Előre, 1915. április (11. évfolyam, 982-1007. szám)
1915-04-17 / 996. szám
-----------M—,—,1, IIW—II—■—■ iiiiimi ■ ,1, II ,| ............................ I TÁRCA í AZ ÉRLÖVÉS. A cigány a háborúban. Wz Azok között, akik ezt a kis történetet elolvassák, bizonyára lesznek olyanok, akik nem hiszik el. Lesznek olyanok, akik a fejeket csóválják, de véleményüket nem köztik, mert maguk sem biztosak, hogy elhitték-e avagy sem. Végül lesznek olyanok, akik szóról-szóra elhiszik. Övék az igazság és jóhiszeműségük azt bizonyítja, hogy bele tudják magukat élni s abba a rettenetes helyzetbe, melyben a halál suhog a harcolók feje felett s amely- ha néha-néha hit-lesen ijedelemmel párosul, olyan bizarr, komikus helyzeteket telp ránt, amilyeneket kigondolni nem lehet, amilyent egyedül csak az élet, ez a hohózati nagymester , produkálhat Magamról tudom. ..■hogy az ilyen komikus helyzeteiket történetük pillanatában észre SRssen veszi az embert vagy ha észreveszi, legfeljebb részvétet- szájnalmat érez a szereplő iránt s csak később, mikor már az izgalmak lecsillapultak, akkor tűnnek fel eredeti mivoltukban s akkor delirill fel az ember és akkor neveti ki magát szívből igazán. ÉBB) * Délutánonként, mielőtt a harctérre indultak a századok, az ez- Rredorvos oktatásokat adott a britiaknak a sebesülésről, annak küülönböző iválfajairól, a seb gyógyi-ításáról és az első segélyről. Elmagyarázta: azérlövés mibenlétét és hogy mit kell csinálni, hogy el ne vérezzék az ember- ha a kar- aféján, vagy a lábán eret tép a go tlyó. » A bakák nagy figyelmesen Ivánig... látták az előadást. Az első sorban áll egy fekete cigánylegény Beszédközben néha összeremeget még a szemei is kimeredtek olyan áhítattal hallgatta az ezredorvos szavait. Előadás után az ezredorvos cigányra mutatott. — Gyere ide, te fekete legény A cigány a mellette álló bakákra tekintgetett és nem mozdult — Te... te, — mutogatott az ezredorvos a cigányra. — Ne félj nem harapom le az orrod. A cigány az ezredorvos elé lépett — Hogy hívnak? — Kolompár Gyurinak. — Hát mondd meg nekem, Kolompár Gyuri, miről ismered meg az érlövést? A cigány gondolkozott egy pár pillanatig. — Arról hogy nagyon vérzik — Helyes... Tegyük fel, hogy a harctérenellenséges tűzben a balkarodat érlövés éri. Mit csinálsz most, hogy el ne vérezzéll — Sáládok — felel a cigány a világ legtermészetesebb hangján. Az ezredorvos elmosolyodott. — Hova szaladsz? — A kezezőhelyre. — És ha a kötözőhely messze van ? A cigány elgondolkozott. — Ha messe van? — Igen, igen. — Akkó... — tűnődött a cigány egy pillanatig, majd hirtelen kivágta: — Akkó nagyon sáládób*. . " Az egész század harsogó kacagásba tört ki. Az ezredorvos megfogta a cigány karját. — Jól van fiam, de előfordulhat az az eset is, hogy nem szaladhatsz a kötözöskelyre, mert ha kilépsz a fedezékből az ellenség agyonlő. Neked a fedezékben kell maradnod addig- amíg a harc kissé szünetel... Ilyen körülmények közt mit csinálsz, hogy el ne vérezzél ? — Bekötözsöm a karom. — Úgy van!... Hogyan kütökötözöd be a karodat? — Elővesem a nadrágzsilbből a mádzságot, ázután elkötöm vele ázs eret a seb fölött, hogy ne vérezzen. — Veszel egy kis fadarabot, ugye, a fadarabot a madzag alá dugod... igy... aztán csavarod mindaddig, amig az eret el nem szorítottad annyira, hogy a seb nem vérzik többé. — Igenis instálom... A cigánynak ettől a naptól kezdve meggyűlt a baja az érlövéssel. Semmitől sem félt csak az érlövéstől. Többször próbálgatta, hogy hogyan, mint csinálna, ha egy golyó elszakítaná az erét s mikor látta, hogy nagyszerűen ért a gyógyításához, megnyugodott. A századok rövidesen felkerültek a harctérre. A cigánynak itt is örökösen az érlövés motoszkált a fejében. Nagyon sokszor mondta a bakáknak: — Én nem bánom, akármimet ki is ázs a golyóbics, csak ázs eremet ne írje. A huncut bakák persze folyton ugratták, úgyhogy utoljára már aludni sem tudott szegény az érlövéstől való félelmeiben. Egyik ütközetben történt,, hogyi cigány homlokát egy srapnelszilánk érte.«Jelentéktelen kis sebet ejtett, úgy, hogy a cigány jó ideig észre sem vette. A vér vékonyan, lassan kacskaringódzott homlokán. A cigány azt hitte, hogy izzad, a homlokához nyúlt, hogy letörölje a verejtéket s a mint a kezére esett a pillantásan majd elájult, meglátta a kezén a vért. Szörnyen megijedt és elorditotta magát: — Meglett a golyóbics! Azzal ledobta a fegyverét, reszketve tapogatta a homlokát s minél jobban tapogatta, annál jobban megrémült, mert a vére egyre szivárgott. Letépett az ingéből egy arabot, a homlokára szorította, kis idő múlva megnézte, a ruha véres volt. Italott halványan feküdt fedezékben és nyögött, jajgatott. Egyszer csak a jajsző hirtelen elhalt az ajkán, a szemei kimeredtek, eszébe jutott az érlövés. Meg mert volna esküdni, hogy a homlokán eret tépett a golyó. Előrántotta zsebéből az előre elkészített madzagot és a kis fadarabot. Próbálgatta a fején, hogy hol tudná elkötni az eret, a madzag persze sehol sem állt meg. Végre hosszas próbálgatás után a madzagot gyorsan a nyakára kötötte, jól megszorította a fadarabbal ,néhányszor megcsavarta, azzal kiugrott a fedezékből és mit sem törődve a süvítő golyókkal, rohant a segélyhely felé. Amint az ezredorvos meglátta, hozzálépett: — Megsebesültél? A cigány nem tudott szólni, a szája látva volt és kétségbeesettten kapkodott a homlokához. Az ezredorvos megnézte a homlokát. — Semmi, kis horzsolás — mondta, a sebet kimosta- betapasztotta s már tovább akart menni, amikor a cigány összeesett és hörögni kezdett. Az ezredorvos érthetetlenül nézett rá, étheres vattával dörzsölte a homlokát, de a cigány csak hörgött, kapálódzott. Az orvos kezdett idegeskedni és ráordított.* A cigány kimeredt szemeit az orvosra emelte és a torkához kajpott. Az orvos kigombolta a cigány blúzát és meglepődve látta, hogy a tornára egy 30 ujjnyi vastagságú kötél van burkolva. Gyorsan elvágta a kötelet, éppen az utolsó pillanatban, mert a cigány már át üldözött. — Mit csináltál szerencsétlen? Miért kötötted a nyakadra a kötelet ? A cigány nagyokat lélekzett és hálásan nézett az orvosra. . Aztán, még mindig reszketve, magyarázta: — Azsirt, hogy el ne vérezzek. A homlokára mutatott: — Eret sákitott a golyóbics s hogy el ne virezzek, elkötöttem a nyakamon. Nyári Andor. AZ AKNAMEZŐKÖN KERESZTÜL. Utazás az Északi-tengeren. A kopenhágai “Politiken” tudósítója beszámol a február 18-ától kezdve háborús területnek nyilvánított Északi-tengeren tett utazásáról. Az elutazás — írja — meglehetősen dramatikus volt. A "Berjenhus” volt az első gőzös, álnevet az illető hajóstársaság a nevét nyilatkozat után az Északtengerre küldött. Három napig vesztegeltünk a kikötőben, mert a hajó legénységét nem tudtuk kibeszélni az elutazásra. Félévük reánk is leverőleg hatott. Amikor végre a legénység hajóta szállt, sietnünk kellett az indulással, nehogy újra a partra ugorjaink. Az elutazás nem is volt tályani nagyon veszélytelen. Az Északtengernek ezen az északi részén sem találkoztunk ugyan német műárhajókkal, de az aknák állandóan fenyegették és a kapitány szakadatlanul résen volt. Az ár- Kacör nappal a hajóhomlokán ült és aknára fürkészett, hogy a hídon álló tiszteket idejében igyelmeztethesse. Így nem tettettünk egyebet, minthogy szaj had folyást engedjünk a dolgok- nak és bizzunk a sorsunkban. A dán lobogót villanyfénnyel világítottuk meg, hogy a német ten- s geralattjárók megismerjék a hajó I nemzetiségét. A kapitány égés, éjszaka a hídon maradt. A sze- I mélyzet le sem vetkőzött, akinekpedig pihenője volt, csak félszemmel aludt. A mentőcsónakokat leoldották és minden eshetőségre készen álltak. A gondos szakács több napra való élelmiszert gyömöszölt egy vízhatlan vitorlavászon zsákba. Ha ezenfelül még a tenger is viharos, a szél szint és a levegő sűrű a hótól, az ember nem valami kellemes érzéssel mászik fel a hálórekeszébe. Semmi más érzéssel nem lehet összehasonlítani azt az érzést, amely akkor támad az emberben, amikor sötét éjszaka nyugtalan tengeren, aknák között siklik tova és várja, mikor sülyed el a hajója. Másnap azonban az ember mosolyog a félelmén és megnyugtatni igyekszik magát a következő éjszakára. A mostani körülmények között igen nehéz az angol partok mentén a közlekedés, mert valamenynyi világító tornyot kioltottak. Az út Hanstholm énéből egyenesen Longstoneig vezet, de csak odalent, a Tyne mellett, lát az ember két pislogó világot és az öntödék olvasztó kemencéinek lobogós fényét. Scarborough mellett két hajó vesztegel, mert az éjszaka sötétjében szirtre futottak. Csak a dán tengerészek képességeinek köszönhetjük, hogy hajóink nem vesznek el ezen a veszedelmes vonalon. AZ OROSZ SZABADSÁG. Pétervár is táviratoztak: A legmagasabb ítélőbíróság helybenhagyta a moszkvai törvényszék határozatát, amely két tolsztojánust, Lecsenkót és Bielinskit egy évi fegyházzal büntette. A két tolsztojánus olyan iratokat terjesztett, amelyek, a cár személye ellen irányulnak. Ugyancsak helybenhagyták azt az ítéletet is, amely hét munkást négy-négy évi kényszermunkára ütött (azért, mert ezek a szociálemokrata párt, tagjai voltak. — Bukarestből jelentik: A “Rjecs" szerint a kievi katonai kerület parancsnokának január 21-én azukrajnai sajtó betiltása dolgában kiadott rendelete most annyiban módosult, hogy csak a három vezető orgánum: a “Rada” napilap, a “Literaturno-Naukonyi Wistnyk irodalmi és a “Siwitlo” tanügyi folyóirat jelenhetnek meg. A többi ukrajnai újság, ami politikai tekintetben jelentéktelen, megjelenhet, i.le az orosz helyesíráshoz köteles magát tartani. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy orosz nyelven jelennek meg. Ugyancsak a “Rjecs” jelenti Jekaterinodarból, hogy a kubáni kozákság területén a “Kubnskij Kurier”, ‘Lisok Wojny” és a "Kuban,skaja Kapjeska” című lapokat a rendőrség eljárására vonatkozó egy megjegyzésük miatt egyenként 3000 rubel pénzbüntetéssel sújtották. A legutóbb nevezett újság szerkesztőjét, mert a pénzbüntetést nem akarta megfizetni letartóztatták; a másik két újság szerkesztőjét, is keresik. Ha az élet és a napi politika eseményeit helyes megvilágításban akarja olvasni és ha szereti a tiszta igazságot, akkor az ame■ikai magyar munkásság egyetlen napilapját az “ELŐRE”-t óvassa. ELŐRE ! IGEN FONTOS TUDNIVALÓK! - js ! Nyugodtan küldhet mindenki pénzt az óhazába, én bármilyen nagy | I . összegű hozzám érkező pénzküldeményért szavatolok. | [ A világháború ideje alatt TÖBB MINT 40.000 (NEGYVENEZER) PÉNZKÜLDEMÉNYT továbbítottam az óhazába. Olvassa el az óhazából egymásután hozzám érkező levelek közül az itten következőket: AM szabó fal, |C=====31 EGYTŐL-EGYIG HÁLATELT ÉS ELISMERŐ LEVELEK ! e= . majorw-taxos. | | tiszaszederkényi (Borsodul.) la- ^ ^ ganumat (Almuij-1 dauuu.) lakos 0 | Vájjon kellenek-e még ékesebb bizonyítékok, hogy NÉMETH JÁNOS BANKÁR le'£!,!' fi pénzküldési módja GYORSASÁG, BIZTONSÁG ÉS PONTOSSÁG tekintetében két, a mejel irányunkba működik. Megkap- _ ▼ rr-% A» m*T^r^mT ¥^H»T • van szerencsém értesíteni, \wgy kezdinL- ; tűk az összeget szerencsésen, az 1 0«t koronfU, I I I ||| L U LIL I L I I h BÜ y vetem a hatszász korona összeg: pénzt, többazaz ötszáz koronát, arm*jet Szabó Pál a fiam V-/ JL V^/1.aJtXJt IjLa A JLA L-rfJL-fi v • szőt írtam a fiamnak, hogy küldj«- mek a hat küldőt. Nagy hálás köszönetét vészük Né- «kön/, koronát de nem merte hogy elvesz meth űrtől, vezérelje a minden kegyelemnek » ___________________________ még" is szerencsésen megérkezet. Most igen Istene minden jó cselekedetibe. Áldja az ur , nagy hálával tartozom önnek tekintetes joinimm ember iránt való Jóin- törekvését, hogy fián Német Bankár urnak. Fogagya hálás hireljék a Németh ur tettét mindenfelé. Ez köszönetemet mint hazafi szeretetes Hajomaradok nagy HONFITÁRSAM! Megismétlem e helyen is, hogy ne keresse ma, hogy ki küldi a pénzt olcsóbban pár centtel, ,*'kos------------------------------------------hanem inkább arra ügyeljen, hogy pénze a legbiztosabban és a leggyorsabban eljusson az óhazában ahhoz, aki azt várva . d,IV \ \ 1 A [ \ li 1 \ *- * 1 r MvJlii«L- Cll.j Ugj , Cu, , . K . // - várja. dicső,szentivártoni (Kis küküllő•vecsi (Hevesm.) lakos levele szó- J , i'. . . • t szerint: Megismétlem e helyen is, hogy ne üljön fel holmi csalogató körleveleknek, avagy hirdetéseknek. u,! ,akUh l,'v.Mibzoszcvii,».; ^ iMeso szentmfíjrdou, ak u li-i-u. Megismétlem végül az ön saját érdekében, hogy pézküldési megbízásával CSAKIS ES KIZÁRÓLAG HO/iZaM : «, március h«. « ^ l", l111 Kill. Tekinteti B John Németh ur Vuuikháza, kod Dir■.*• itfEHck az ur .Jézus drága szent neve lUiuuijou New York. mindörökké ámen ezen szókkal köszöntök be ______—-----------------------.... --------- Ma NémethJános volt cs. és xír. konzuli ngy- i Értesítem, hogy :i jelenleg Amerikában Hl vivő tekintetes úrhoz, ezen par sor írásom Tjíl'I SJ1 SZOlll pl ott l'lT rr\" trirtózkoiló Szántó István rkirály falvi ^ ■i legjobb egységben találja az tekintetes - lakos megbízásából ön által küldött -ODO 3 urat észt Kívánom az jó istentől éltese az .!«'» ' . koronát mai napon kézhez vettem. I isten sokájist hogy szerencsésen vihesse az At. ........ .. . . . . 1 ügyit. Most már tudatom Német János urat, _ _ - - * • - « J A • / q '4 ‘'n l,‘nti os,sU^ ;lt vví, *«_•, ez uton is «I , »SaSSK Nincsen ma alkalmasabb penzküldesi mod, mint az engem íráj i mert igun uregények vagyunk és sok - i1,?,*,1. /ió 1' ? lioazAm r,- . Ky,-i mekcsink van és igen nagy drfigaaflg'ji • jult.uiu. Koszlnetet m mondjak. rekin“ n^vtviTSnitrhwKÉRJE NYOMTATVÁNYAIMAT, A M10J Az EK MINPJ.d LM ÉS LJJ TLDNI VALÓKAT TARTALMAZNAK kiváló t^nntni férjemnek is irok hogy a pénzt megkaptam . . . . Dr. L’AlxFKY. -«d ’ amit szépen köszönünk, «izzót bezárom lev«.-- \ VII, \ ( } [ I I ) Ivl KI | ...... . ...... Iem maradok tisztelettel Kar»«fl .Húrja. A * kiinkrtkiilillft vflrme».vo I». foigyme fs IlicMOKxent márton tanú- feá NORvTtH LFRENCNF "KÉRJE LESZÁLLÍTOTT ÉS LEHETŐ LEGOLCSÓBB PÉNZÁRJEGYZÉKEMET; küldjön általam minél battonyai (Csanádui.) lakos le- v ELŐBB PÉNZT AZ Ó HAZÁBA: HALLOS KLARA, © vele szószerint: . .. ^ tiszakoszii (Borsodm.*) lakos le-P . , ia15 ",ár clUB I.,b. 1597 SECOND AVE., N. Y. JOHN NÉMETH, bankár ................................................... Nagyságos uram! 1 sort hogy tessék megnyugodni bo«, amit 8 ^ l ■ ' I • I l* •* húrow.«2frúaB koronrtt az én nivemre szivesk* w .... CBUSZan IVS Kiralyi KoUZIill UffVNIOK «f^t kvracni a fenti összegre* megkaptam ér. • -bL .L.nn.Ye*Ovof^iiMleiirdTitt k«.roj»iH uiiMrt js iai* .. n g . . , .. ./■ ■ ,/• ^ . f .,i . . . , * - i iuipuiásuá küldök .^ry pár suit és a hazaiak 9» • . ni-A tartom L'emL ni«..«: o L »'.*•..• :«•» v-- i i • O • t mi kifájrják h*«-.' ól/W^- az listpk sók'-nál ok A j: hálái- kös^öne»-Tiiet 1'rm'vAtb F.ercHené, V iilt’Kl I lOKH'Othl ! - w fwf ’H T| T '* « • -gv -r ^ y t Lohlua n\en át. Mn i.i-k k öszüllel l «1 Dal ..............:—i. -150-SECOND STE. PASSAIC, N J. , 457 Washington Str^ New York - w W 30«=g0gEg^«i=30r:.S35gBI0E3l<>CS2gS»