Előre, 1915. november (11. évfolyam, 1163-1187. szám)

1915-11-01 / 1163. szám

A NYUGATI HARCTÉREN ISMÉT MEGÚJULT A KÜZDELEM NEUVILLE ST. VAASTNÁL TÖBB FRANCIA LÁNC NÉMET KÉZRE JUTOTT. PárisS, október 31. A francia vezérkar jelenti: “A tegnapi nap folyamán az Artois-f­rontban he­ves harc újult meg. Bois-en Hache-ban, gyalogsá­gunk kézi gránátok alkalmazásával lépésről-lépésre szorította vissza az ellenséget. Neuville St. Vaasttól északkeletre, az ellenség meglepetésszerű támadás útján sáncaink egyes ré­szein megvetette lábát. Tüzérségünk zárótü­ze meg­akadályozta az ellenséget további előnyomulásában. A “Labyrinth­’ nevű földerődítmények közvet­len közelében az ellenség akna útján felrobbantotta barrikádjaink egy részét. Gépfegyvereink tüzével sikerült megadkályozn­ünk az ellenséget az explózió folytán támadt kráter elfoglalásában. A Champagnéban az ellenség tüzérsége rendkí­vül heves tüzet ny­itott a Tabu­re közelében és az at­tól délkeletre húzódó hadállásaink ellen. Tüzérsé­günk eredményesen válaszolt a bombázásra.” AZ ANTANT MINDEN CSAPATOT ELVISZ A DARDANELLÁKTÓL. LUGANO, október 31. A­­“Secolo” londoni levele­zője — az angol külügyi hivatal sugalmazására — előké­szíti Olaszország közvéleményét arra, hogy a Dardanel­­la-frontról minden csapatot visszavonnak. Hogy Szerbiá­nak segítséget nyújthassanak, ehhez legalább háromszáz­­ezer ember kellene. Miután a dolgot nem lehet tovább halogatni és új csapatoknak a szerb harctérre való szállí­tása hónapokig tartana, nincs más út, mint hogy a Darda­nelláktól vonjanak el minden csapatot és küldjék minél hamarább Macedóniába. Egészen mindegy, hogy­­Kon­stantinápolyt ezen vagy azon az úton érik el. Miniden illetékes vélemény megegyezik abban, hogy a Dardanella-vállalkozás rendkívül nehéz, ha mindjárt nem is lehetetlen. A klimatikus viszonyok is úgy alakul­nak ebben az időszakban, hogy nehéz a támadást tovább is erőszakolni. Gondolni kell arra is, hogy Egyiptomban és­­Indiában élénken befolyásolja majd a közvéleményt az antantnak az a lépése, hogy a Dardanelláktól elvonul, de ez­­­ak átmenetileg eshetik meg, mert ha a német, ma­gyar és osztrák inváziót feltartják Szerbián keresztül és megakadályozzák, hogy közvetlen után Konstatinápoly­­ba menjenek, Egyiptomnak és Indiának ez az érzése is el­múlik. Bármilyen fájdalmasnak is tűnik fel a szövetsé­geseknek ez az elhatározása, -- írja a “Secolo” — így kell cselekedni. ¡ . r . . ' í* • 1 X. ■ ‡,/ ~ % BERLIN, 'október 31: Nnnstatinápolyból jelentik, ho­gy az angol hadihajók tseVéi rendkívül heves ’bombá­zást kezdtek a Dardanellák v erődei és a török hadállások ellen. A török vezérkar ebből arra­ következtet, hogy a bombázások az angolok a Gallipoli-félszigeten álló csa­jtataik behajózását akarják leplezni. "­­ AZ ANGOLOK ÉS FEAÍCIÁK KUDARCA • A DARDANELLÁKNÁL. RÉG8. október 1­1. Egy magasrangú tiszt, aki Galli­poli félszigetéről Bécsbe érkezett, a “Neue Erei Presse” szánjára a következő nyilatkozatot tette az angol és fran­cia csapatok által a Gallipoli-félszigeten megszállva tar­tott hadállásuk kiterjedéséről: “Április elején szál­lttak partra Séd­il Bálá­nál és Ari Barnunál az angol és francia csapatok. Séd­il J­ahrnál 5 kilométernyire hatoltak előre, Ari Barminál ellenben alig egy-két kilométernyi mélysé­gű területet sikerült­ megszállai­iok s azóta egy lépés­sel sem jutottak előre. Az angol-francia ha rovottal Kerevisderétől Singlauderéig húzódik, tehát szintén körülbelül 3 kilométer széles. Az angolok augusztus 5-én Anafortánál, a félsziget nyugati partján további 60.000 főnyi katonaságot szállítottak partra hadihajóik nehéz ágyúinak védel­mi me alatt. A török védősereg itt is véresen vissza­verte a Hamilton tábornok vezetése alatt álló csapa­tok támadásait, úgy hogy az a sáv, amelyet az angol­francia haderő még megszállva tart, nem nyúlik a­­ parttól beljebb két kilométer mélységnél s ezt a kes­keny földsávot is csak nehéz hajóágyuk tüzének vé­delmével képesek tartani. Teljességgel ki van zár­va, hogy az egyesült angol-francia seregek a Darda­nelláknál sikereket vívhassanak ki és Gallipolin bár­mily csekély tért is hódíthassanak.” A “GOEBEN”, “BRESLAU” ÉS “HAMIDIEH” MEGÜTKÖZÖTT AZ OROSZ FLOTTÁVAL.­­ LONDON, október 31. Az “Exchange Telegraph Company” jelenti Kopenhágából vett távirat alapján, hogy Bukarestből — Heidinnen át. — érkező jelentés sze­rint a “Goeben”, “Breslau” és “Hamicheh” török cirká­lók a Fekete-tengeren megütköztek egy nagyobb orosz hadiflottával. A kommüniké nem tesz említést az ütközet eredmé­­ nyéről. GALL­WITZ ÉS KÖVESS SEREGEI 1000 SZERBET FOGTAK EL. BERLIN, október 31. A német nagyvezérkar a­ szerb harctér eseményeiről a következő­­jelentésben'[számol be: “Gallwitz és Kövess­ tábornokok seregei -ujabb erős szerb” hadállásokat foglaltak el ,s ez alkalom­mal 1000 hadifoglyot ejtettek, három ágyút és egy gépfegyvert zsákmányoltak. Boyadjieff táborunk — a bolgár hadsereg gene-­ ratissimusa — folytatja a szerbek üldözését. PLDJON PÉNZT HAZA­­k MOST 100 KORONA $15.50 Húsá rto­airf­rt SZÁZHARMINC KORONÁT fizetek ki otthon jótállás mellett KISS EMIL, bankár, 133 SECOND AVE., NEW YORK, N. Y. Alapítva 1898-ban. LRLESEBB SZTRÁJK SUMMITON 250 selyemtakács beszüntette a munkát és jobb munkafeltéte­leket követelnek. SUMMIT, N. J., okt. 31. — A Summit Silk Mill 250 selyemta­­kácsa pénteken reggel beszüntet­te a munkát, mert a társaság vá­laszra sem méltatta a­­mailt héten eléje terjesztett követeléseiket. A sztrájkolók yardonként maga­sabb bért követelnek és a nappali munkáért ugyanolyan béreket, mint az éjjeli munkáért. A selyemtakácsok kivonulása után a gyárvezetőség felszólítot­ta őket, hogy térjenek vissza a gyárba és folytassák munkájukat keddig, amikor is Paul Gerli, a gyár igazgatója vissza fog érkez­ni. A sztrájkolók azonban vissza­utasították a vezetőség ezen aján­latát és utaltak arra, hogy köve­teléseiket már egy hét előtt elő­terjesztették és már elegendő idő lett volna arra válaszolni. A munkások pénteken és szom­baton gyűlést tartottak, amelyen megbeszélték a helyzetet és elha­tározták, hogy csaik követeléseik teljesítése után kezdik meg a mun­kát. A rendőrség George Brown felü­gyelő vezetésével kivonult a gyár őrzésére, am­ire azonban nem volt szükség, mert a sztráj­kolók példás magaviseletet tanú­sítanak és rendzavarás egyszer sem fordult elő. Később érkezett jelentés szerint, a gyár éjjel dolgozó csoportja is csatlakozott a sztrájk­olókhoz, akiknek a száma így 350-re emel­­­k­edet­t. -------------------------­ 6 HÓNAPOT KAPOTT, MERT A­­ LÖVÉSZÁROKBA KÜLDÖZGET­­­TE AZ ALKALMATLANOKAT. Németországban is csak úgy,­­ vannak olyan öreg urak, akik ha meglátnak olyan eivilruhás fiatal­embert, aki nem vak, sánta, vagy púpos, azonnal morogni és dohog­ni kezdenek és lövészárkot, meg katonaszabadítást emlegetnek. Ilyenfajta öreg úr Berliniben a hatvan esztendős Krüger János ke­­­reskedő, aki azonban­­buzgalma­ ■ val, amellyel mint magán-hadse­regfelügyelő járkált a berlini ut­cákon élt kávéházakban, nagyon­­ megjárta. Két fiatal kereskedőt,­ Süsskind és Mayer nevűeket, meg­­vádolt azzal, hogy kiszabadítot­j­­ák magukat a katonaságtól, pe­dig az egyiket betegsége miatt szabadságolták, a másikat pedig, akit csak helyőrségi szolgálatra találtak alkalmasnak, még nem hívták be. A két fiatal kereskedőt az öreg türsmetrent bepörölte és az egyik berlini bíróság ítélkezett a perben. Az ügyvéd vádbeszédjében azt­­ mondotta, hogy az ilyen öreg fe­­j­eségét, aki rögtön katonaszabadi­­j­tásról beszél, ha egy jóalakú fia­tal­embert lát, akin még nincs uni­formis, már csak azért is meg kell büntetni, mert vádaskodásával csökkenti a katonai hatóságokban való bizalmat. A német katonai hatóság jól tudja, mit csinál és ha valakit alkalmatlannak ítél a ka­tonai szolgálatra, akkor azt nem szabad meggyanúsítani azzal,­hogy nem akar a hazájáért harcolni.És mert Krüger a mai időben ilyen­formán igen súlyos rágalmazást követett el, az ügyész azt­ indítvá­nyozta, hogy kilenc hónapi fogház­zal­ büntessék.­­­­ivásított védője arra hivatkozott,, hogy Krüger kizáróan hazafias okból vádolta meg a két fiatal kereskedőt. A bí­róság súlyosan elítélő­­ megokolás­­­sal hat hónapi fogházat mért Kru­­­­ gerre. I E L Ő­B­E NYOLC ÁLLAM DÖNT KEDDEN ÉLETBE VÁGÓ KÉRDÉSEKRŐL Három államban a női választó­jog, egyben a teljes prohibició kerül a választók elé.­­ Nyolc állam polgársága fog­­ dönteni a holnapi választásokon többé-kevésbé életbevágó fontos­­s­­ági­ kérdések fölött. Az államok­­és a referendumra kerülő kérdé­­­sek listája itt következik: Nem York állam. Az új alkot­mány és a női választójog kérdé­se, emelek fölött külön-kü­lön­­ kell szavazni. Az öntudatos mun­n­ká­sság szavazzon NEM-mel az új ú­j alkotmányra, IGEN-nel a női vá­lasztójogra. Ezenkívül szavazás­­alá kerül az adózás, adókivetés és az államadósságok kamatának emeléséről szóló egy-egy javas­lat, amelyekre a munkásság sza­vazzon NSM-mel és az új csa­tornák építésére­­ kibocsátandó kötvényeikről szóló javaslat, mely­re a munkásság szavazzon IGEN- nel. Megválasztanak továbbá 150 assemblymant, 11 Supreme Court bírót, három kongresszusi képvi­selőt, 1 kerületi ügyészt, sheriffet és egyéb tisztviselőket. A mun­kásság szavazzon minden állásra a szocialista ticket­tel. New Jersey két állami szená­tort s az egész képviselőházat­­vá­lasztja újra és szavaz a prohibició helyi behozatala felől is. . . Massachussettsben döntenek a női választójogról, amelyet min­den munkásnak támogatni kell, szavaznak továbbá egy jövedelmit adó javaslatról és megválasztják a­­ kormányzót, alkormányzót... sze­nátorokat és képviselőket, Maryland kormányzót és egyéb tisztviselőket választ és szavaz négy alkotmánymódosítás fölött. . Missisippi állam megválasztja az egész állami, megyei és kennle­­e­ti tisztikart. Ohio az egyetlen állam, amely­­ az idén teljes prohibició fölött, dönt, továbbá a kogresszusi kerü­­­letek újrabeosztása fölött. Pennsylvaniában a női válasz­tójog fölött szavaznak és megvá­lasztanak egy kongresszusi kép­viselőt és három bírót, --------------------------­ PIKETELNEK A G.­ E. COMPANY SZTRÁJKOLÓ MUNKÁSAI A General Electric Co. Long Is­land City-i gyártelepén nincsen kilátás a békére. Detektívek őrzik a gyártelepet. A Long Island City-ben, a Borden és Starr­avenue sarkéin levő General Vehicle Com­pany sztrájkoló munkásaina­k­ egy na­gyobb csoportja pénteken este fontos gyűlést tartott a Long Is­land City 347 Jackson avenuel levő T­ownies Hall-ban. A gyűlés fő szónokai William Deans, a 447 - es automobilgépész unió tisztvise­lője és M. J.­­Carney, az Interna­­tional Association of Machinists 15-ik kerületének a tisztviselője voltak. A sztrájkolók a gyűlésen elha­tározták, hogy szombat reggelre kezdődőleg piketelőket fognak e gyártelep körül fölállítani, hogy ezáltal a még dolgozó munkás©­kat a sztrájkolókhoz való csatla­kozásra bírják. A sztrájkolók a nyolcórás munkanapot követelik azon bérek érvényben tartásával amelyet most 6 órára kapnak.­­A gyárban jelenleg automobil részeket és súlyos teherautomobi­lokat készítenek munici­ószállítás­ra. A gyárat éjjel-nappal detektí­vek őrzik, akiknek azonban a szikijkolók eddig­ semmi do­lgot nem adtak. ----------_o---------­ A ‘‘ST. PAUL” UTASOKKAL ÉS MUNÍCIÓVAL INDULT EL. Az American Line “St. Paul'­ nevű nagy személyszállító gőzöse, szombaton 233 kabin­ utassal és 300 fedélközi utassal indult el Li­­­verpool felé. A hajó fedélzetén 0OOO tonna hadiszert szállít, a­melynek védelmére 102 amerikai polgár is vall az utasok között. Az európai szövetséges hatal­­m­ak számára rendelt muníció el­szállí­tása­ a fehérhajók hiánya folytán óriási nehézségekbe ütkö­zik. Éppen azért személyszállító hajók csaknem kivétel nélkül mu­­­­nícióval indulnak Európa felé. Az angol kormány Kanadában lévő­ összes hajót amm­elószálkásra fog­­ja felhasználni. ------------------|_ A MORGAN AND CO. szomba­ton tömét 200' Mdn aranyat kapott Angliából 7.750.000 dollár ér­ | tékben.'. fipérin f AI ÓHAJÁRA | I ak­raSAM I I GYORSAN I 1 jéráuls 1 Miurn f kiiiSViiKi |S8BWS8IK8&S8! I S ifa-Slr «."tós aiarí'.ilrt • ^ Sk MZW VOÄii MENNYIRE TITKOLJÁK AZ OLASZOK VERESÉGEIKET? A “Berliner Tageblatt” luga­­nói tudó­stója táviratozza­ Pucci lelkészt, egy Firenzétől nem mész­szire eső helység, plébánosát. ha­mis hírek terjesztése miatt két hónapi börtönre ítélték.­ A­­lelkész­s­ég elővigyázatlan volt egy­ be­szélgetésben megemlíteni,­ hogy Olaszország a háborúban súlyos veszteségeket szenvedett nagy ve­reségek érték, két olasz hadihajó egész legénységével elsülyedt és végül azt, hogy Ferenc József ki­rály kiváló ember. ---------—o------------­ HAJÓJÁRATOK EURÓPÁBÓL ÉRKEZŐ HAJÓK: * »*>«♦»« l>.-(íih/’.t Kze.lptt hniAfc p.in ifit h.„uak Xf-m.-U.i-HzAifl,*; <* Anaa J rttt-HnlrrawsRSgbjJI. Kedd, nov. 2. Nlcnw AHiMterdnm — HolIrrilamMI Szombat, nov. 6, Canopíű — Oenuáböl. --------a---'—■ Európába m­á­d­ó esemélyszállitó hajók: T ur hetiikliíl! uinlrlf taajnk V>. fi A iihvtrla-Mnajmrnr -..ó&isi iliiHtül vfv/tn-k. Kedd, nov. 2. Frede rU-Jt UH, — Kopenhii»-ft)in. Szerda, nov. 3. Adriatic — Liverpoolba. FCt»rsk Archangelbe. Csütörtök, nov. 4. Hotlt’nhun —-• Mottenhinib«. F­.gyelrhBítütraA uivaoounkat arra, hog­y .H Maa.r .*rAyba vagy Európa bármely más államába kü­ldei trió cso­­m­asorokba levelet NE TEGYENEK, mert a. csomagokat minden ily esetben via»­­sza^tüldik. Az* levelekre feltétlenül rá kell­­ írni azon hajónak a nevét, amely-­­ lyel küldeni akarják. CHICAGO! Magyar Fogorvos Bt. FEKETE IMRE 934 Center Ste­j ('w\ Bis«?/n­ Street. Yetefori : Diversey­­’41rá 3. Fojíbuaisok, tömések, IGvlak, koronák s mindennemű­ s/öj­­i 5» fo«3 d efeiffSeixeS« n légjutás áron a fo*'«rvo»I tu­domány leg­jal­!» vívmányai urnjtjA­! Icaapek kejeel­ve. ! ■ I SÍ ESSEN ! 1 Karácsonyi Pészkidésével | mert ‘ ‘KÉTSZER AD AZ, AKI GYORSAN AD”,­­ mondja a magyar közmondás! HONFITÁRSAM! Közeledik KARÁCSONY ÜNNEPE, amelyre minden amerikai magyar tehet- s »égéhez képest pénzt szokott küldeni szeretettjeinek.­­ Tartsa szem előtt, hogy a korona árfolyama immár­­ folyton növekedőben van és így, ha MOSTAN és MI­­­ ELŐBB küld, —■ pénzt takarít meg! 1 JUTTASSA HOZZÁM KARÁCSONYI, ÚJÉVI ÉS MINDENNEMŰ PÉNZKÜLDÉSI MEGBÍZÁSÁT. 11S97-LT1W1 New York Németh János, bankár, Vidéki fiókiroda, volt cs. és kir. konzuli ügyvivő I 150—2nd St, Passaic, N. J. 457 Washington St. New York, N.Y | I. HERZOG & COMPANY 1501 LARBABEE St., BLACKHAWK ST. SAROK, Phone Lincoln 8532 CHICAGO, ILL. A COLUMBIA GRAPHOPITON CO. legnagyobb he­lyi magyar képviselője. Nagy választék a legszebb magyar lemezekben. Mr— GRAMO­FHONOK: -rtjv _ $15-TŐL $150-IG (fm\ , Készpénz és könnyű \9 ~t/ a­­részlet fizetésre. Ni/ Ez a két rugós szerkezetű da­­noló gép 14 választékos ének és hallgató darabbal (7 dup-kérjen árjegyzéket. MB--jr-.-aL--.-yy»«-»--to»-. > -m. -j >-is y- :a*x~xuacsKiX ; A JÖVŐ FÖLADATAI,, - A brit szakszervezeti­­kongresz­­szus ötödik napján Ramsay Mac-­­donald a brit munkáspárt ne­ve­­i­­ben a következő beszéddel üdvö­­­­zölte a kongresszus: Különös és szerencsétlen idők­ben élünk. Ebben mindnyájan­­ egyetértünk. Éppen úgy abban is, hogy minden gondolkodó polgár­nak kötelessége a nemzeti becsüle­tét védelmezni. . Mi még senkitől sem követeltük, hogy feledkez­­­­zék meg a nemzete iránt tartozó­­­­kötelességéről. Szavainkat rossz-­ akaratú emberek elferdítették, mintha mi a munkásokat arra fi­gyelmeztettük volna, hogy a nem­zeti föllendülés korszakában is sa­ját érdekeiket tartsák­­szem előtt, mert az a nemzet, amely azt hiszi,­­ hogy csak a munkásosztály meg­törésével mentheti meg magát, már maga is meg van törve. Sok ideálunk, ami korábbi években drága volt előttünk, most elvesz­tette értékét. A szakszervezeti kongresszusok hagyományos esz­méi most idegenszerűen hatnak. A­ kongresszus sok résztvevőjénél a­­ nemzeti veszedelem személyes ba­jokkal vegyül. Barátaim között sokan vaknnak, akik tulajdonké­pen békebarátok és bátran föllép­t­tek a béke mellett, de gondolataik most fiaik és testvéreik mellett röpködnek a lövészárkokban, a­­­hol szembenéznek a halállal, hogy­­ hazánkat megvédjék. Rendkívüli­­ idők ezek és a munkáspárt neve­­i­ben ezt kívánom­ önöknek monda- s ni. Ne engedjék, hogy a személyes­­ harc és a személyes nyomorúság, s amelyben most élnek, tartós el-­­ idegenedésre vezessen. Tartsák i­s mindezt átmeneti jelenségeknek. Ragaszkodjunk mindezek ellenére pártunk alapelveihez. Éltessen­­ bennünket a hit, hogy a nézetel­térések eltűnnek és csak arra fog­nak szolgálni, hogy a­ kölcsönös­­ megbecsülést és lojalitást fokoz­­­­zák. Természetesen nem fogok ki­rí térni a fönnálló nézeteltérésekre. Mi Itt a mu­u­káspárt­ képvis­elője­ként­­jelentem meg, amelyet önök alapí­­­­tottak. És miért alapították a­­ munkáspártot ? Mert a szakszerve-­­­­­zetek arra a meggyőződésre ju­ j­­­tottak, hogy a munkásság fölsza- !­­ baditása a munkások erejével! | történhetik. A szakszervezetek ad­­j­at­tak életet a munkáspártnak, mert |­ói a polgári pártok fölmondták a­ szolgálatot, alighizb­ázott firiokritik ! | és gyáváknak­­bizonyultak. A­ szakszervezetek világa arra a meggyőződésre jutott, hogy saját pártot kell alakítaniok, hogy a parlamentben, a nemzet tanácsá­ban, a munkásosztály jogáért sík­ra szálljon. Sok bástya, amit a munkások előző évtizedek hosszú harcaiban­­ meghódítottak, most a világháborúétól elveszett. Ipar­kodnunk kell, hogy a békekötés után ezeket azonnal visszahódít­suk. Tény, hogy a muníciós tör­vényben van egy szakasz, amely a szakszervezet jogainak visszaállí­tásáról rendelkezik; ezt a szakaszt a munkáspárti­ frakció vitte ke­resztül, de a kormány a bizottsági tárgyaláson meggyöngítette. Min­den képviselő tudja, milyen nehéz miniszteri hivatalnokokra befo­lyást gyakorolni és a­­miniszterek­től a munkások számára igazságot szerezni. A­­munkáspárt fönnállása most­ igazolást nyert. A háború után új gazdasági kérdések előtt állunk. A munkások ezrei térnek vissza a csataterekről és elözönlik a­­munkapiacot; sokan mint rok­kantak térnek haza; sokan eles­nek és özvegyeik és árváik ittma­­radnak; a szakszervezetek ismét iparkodnak a régi kerékvágásba visszajutni. Ki védi meg akkor jogaikat a nemzet előtt? A párt: azok a­ férfiak, akik békeidőben a munkások érdekeit képviselték és háborús időben a béke kérdéseivel foglalkoztak. A háború után a termelés új problémái bukkannak föl és a védővám mozgalom új élet­re kel; külpolitikai vonatkozása­ink új rendezése új feladatok elé állít. Mondjak még többet! Elég ennyire rámutatni, hogy lássuk, milyen szükségünk lesz a pártra. Bármit gondolnak önök az én föl­fogásomról, az bizonyos, hogy a háború után ,mindnyájunknak össze kell tartanunk, hogy a régi társadalmi és demokratikus kér­dések megoldásának munkáját, folytassuk.­­Ehhez pedig szüksé­günk van a szocializmus és a­ szak­szervezetek együttműködésére, az eszme és a tapasztalat harmóniá­jára. Mint jóbarátok fogunk is­mét egymás mellett állató, a régi pártban a régi lelkesedéssel,a­mely a munkásoknak­ oly nagyhatalmat biztosít. A borzasztó nehézségek, amelyek most körülvesznek ben­nünket, el fognak tűnni, ha a munkás világ egyesülten áll, szel­lemben függetlenül és öntudatban ,erősen. ÜÉÉiEglaij U­­BKHKMHHXSMaKKmBmmaBaKtM

Next