Előre, 1916. január (12. évfolyam, 1215-1239. szám)

1916-01-07 / 1220. szám

NÉMETORSZÁG ULTIMÁTUMOT­­ KÜLDÖTT GÖRÖGORSZÁGHOZ NÉMETORSZÁG­ HADÜZENETTEL FENYEGETI GÖRÖGORSZÁGOT. LONDON) január 6. Athénból jelentik: Németország újabb most már erélyes hangú­­ jegyzéket intézett Gö­rögországhoz, amelyben a fogságba hurcolt szalonikii konzulok azonnal szabadon bocsátását és a sérelemért elégtételt követel. A jegyzékben Németország­ Görögor­szágot területére való betöréssel és hadüzenettel fenyege­ti, ám az athéni kormány nem eszközli ki a szövetségesek­nél a konzulok szabadon bocsátását. AZ OLASZOK NEM LÉPIK ÁT EPIRUSZ HATÁRÁT LOXDOX, január 11. A “Times” athéni tudósítója táviratozza: Olaszország isé­gigérte Görögországnak, hogy csapatai nem fogják átlépni Epirusz északi határát. AZ OSZTRÁK MAGYAR CSAPATOK ISMÉT VISZ­­SZAVERTÉK AZ OROSZ TÁMADÁSOKAT. BÉCS. január 6. Az osztrák-magyar vezérkar a kö­vetkező jelentésben számol be a Délkelet-Galiciában és a Dnyeszter mentén folyó csatáról: “A Kelet-Galiciában és Bukovina határán harcoló osztrák-magyar csapatok a tegnapi ütközetekből is győztesen kerültek ki. Az ellenség heves tüzérségi előkészítő harc után To­­polatznál, Barancsétól keletre, ismét rohamtámadásokat intézett hadállásaink ellen. Az orosz gyalogos csapatok szorosan egymásután 8 sorban nyomultak hadállásaink ellen, de támadásuk teljesen összeomlott tüzelésünk alatt és a támadók példátlanul súlyos veszteségeket szenved­tek. D­­él-magyarországi és horvátországi ezredein­ek a leg­nehezebb viszonyok között védték meg sáncaikat. A toczieskói hídfőnél, hasonlóan Juslovica környékén­­is kudarccal végződtek az ellenséges támadások.” OROSZ HIVATALOS JELENTÉS, PETROGRAD, január 6. (Via London.) Az orosz ve­zérkar jelenti: “Pripettől délre, Kouksotzkavolia környé­kén, német támadásokat vertünk vissza.” “A Közép-Strypa mentén megerősítettük a legújab­ban megszállott területeket. Az ellenséges csapatokat, a­melyek az elveszített hadállások visszafoglalására intéz­tek támadást, súlyos veszteséggel vertük vissza.” “K Szernovitztól északkeletre, állandóan heves mérkő­zés folyik. Csapataink ismét elfoglaltak néhány ellensé­ges hadállást. Az ellenséges ellentámadások összeomlot­tak tüzérségünk bombázása alatt. Bukovina fővárosa környékén 18 tisztet és 1043 főnyi legénységet fogtunk el és 4 gépfegyvert zsákmányoltunk.” AZ EGYESÜLTEK CZERNOVITZNÁL VISSZAES­TEK A MÁSODIK VÉDELMI VONALRA. LOXDOX, január (). A “Times” értesül petrogradi tudósítójától, hogy az orosz csapatok Czernovitz szom­szédságában benyomultak az egyesültek első védelmi vo­nalán levő hadállásokba és az osztrák-magyar és német csapatokat a­ második védelmi vonalra való visszahúzó­dásra kény­szerítették. Az osztrák-magyar csapatok Tsartorysk környékén és több mértföldnyi mélységben visszahúzódtak Nívugat felé. ÚJABB BOLGÁR HADIKÖLCSÖN, LOXDOX, január 11. A bolgár szobrán­ye (parlament) a legnagyobb lelkesedéssel szavazta meg a kormánytól ívért 100.000.000 dollár hadikölcsönt. A szocialista kép­viselők kivételével az összes ellenzéki pártok a hadiköl­­csön mellett szavaztak. E jelentést a “Times” kapta sza­lon­i­k­­­i tudósítójától. “ELŐREWOMDA 5 EAST 3rd STREET, NEW YORK TELJESEM UJOMKAM BERENDEZV­E! AZ EGYEDÜLI MAGYAR UNION NYOMDA NEW YORK CITY-ben. Telefon: 8390 Orchard. ; _ Készit a legmodernebb kivitelben min- _§ * - E 3 H denféle könyrvnyomdai szakmába vá- * * gó munkát, díszes és ízléses kivitel­ben a legrövidebb idő alatt a legjutá­­nyosabb árak mellett. ) KÖL­TSÉG­VETÉSSEL KÍVÁN­A­T­:: RA SZÍVESEN SZOLGÁL. “ Minden modern nyelvű munkákra a legjobban berendezett nyomda New York City-ben. ELŐRE PRINTING­­­ S EAST THIRD $%, MW YORK. ' I ' I '• ' ' ' ' • • I «-----------—----------------------------------------- - - ' , . j 'pénzt' * AZ ÓHAZÁBA * BIZTOSAN GYORSAN JÓTÁLLÁS ' MELLETT KÜLDÜNK. SCHWABACmSOH »1A47-L Avtnu*1 Ttah­utM «ArkAM L NSW YORK 'A Munkásmozgalmak. Alliance-ba sztrájktörőket r­óznak. tobo-ÁLLTÁN* E. 0., jan. ti. (Saját ű­r hűsítőnk tó!.) A­z itteni Ameri­can Steel and Foundry Company gyárvezetősége és a munkások kö­zött a hadi­szérgyártás miatt nagy ellentétjeik támadtak, aminek kö­vetkeztében a munkások egy ré­sze elhagyta a gyárat. A gyárigaz­gatóság, amely a leggyalázatosab­­ban uz­so­rázta ki eddig a munká­sokat, most, ahelyett, hogy egyez­kedni kezdene, a vic--ken sztrájk­törőket kezdett toborozni. Fölszólítjuk a magyar munká­sokat, hogy a fönt emltett gyár­ban semmi körülmény k­­között ne vállaljanak munkát és ne se­gítsék a kiz­sá­kmányolóika­t saját mun­kást­est­véreik ellen. Sztrájk a jersey city-i muníció gyárban. •Jersey Cityben, a Yale és a Claremont aven­ek sarkán levő Crneible Steel Co. of America te­­lepein kedden délelőtt 10 órakor TOO munkás sztrájkba lépett, m­ert a társaság nem teljesítette 16 szá­zalékos béremelésre vonatkozó követelésüket. Néhány hét előtt a gyár más részében dolgozó mun­kások ugyanilyen követel­ésse­l léptek az igazgatóság elé, amely megadta a 15 százalékos béreme­lést. Természetes, hogy a gyár más részeiben dolgozó munkások is ugyanazokat a béreket követe­lik és annak elérésére készek a végletekig menő harcra. A gyárban csupán 20()­­munkás maradt bent és a sztrájk előtt re­mélik, hogy a gyár óriási rendelé­sei miatt kénytelen lesz rövid időn belül engedni. A gyárosok rendőrök kiküldését kérték,­­akik­nek azonban semmi dolguk nem akadt, mert a sztrájkolók példá­san viselkednek. Egyedül a 69 Vale a veimen Záiké 22 éves Max Del­mar sztrájkol­ót tartóztatták le, akinek mindössze az volt a bű­ne, hogy a gyár közelében tartóz­kodott. A sztrájkolók szerdán délután nagy gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy a béremelésen kívül az eddigi 101­, órás napi munkaidő helyett 0 órai munka­időt fognak követelni és másfél­­szeres béreket a túlórás munká­ért. A tanulatlan munkások $1,75 napi éhbérért 101/) órát voltak kénytelenek dolgozni és gyakran még túlóráztatták is őket. A sztrájkolók fő tanyáján, a 73 Mallory avenuen van. Nagyobb részük magyarok és németekből áll, de van köztük svéd és görög munkás is. A telepen éjjel-nappal folyt a munka az óriási rendelé­sek miatt. Uniómunkások min­dent­ elkövetnek, hogy a sztrájko­lóka­t szervezzék, mert ez az egye­düli mód arra, hogy harcukat győzelmesen befejezhessék. A cipészek győzelme. Az I. Miller cég cipőgyárában kiütött sztrájk — két és fél napi küzdelem után — a­ munkások győzelmével ért véget. A gyárve­­zetőség teljesítette a sztrájk­olok követeléseit és megadta a mint­egy 15 százalékos béremelést. FELAKASZTOTTA MAGÁT. Az 554 W. 52 streeten lakó 62 éves Arthur Gattinger hivatalnok, felesége betegsége miatti kétség­­ben­ésében tegnap felakasztotta i magát. Mire felfedezték, a szeren­­csétlen ember már halott volt. ELŐRE HELEN KELLER A KAPITALIZMUS ÉS MILITARISTA KÖVETELÉSEK ELLEN EZREKRE MENŐ HALLGATÓSÁG ELŐTT MON­DOTTA EL VÉLEMÉNYÉT. “A kongresszus egyáltalában nem a nép védelmiét tervezi, csak az amerikai spekulánsok Atexicoban, D­él- Am­erikában, Chinában és a Philippinákon elhelyezett tö­kést igyekszik megmenteni. Ez a nagy harci készülődés azonkívül a num­előgyárosok zsebeit van hivatva csengő aranyakkal m­egtörni. Nem véletlen mű­ve volt az,.-----------------------------------------­amerikai munkásság hadba lép­jen. Az urak elvették tőletek azt a jogot, hogy a tengeren utazza­tok, bőr Mid­ok lennétek, ha az ő óceánjuk szabadságáért küzde­­nétek”. Majd áttért arra, hogy a nagy harci készülődésnek­­más célja is van: el akarják terelni a munkás­ig figyelmét saját nyomorúságos helyzetükről. De a nép o­ly ostoba, hogy m­ég akkor sem eszmélne föl, ha­ a kapitalisták egyenruhá­ba bujtatnák és a katonazene hangjai mellett­­kivíddjék őket a mészárszék­re. "Küzd­jetek a fegyverkezési pontig.­ ellen, mert az a halált és milliónyi ember nyomorúságát hordja m­éhében. Ne legyetek né­ma, engedelmes rabszolgái a pusz­tulás n­adse­regein le. L -gyetek hő­sök a szervezkedés hadseregé­ben !'' A szónoklat óriási hatást gya­korolt a­ hallgatóságra, egyes ki­jelentések után szűnni nem akaró tetszészaj marajzlott át a termen, amely csak percek múlva ült el. -A hallgatóság legnagyobb része nőkből állott és Helen Keller más­fél órás beszédét a Fuller-fi stv­rek pompás énekszámai előzték meg, hogy a Navy League akkor lépett előtérbe, amidőn a National City Bank Buenos Aires-ben fiókot ala­pí­tott. Az, 's in­­ltiszta véletlen, hogy­­J. J. Morgan-nak hat üiz­e­t­­társa egy szer smn­ind a védelmi li­gának vezető tagja is. Ahhoz sin­csen semmi köze a vél­etten­nek. In így Mitehel polgármester védel­mi bizottságában ezer olyan em­ber foglal helyet, akiknek összva­gyona az Unió vagyonának egy ötödrészét képe­zi. .VI iiilw.: k biz­tosítani akarják a külföldi vállal­kozásokban elhelyezett pénzeiket. Helen Keller, a süket és vak elvtársnő mondotta ezeket a mag­vas szavakat, tagnap a Carnegie Hallban megtartott gyűlésen ez­rekre menő hallgatóság jelenlé­tében. A gyűlést a nők békeligája hívta össze. A vak és sitiket szónokot nagy lelkesedéssel és szeretetttel fogad­ták, és a hangulat szolgált tanú­ságként arra, hogy a hallgatóság so­kka­l jobban átérzi és megérti Helen Keller szavait, mint azokét, aikik mást nem tudnak, mint kriti­zálni az ő tevékenységét. Különö­sen a kapitalista újságok ellen kelt ki, amelyek telhetetlen báb­nak szeretnék őt föl­tüntet­ni, aki csak e­ feköz mások kezében,­­ ‘ "Én — folytatta — elol­vasom a francia, angol, német újságokat is és kérdem, hogy ezek a szigorú kritikát gyakorló szerkesztő urak ugyancsak megtemnék ezt”. A kapitalizmus elleni harc. "Nem kérek mást, csak igazsá­got: semmiféle kedvezésre nem reflektálok. Haarcban állok a mi­litarista törekvésekkel és a anai gazdasági viszonyokkal és késhe­gyig viszont a harcot, ha kell”. _ Majd a harctéri helyzetre tért át és kijelentette, hogy miután a szövet­s­égesek minden törekvése, amellyel az Atlanti Óceán és Kö­­zéptenger fölötti ellenőrzés jogát­­ magukhoz akarták ragadni, ku­­cu­cot vallott, valamint az sem si­került nekik, hogy a törököket ki­űzzék Gallipoli-f­élszigetről, nevet­séges még csak­­gondolni is arra a lehetőségre, hogy az u­iót a t­en­­ger felől valamely támadás élhes­se. Ezt csuk tudatlan e­mberek és a Navy League tagjai tartják le­hetségesnek. “Minden modern háborút — folytatta — a kizsákmányolásban gyökereid­zik. Az amerikai polgár­háborút is azért vívták meg, hogy meghatározzák, váljon a szél rab­szolgatartói vagy az Észak tőké­sei használják-e ki a Nyugatot. A spanyol-amerikai háború azt dön­tötte­­el, hogy az Egyesült Álla­mok használja ki Cais­át és a Phi­­lippinákat. Az orosz-ja­pán hábo­rú Koreát, juttatta Japánnak és most alaposam ki is zsákmányolja azt. A mai há­ború pedig azon fo­rog, hogy ki használja ki a Bal­kánt, Török­országot, Perzsiát, Egyiptomot, Indiát, Kínát, Afri­kát. De Amerika máris köszörüli a harci bárdot, amellyel a jöven­dő győztesét a konc egy részének átadására akarja rákényszeríteni. De a munkásságot nem érdekli­ ez a kalózkodás, úgy sem kapnak a zsákmányból semmit. A munkásság érdektelensége. “Az amerikai munkásságnak semmi köze nincs egyes hajóik­­el­­sülyesztés­éhez. A Lusitania vagy Ancona, Persia vagy­ Gulflight el­­sülyesztése (néma­ szolgálhatnak okul ar­ra,ahog­y az­ am­erikai mun­kás fegyvert ragadjon kezébe. Ha jó központi hatalmak az összes ha­­­­jókat elsülyesztenék és mindegyik elsülyesztés­ t­al­aján amerikaiak­­ pusztulnának el, még ez semi, k­é­­r­dez­hetné okát­ annak, hogy az ----------------­FRANCIA ÚJSÁG A FRANCIA POLGÁRI SAJTÓRÓL. PARIS. jan. 6. A "Bataille” a következőket írja : “A bábom kitörése óta­ akadé­mikusok, tanárok, nyugalomba vonult katonatisztek, képviselők és mindenfajta bizottságok tagjai rohantak rá a sajtóra és ioljesen birtokukba, vették azt. Csak ne­kik van joguk gondolkozni. Írni, véleményt a monda­ii­, egyáltalában létezni. A közönség azonban nem olyan ostobán hiszékeny, mint ahogy azt ők gondolják és ráun­t bá­rgyúsá­g­ai­­kra és ha­zúgná­na­­k­ra. A sajtó befolyásából, különösen a háború kitörése óta, sokat veszí­tett. A cenzúra béklyóiban csak annak a tehetségét ismeri­­el, aki tud úgy írni, hogy semmit se mondjon. A sajtó többé nem kife­jezője az általános, intelligens közvéleménynek. Elvesztette be­folyását, mert már senki sem vár­ja tőle az igazságot. Sohasem volt olyan in­ilvál­való az ellentét az írott és a kimondott szó között, mint most Franciaországban. Az újságíró, amikor ír és amikor be­szél, két különböző személy. Ez nagy szerencsétlenség mindazok számára, akiknek tehetsége meg­győződ­észik,ben rejlik‘’. —------------­ ÖNKÉNTES SPICLIK LIGÁJA PARISBAN. Finom kis gyesület alakult a minap a francia fővárosban. A Liberté nevű lap kezdésére gyű­lés volt, amelyen megalakít­ották az egyesületet, amelynek tagjai kötelezik magukat arra, hogy ki­kutatják és följelentik azokat, akik kivonják magukat a­ kato­náskodás alól, de azokat a­ kato­náikat is, akik valami protekció útján úgynevezett könnyű szolgá­lathoz jutottak. Az egyesület tag­jainak ezenkívül kötelessége föl­kutatni és demoentálni azokat is akik segítik a katonaságtól szálra­­chilrt vágyókat. Az­ alakuló gyűlésen több mint hatszázan voltak jelen. A BrHACKEN­BACK 4 fogházban tegnap a 23 éves Mike T­uror ön­gyilkossági kísérletet követett el. Tárogatót, ha meg akarja könv­etgen és jól tanulni, akkor keresne fel Kiss István régi tárogatást 3­50 3rd Ave. New York. 1 MILLIÓKRA rug ama,pénzkü­ldemények összege, amelyeket én A MAGY. KIR. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRBA küldöttem. 30. ÉV ÓTA állok a MAGYAR KIR. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRRAL közvetlen összeköttetésben, SEM­MIFÉLE KÖZVETÍTŐRE SZÜKSÉGEM NEM VOLT ÉS NINCS. KÖZVETLENÜL a magyar kir. postatakarékpénztártól kapom m­a is minden egyes betevő részére a BETÉTKÖNYVECSKÉT a LEGOLCSÓBB árfolyam szerint továbbítok az ÓHAZÁBA. Most 100 Koronát 14 Márért I NÉMETH JÁNOS volt cs. és kir. konzuli ügynök 457 WASHINGTON ST., NEW YORK, N. Y. a 1 O ß 0 1507 Second Avenue a 83-,k I ^ I I ^ utca «árkán. rlíllílFHíiSllll® is**ronA strcct 1 IUI1M UHCIilM« 13pMl«drp”?nntOTV“ ATCn,,C’ Braverman cipő a legjobb 1380 Third Ave. IV. Y. City (78—79 utcák között.) RAKTÁRUNK nagyobb, mint bármely más cipőüz­­leté a városban. ÁRAINK alacsonyabbak, mint a downtowni üzletek­ben. Hozza be ezt a szelvényt és dupla zöld S. H. stampet adunk. ELKÉSZÜLT az “Előre” 1916. évre szóló NAPTÁRA ÁRA 25 CENT. A naptár elsőrangúan összeállított tartalmából az alábbi cikkeket emeljük ki: BERNHARD SHAW ............................ A háborúról GARAMI ERNŐ ... .Az Internationale és a háború Dr. KUNÉZ ZSIGMOND........A háború problémái Dr. VARGA JENŐ: A magyar állam pénzügyi poli­tikája a háború után. Ezenfelül jobbnál-jobb természettudományi, szociálpolitikai és szépirodalmi cikkeket tartalmaz a díszes kiállítású, illusztrált naptár. A naptárt mindenki ingyen kapja meg, aki ja­nuár 1-től kezdve legalább félévre előfizet az “Elő­re” napilapra. Felszólítjuk összes előfizetőinket, hogy előfizeté­seiket július 1-ig újítsák meg, hogy a naptárt aka­dálytalanul szállíthassuk számukra. Beszélőgép olcsó árban, könnyű feltételek mellett. Legnagyobb ma­gyar és más nemzetiségű lemezraktár. Tel. Lenox 6352. L. FAZEKAS 334 E. 78tii Street, New York City. ----5------—-----------EGY ÚJJÁALAKÍTÓ ÁRTAL­ÉK* _ MATLAN GYÓGYSZER! VY fi A GYÖNGÉT ERŐSÍTI ÉS I | \ FEJLESZTI. \0 fU JÓ EGYARÁNT FIATALNAK NT—' ÉS ÖREGNEK. \ ■-' ■ | Öreget erőteljessé és fiatallá tesz.­­ “A MALTO FERRIN“ GYÓGYSZER Mar­to Ferrin meghozza a jó étvágyat és a vért rendes keringésbe hozza éa tiszta vörössé teszi, elűzi az idegességet,­ táplál, erősít és rendes állapotba hozza *az egész belső szerv­etet, ön líraitt kiraeríik­ ? vesziti m­. erejét? öregszik és ideges? akkor gyógyít már egyszeri használat után a MAI.to FERRIX, mely a legjobb gyógyszer mindenki számára, rendelhető HU centért. Postán elküldjük. “MALTO FERRIN” Mail Order Dept. 631 Broadway, Dept. B. Brooklyn, N. J. xrt'txrzxxrxrxxixri tjizxzxxxixxxxxzxxxxjusix^xxxxxxx:

Next