, hogy meg kell verni az oroszokat, ver­jék meg inkább Magyarországon kívül és ne Magyarország föld­ UTAZÁS A KERESZTELŐRE A RÖPÜLŐGÉPEN Német­országban történt néhány nappal ez­előtt­, hogy egy hadnagy feleségének fia született. A had­­nagy a keleti harctéren kapta a távirati értesítést az örvendetes családi eseméynről és természete­sen nagyon szeretett volna jelen linni újszülött, fia, keresztelőjén. Egy aviatikussal együtt fölszánt tehát egy kitűnő kétfedelű repü­lőgépre, amelyen hazarepült a Lat­ban melletti Sehreierbachra, ahol már minden elő volt készítve a keresztelőre. A boldog apa érke­zéséről előre tudatta a feleségét és mikor a repidőgép megérkezett, a városka, terén­­ így embertömeg várta a nem mindennapi vendé­geket.­ A közönség lelkesen meg­éljenezte a boldog apát. A megér­kezés után csakhamar megtörtént a keresztelő, amelynek be­végezté­vel a hadnagy pirsával együtt visszaröpült a harctérre.­ INTÉZKEDÉSEK A BELGA MUNKÁSSÁG ÉRDEKÉBEN A Berlinben megjelenő " Vor­­waerts" közli a Wolff-ügynökség­­nek azt a hivatalos jelentését, amely "am­int Belgium német pol­gári kormányzósága fontolóra vette, vájjon hogyan részesedhet­nek a megszállás tartama alatt Belgiumnak, ennek az ipari állam­­i­nak az f-iunkássága a német szóci­­s álpolitikai törvényekben, különö­­­­sen a munkásvédő törvényekben . Ebben a tekintetben az első jelen-­­­­ősebb lépés azáltal történt, hogy­­ a Badeni nagyhercegség iparföl­­­ügyel­őségének a vezetője, dr. Bill­­­manni titkos tanácsost és Boersel­­ke iparfelfigyelőt. Brüsszelbe hív­ták, hogy e célok érdekében az előmunkálatokat megkezdjék és azért is, hogy a kormányzat főnö­két szakszerű, útbaigazítással lás­sák, el. REGÉNYES FEJEZET A HÁ­BORÚ KRÓNIKÁJÁBÓL. Egy odera-frankfurti újság egy katona tábori leveléből a követ­kező érdekes esetet közli: “Be- , nyitottunk egy parasztházba, hol egy altisztünk fogadott, aki rövid idővel azelőtt alig néhány emberé­vel egy egész szakasz .Oroszt fo­gott el, illetve ült­ meg. Az altiszt kíséretében"beléptünk az alacsony ajtón keresztül a szobába, melyet gyönge­ világossággal árasztott el néhány gyertya fénye. Az egyik szalmazsákon egy fiatal gyermek­ei cu orosz katona hevert mozdu­latlanul, szinte mosolygó arccal. Odaléptem, hozzá , és's homlokára tettem kezemet, de­ a homloka jég­hideg volt, a fiatal katona, már meghalt. Néhány katona le akarta vin­i a halott átázott ruháját és miköz­ben hozzáláttak a ruha levet­ék­é­hez, egyszerre megdöbbenve emel­kedtek föl. Különös volt, amikor ezek a m­­ h­rhetetlen katonák, akik semmi elöl nem hátrálnak meg, egyszerre en­nyire meglepőd­tek egy halott orosz katonától. Néhány pillanat múlva egyikük elém h­p.’tt és igy szólt: A lassan jelentem, ez az orosz kat­one­i leány. Később megtudtuk, hogy a sze­rencsétlen fiatal nő egy orosz tiszt, ,K-»r»*ní, , Ittényasszonya Volt és vőlegényeit a háború óta mindenhová el­kísér­li* és mindenütt együtt küzdött vele. »Szerencsétlenségére abba az orosz szakaszba került, amely«-t katonáink elfogtak és küzdelem közben a lányt halálos golyó érte, még aznap eltemettük és a sírjára­­ koszorút tettünk". ■ • ------——— Az olvasók köréből.­­ .­­ ., ISTENTŐL VAN-E AZ EMBERI­SÉG MOSTANI HELYZETE? Tisztelt szerkesztő úr! Az “Elő­re" 875-ik számában a 2-ik olda­lon, “Apró cserepek" cím alatt olvashattuk, hogy­ a paok azt ta­nítják s azt mondják az emberek­nek, hogy’ helyzetük istentől vá­gyott, azért hát türelemmel le­gyenek. Igen, én is azt mondom: isten­től vagyon, de nem azon ismeret­len istentől, amely a biblia, szerint mindeneket teremtett, hanem a földi istentől, amelyet pénz név alatt ismerünk. Ez okozta a mos­tani helyzetet akár türelemmel, akár örömmel viseljük, Pa­muk István. .MAGYAR MUNKÁSOK NAPTÁRA Ügyetlen egy naptár készül kizárólag az amerikai magyar munkások számára. Egyetlen egy magyar naptár lesz, amely csak azért készül, hogy a magyar munkásnak is legyen naptára, a bá­nyásznak, az acéltelep munkásainak, az öntöde, az asztalos ma­l­éi­z munkásának. EZ A NAPTÁR AZ ELŐRE 1915. ÉVI DÍSZES, TARTALMAS ÉS MEGIROTT NAPTÁRA A naptár nem lesz tele egyeseknek hízelgő cikkekkel, mun­­­kások élen törő­­vállalatok hirdetéseivel, hanem első betűjétől az utolsó betűjéig egy célt szolgál: a munkásosztály felszabadulásá­nak hatalmas eszidóját. Az Előre naptára változatos tartalommal jelenik meg. Kísér­letesen és gazdag képsorozatban mutatja be a háború történetét, tanulságos cikkben tárgyalja a háború okait, az európai munkás­ságnak a­ háborúval szembeni viselkedsét. Hasznos tudnivalók, útbaigazítások egész sora található meg a naptárban, úgyszintén a polgárosodás és pénz küldése szükséges tudnivalói, a balesetbiz­­tosítási törvény utasításra adnak az olvasónak felvilágosítást.. A NAPTÁR ÁRA 25 CENT. A naptár minden lapkezelőnél megrendelhető ------­------■ - -■ - -----——------—-——-------------------------------------------- ■- 1—■—'

Next