Előre, 1919. február (15. évfolyam, 2175-2198. szám)

1919-02-01 / 2175. szám

a OLVASOK KÖMBŐL (E rovatban bírkinsk az irAott s*iv»• en közöljük, ha kövyrű*kU dologról tkrcyUagyban, megfelelő hangunk. Csak Kfcpheusos, vagy tintával és a fiapir egyik oldalára irt cikkeket veszünk figyelembe. Kéziratokat nem őr*ünk meg és nem adunk vissza.) AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA KULISSZÁI MÖGÜL. Miért váltam meg a laptól? ! A3z Amerikai Magyar Népszava"január 27-iki számában pár soros mondókában arról számoltam be, hogy megírandó gazdasági könyvemet közbejött akadályoknál fogva nem ennél a lapnál, hanem a McKeesporton, Pa., az Evans Ave. . és 7th Street alatt fogom megjelentetni s hogy az eddig befolyt , könyvrendelési összeget, $9.50-et • is oda utaltam át. Örömömre fog szolgálni, ha azesetről e lap olvasói is tudomást •vesznek. /. Aztán, mint jól nevelt ember teszi boltcsukás idején, “’esés jó’jóaká.*’ kívántam ismerőseimnek, midőn köszönetet mondtam az olvasóknak a munkásságom iránt tanúsított figyelemért. Ennekutána a megkönnyebbülés sóhajával távoztam a 2nd Avenue-i magyar újság ollózás és fordítgatás műhelyéből azzal az erősen föltett szándékkal, hogy oda lábamat nem teszem, míg a jelenlegi maszlag-adogató régim tartja magát. A lapnál a 90 havi fizetés mellett végig fektelt Savanyú rendeleskedésemről az éhbér mellett miként elmélkedtem nagylelkű Stephenson arany mondásán : “To renounce, when that shall be necessary, and not be embittered...” amint az a San Francisco-i, Portsmouth Square-on levő gránit-oszlopon be van vésve. Miként éreztem magam, midőn a manager azt tudatta velem, hogy a “figyelem” betartása a munkatársak első és főkötelessége, és hogy a hirdetések pontos korrektúrája vitálisabb kérdés a cikkírásnál , valamint sok az olvasók világát érdeklő intimitásról máskor itt vagy más lapban, rendesen kicirkalmazott cikksorozatban lesz szó. Itt most csak a boltcsukás érdekes előzményeiről kívánok beszéli, minekutána az semmiképpen sem képezi magánügyemet, hánem inkább az amerikai magyarságnak túlságosan megfontolandó belügyét, amint azt a szép hegedű szóban elmondandó épületes történet is igazolja. . Pár hónappal ezelőtt történt, hogy valami michigani magyar répa-ültetvényesnek azért volt szüksége tudni azt, hogyan számítsa ki az aker terület nagyságát, mert azt"vette észre, hogy munkaadói a leszámolás alkalmával csalják, sőt úgy koppasztják, mint a csirkét, szokás. Az Amerikai Magyar Népszava egyik őszi számában a kérdéstevőnek lehetőleg népies formában adtam erre nézve felvilágosítást, de a cikkhez mellékelt mértani rajzok a “trapéz” és a “trapezoid”-ot illetőleg tiszteletes Székely Sándor brownsvillei, Pa. lelkész’ úrral hosszasan tartó vitánk származott, amelyre pár heti huzavona után a feledés fátyola borult. Ami a nevezett főurat illeti, nem abban a kordában szet ,téli, hogy derekát hamar beadja, hát igazát bizonyítandó, “megfelelő szakférfiút” fogadott egy mérnök személyében, azzal kifejtettette a “trapéz” és a “trapezoid közötti különbséget, de disszentációja éppen csak arra lyukadt ki, hogy a vita tárgyát képező kérdés olyan jelentéktelen, hogy meghatározására egy csöpp tentát kar pocsékolni, meg oda, hogy mindkettőnknek igazunk van. ( ... Székely tiszteletes úr a mérnöki elhatározást beküldte a laphoz, mely hozzám került, amelyre csupa udvariasságból — bonny suit, quimai y pense — az alábbi szerkesztői üzenetet adtam le. “Sz. S. urnák, Brownsville, pa. — Ugyanugyan, hát nem restéll ilyen lappaljáért megfelelő szakférfiadhoz fordulni. Bizony mi az egész kis vitát már réges-régen elfelejtettük. De leveléből látom, hogy szeret problémákkal foglalkozni, ide iktatok egyet, mehet ha megfejt, megérdemli, hogy az amerikai Grevin, illetve Szecskay, múzeumba (Pittsburgh, Pa., 4733 Second Age.) őriztessék művészileg készített vissz mellé •szobra, még pediglen “per ombite secula seculotum . A festő- e rő pedig itt lenne: Minő légidig vösebb magyar gyjra hunduttay-i sék a zátonyra futott ’ Hűség , Tiga” “yetsam and Botsam sorsra jutott $6530.44-re? A megoldással megbízott Bizottság” sehogy sem tud a bölcsek kövére akadni.” Megneszelte ezt Kende Géza, az illető lap totum faktuma, k.. a-, igen nagy tévedés lenne feltételezni azt, hogy abból a szatmár megyei régi nemes Kende családból sarjadzik, amelyből Kölcsey a hét vezérelt atyafisághoz vezetheti vissza családfáját. Nem! Kende kikeresztelkedett zsidó, s nevének a megváltoztatásával nagyon is finnyásnak mutatkozott. Ismerek zsidókat, kiket mint embereket és gentlemanokat tisztelek és becsülök. Nem azért teszem azt, mert Jézus Krisztus anyja zsidó nő volt, vagy mert néhai Roosevelt puszi pajtáskodott velük, hanem mert a szó szoros értelmében becsületes embereknek bizonyultak. De ezek közül egyetlen egy sem volt renegát, nem is bujt régi magyar nemes családi név camouflage-ja alá, hanem megtartotta őseinek hitét és zsidós hangsulyu nevét. Tessék szétnézni bárkinek s főleg itt Amerikában hemzsegő számban fogja látni a tömérdek kaméleont, mely ha teheti, úgy bánik el, mint tette Shylock az ő áldozataival, és csak azért nem modern Macchiaveli, mert buta ahhoz. -Ez a nevezett Kende, ahol tehette, életpályám folytatása közben csomót keresett a kákán, amelyet végre is a közölt szerkesztői üzenetben föl is talált, — erre én már csak az alábbiért is rászolgáltam : . Valamikor pittsburghi újságíróskodásom idejében — az ő állítása szerint — “pudlspringereknek” neveztem valamennyieket, mely állításra én ugyan nem emlékeztem vissza, de ő többször állította, hogy úgy történt, és ezen elszólásomért esküdt ellenségem maradt egész new yorki szereplésem ideje alatt. A fenti szerkesztőiüzenetben ragadta meg tehát az alkalmat, hogy irányomban ilyenformán aposztrofáljon: “Ha gazdasági rovatot vezet, hát trágyáról meg mezőgazdaságról üzengessen, de ne ártsa magát a Hűség Liga dolgába és annak pénzébe. Aztán ne ígérjen hallhatatlanságot a Szecskay múzeumban azoknak, akik a pénz hovafordítása kérdését megoldják. — Ezer szerencse, hogy a passzust észrevettem és idejében dobtam ki, mert ha megjelenik, tudja-e, mi történt volna?” Se én, se a jelenlevő nyomdászok nem tudták, de hát megmondta Kende de Khende: “Ha azt kinyomtattuk volna, Konta Sándortól többé nem kaptunk volna magyarországi újságokat !!! Aztán mit csináltunk volna, honnan olvastunk volna akkor?” Az életben láttam és megfigyeltem sok strébert, mégis, dacára, hogy olvastam ennek az embernek a “Népszava” 1918-ik évi kalendáriumában megírt biographiáját, melyben azt írja maga magáról: “Már világra jövetelem alkalmával jó porció szemtelenséget hoztam magammal, amelyből életem további folyamán mértékkel fogyasztottam, úgy hogy ma is van belőle”, mégis megdöbbentem ezen “individum” arcátlanul kimondott hazugsága felett. Hát Palinak nézett engem is, mint az olvasóközönséget, amelynek a lap január 8-iki számában közölt Hűség Liga elparentálásában azt kóklerkodták, hogy Konta Sándornak érdeme, hogy az itteni magyar lapok az óhazai magyar lapokhoz jutnak!!! Ezt a maszlagot néhány becsapott Pali bevehette, de magam, mint amerikai polgár, tiltakozom ez állítás igazsága ellen, mert ha nekem nem szabad Budapestről lapot járatnom, vagy budapesti lapokkal összeköttetésben lennem, hát a “demokratikus” Amerikában se Konta, se senki más meg nem teheti azt. Ha pedig az “Espionage Act” ellenére mégis tenné azt, hát kotnyeleskedéséért az atlantai penitentiary-ba kellene bűnhődnie. A való igaz az, hogy az óhazai lapokat az amerikai “Public Information Bureau” az amerikai kormány intézkedésére szerzi be ide és gondoskodik azok siralmas tartalmának az itteni magyar lapokban történő közléséről. Aki pedig az ellenkezőjét állítja, az csak azért hazudik, hogy a Hűség Liga 17 ezer dollár bűnös elfecsérlését leplezze és oly színben tüntesse elő azt, mintha a magyarságnak az elherdált summának megfelelő ellenértéket is szolgáltatott volna, ami pedig éppen oly kaliberű szédelgés, aminőt Bantum akkor eresztett meg, amikor Washingtonnak kít évesnek hirdetett dajkáját mutogatta. Megmaradt 633! dollár és 41 cent. Más sem kellene, csak az, hogy valaki azt merészelje feszegetni, azzal mi történjék. Ott a “bizottság”, majd intézkedik az róla ! Az “outsidereknek” pedig kuss, és halt’s maul! A régi egyiptomiaknak HOROS-t mint a hallgatás istenét tisztelték. A no- 1 '• LibertyBond csak a leg- .. 33 szükségesebb esetben adan- 3! \ \ dó el. Ne cserélje azt fel ér- 1 | j ► féktelen papírokkal. — Ha j j 3 3 szüksége van a Liberty Bon- 3 3 3 3 dókba fektetett pénzre, for- 3 3 3 J dúljon bizalommal, szemé- ;; -ilyesen vagy írásban ide: 33 NÉMETH JÁNOS:: ji ÁLLAMI BANK ii .; 1597 2nd Ave., N. Y. City ;; Dr. 1 & MESSINGES W lm kUku4**t«L 8set«ev*f*k #200-tó) feljebb IMOYDI SMMVEMQALAT (Wtfe W. MARKS iO, WRW YORK. (I. «««a. u At*. A te 1-sA At* kö«st' TANÁCSÉRT ORVOSSÁGÉRT »oha mtoboya ne forduljon, mint Amerika legképzettebb patikusá boa Dr. VARGA JÁNOS Aranyérmes Gyógyszerész 1299—2nd Ave. (Cor 68th St.) 1491 Avenue A. NEW YORK. kihozott ünnepélyekről mindenkinek hallgatnia kellett, mert azokkon kimondhatatlan fajtalanságot és orgiát űztek. Nem-e azért muszáj hallgatni az amerikai magyarnak a Hűség Liga maradék összegéről, mert annak összeharácsolása körül körmönfont svindli lett kifejtve. Én nem hallgatok. A jövőben beszélni fogok arról, hogy Konta Sándor hogyan teremtette meg az óhazával létesített postaközlekedést, meg a Liga hogyan tudta megmenteni a bajba került magyart, meg sok egyébről. Addig pedig, míg ez megtörténik, nem volna-e helyén levő, ha az amerikai magyarság referendum útján követelné, hogy az elhalálozott Liga pénzét — ezt az igazán magvar, sok pénzét— éppen úgy' vegye' át a public administrator, mint más halandó hátramaradt értéké vel teszi. Ma még lehet, holnap talán késő lesz már. De minekutána ilyen ügyet firtatok, “közgazdaságos” vagyok, mi sem természetesebb, minthogy a kvittolás ideje is elérkezett. Igali Szvetozár. -------~o- A szövőgyári munkások fenyegető sztrájkja ALBANY, jan. 31. — Smith kormányzó tegnap az irodájába hivatta a munkások és a munkaadók képviselőit, hogy megkísérelje annak a sztrájknak az elhárítását, melyben — a jelek szerint — 40—50.000 szövőgyári munkás fog részt venni. A kormányzó a konferencián többek között ezeket mondotta: “Nekünk, New York állam polgárainak, meg kell mutatnunk, hogy elég nagyok, elég erősek és elég erélyesek vagyunk ahhoz, hogy ilyen dolgokat a gazdasági erők elfecsérelése nélkül intézzünk el. Ha mind a két fél helyes szellemben fog hozzá a kérdés megoldásához, akkor az ilyen ügyeket sztrájk nélkül és az állam vesztesége bárminemű károsodása nélkül lehet elintézni.” Nagyon szép szavak! Kár, hogy a szép szavakkal nem lehet lakást fizetni és élelmiszert vásárolni. — Smith kormányzó úr nagyon jól tudja, — hiába próbálja az ellenkezőjét elhitetni, — hogy a munkások csak abban az esetben fognak hozzá “helyes szellemben” vitás kérdéseik megoldásához, ha erélyesen sarkukra állanak a kapzsi munkaadókkal szemben. ^piramatozu^^ és DOLLÁR- f BETÉTEIREM a legbiztosabb hely % [Kiss Emil] bankár 1133 SECOND AVE. f \ NEW YORK E % 20 ÉVES B ^ A ftJSaitii felügyelet M !»4inkjtt ELŐRE_____ Kövess tábornagy (A Pesti Napló november 27-iki számából.) True translation filed with the Poet-inaner of New York on January 31, 1919, ae required by the Aot of October#, 19X7. Az új osztrák kormányhoz közelálló forrásból azt a hírt terjesztették tegnap, hogy a Habsburgok mellett más parancsnokok, köztük Kövess is, az állampénztárból 800,000 koronát vettek fel, az őket megillető fizetésen felül és hogy a király helyett is most Kövess veszi fel a hadseregfőparancsnoki illetéket. Ez a hír, Kövesst illetőleg — ezt bizalmas aktákból állapítottuk meg — nem igaz. A hadseregfőparancsnokságot is csak azért vállalta el, mert a forradalom felfordulásában minden volt hadvezér elszökött helyéről és a felbomlott frontok katonái mindent eldobva, hanyatt-homlok özönlöttek volna haza, hóban, fagyban és lerongyolódva, ha legalább valaki meg nem próbálja ezt a hazatérést — már annyira, amennyire lehet a lehetetlenséget — valami mederbe terelni. Mivel más mindent is össze-vissza írtak az első napok zűrzavarban Kövessről, többek között azt is, hogy Budapest ellen akar vonulni, ma délben felkerestem a tábornagyot, hogy mondja el a Pesti Napló számára, miből következtek ezek a támadások és főként, hogy mit akar még a hadseregfőparancsnokság, amikor a régi hadsereg már régen szétbontott. Kövess tábornagy egy szimpla második emeleti hotelszobában fogadott, a Schwartzenberg Platzon — itt van most a hadseregparancsnokság maradványa. A folyosón hallottam — ez az első jó hir — hogy Kövess, amint megérkezett, rögtön kiirtotta a badeni bűn barlang utolsó maradékát is: azonnal kidobta magát Artzot és Waldstadtent, a többi királyi lakájsal együtt. Messze lehet tehát az igazságtól, hogy Kövess éppen ezzel az Artz-cal tervez valami monarkista puncsot a forradalmi kormány ellen. Másfél órán keresztül beszéltem Kövess tábornagygyá. Egy egyenes ember minden keserűsége megrendítő módon tört ki belőle. Némelyik pillanatban egészen összerázta a belső zokogás és mikor katonáiról beszélt, azokról, akik most mindenükből kifosztva, nyitott kocsikban kékrefagyva, vagy gyalog érkeznek Ukrajnából, vagy Tirolból, nem tudta visszatartani könnyeit. — Miért érdemeltem én ezt meg? — kérdezte, amikor a támadásokat szóbahoztam előtte. Miért vesznek engem egy kalap alá azokkal, akik mindent itthagyva elszaladtak, amikor a forradalom jött. Maga a király is itthagyta a régi hadsereget. Én vagyok az egyetlem, aki aki itt maradtam, mert tudom, hogy mennyi emberéletbe és mennyi milliárdnyi értékbe kerül most mindegyik új állomás is, ha a frontokról fejvesztetten menekül mindenki. Nekem is jobb, kényelmesebb lett volna, ha szépen csendben elvonulok, de ez gyávaság és én gyáva nem voltam soha sem. — Most itt állok egész tehetetlenül és védtelenül olyan támadásokkal szemben, amelyek már nem kritikák, hanem a legaljasabb hazugságok. Soha fizetésemen és illetékeimen felül egyetlen fillért fel nem vettem, sem fel nem számítottam. Most mégis úgy beszélnék rólam — és ez fáj a legjobban — mintha a háborúban gazdagodtam volna meg, mintha hadimilliomos volnék. Az a 800,000 koronás illetmény a legközönségesebb rágalom. De nem tudok ellene másként védekezni, mint hogy pontosan kiszámítva, összeállítom mindazt, amit a háború folyamán mint gyalogsági tábornok, mint vezérezredes, mint hadseregfőparancsnok felvettem. Ebből kiderül, hogy fizetésemen kívül, mint hadseregcsoport-parancsnok összesen havi 4000 korona működési pótlékot kaptam, amit szintén nem én kértem, hanem a szabályzat írt elő. — Annál jobban bántanak ezek a támadások, mert én nem is tartoztam soha a király szűkebb környezetéhez és minden egyes előléptetésemet nem udvari szolgálatokért, hanem katonai eredményekért, jórészt éppen derék magyar hőseink vitézsége révén kaptam. 1916 februárjában Durazzo bevétele után lettem vezérezredes és 1917 augusztusában, Csernovic elfoglalása után tábornagy. Nyugodt lelkismerettel mondhatom el, hogy egyetlen hadvezére a monarkiának olyan sok kilométer hosszú fronton offenzívákat eredményesen nem vitt keresztül, mint én. Most, hogy a régi rezsim, amiről én tudnék talán a legtöbbet, összeomlott, engem is sárral dobálnak. — Hogy Budapest ellen akartam volna indulni? — felháborító ostobaság. Lehet, hogy emiatt a feltevés miatt volt kálvária az utam idáig, dehát mit tegyek? Először is magyar vagyok és jó magyar szeretnék lenni továbbra is. Azután meg sokkal komolyabb és fontosabb tennivalóm volt nekem, mint ilyen dőreségekre gondolni, akkor: a csapatokat kellett visszavonni a Dunán s a Száván át és a vonalat addig tartani, amíg áthozunk mindent, amit lehet. Nyolcvan megrakott uszály állt Újvidék alatt. Itt rakattam meg ezeket Szerbiában. Magyarországnak kellett volna ezt a nagyértékű rakományt megkapni, én igazán nem magamnak harácsoltam, mint annyian. Át is jöttünk a Dunán. Életem egyik legnehezebb operációja ez volt, de azután jött a teljes felfordulás, mindenki ott hagyott és a magyar kormánytól is hiába kértem segítséget, hogy legalább az uszályok rakományát megmentsék. — Különben, írja meg, hogy olyan értelmű parancsot sem kaptam, hogy induljak a forradalom ellen. Ha ki is adták Badenben, nem kaptam meg. Semmi okom nincs rá többé, hogy 11. legyek ön előtt teljesen őszinte. Mint tisztességes ember és öreg katona, aki soha sem hazudtam, ezt is megmondhatnám. Éppen az volt a baj, hogy senki sem adott parancsot és mégis mindenki parancsolt. — Ez az egyik nagy oka a hadsereg teljes felbomlásának és mindannak a sok veszteségnek, amely így az országokat emberéletben és vagyonban is érte. — Most még azért vagyok itt és azért is maradok, hogy a volt hadsereg utolsó részleteit is, amennyire lehet, hazájukba segítsem. Lelkiismeretemmel akarok jóban maradni, ha a többiek példáját nem követem s gyáván nem hagyom itt helyemet, mig csak az utolsó katona is otthon nem lesz. Azután majd elbujdosom, eltűnök magam is, a legutolsó régi katona, — tette hozzá keserűen. — Az új államok közül a magyar kormány és az osztrák-német kormány is támogatnak és minden rendelkezésem az ő tudtukkal és hozzájárulásukkal történik. A vett katonaság nevében is hálával tartozom főként a magyar népkormánynak. Vele a legkönynyebb dolgozni. Most küldtünk Salzburgba is magyar bizottságot, a német nyugati frontról hazatérő magyar katonák tisztességes fogadására, mert az mégis szigettépő, ha olyan jelentéseketkapunk, mint tegnap is, hogy az egyik, a határra érkező magyar ezredet a határállomáson négy és félévi szenvedés után géppuskatűzzel fogadták. Németországon kiinl még Ukrajnában és Hercegovinában vanna nagyszámmal katonáink, akik epedve várják, mikor térhetnek New York on January 31, SZABADALMAKAT kieszközöl BEL- és KÜLFÖLDÖN, azok értékesítését közvetíti Herceg Zsigmond, az Egyesült Államok szabadalmi hivatalában bejegyzett szabadalmi ügyvivő s a budapesti kir. műegyetemen végzett okleveles mérnök. 116 NASSAU STREET, NEW YORK. , BSTH «0 VASÁRNAP 16&7 H*e Itfc, Brenjc« ■ SLmpavn Street Subway állomái kOsalébri# CHICAGÓI MAGYAR ORVOS. CHICAGÓI MAGYAR ORVOS. Dr.TÖRÖK MIKSA Angolul: MAX THOREK. As “Amerle&a” női bctesX-sok osstAly&n»k orron*. A “Janacr"-fél* ak*d6mta tani.ru. IRODA: 646 SHERIDAN ROAD, a Pin« Grow Ave. mellett. Tel.: Wellington 75. RENDEL; d. e. 8—9-ig, este 8—9-ig. ÚTIRÁNY: BArmely Broadway vagry , A Chicagói Munkis Bt* (e enk. Sa. Cottas« Grow I e* Car a Bhartdea | volt orvosa A Munki* Beteg! e* Ro&dljronn&n block Ematre.: *htcairól ontAlginalt orvos*_ . ________________. FÉNYKÉPEIT készíttesse ROZGONYI JÓZSEF, a legjobb magyar fényképész műtermében, a legjutányosabb árak mellett 1556 First Ave., Cor. List st., Tel. Lenox 6446 CSAK EGY DOLLÁR HETENKINT: Jo HERRMAN ARTHUR ZENECSARNOKÁBAN i A világhírű COLUMBIA HANGLEMEZEK és BESZÉLŐGÉPEK óriási választékban. 1239 FIRST AVE., Cor. 17. St. St. Y. Telefon: Plaza 8278 MAGYAR KÖZJEGYZOI IRODA haza. Remélem, hogy még újév előtt készem leszek ezzel a munkával. — A volt királlyal és annak környezetével semmi összeköttetésem nincs. Amióta lementem a Balkánra, nem is láttam. November 5-én, amikor ideérkeztem, jelentkezni akartam nála, mert akr bor még király volt, de délutánra megjelent a lemondó kézirat, a király egyszerre eltűnt s igy tehát nem beszélhettem vele. így áll I a monarkista puccs története és úgy, hogy amint átvettem a király helyett a hadseregfőparancsnokságot, — még november 13-ikán, s azonnal Artzot is, Waldstadtent is és egész környezetüket kitettem. * . ■ h-Ki! — Hogy azután mit csinálok? Ezt még magamtól sem kérdeztem meg. Nem is tudom, hogy Magyarországba beeresztenek-e? Pedig mint katona egy csatát sem vesztettem, mint ember, lelkiismeretem szerint becsületes voltam és vagyok is. Körülbelül ezeket mondotta nekem Kövess tábornagy, aki soha sem politizált, soha a kamarillához nem tartozott és most azt a szomorú feladatot vállalta, hogy egész múltjával és minden hagyományaival együtt eltemesse azt a fegyveres haderőt, amelyet a világtörténelemben is példátlan módon hagyott cserben a Habsburgok reménye: az utolsó Károly. (r) ERŐSZAKOSKODIK A RENDŐRSÉG A Garment Workers pikereit ok nélkül letartóztatják. Schlesinger a polgármesterhez megy. Benjamin Schlesinger, az Int. Ladies’ Garment Workers’ Union elnöke kijelentette tegnap, hogy a rendőrség durva és jogtalan eljárása felől Hylan polgármesternél és Swann kerületi ügyésznél panaszt fog tenni. A rendőrök minden ok nélkül egymásután tartóztatják le a piketelő blúzkészítőket, bár nyilvánvaló, hogy ahol a legkisebb zavar mutatkozik, ott a Dress and Waist Manufacturers’ Association bérencei léptek munkába. A legközelebbi hétfőn határozni fognak afelett, hogy vájjon sztrájkba rendeljék-e a női szabó unionok többi tagjait is. Valószínű, hogy ha a gyárosok nem teljesítik a sztrájkolók követeléseit, akkor a 35,000 sztrájkolóhoz további 25,000 rokon szakmabeli munkás fog csatlakozni. Az ellepséges országokba is küldenek nyersanyagokat True translation filed witn the Postmasu-r cf New York 011 January 31, 1919. as required by tue Act of October «, 1917. PARIS, jail. 31. — A legfelsőbb tanács ideiglenes kielégítő meg- egyezésre jutott a német gyarma- tok és Törökország ázsiai elfoglalt területeit illetőleg. Ezt hivatalosan hozták ma nyilvánosságra. A tanács elhatározta, hogy a szövetséges hatalmak katonai képviselői értekezletre jöjjenek össze Versailles-ben és tegyenek jelen-Ási. 2.Tu., hogy mi módon lehet a legalkalmasabban elosztani a rend föntartására Törökországba küldendő csapatuk tehervelését, amig a konferencia végleg nem dönt ♦ oroltország ügyében. ____ A szövetségesek tiltakozást küldtek Törökországba a görögök és örmények elleni fosztogatások ügyében, mire a török kabinet lemondott. A tanács tegnapi gyűlése gazdasági és pénzügyi kérdéseket és a nyersanyagok kérdését tárgyalta A délkelet európai blokád enyhítésének kérdése mellett kedvező volt a hangulat. Ebbe bele van értve a Balkán és Ausztria - Magyarország is. (12) ’—_—o—.--- Munkássors Pittsburgh-ból jelentik, hogy Vigoczky János homrogdi (Abaújm.) születésű ■munkástársuiukat január 20-án temették. A szerencsétlen munkás vérmérgezéskövetkeztében halt meg. A koksztelepen, ahol dolgozott, december 23-án, munkája közben a kokszvágó kés elkapta a lábát és az ujjakat lemetszette róla. A sebesültet beszállították a bikasázba, ahol megoperálták, de sajnos, az operáció nem sikerült. Vigoczky vérmérgezést kapott és három heti kínos szenvedés után, január hó 18- án meghalt. Temetőbe Magyar András nevű sógora házától ment végbe. A megboldogultnak Magyarországon felesége és három szyemeke van.