Előre, 1918. március (14. évfolyam, 1888-1913. szám)

1918-03-01 / 1888. szám

A szerb kormány lemondott True trep«5iatiou filed with the Post­master of New York on February 28. 1918 as required by the act of October fi. 1917. (Trading: with the enemy act.) LONDON, febr. 28. — Corfui jelentések szerint, a szerb kor­mány lemondott.# (Pa,sits Ifters) miniszterelnök .Június 24-én alakította újlá a kormányt, miután három minisz­ter lemondott. Corfu a jelenlegi szerb főváros, a hasonnevű szige­ten, Albania közelében fekszik.) ------------------­ Egy ötödik spanyol hajó pusztulása Tmr> trónéin Mozi filed with the Post­master of New York on February 28, 1918. as required by the Act of October ft. 1917 MADRID, febr. 28. —. A spa­nyol sajtó ma minden hivatalos megerősítés nélkül, beszámol a “Sarniero” spanyol hajó megtor­pedózásáról. A hír után mindösz­­sze ez a megjegyzés állott: “Az elmúlt héten a német ten­geralatti naszádok jobb eredmé­nyeket értek el a spanyol hajózás ellen, mint az olasz és francia ha­jók ellen.’’ r-u ------------- ^ |______________| NEK HIVATALOS | Az MI Híre Képe» FolyalmF-tE) | / I j ^ ^ ll 9» 1 A Cl á S KÖZLÖNYE ill? iZl v!Y''.7.V.'...1s8 g g|j fii ^ ffff . ’ 1 C. Moazotój». ——- “ ■ ‘ ~............ ......' carne - ....' **■ ~~~ - — * ......... * ' 5 East 3rd street, New York, Telephone? Orchard 8390 áEmmHBV CITY EDITION VOL. XIV. ÉVFOLYAM, No. 1888._________ NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO. FRIDAY (PÉNTEK), MARCH 1, 1918. MEGJELENIK NAPONTA A NÉMETEK FOLYTATJÁK A NAGY ELŐNYOMULÁST A SINN FENNEREK ELKO­BOZZÁK A FEGYVEREKET True translation filed with the Poet master of New York on February 28 11)18. as required by the Act of October 6. 1917. LONDON, febr. 28. — Senki nem tudja, mit hoz a holnap Ír­országban —­ írja egy amerikai tudósító —, de mindenki reméli, hogy a két év előtti húsvéti vé­rengzések nem fognak­­ megismét­lőd­ni. A helyzet komolyságát semmi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Clare megyéiben, ahol ismételt törvénytelenségek for­dultak elő, a kormány kihirdette az ostromállapotot. A Sinn Feinerek hónapok óta szervezkednek, a konstáblerektől és magánlakásokból elkobozzák a fegyvereket, lefoglalnak föld­birtokokat és maguk között oszt­ják fel. Titokban katonai gyakor­latokat és katonai taktikáról szól­­ló előadásokat tartottak. Dublinban a Sinn Feinerek már valóságos ideiglenes kor­mányt alakítottak: akadályokat gördítettek az élelmiszereknek Angliába való szállítása elé, sem­mibe sem vették a háborús intéz­kedéseket és nem ismerték el az angrol korona fönhatóságát. Nyíltan németpártiak a Sinn Feinerek és az angolok levereté­­séért imádkoznak. A ‘The Outlook” című­ londoni folyóirat egyik tudósítóját a kö­vetkezőket írja : “Az utolsó három hónapban hivatalos minőségben voltam Ír­országban. Az ír politikai élet legviharosabb központjában. Ar­ra fogok törekedni, hogy az ír szituációt nagyjában körvona­lazzam. Az ír hazafi a lehető leg­kellemetlenebb benyomást keltő égyén. “Írországban 2-10 újság jele­nik meg, amelyeknek túlnyomó része Sinn Fein propagandával foglalkozik. Amikor az ember el­olvassa ezeket a lapokat, meg­dörzsöli a szemeit és azt kérde­zi önmagától, val­nn nem-e né­met propagandisták Írták és hogy Írország nem-e német tartomány. Írország nem csak el van vágva a háborútól, hanem a londonit meglepi az a vigság és közöm­bösség amit Írországban tapasz­tal, teljesen­ ellentétben az angol­­országban uralkodó zord komoly­sággal és önmegadással. “A nép legnagyobb része elke­seredett ellensége Angliának. A világkonfliktust “Anglia hábo­rít­jának” nevezik és kigúnyolják “ John Buir-t, a kis nemzetek úgynevezett védelmezőjét.’’’ Az angolok február havi veszteségei. True translation filed with the Poet master of New York on February 28, 1918. as required by the Act of October 6, 1917. LONDON, február 28. Az angolokat, februárban ki­sebb veszteség érte, mint a legutóbbi hónapok bármelyi­­kében. A veszteségek a következőképpen oszlanak meg: Tisztek: Elesett 219; megsebesült 411; eltűnt 94, összesen 724. Legénység: Elesett 4322; megsebesült 10.982; el­tűnt 3463, összesen 18.768. Az összes veszteség tehát 19.492. A németek a sztrájkra hivó röpiratokban támadást intéznek a császár ellen A titkos röpiratban a császárt az elbizakodottság, hiúság és gyávaság vádjával illetik. True translation filed with the Post* master of N^w York on February 28, 1918, as required by the Act of October 6. 1917. LONDON, február 28. A Berlinben a legutóbbi sztrájkok alkalmával elterjesztett röpiratok legnagyobb része vad támadásokat intéz a német császár ellen. A “Daily Post” a napokban kapott egy ily röpiratot, amely halvány képet ad a többi röpiratok hangjáról. A röpirat a következőket mondja : “Mikor jön már a béke? Akkorra fog megérkezni, ha Németország a békére kész, és ez az idő közel van. “El fog érkezni, ha Németország a háború tanulsá­gait le fogja vonni, ha meg fogja tanulni azt, amit ma már minden európai állam megtanult, és ez az, hogy Európa­ szavát nem szabad figyelmen kívül hagyni. “A béke órája ütni fog, ha Németország nem fogja tovább a háborús párt uszályát hordozni, ha meg fogja utálni a militarizmus és jingóizmus képviselőit. A béke érája akkor fog ütni, ha a németek azt mondják császár­­juknak: Téged követtünk eddigelé. Neked engedelmes­kedtünk. Érted feláldoztuk magunkat és kedveseinket. Érted ideáljainkat és meggyőződéseinket is feláldoztuk és mindezt miért? Mit kaptunk mindezért cserébe? Sem­mi egyebet, mint éhséget, hideg szobát, meztelenséget, ra­gályt, halált, pusztulást, és nyomort. “Soha az emberiség történetében egy nép sem hozott oly szívesen akkora áldozatokat. Hőstetteink előtt el­törpülnek Napóleon tettei és mit nyertünk vele? Egy pár év előtt lábaink előtt feküdt a világ, az egész világból jöttek a látogatók tanulmányozás céljából, az egész vilá­gon sikereket aratott kereskedőink szorgalma. ♦ És ma? Az egész világ utál és megvet minket. Hom­lokunkra van sütve a hain bélyeg. Az emberek az utcá­kon elkerülnek és nyelvünk használata tiltva van. Ne­ked köszönhetjük, Vilmos császár, hogy egy évszázad eredményei elvesztek. Nem fogunk többé Téged követ­ni.” A röpirat azzal végződik, hogy a német császárt elbi­zakodottsággal, hiúsággal és személyes gyávasággal vá­dolja. A BOSTONI SZTRÁJKOT ELHALASZTOTTÁK True translation riled wHh the Poet. master of New York on February 28, 1918, as required by the Act of October 6. 1917. BOSTON, febr. 28. — A­­bos­toni Tremont Temple nagyter­mében hatalmas gyűlést tartot­tak tegnap a magasvasúti alkal­mazottak. Ha a munkások a saját akaratuk szerint cselekedhetnek, hetvenkét órán belül megkezdik a sztrájkot. A bérharc azonnali megkezdésére olyan általános volt a hangulat, hogy a szövetsé­gi kormány tisztviselőinek, Mac Call kormányzónak, Peters pol­gármesternek és a nemzetközi union tisztviselőinek együttes erőfeszítésébe került a viharos gyűlésen, hogy a háromnapos halasztásra megnyerjék a mun­kások beleegyezését Amikor John H. Reardon, az Amalgamated Union végrehajtó bizottsági tagja, azzal fenyeget­te meg a bostoni lokált, hogy az esetben, ha a sztrájkot el nem halasztaná, kizárják az Interna­tional kötelékéből, —• lehurrog­ták és kigunyolták. Amikor a kor­mányzó levelét, amelyben a ha­zafi sáp nevében apellál a munká­sokhoz, — fölolvasták, általános pisszegés volt a felelet. Vask­ey ügyvédnek, a union­­jog­tanácsosának, sikerült végre meg­fékezni a sztrájkhangulatot. Ve­liev megmondotta a munkások­nak, hogy a kormányzó levelét meg kell szívletniök. figyelmez­tette őket, hogy há­ború idején az állam csapatainak a kormány­zó a főparancsnoka. LELEPLEZETT ÚTLE­VÉLH­AMISÍT­ÓK 14 embert letartóztattak. Hatot konspirációval vádolva előállí­tottak a bíróságon. Az olasz konzulátus hivatalnoka is kö­zöttük van. True translation filed with rtie Poet­master of New York on February 28, 1918. as required by the Act of October 6. 1917. A hatóságok kiderítették, hogy az olaszok közt hamis útlevél­­gyártók vannak. Az útlevelek ál­lítólag az olasz konzulátuson ké­szültek. Eddig 14 embert tartóz­tattak le, de még több elfogatás is várható. Köztudomásra jutott, hogy ed­dig 23 albán hamis útlevéllel uta­zott Olaszországba. Nyolc em­bert, akik a múlt szombaton akar­tak elutazni, elfogtak a hajón és mint tanukat tartották őket fog­va. Hat másikat kihallgatott teg­nap Hitchcock szövetségi bíró. Ezek közül négyen 1000 dolláros bailt adtak, kettőt pedig, akiktől 2500 dollár bailt követeltek, a Tombs börtönbe zártak. A Frank Burke kapitány cso­portjában működő titkos­szolgá­lati detektívek, akik a letartóz­tatásokat eszközölték, azt vallot­ták, hogy a hamis útlevelekért öt dollártól 20 dollárig számítottak föl a hamisítók.­ Ernest Quadrino, az olasz kon­zulátus hivatalnoka, a hivatalos fölhatalmazással bíró dr. Mollosy nevét hamisította az útlevelekre. Rányomta a hivatalos pecsétet, amiért öt dollárt kapott, a töb­bi vádlottak pedig üzlet után jár­tak és tetszésük szerinti árakat számítottak föl. Albániába szóló útlevél meg­szerzése — rendes körülmények között — háromtól öt hónapig tart. A folyamodó nevét először elküldik Rómába, onnan az albá­niai olasz katonai parancsnokság­hoz, azután elküldik annak a községi elöljáróságnak, ahol a folyamodó született. A hamis út­levelek árusítói megmagyaráz­ták, hogy az ő módszerükkel mindezen késedelem elkerül­hető. A BÉKEFÖLTÉTELEK NYÍLT MEGVITATÁSÁT KÖVETELIK James Thompson, a wisconsini szenátorj­elölt, nyilvánosságra hozta a programját. Tine Irsn Martin filed with the Pnet master of New York on February 28, 1018, as required by the Act of October 8. 1017 MILWAUKEE, febr. 28. — James Thompson ügyvéd La Crosse-ból, a megüresedett sze­­nátori állás egyik jelöltje, nyilvá­nosságra hozta a teljes program­ját, amelynek főbb pontjai a kö­vetkezők : “Egyesült törekvés a háború sikeres és hathatós vitelére, am­íg el nem­ érkezett az idő a békére. “A kongresszus azonnal hozza nyilvánosságra a hadicélokat. .“A tengerek szabadsága. A titkos diplomácia megszünte­tése. “A nemzetek hadseregeinek fokozatos leszerelése. “Világkongresszus a vitás kér­dések eldöntésére. “Az alkotmányban «biztosított szólás-, gyülekezési- és sajtósza­badság épségben tartása. Miután háborúban vagyunk, minden pol­gárnak kötelessége támogatni a háborút és mindenkinek jogában áll a hadicélok, a békefeltételek és a háború vitelének a megvita­tása.­­ “A vasutak, táviró és telefon­­vonalak államosítása, amely épp olyan fontos a békében, mint a háborúban. “Sem egyének,­­sem korporáci­ók ne nyerészkedhessenek *a há­­ború révén. Amellett vagyok, hogy a kormány foglalja le a há­borús profitot és a háborús költ­ségek fedezésére fordítsa azt. ’ ------------------­ Álarcos rablók a Century színházban Banditák megkötözték az éjjeli őrt és 5000 dolláros zsákmány­nyal távoztak. A Century Theater színpadi bejáratánál, tegnap reggel fél 4 órakor, székhez kötözve támoly­­gott ki az utcára az éjjeli őr, szá­ja kendővel volt betömve. Az utca másik oldaláról a kötelékeit egy soffőr föloldozta és megkér­dezte, mi történt vele. “Előbb a rendőrséget kell ér­tesítenem” — mondotta s elment a legközelebbi rendőrállomásra, ahol elmondotta, hogy két ál­arcos ember revolvert szegezve rá, a színpadra tuszkolták, ahol székhez kötözték, betömték a száját. Ezután még három ember jött be, akiken már nem volt ál­arc. Az egyik vigyázott rá, a töb­biek pedig a pénztári fülkébe mentek, feltörték a páncélszek­rényt és 5000 dollárt raboltak el. F. O. Miller manager kijelen­tette, hogy az éjjeli­őr csak há­rom hét van a színház szolgála­tában. ------------------­A románok harcai a vörösek ellen True translation filed with the Po«t master of New York on February 28, 1918. as required by the Act of October 8. 1917. BERN. febr. 28. Bécsből sürgönyileg jelentik, hogy Bessz­­arábiában a bolshevikiek és a román csapatok között folytonos harc folyik. Kishinef­f környékén különösen élénk harcok keletkeztek. ----­--------------­ Egy olasz hajó sem sü­lyedt el Timis­­field with th­e Poet­ master of New York on February 28, 1918. as required by the Act of October 6, 1917. RÓMA, febr. 28. — A február 23-ával végződő hét folyamán az olasz hajózás sem a szubmarinok, sem pedig az aknák pusztításai következtében nem veszített. Egy gőzös sikeres támadást in­tézett egy fenyegető szubmarin ellen. Az elmúlt hét folyamán egyébként 410 hajó érkezett be olasz kikötőkbe és 338 hagyta el azokat, amelyek közé a halászha­jók nincsenek beleszámítva. Nem veszett el egyetlen egy tonnányi hajó sem. ’ A BALTI TENGEREN HATALMAS NÉMET FLOTTA NYOMUL ELŐRE True translation field with the Post- master of New York on February 28, 1918, as required by the Act of October «. 1917. LONDON, február 28. Kopenhágából ma délután jelentették, hogy a Balti-tengeren keresztül hatalmas né­met flottát láttak észak felé haladni. Valószínűnek tart­ják azt, hogy ezek a hadihajók vagy az oroszok Balti-ten­geri flottája ellen akarnak támadni, vagy pedig Petro­­gradot akarják a tenger felől veszélyeztetni. Amikor a flottát látták, akkor az Finnország irányá­ban nyomult előre. Oroszországnak a háború kitörésekor az otthoni vi­zeken négy csatahajója volt, amelyek összesen több, mint­ 11.000 tonatartalmat képviseltek és amelyek 12 hüvely­kes ágyukkal voltak felszerelve. Ezenkívül öt páncélos cirkálója, amelyek 42.000 tonatartalmat képviseltek és egy csomó torpedóüldözője is volt. A német flotta előnyomulásának a híre csak úgy-két órával az után érkezett, miután Petrogradról jelentés ér­­k­ezett arról, hogy az Oroszországba betört német hadak parancsot kaptak a megállásra. A MONARCHIA ÉS NÉMETORSZÁG KÖZÖTT EGYRE ÉLESEDNEK AZ ELLENTÉTEK AZ OROSZ TÁMADÁSOK A SZAKÍTÁST VALÓSZÍNŰVÉ TESZIK. True translation filed with the Post- master of New York on February 28, 1918, as required by the Act of October 6. 1917. WASHINGTON, február 28. A Franciaországból érkezett hi­vatalos táviratok újabb bizonyítékát adják annak, hogy Németor­szág és Ausztria-Magyarország között a viszony feszült annak kö­vetkeztében, hogy Ausztria-Magyarország nem akarja Németor­szágot Oroszország ellen hadjáratában támogatni. A távirat az osztrák miniszterelnök február 22-iki ama határo­zott kijelentéséről számol be, hogy Ausztria-Magyarország­ nem vesz részt Németország hadjáratában. A távirat egy Károly király és Vilmos német császár között történt kellemetlen találkozásáról is hírt ad. A távirat szövege a következő: “Február 22-én Károly meglátogatta Vilmos császárt és a talál­kozáson Ludendorff (a német főszálasmester) is jelen volt Ha a beszélgetés hangja után ítélhetünk,­­ a találkozás nem igen volt szívélyes. “Arról nincs kétség, hogy a bécsi és berlini udvarok között a múlt hé­ten komoly szakadás történt, és hogy Berlinnek elhatáro­zott szándéka oda irányul, hogy a konfliktust, ha kell, erőszakkal is megoldja. “Egy február 15-én kelt hivatalos jelentés szerint Ausztria-Ma­­gyarország kijelentette, hogy a maga részéről az Oroszország elle­ni háborút befejezettnek tekinti és hogy nem fog semmiféle további német hadműveletekben Oroszország ellen részt venni. Február 18-án egy második hivatalos kijelentés ezt újból megerősítette. F­ebruár 22-én az osztrák­­miniszterelnököt a Reichsrath-ban meg­interpellálták e tárgyban és erre ő a következőket válaszolta: “Egyes képviselők beszédéből azt veszem észre, hogy eddigi kijelentéseim talán nem eléggé határozottak. “Ennélfogva határozottan kijelentem, hogy Ausztria-Magyar­ország semmiféle tekintetben nem vesz részt a Németország által Oroszországban most folytatott hadműveletekben. “Azt ismétlem, hogy fegyverszünet van közöttünk és Románia között és az a szándékunk, hogy ezzel az országgal a béketárgyalá­sokat mielőbb megkezdjük.” Ezek a kijelentések komolyak. Február 18-án dr. Seydler Ausztria-Magyarország szövetségi hűségét hangoztatta. De hova­tovább oda fejlődnek a dolgok, hogy Németország odajut, hogy­ Ausztria-Magyarország, Bulgária és Törökország állást foglalnak ellene, a további harcokból magukat kivonják és csak puszta szem­lélőivé válnak az ellenségeskedések folytatásának. RÉVAI, HADIKIKÖTŐT AZ OROSZOK SÚLYOSAN BOMBÁZZÁK A VÉDŐK A FŐVÁROS FELÉ VALÓ HÁTRÁLÁSUK KÖZBEN ELPUSZTÍTJÁK AZ UTAKAT. HAN­­DENBURG Á­LLÍTÓ­LAG M­EG­ÁLLÍTOT­TA A NÉMET INVÁZIÓT. True translation field with the Post- master of New York on February 28, 1918, as required by the Act of Oetobei ♦>,/1917. PETROGRAD, február 28. Az amerikai nagykövet tegnap éjjel elhagyta Petrogradot és Vologda felé való útjában a japán, braziliai és a sziámi követek kísérik el. Vologda Petrogradtól 375 mértflödnyire keletre és Moszkvától 275 mértföldnyire északra fekszik. E város­ból a követek a 400 mértföldnyire északra fekvő Archan­­gel­be, vagy Moszkvába utazhatnak, ahol azután a Szibé­rián keresztül vezető vasúton a Pacific-óceáni partokhoz utazhatnak. Zhitomir-ból jelentik, hogy a Volhyniában álló osz­trák-magyar csapatok nem akartak az oroszok ellen tá­madni. A Dubno körzetben az osztrák-magyar és német had­­veszteség 200,000 főnyi német hadsereget vont össze. Orsha-ból jelentik, hogy a német csapatok egyre en­gedetlenebbeknek mutatkoznak. Hindenburg tábornagy, aki jelenleg Dvinskben tarózkodik, parancsot adott­ ki az Orsha kerületben folytatott előnyomulás beszüntetésére. Novo-Selic-ból telefon útján jelentették Lugaba, hogy a német csapatok félbenhagyták a Pskoff elleni eli­törést, de magáért a városért, úgy látszik, tovább folyik a küzdelem. , Polatskb­ól a németek erős hadsereget indítottak út­nak. AZ OROSZOK REVALT BOMBÁZZÁK. Azokat a német csapatokat, amelyek a kezükbe kerí­tették Révait, Nargen szigetéről súlyosan bombázzák az oroszok. Egy legutóbbi jelentés szerint a németek Pskoff fe­lett egy állomásnyira előnyomultak. A Révaiból visszavonuló oroszok, a főváros felé való

Next