Előre, 1917. április (13. évfolyam, 1602-1626. szám)
1917-04-02 / 1602. szám
• SS ■ .J ■■■ r- íl-TyiMliHH* ; '"M Legyünk ma este mindannyian a Carnegie Hallban! MEGJELENIK NAPONTA CITY EDITION Tl XIII. ÉVFOLYAM. No. 1602. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO. Monday mimr», apríl. 2. 19.7. 'GYES SZÁM ÁRA 2 CENT. A JÖVŐ CIVILIZÁCIÓ HIRDETŐJE ÉS HARCI ESZKÖZE A 7. AMEIUKAI MA tí V A HAl VKASSAG LAPJA. árakt 1 ívre ..................................,, {5,00 6 hrtnapra .............................. $2.60 3 hrtnapra .............................. {1.26 Mám ori'n.c: 5 East 3rd St., New York. Te!.: Orchard 8300 1 7 1 áff^k C3 ET ■- r-(rr-rCT»aCT=^rasa--. j I OH,«Är7!i or“(MINDENT LÁT! f x .6.00 MINDENT TUD! 3 TnC.«.» mindent megibj j .... KETE KILÁTÁSOK ZIMMERMANN ÉS A MEXICOI KÉRDÉS A német külügyminiszter beszédet mondott tegnap a parlamentben, amelyben a Mexiconak tett ajánlatot mentegeti. Carranza nem válaszol Washingtonnak. Berlinből jelentik, hogy dr. Zimmermann Alfréd német külügyminisztert a birodalmi kancellár tegnapelőtti beszédje felett megindult parlamenti vitában, Haase és Noske szocialista képviselők részéről támadás érte, mexicói politikája miatt. Haase képviselő azt mondotta, hogy a külügyminiszter mexicói politikája sokat rontott Amerikában, a Németország iránti hangulaton, míg Noske képviselőnek az volt a véleménye, hogy a Carranzának tett szövetségi ajánlat nem nevezhető éppen diplomáciai zsenialitásnak. A támadások folytán szólásra jelentkezett maga Ehmermann külügyminiszter, s mexicói politikájának védelmére a következőket mondotta: Én nem küldtem írott ajánlatot Carranza tábornoknak Ilyen naivságot ne tessék feltételezni rólam. Azt igenis megtettem, hogy mexicói képviselőnknek instrukciókat küldtem egy olyan mód felhasználásával, amelyet biztosnak véltem. Az instrukciók azonban valamilyen módon az amerikai kormánynak a kezébe kerültek. Hogy miként történhetett ez, azt majd a megindított vizsgálat fogja kideríteni. Hangsúlyoznom kell azonban, most ismételten is, hogy az ex. instrukcióim kizárólag arra az esetre szóltak, ha az Egyesült Államok kormánya hadat üzenne Németországnak, vagy ha a hadiálapotot kihirdetné. Azt hiszem tehát, ez az üzenet abszolút lojalitást tanúsított az Egyesült Államokkal szemben. Carranza tábornok még ma sem tudna semmit a tervbe vett ajánlatról, ha a washingtoni kormány, az elfogott üzenetet közzé nem tette volna. Meg kell azonban, mindjárt azt is jegyeznem, hogy az a mód, ahogyan, ez a diplomáciai titok az Egyesült Államok kormányának a kezébe jutott, az eddigi tájékozódásaink szerint, nem egészen kifogástalan Mint ahogy a washingtoni kormány egész eddigi eljárása velünk szemben jelentékeny ellentétben áll a mi magatartásunkkal Amerikával szemben. Wilson elnök ugyanis, január 31-iki jegyzékünknek kézhezvétele után szükségesnek látta a Németországgal való diplomáciai viszonyt a legnyersebb formában azonnal megszakítani. Annyira ment Wilson elnök ebben a sietségében, hogy washingtoni nagykövetünknek még csak alkalma sem nyílott álláspontunkat megvilágítani. Az Egyesült Államok kormánya nem csak elutasította magától a velünk való tárgyalások lehetőségét, de sietett rögtön a többi semleges államokra is nyomást gyakorolni, hogy azokat is rábírja a velünk való diplomáciai szakításra. , Minden elfogulatlan gondolkodású embernek el kell ismernie hogy az amerikai kormánynak ez a magatartása ellenséges cselekedet volt. Anélkül, hogy velünk háborúban állott volna, kísérletet tett rá, hogy egy egész világot ellenünk izgasson. Ilyen magatartással szemben talán csak nekünk is van jogunk hozzá, hogy szövetségeseiret keressünk arra az esetre, ha a washingtoni ellenségeskedés csakugyan háborúra vezetne. . . . ! Haase képviselő úr azt mondja, hogy a mexicói ajánlat felháborodást keltett az amerikai közvéleményben Németországgal szemben. Ez tény! Tény pedig azért, mert a washingtoni kormány sietett az esetet az ellenünk való hangulatkeltés céljaira kihasználni. A mesterségesen csinált vihar azonban csakhamar elült, mert a jóy-rn amerikai nép maga, s a higgadtabb politikai körök is rövidesen belátták, hogy a kérdéses instrukciókban valójában semmi olyasmi nincs, ami bármi alapon kifogásolható lenne. Bizonyos amerikai körök szerettek volna ugyan tőkét kovácsolni abból a körülményből, hogy a szövetségesek keresésében én éppen Japánra és Mexicóra gondoltam, amely államok tudvalevőleg nem állanak a legbarátságosabb viszonyban az Egyesült Államokkal. Hát az én tudtommal, fegyveres szövetséget nem szokás olyan hatalmaknál keresni, amelyek azon a párton vannak, amelynek ellenében a szövetséget kereső hatalom védekezni óhajt. A szövetségest barátok közül szokás kiválasztani. Azt talán hangsúlyoznom sem kell, hogy Mexico és Németország között bizalomteljes, meleg barátság van. Ami Japánt illeti, erre nézve merem kockáztatni azt az állítást, hogy Németország és Japán között a háború dacára sincsenek olyan ellenséges érzelmek, mint az Egyesült Államok és Japán között. Azt is szememre hányták Amerikából, hogy Mexico az Egyesült Államok szomszédja, amellyel békében kíván élni, s én ellenségeskedést szítottam a két ország között. Erre csak egy feleletem lehet, ha őszintén akarok beszélni. Mexico és az Egyesült Államok között az én propozícióim előtt se nagyon dühöngött a szomszédi jóbarátásg, egyrészt, másrészt pedig, éppen ez a szomszédosság az, ami minden politikus, és minden katona előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy miért fordultam Mexicóhoz a legelőször. Szeretném tudni, hogy az amerikai kormány miként csinálná ezt másként. De Amerikán kívül, még az ántánt-sajtónak is kifogásolni valói voltak ellenem, ebből az ügyből kifolyólag. Az ántánt-lapok egyenesen gyalázatosságnak mondották, elvenni egy nemzetnek a (Folytatása a 3-sk oldalon.) AZ OROSZ EGYSÉG BOMLADOZIK Szentpétervárról jelentik, hogy a legutóbb beérkezett jelentések hivatalosan megerősítik az ország különböző részében észlelhető elszakadási törekvéseket. A lettek, az észtek, a bokharaiak, a turkesztániak, az ukrajnaiak, a kaukázusbeliek, a finnek, a lengyelek és a litvánok mind önálló köztársaságokat akarnak és Oroszországot az a veszedelem fenyegeti, hogy teljesen alkotó elemeire bomlik. Az ideiglenes kormány aggódásokkal veszi ugyan tudomásul ezeket a híreket, de azért reméli, hogy a szétszakadni készülő hatalmas birodalmat, liberális, de azért energikus politikával mégis összetarthatja, sőt az európai háborút is végigküzdheti. Annyi azonban már most is teljesen bizonyos, hogy az imperialisztikus törekvéseket teljesen föl kell adnia az orosz kormánynak, mert minden ilyen szándékában az orosz szocialista munkásság egész tömegét találja magával szemközt. Ennek a hatalmas ellensúlyozó erőnek tulajdonítható az is, hogy Konstantinápoly meghódításának a terve, amely pedig a régi rendszer háborús politikájának úgyszólván a fő rugója volt, ma már teljesen el van ejtve. Ezzel pedig nagyon erősen alászállott az orosz kormányra nézve az európai háború továbbfolytatásának várható effektív eredménye. Az oroszországi szocialista párt reméli is,,hogy a háború kérdésében nincs még kimondva az utolsó szó és hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés egészen más álláspontot fog hirdetni ebben a minden kérdéseknél fontosabb, vitális nagy problémában. A mai nap egyéb jelentései között a legérdekesebb az, hogy az ideiglenes orosz kormány rendeletileg eltörölte a halálbüntetést, még most a háború idejére is és a büntetőtörvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit börtönbüntetésekkel helyettesítette. Végül Kopenhágából jelentik meg, hogy az új orosz kormány elmozdította állásából a svájci orosz követet, a kopenhágai orosz követ pedig önként lemondott állásáról. Ennyi mindaz, ami ma az oroszországi helyzet felől hírekben érkezik. A volt cár és családja felől egyáltalán semmi hír. NAGY HÁBORÚ - ELLENES SZOCIALISTA GYŰLÉS MA ESTE A CARNEGIE HALLBAN New York szocialistái újból erélyesen tiltakozni fognak a készülő háború ellen. Ma, hétfőn délelőtt fog összeülni az Egyesült Államok kongresszusa, amelynek kezében van letéve ez ország népének sorsa, a béke fentartása vagy a háború megüzenése. Ugyancsak április 2-án, hétfőn este fognak összegyűlni New York öntudatos munkásai, hogy tiltakozó szavukat hallassák a háború megüzenése ellen. Ha az Egyesült Államok beleavatkozik ebbe a háborúba, akkor szomorú időszak vár Amerika népére. Az ország militaristái lázasan készülnek a személyes szabadság és a szólás és gyülekezés jogának megszorítására. A kapitalisták hasonlóképen nagy előkészületeket tesznek a munkásoknak törvényhozási úton, a fegyveres erő támogatásával való megrendszabályozására. Az élelmiszer-uzsorások lázasan várják a percet, hogy a haloomra való hivatkozással bő profit-aratást csinálhassanak, hogy még súlyosabban megadóztathassák az ország kiuzsorázott munkásságát. A készülő bábom bekövetkezése elnyomatást és nyomort fog jelenteni nekünk munkásoknak: a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. Tétlenül maradhatunk-e tehát akkor, amikor ilyen nagy, beláthatatlan veszély fenyeget bennünket ! ? Nem! Ott kell lenni mindannyiunknak hétfőn este a Carnegie Hallban megtartandó tiltakozó gyűlésen! Hallatni kell szavunkat akkor, amikor legéletbevágóbb érdekeinkről van szó! A FIFTHAVKMEN és a 34- ik utca sarkán egy személyautomobil meg egy teherautomobil egymásnak szaladt. Szerencsére mind a két automobil vezetője hirtelen fékezett. Csak így maradt el egy végzetessé válható nagyobb szerencsétlenség. Az automobilban nyolc személy ült, úgy a teherautó, mint a személyszállító automobil kissé megrongálódott. REFERENDUM A HÁBORÚ FÖLÖTT. SHABAYGATT, Wis., április . Ennek a helységnek a lakói ma, hétfőn szavazni fognak afölött, hogy legyen-e az Egyesült Államoknak háborúja Németországgal. A szavazásban nők is résztvehetnek. Az eredményt azonnal megtáviratozzák a kongreszszusi képviselőknek. AZ AUSZTRIAI SZOCIALISTÁK BÉKENYILATKOZATA. KOPENHÁGA, április 1. (Londonon keresztül) — Egy ideérkezett szocialista lap azt írja, hogy az ausztriai szocialisták vezetőellbérei eely nyilatkozatot adtak ki a béketervre vonatkozólag, melyet az összes proletárokhoz címeztek, és amelyet a nemzetközi iroda fog továbbítani. A cenzúra nem engedte meg a szöveg leközlését. NEW YORK MUNKÁSSÁGA A HÁBORÚ ELLEN Az Amerikai Békeszövetség irodájába ezrével zarándokolnak a munkások. Eddig 25 ezer dollárt gyűjtöttek egy nap alatt a békéért folytatott küzdelem céljaira. Tegnap déltől estig süni csoportokban várakoztak férfiak, nők és gyermekek az Amerikai Békeszövetség 70 Fifth Avenue alatt levő helyisége előtt, hogy hozzájárulhassanak centjeikkel és dollárjaikkal a békéért való küzdelem költségeihez. Az adományok 5 centtől 2000 dollárig terjedő összegek közt váltakozott, de feltűnően sok volt a centekre rugyó adományok száma, a 10—25—50 centes és 1 dolláros adományok. Az irodában, ahol az adományokikat átvették, megható jelenetek játszódtak le. Egy asszony öt darab húsz dolláros aranyat tett le az asztalra a következő szavakkal: •..Nem akarom, hogy fiam a sáncárokba jusson és megöljék vagy ö ölje le más anya fiát. Ő sokkal jobb és nemesebb pályára hivatott, mint a katonai pálya!” Az east sidei gyárak munkásai gyűjtést rendeztek és bizottságok hozták el a gyűjtött összegeket. Egy gyárban 15 dollárt gyűjtöttek össze a munkásnők. Az egyik gyár munkásai a következő levél kíséretében küldték el a gyűjtött összeget: “Az Amerikai Békeszövetségnek, Mrs. Henry Willardnak, a Női Bizottság elnökének, 70 Fifth Ave., New York. Tisztelt Asszonyom: Mellékelve talál egy 34 dolláros checket, melyet, a béke föntartására irányuló harc céljaira adunk. Ezt az összeget munkások között gyűjtöttük össze, akik egy részét képezik a köznépnek, annak a 90 milliónak, akik nem akarják a háborút . Az adományozók mind katonaköteles korban levő férfiak, ami annak a bizonyítéka, hogy azok, akiknek a háborúban harcolniok kell, nem akarják a háborút, valamint mutatja azt is, hogy a háborús uszítók nem képviselik a munkásságot.” A békeszövetség a befolyt öszszeg nagy részét arra fogja fölhasználni, hogy a nyugati és középeurópai államok sajttójában is háborúellenes felhívásokat és hirdetéseket helyezzen el. . A Békeszövetség tagjai — mintegy 25 ezren — Washingtonban lesznek április 2-án, hétfőn, a kongresszus összeillésének első napján. A washingtoni rendőrség ugyan betiltotta a békekörmenet megtartását, ezért a békeküldöttség hétfőn este nagy demnostatációs gyűlést fognak tartani a Convention Hallban, amely Washington legnagyobb gyűlésterme. A gyűlés szónokai David Stan Jordan, a Lelan Stanford Egyetem elnöke, J. L. Mganes, Prof. EMLy Balah egyetemi tagtár és szocialista szónokok fognak beszédet tartani. A hadüzenet elhatározott dolog. Egy millió katona, általános vérkötelezettség és sajtócenzúra. Ezek lesznek az elnök kívánságai. A parlament szavazni kész. Támadó hadjárat és szövetség az európai antanttal. Ez az új washingtoni jelszó. Ezer milliós havi hadiköltség. Kabinet-noir és kémrendszer az egész országban. Minden külső jel arra vall, hogy Washingtonban a kockát végleg elvetették. A tegnapi kabinetértekezlet után politikai körökben híre járt, hogy Wilson elnök és kabinetje, rövid utolsó eszmecserék után, egyhangúlag a hadiállapot kihirdetése mellett döntött Wilson elnök, az egész mai napot parlamenti beszédjének megfogalmazásával töltötte el. A beszéd tartalmára nézve, a kormányzat legbelsőbb tagjain kivil, senki másnak nincs információja, a kabinettagok azonban, minden érdeklődéssel szemben, a legzárkózottabb titoktartást tanúsítják. Dacára azonban annak a diszkréciónak, pozitív tényként kolportálják a főváros politikai köreiben, hogy Wilson elnök mindenekelőtt a hadiállapot kihirdetését fogja javasolni a parlamentnek, kérni fogja továbbá egy millió ember fegyverbeállítását, ennek keresztülvitelére az általános védkötelezettség kimondását, a fokozottabb hadiszükségletek megszavazását, és a sajtócenzúra kötelező kimondását. Washingtoni jelentések szerint, az elnöknek a parlament előtt való megjelenése egyelőre nincs még nap szerint meghatározva, mert ez a kérdés a parlament megalakulásának technikai feltételétől függ. Azt azonban, már most véglegesen eldöntött dolognak tekintik a vezető politikusok, hogy ha Wilson elnök ezeket a követeléseket ilyen határozott és világos formában fogja a parlament elé terjeszteni, akkor háborús politikájához túlnyomó többséget kap. Lesz ugyan a javaslatokkal szemben egy békepárti kisebbség is, de ennek a kisebbségnek a józanságra intő szózata hamarosan el fog veszni a háborús párt csatakiáltásában. A kilátások tehát a lehető legfeketébbek. Ez különben, ránk nézve már nem meglepetés, mert a német birodalmi kancellár tegnapelőtti beszédje után, teljesen tisztában voltunk vele, hogy a béke lehetőségének veszett ügye van. Ezt pedig annál nagyobb sajnálkozással állapítjuk meg, mert teljesen egy véleményen vagyunk dr. Adler osztrák szocialista képviselővel, aki mint egy ma érkezett bécsi jelentés mondja, egy pénteken tartott népgyűlésen kijelentette, hogy a jelenlegi idő, a lehető legkedvezőbb lett volna, egy újabb békeajánlat megtételére. Mi is hisszük, hogy ez az újabb kísérlet ezúttal bizonyosan eredményesebb lett volna. Sajnos azonban, Bethman-Hollweg kancellár ezt a kísérletet elmulasztotta megtenni tegnapelőtti beszédjében, s ezzel — tartunk tőle— véglegesen bezárta a béke utolsó kissekapóajtaját. Wilson elnök, a tegnapi nagyfontosságú kabinetértekezlet után, Baker hadügyminiszterrel és Daniels tengerészeti államtitkárral tárgyalt órákon át, s amikor a két szakminiszter hivatalába visszatért, olyan rendeleteket adott ki minden elképzelhető ahányban, mintha a háború már folyamatban is volna. A két szatyps minisztérium tisztviselői köreiből olyan információk szivárognak tl, hogy néhány napon belül, az egész milícia, és a tengerészet összeshazaléka is be lesz vonva. Ez azonban, csak a legkisebb töredéke ,s annak az óriási arányú mozgósításnak, ami tervbe van véve. A kormány szándéka állítólag az, hogy döntő nagyhatalomként lépjen be az európai konflagrációba. Vagyis más szóval, a washingtoni korma’*” most már végleg feladta a fegyveres semlegesség eredeti gondolatét, és határozott jellegű támadó hadjáratot akar, amelyben formális szövetségeket is keres. Egyáltalán nem lehetetlen tudniillik, hogy Wilson elnök nyíltan belép az európai ántantbal is fegyveres szövetségeseit, nemcsak anyagiakkal, és az Egyesült Államok flottájával, hanem hatalmas számú szárazföldi csapatokkal is támogatni fogja. * Ezeknek az információknak a valósínűségét támogatja az a körülmény, hogy a kormány háborús szükségletei már most is messze meghaladják azokat az óriási összegeket, amelyeket a parlament előző ülésszaka megajánlott. Hír szerint, az adminisztráció ezer millió dollár megszavazását fogja most mindjárt kérni. Katonai szakértők véleménye szerint azonban, ez az összeg, a háború apparátusának megmozdításához is éppen hogy csak alig elégséges. Mihelyt azonban a milliós hadsereg rekrutálása befejezett ténnyé válik, ez az összeg ennek a hadseregnek egy havi eltartására lesz szükséges. Ez lenne körülbelül mindaz, amiről a mai napon szükségesnek tartjuk beszámolni. De ezeken kívül még megemlítjük, hogy a hazamentő állapotnak legelső politikai vívmánya már jelentkezik a gyakorlatban. A szabad amerikai demokráciának kabinet-noárja van. Az Egyesült Államok kormánya ugyanis elrendelte, hogy az ország összes postahivatalai, postamesterei, postaalkalmazottjai, és levélhordói, figyelték meg a kezükön keresztülmenő postai küldeményeket, kémkedés, árulás, lázítás és összeesküvés szempontjából, s ezzel egyidejűleg az ország összes rendőri, közigazgatási és egyéb hivatalos szervezeteit is, a kémhajszolás szolgálatába állította. Ennek a washingtoni kormányrendeletnek a révén, az amerikai Egyesült Államoknak a mai naptól kezdve olyan óriási kémszolga