Előre, 1918. október (14. évfolyam, 2069-2095. szám)

1918-10-01 / 2069. szám

A SZOCIALISTA PÁRT MAGYAR SZÖVETSÉGE. H' ''°,a I ftfOdklTÜll postaasAilttAnft NEK HIVATALOS • MUtNfiri­rel «‘STÜttl közlönye. f&ur*.::::::::::::: HS! I Hut Sri stmt, lf«w York. Telephon«: Orchard 8310 VOL. XIV. ÉVFOLYAM. No. 2069. ----------- -------------------- ------------­j ri .■lilfr JBL \ Amemo* r-—— . i. —....I. ii. ....I, .... - i. a«" —■ — ■ ■«■■■ ■ — ■■ ■—'• ■■_■■■?*' -«jl*1 1 ■i—'—■ ■■■ ' '■ ' ■ —....- ■«.., ■ ■"» munkásság NAPU.APJ*. ^ tudomány terjesztője EGYES SZÁM­ARA . . . , e * a haladás J c. nióalólója. ( CITY EDITION NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO TUESDAY (KEDD), OCTOBER 1, 1918. MEGJELENIK NAPONTA BULGARIA MEGHODOLT FLANDRIÁBAN AZ ANGOLOK ÉS A BELGÁK ÚJABB NYOLC MÉRTFÖLDES ELŐNYOMULÁST HAJTOTTAK VÉGRE ALBERT KIRÁLY CSAPATAI 9000 HADIFOGLYOT EJTETTEK ÉS 397 ÁGYÚT ZSÁKMÁNYOL­TAK. ROLLERS, CAM­ER­AI ÉS ST. Q­UEN­TIN ÚGYSZÓLVÁN A SZÖVETSÉGE­­GESEK KEZÉBEN VANNAK. A FRANCIÁK A­Z AILETTE-NÉL HÁT RÁSZOR­Í­TJÁ­K A­Z ELLENSÉGET. True translation filed with the Postmaster of New York on September 30. 1918, ar required by the Act of October»*, 1P17. A FRANCIAORSZÁGBAN ÉS BELGIUMBAN LEVŐ ANGOL CSAPATOKKAL, szeptember 30. A bel­ga csapatok, Yprestől északra és keletre végrehajtott tá­madások közben 300 német ágyút zsákmányoltak. Az an­gol csapatok tegnap ugyane körzetben 97 ágyút ejtettek. LONDON, szeptember 30. Az angol és a belga had­seregek flandriai támadások közben, öt mértföldes átla­gos és nyolc mértföldes maximális előnyomulást tettek. Roulers-t veszedelem fenyegeti és az ellenség belgiumi és flandriai, de különösen a belga partvidéki teljes össze­kötő vonalai veszélyben vannak. Haig tábornagy csapatai ma egy nyolc mértföldes fronton két mértföldes maximális mélységben elpusztítot­ták a Hindenburg-vonalat. Az angol támadás színhelye St. Quentintől éppen északra volt. A harctérről érkező jelentések mutatják, hogy a fran­ciák a mai napon az Aisne-tól északra húzódó fronton a németek erős szorongatása közben az Oise-Aisne-csa­­tornához érkeztek. Most a Ghem­in-des-Dames mentén, keleti irányban nyomulnak és az ellenség az Ailette mögé vonul. CAMBRAI ÉS ST. QUENTIN ELESTE KÜSZÖBÖN ÁLL.* Cambrai eleste küszöbön áll, — de ez a város máris hasznavehetetlen az ellenség számára. Ugyanez vonatko­zik St. Quentinre is. E két város eleste az ellenséget arra­ fogja kényszeríteni, hogy a Scarpe és az Oise közötti tel­jes vonalát újjászervezze. Az amerikai és ausztráliai csapatok az elmúlt éjsza-­­ka folyamán a Bellicourt és Gonnelieu közötti fronton — ITing tábornagy mai jelentése szerint,­­ a súlyos ellen­­­állás dacára is­­előrenyomultak. St. Quentintől északra a szövetséges csapatok tegnap négyezer hadifoglyot ejtettek és negyven ágyút zsákmá­nyoltak. Az anol csapatok behatoltak Cambrai északi külvá­rosaiba. A Le Catelet-től északnyugatra húzódó fronton, vasárnap éjjel a német ellentámadások az angolokat Til­lers—Guislain külvárosáig szorították vissza, míg Le Ca­­telet-től délnyugatra Haig tábornagy csapatait hasonló nyomás Bony falu széléig szorította vissza. A Douai-tól délkeletre húzódó fronton az angolok kivonultak Arleux és Aubneheul-au-Bac-ból. E veszteségeket azonban a mai i­j támadás mind helyrehozta. A BELGÁK ÉS AZ ANGOLOK 9000 FOGLYOT EJTETTEK. HAVRE, szeptember 30. A havre-i belga hadügymi­nisztérium jelenti, hogy az angolok és a belga csapatok szombaton és vasárnap több, mint 9000 hadifoglyot, ejtet­tek, és több, mint 200 ágyút, — köztük néhány nagy kali­berűt, — valamint nagymennyiségű hadiszert zsákmá­nyoltak. Ezek közül 3000 embert és 90 ágyút az angolok ejtettek. Albert király csapatai vasárnap este St. Pieternél, a Routers—Menin országútin és a Roulers-től 2 és fél mért­­földnyire nyugatra fekvő Colliemvlenholt közelében tá­madtak a németek ellen. Az angol és belga hadseregek vasárnap a flandriai hegyháton és a Messines—Wytsehaete hadállásokban sú­lyos harc közben megverték a németeket. A Messines—Wytschaete hegyhátat elfoglalták és a németeket a Lys folyó mentén való védekezésük közben is megverték. (31) A monarchia magatartása a háborúval szemben változatlan True translation filed with the Post master of New York on September 30, .»its, as required by the Act of Octobei 1*19 AMSTERDAM, szept. 30. — A berlini Tageblattnak sürgönyileg jelentik, hogy tegnap a bécsi ko­­ronatanács ülésén Károly császár elnökölt.A gyűlés bele­húzódott az éjszakai órákba, amelyen­­a fős tárgy a külföldi, különösen pedig a bulgáriai helyzet volt. Von Hussarek miniszterelnök —egy másik sürgöny szerint — az újságírók előtt kijelentette azt, hogy semmi alapja nem volt azok­nak a híreknek, amelyek szerint Ausztria-Magyarország megvál­toztatta álláspontját a háborúval szemben. (15) ------------------­ Az angol repülők két vonalat bombáztak True translation filed with the Post­master of New York on .September 30, *91* •»« required by the Act of October 6. 1917. LONDON, szept. 30. — Az an­­gol bombázó repülőgépek tegnap a flandriai angol-belga offenzivá­val való együttműködés közben 13 tonna bombát hajítottak alá és két német vonatot lángba bon­tottak. A harci zónában 25 német repü­lőgépet terítettek le és az angolok 24 gépet veszítettek. (16) A külföldön levő katonák nem szavazhatnak A hadügyi hivatal nem engedte meg, hogy New York állam le­­s sza”jutassa a­ katonákat. v • •' • — '• -A- ■'% K E'C ~ ------ - .V Vi y » True translation filed with ttte Post­master of New York on September 30, 1918, ar required by the Act of October 6, 1917. A hadügyi hivatal döntése értel­mében a külföldön levő amerikai hadseregben szolgálatot teljesítő 200 ezer katona elveszíti a szava­zatát. A hadügyi hivatal nem hagyta jóvá New York államnak azt a tervét, hogy a katonák a lo­­vartatása végett bizottságot küld­jön Franciaországba. Benedict Crowell ügyvezető hadügyminiszter George A. Glynnhez, a republikánus állami bizottság elnökéhez intézett le­velében a következőkben fejti ki a kormány álláspontját: “Tisztelt uram, Ezennel érte­sítem­, hogy bár a hadügyminisz­térium minden tekintetben támo­gatni kívánja az államot az ame­­rikai expedíciós hadsereg katonái­nak leszavaztatásánál ,úgy az elő­választásokon, mint az általános választásokon, de ez a támogatás­ szükségszerűen ahhoz a feltétel­­hez van kötve, hogy a katonák le­­szavazása végett bizottságot küld gátolni a katonai mozdulatokat. “A jelenlegi viszonyokra és az­­ európai csapatok folytonos moz­­dulataira való tekintettel, nem volna célszerű megengedni azt hogy ilyen célla­l bizottság men­­jen Franciaországba vagy Angliá­ba. “Ezen okokból a hadügyi hiva­tal sajnálja, de nem engedheti meg, hogy New York állam sza­­vazatszedő bizottságot küldjön Franciaországba.” (6) Gyilkosság féltékenységből A newarki 76 First streeten la­kó James Trizzolo ötször rálőtt vasárnap a 21­3 Academy streeten lakó Giem­ena Yervellire. Yerveli rövid idővel később meghalt a Cit ty Hospitalban. Trizzolot gyilkos­­ság­ral vádolva letartóztatták. Állítólag féltékenység okozta a lövöldözést. Yervelli különös fi­gyelmességekben részesítette Tri-­­zollo feleségét, akinek állandóan udvarolt. WILSON ELNÖK A SZENÁTUSBAN A szenátust arra kéri, hogy fo­gadja el az alkotmánymódosí­tási javaslatot. True translation filed with the Post­master of New York on September 30. 1918. as required by the Ast of October 0. 1917. WASHINGTON’, szept. 30. — Wilson elnök ma délután egy órakor megjelent a szenátus előtt azért, hogy ahhoz beszédet intéz­zen és azt arra bírja, hogy elegen­dő szavazatot hozzon össze a női szavazati jogról szóló javaslat el­fogadására. Az elnököt az indította erre a lépésre, mert azt hiszi, hogy min­den valószínűség szerint a de­mokrata pártot, fogják az­ őszi vá­lasztások alkalmából felelősségre vonni az esetben, ha a javaslat megbukik. Azt hiszik, hogy az elnöknek sikerülni fog a szüksé­ges kétharmad szavazattöbbséget a javaslat részére megszerezni. A ma reggeli jelentések szerint még három­­szavazat hiányzott. Az elnök arra kérte a szená­t­ust, hogy a javaslatot mint háborús intézkedést szavazzák meg. Jones szenátor mielőtt­­ arról értesült, hogy az­ elnök el fog jönni azt mondotta, hogy a női szavazati jog tárgyában teendő lépések attól függnek, hogy a vi­ta milyen folyamatot fog venni és hogy a próbaszavazás hogyan fog lefolyni. Azt indítványozták,hogy a javaslatot bocsássák szavazás alá, és az esetben, ha elvetik új szavazást kérjenek, úgy hogy is­mét szavazás elé lehessen bocsá­tani mielőtt a 66. kongresszus 1019 decemberében tanácskozá­sait megkezdi.­ Az ellenzék reménye. Amikor köztudomásra került az, hogy az elnök a szenátushoz beszélni fog, a javaslat ellenzői konferenciát kezdtek a helyzet­­megbeszélése végett. Martin de­mokrata és Lodge republikánus vezetők, Overman és Reed szená­torok tanácskozást tartottak. Mindezek a szenátorok a női sza­vazati jognak erős ellenzői vol­tak. A szenátorok nem akartak a tanácskozásról beszélni. Martin szenátor kijelentette, hogy a ja­vaslat elleni szavazatokat nem lehet megváltoztatni. WASHINGTON, szept. 30. — Wilson elnök megjelent tegnap az Egyesült Államok szenátusában és fölszólította a szenátust a női választói jogról szóló alkotmány­­módosítvány­ elfogadására. Az el­nök többek közt a következőket mondotta :­“Mélyen tisztelt uraim. “A világháború rendkívüli kö­­rülményei közepette, amikor hely­zetünkben nemcsak a saját né­pünk, hanem az összes nemzetek és népek bírálnak bennünket, re­mélem, önök előtt is úgy, mint én előttem, igazolni fogják­­azt üzenetet, amellyel idejöttem.­­ “ A-. nőil választói jog kiterjesz­tésétől” szóló alkot­mánymódosít­­ványnak a szenátus által való el­fogadását lényegesen szükséges­nek tartom az emberiség érdeké­ben folytatott háború sikeres vég­rehajtásához. “Eljöttem, hogy megindokol­jam önök előtt, mi vezetett erre a következtetésre. Nemcsak kitün­tetésnek veszem, hanem köteles­ségemnek tartom, hogy e jelentő-­­ségteljes küzdelemben minden olyan körülmén­yről értesítsem önöket, amely a küzdelem folyta­­tására és kimenetelére befolyással van. Kötelességem a háború meg­­nyerése és én arra kérem önöket hogy távolítsanak el minden olyan akadályt, ami a háború megnyeré­sének útjában áll.” (F) PÁRTOLJÁTOK AZ ELIÉRÉT A MUNKÁSSÁG EGYETLEN NAPILAJÁT. A németek távozásával Ro­mánián forradalom szá­guld keresztül True translation filed with the Post­master of New York on September 30, 191 S, ar required by the Act of October 1917. PARTS, szept. 30. —­ A svájci politikai körökbe érkezett értesül­­és szerint a németek Romániát megszállva tartó csapatai pénte­ken megkezdték a kivonulást ab­ból az országból. Svájcban állandóan az a hír fo­rog, hogy a román nép fellázadt A német polgári hatóságok gyor­san szállítják el levéltárukat (18) Országos irtóhadjárat az influenza ellen Orvosokat és beteg­ápolókat ren­deltek ki a vasútállomásokra. True tvannlatlnn filed with tha Poat­mast r of N'ew York on September -* IMIS, nr required by the Act of October fi, 1917. Az Egyesült Államok egészség­ügyi hivatala, a hadsereg és a tengerészet egészségü­gyi­ osztá­lyaival karöltve, a rendelkezésére álló egy millió dollárral, erős had­járatot indított a spanyol influ­enza ellen, mely az egész ország­ban elterjedt. A 48 állam közül 36 államban ütötte fel a fejét a járvány és az áldozatoknak át­­lag négy százalékát ölte meg. Szérumot még nem találtak ki az influenza ellen, d­e a tüdőgyulla­dás ellen egy jól kipróbált oltó­szert sikerrel használnak és ez nagyban csökkenteni fogja a be­tegséget. Gyors segítséget küldtek a new englandi államokba, ahol a betegség legerősebben pusztít. Hat vas­ önkéntes munkást kü­ld­­tek Bostonba és egy csomó Vörös Kereszt ápolónőit­­fognak küldeni azokba a városokba, ahol a beteg­ség legveszedelmesebben dühöng. Az influenza terjedésének meg­­gátlására, a new yorki health de­partment orvosokat és ápolókat küldött a Pennsylvania és a Grand Central állomásokra. A vonatokon érkező utasokat szem­­ügyre veszik és akiről az­t hiszik, hogy influenzában szenved, azt orvosi vizsgálatnak fogják alá­vetni. A vasútállomásokon külön temeket bocsátottak az orvosok rendelkezésére. Húsz hajós volt megfertőzve. Dr. Royal S. Copeland new yorki főorvos, a Grand Central állomáson tett látogatása után határozta el ezt a lépést. Az állo­máson ugyanis húsz hajjóst talált, akik valamennyien ragályos in­fluenzával voltak megfertőzve. A hajósok keleti városokba akartak utazni. A hőmérsékletük 101-től 103-ig terjedt. Kórházba, szállítot­ták őket kezelés és elkülönítés végett. A Public Service Commission és Dr. Copeland konferenciát fog­nak tartani ma. A főorvos arra akarja kérni a közszolgálati bi­zottságot, hogy az Interborough Company tegyen lépéseket a föld alatti vonalak túlzsúfoltságának beszüntetésére. Bár ez a lépés so­kat használna a járvány megféke­zésére, nagyon kétséges, hogy fog-e sikerülni T­r. Copelandnak. Tia keresztül vihetné a terveit. New York lakosságát nagy hálá­ra kötelezné. (7) ___——o.........­ Hertling nem mondott le True translation filed with the Post­master of Now York on September 30 191 a r required by the Act of Octobei 0, 1917. AMSTERDAM, szept. 30. — A német fővárosból ideérkezett sür­göny szerint Berlinben szomba­ton későn este hivatalosan még semmit sem tudtak von Hertling kancellár lemondásáról. (17) il ttUERIKil MlGTiB [ True translation filed with the Post- master of New York on September 30, 1918. as required by the Act of October j. 1917. LONDON, szept. 30. Beavatott forrásból jelentik, hogy a szövetségesek és Bulgária megszüntették az ellen­ségeskedéseket. Bulgária feltétel nélkül megadta magát. Ezt a hírt a szerb követség is megerősíti. Elfogadták azt a feltételt is, hogy Bulgárián kívül levő csapatok hódoljanak meg és hogy Törökországgal és a központi hatalmakkal szakítsanak. PARIS, szeptember 30. Ideérkezett jelentések sze­rint aláírták a bolgár fegyverszünetet. A jelentések szerint a szövetségesek összes feltéte­leit elfogadták. Előző táviratok azt jelentették, hogy Sza­­lonikiban három bolgár kiküldött volt, ahol őket D’Espe­rey tábornok fogadta, aki előtt mint a szövetséges csapa­tok parancsnoka előtt tették meg a fegyverszünetre vo­natkozó ajánlatot. Hivatalos értesítések szerint semmi­féle diplomáciai tárgyalások nem folytak. A szövetségesek által elfogadott feltételek nem hiva­talos jelentések szerint a következők: A BULGÁRIÁN KÍVÜLI BOLGÁR CSAPATOK­NAK MEG KELL HÓDOLNI ÉS AZ ORSZÁGON BE­LÜL LEVŐKET IS LE KELL FEGYVEREZNI. TELJESEN SZAKÍTANI KELL NÉMETORSZÁG­GAL, AUSZTRIA MAGYARORSZÁGGAL ÉS TÖ­RÖKORSZÁGGAL. A SZÖVETSÉGESEKNEK SZABAD UTAT KELL ENGEDNI BULGÁRIÁBA. A BOLGÁR KIRÁLY MOST MÁR SZÖVETSÉGESEK FELÉ HAJLIK FERDINÁND AZT HISZI, HOGY ITT AZ IDŐ ARRA, HOGY KONSTANTINÁPOLYT ELFOGLALTA. -------------------------------,e-tv, Trup trannlatlon flleá wltb tue Postmaster of New York’on September 30 1918, ar required by the Act of October 6. 1917. LONDON, szeptember 30. “Róka királyt”, a bolgár cárt gyá­vának, árulónak és minden másnak nevezték ugyan, azonban eddig sohase mondották, hogy nincs esze. S úgy látszik, hogy most a következőkben sántikál. Seregei szét vannak szórva. A németek és osztrákok nem küldhetnek tényleges segélyt. A király belátja, hogy a játszmának vége van. Az a szándéka, hogy megmentse azt, ami menthető és hogy először hagyja ott a süllyedő hajót. A SZÖVETSÉGESEK FELTÉTELEI. A szövetségesek feltételeit Szófiába küldték. Ezek a követke­zők : A bolgároknak az összes bolgár, szerb és román területeket ki kell üríteni. Másodszor vagy le kell szerelni csapataikat és meg kell enged­niük a szövetségesek hadseregének, hogy a Dunához vonuljanak, vagy pedig a mostani ellenségeik pártjára kell államok és résztven­­ni a harcban. Ferdinánd király ezt belátja és hajlandó arra, hogy beleegyezé­sét adja. Azonban az a szándéka, hogy jelenlegi szövetségese, a törökök ellen új harcot indítson, abban a reményben, hogy Kon­stantinápolyt elfoglalhatja. Ferdinánd már régóta őrzi az egyszerű parasztos szófiai királyi palotában a bíborpalástot és drágaköves koronát, amelyet szófiai és konstantinápolyi koronázásra készítettek, mely koronázás­át a Ke­let uralkodójává tenné és így a régi bizánci császárságot újra fel­élesztené. Ez a terv mindig kéznél volt az esetre, ha a németek a háborút elvesztik és azt remélte, hogy ez esetben a szövetségesek pártjára állhat. Ferdinándnak az a mottója: Fej, én nyerek, irás, te vesztes. SZERBIÁT AKARTA. A német győzelem esetére Szerbiát és a román gazdag Dobrud­­ját akarta. Hia a szövetségesek győznek, azt remélte, hogy az ő pártjukra állva megszerezheti Konstantinápolyt a Berlinhez való hűtlenség ju­talmául. Szerinte az orosz forradalom ennek az utóbbi tervnek akadá­lyait megszüntette, miután Oroszországnak nem lehet kifogása az ellen, hogy ezt a várost, a bolgárok foglalják el. Ferdinándnak az volt a terve és most is az, hogy a Dardanellá­­kat semlegessé kell tenni és a tengerszorost az összes országok ke­reskedelme részére fel kell szabadítani. Mindebből az következik, hogy a mostani tárgyalások nagy fontosságúak. A németek és osztrákok dühösek és kétségbe van­

Next