Előre, 1919. július (15. évfolyam, 2316-2347. szám)

1919-07-01 / 2316. szám

---------»'■* 1‘-----( ' j: ... -A SZOCIALISTA PÁRT­­ ELŐFIZETÉSI ARAK ^ M .20VETSÉ­G VK 5 East 3rd Street, New York, Telephone: Orchard 8390. JIL. voi., x:v. évfolyam. no. ^i«i. ~ new york, Cleveland, chioaqo, Bridgeport, tvesday (Kknto, .illy l% iMHaBHBsamrinaBtwMiiiH ■ 1 mi 11111111 ■mar—i*-^i^'T-irM^iPT.li iiiiim «mniiiii iimiiii 1 '■■' * 111 1 waBB,HB■«&»#» "t»3 aami i«i■WMT'iWfcfTiiiir.l^i)il,baaajwaa———1b—■■ »I» ai 11 itmimut im—mw—MaHMBu^nifiiwrifnMMiaaBi—bmmm^ ^mnsuammtBammammmsamammmammmaa^.. AMERIKAI ÉS FRANCIA KATONÁK UTCAI HARCOT VÍVNAK BRESTBEN KÉT HALOTT, TÖBB, MINT SZÁZ SEBESÜLT LETT AZ ÁLDOZATA A KATONÁK ÉS MATRÓZOK HARCÁNAK. True translation filed with the Post- master of New York on Atune .TO, 1919 as required by the Act of October t>, iui7. BREST, Junius CO. A tegnap esti lázongásokban két francia polgár megöletett, öt amerikai katona és mat­róz súlyosan megsérült, s több mint százan megsebesül­hét amerikai katona haldoklik. Egy tömeg, amely b­amba polgárokból, katonákból és matrózokból állott, megrohanta a Hotel Moderne-t, a­hol az amerikai tisztek szállása van. A hotel előtt levő fa köpönyeget­ elégették, az egyenruhás amerikaiakat, a­hol érték, kövekkel dobálták meg. Egy tengerész­csapat felfűzött szuronnyal sietett a za­vargások színhelyére és az amerikaiak csakhamar hely­reállították a­ rendet. Salaim admirális, Brest francia tengerészeti parancsnoka, a tengerészeket visszarendel­te a barakkokba. Kés­ő este újra összeverődött egy tömeg és a szállo­dákban s magánházakban amerikaiak után kutatott. A zavargások a francia és amerikai tengerészek vi­­szál­y­kodásából eredtek. Amikor a harc megkezdődött, az amerikai táború rendőrséget rendelték ki a rend helyreállítására. Ezek revolverekkel a levegőbe lőttek, hogy a tömeget, megfé­lemlítsék, azonban nem sok eredményt értek el. (B) —■■— — — ■ ' ^ tek.­ ­ A FÖLÖM ÍVESEK CSALÓDTAK, MERT NEM OSZTOTTÁK SZÉT KÖZTÜK A NAGYI TOKOKAT. MÉG NINCS KOMMUNIZMUS MAGYARORSZÁGON, DE EGYENGE­TIK HOZZÁ AZ UTAT. A MAGYAR SZOVIETE K ÓRA­MÁ­NY KÖZ­ POLITI­KÁ­JA BÉKÉS TERMÉSZETŰ ÉS KUN BÉLA REMÉLI, HOGY V ! A VILÁGBÉKE VÉGRE MÉGIS BEKÖVETKEZIK. b .f (Külön kábeljelentés Budapestről.) A kommunizmus munkája Magyarországon.A j -------r , ,, í A new yorki Vorwaerts szerkesztőjének beszélgetése Kun Bélával. Ez utóbbi megadja a­ választ arra, hogy miért elégedetlen a parasztság egy része a kommunizmussal. k­­ I“ t' r gyalásokj. között. Vatf.­ten belül a nem. A költség­veti félezer millió dollk kódik. A tárgyalások­kor több pénzre lesz szil úgy, hogy huszonkét és fel­vétel. A háborús haszonra vetett és úgy egyéneket, mint társu­latokk, szerzett hasznot felülmúló háborús s­­íziók 750 dollártól 2500 dollárig öt száza. A 2500 dolláron felül jövedelem megatla­­gosan emelkedik, míg végre ejtvén százalék társulatok a háborús haszon után az 19­18-ikia­kos adó helyett 1919-ben 80 százalék adót fizet Nem határoztak afelett, hogy a konfiskálás összegnél kezdődik. .A kormány ragaszkod, hogy hatvanezer dolláron felül minden vagyont hozni. A pénzügyi bizottság ragaszkodik ahha elkobzás 110 ezer dolláron felül kezdődjék. Az öröklési adó drasztikusabb lesz, mint­­ örökösöket kettős módon érinti, mivel a kém megadóztatja az elhunytak vagyonát és aji­z adót, amikor a hagyatékot az örökös birtoké A tulajdon és pénzajándékok, ha az aj' ben óim. H ajnik'11 sovos alo ala *.*«' nél az örökösök pénzügyi helyzete is irán aló • villául egy vagyonos egyén örököl, az ö­rökké mte van százalékos adót vetnek ! ' True translation filed with the Post-master of Mow Tori- on June 30.1919, as required ttv the Act of R. 1917 BUDAPEST,­junius 30. (Visszatart­va.) Sikerült Kun Bélát egy nyugodt órában egy intervjúra megkapnom. El­mondtam neki azokat a tapasztalato­kat, amiket, Bécsből Budapestre való utamon szereztem. Az után, amit au­tón tettem meg, sok földmivessel talál­koztam, akik a kommunizmus ellen van­nak. Kun Béla mosolygott erre és azt mondotta, hogy a dolog természetes előt­te. “Ön csupán parasztokat látott — mondotta nekem­­— s mi nem kommuni­káltuk a földmive­sek birtokát. Csupán a nagy nemesi uradalmakat foglaltuk le. Ezekből alkottuk ugyanis a koope­ratív gazdaságokat, amelyekkel a pa­rasztok — úgy látszik — nem rokon­szenveznek, noha a földesúri rendszert szüntette meg a komm­unizálás. Idővel azonban be fogják látni, hogy a mi rend­szerünk mindenki részére boldogulást jelent. Egyelőre csak az ipari és föld­munkások értik ezt meg, de a földesgaz­dák egyáltalán nem. “Nagy kooperatív gazdaságaink óriási eredményt jelentenek s különö­sen beváltak, — jelentette ki Kun Béla. — A közös gazdái­kban *» .'-gi gazda­sági műni ' ««szolgák voltak. •u«ui .i saját itieiiü­k és ők mu­lajdon­képpen a közös gazdaság intézői is. Természetes, hogy nagyon sok pa­raszt és az ipari munkások közül is sol­yo­kan elégedetlenek, mert nagy nehézsé-­­ gekbe ütközik, elégséges élelmiszereket, és egyéb szükségleti cikkeket beszerez­nünk. De ha ön ezeket a munkásokat és parasztokat megkérdezné, hogy vál­jon vissza akarják-e állítani az elmúlt, kapitalista rendszert, akkor azt fogják felelni, hogy inkább éhen pusztulnak valamennyien. Kérdést intéztem hozzá a szovjet­­kormány külügyi politikáját illetőleg: “A mi külügyi politikánk, — felel­te Kun, — békés irányú. A szovjet­ kor­­mány ebben a szellemben felelt az án­­tant legutóbbi jegyzékére. És reméljük, hogy előbb-utóbb mégis csak minden az általános világbékéhez fog vezetni. Arra a kérdésre, hogy mi igaz azok­­ból a hírekből, hogy a munkások ma sokkal kevesebbet termelnek, mint ami­kor a magántulajdon létezett, azt felel­te Kun Béla, hogy éppen az ellenkezője igaz. Többet termel mindenki a lelke­sedés és önfeláldozás hevületében. Van­nak ellenkező kivételek is, de ezek túl­hajtottak és nem gyakoriak. Ezek a nehézségek azonban csakhamar meg fognak szűnni. “Nem szabad elfelejtenie, — foly­tatta Kun Béla beszédét — hogy a mi rendszerünk még új s hogy az­ emberek a régi világfelfogás szellemében neve­lődtek fel. Ez a világnézet pedig telít­ve van kapitalista szellemmel. Továbbá azt is meg kell jegyeznem, hogy a rend­szer géppertének nem minden kereke forog teljes pontossággal. Hiszen mind­össze csak 11 hónapja, hogy átvettük az­ ügyek vezetését, amely munkában az akadályok tengerébe ütköztünk. Elte­kintve a cseh-tótok és románok támadá­saitól, amiket vissza kellett vernünk, egyéb súlyos problémákat is meg kellett oldanunk. Ha mindezt figyelembe ve­szi, megállapíthatja, hogy eddig is cso­dálatos dolgokat v­égeztünk. V mi rendszerűnk a maga valóságá­ban még nem is kom­mntwizmus. Mi csu­pán az utat egyen ’ HF ho?.?.!. V­ át­meneti időt élünk, amely a kapitalista rendszerből a­­­mmunista rendszerre való áttérést hidalja át. A tényleges kommunizmus a proletárság diktatúrá­ját jelenti. A proletariátus társadalmi forradalmát ugy­anis a burzsoázia dikta­túrája kísérte, m­ert a forradalom a bur­­zsoá osztály forradalma is volt, amel­­­­lyel ez utóbbi felszabadult a feudal­ista rendszer alól. Amikor a proletár-forradalom vé­get ér, és az új rend teljesen be lesz ve­zetve és meg lesz erősítve, ak­kor többé nem lesz szükség a diktatúrára. A tár­sadalom minden egyes tagja hasznos munkát fog végezni. Szellemit vagy fi­zikait, esetleg mindkettőt. A kényszer­re szükség nem lesz. És akkor nem tá­mad majd holmi burzsoá­mii-forrada­lom s a szem­ét rendszert többé védeni nem lesz szükséges.” 1 7 1 AB. C AH AN.­I Horvát merénylet a szerb régens ellen True translation fiiad with rha Tóit- master of Mew York on June 30, 1913, as required by the Act or October », law. ZÜRICH, június 30. Zágrábból érkező tudósítás szerint felfedeztek egy összeesküvést, melynek célja Sándor herceg megölése és a köztársaság­ megalakítása volt. Az összeeskü­vőket, elfogták. (E) Forradalomról tárgyalnak a német hírlapok True translation filed with the Vost-master of Mew York on Vune 30, 1919. as required by the Act of Októbere, 11I17. ZÜRICH, junius 30. A mérsékelt német sajtót rendkív­vül megriasztotta az újabb forradalomra való kilátás. A berlini Vorwaerts ezt írja: "Ki polgárháború fenyeget bennünket, megsemmisít - ji ’i­­­fo-vy.-o • i , tAV/H. n irf' bovzM ImnSiibt) ’Ó' I c­ árán vásároltunk még. A forradalmi lapokban napo­ta 01 tünetek jelentkeznek, amelyek nem hazudnak.” “Nincs tovább semmi kétség, — írja a Frankfurter Ga­zette — hogy a túlzók véleménye szerint elérkezett Berlinben a forradalom kitörésének az ideje. Csak a jelre várnak.” Ennek a sajtónak a félelmét igazolják a németországi események Szombat éjjel Boroszlóban kihirdették az ostromállapo­tot és a kormány csapatai a sztrájkolók rövid ellenállása után elfoglalták a vasúti állomást. Ebből a hírből az tűnik ki, hogy a berlini sztrájk már ter­jed a kelet felé is. (D) JXXTTTXTX XJcnxzrzmixxYrrxrrrTYtYTTTT Txxxrxr i t tttxx. IgyeljenIdeO N M Itt alant felsorolunk néhány olyan cikket, amelyet i­s legutóbb kaptunk közvetlenül Magyarországból, E­rik- e­m kék némelyikébe cipők voltak csomagolva, másokkal bő- é­s romlókét béleltek fel, de valamennyit úgy hozták, hogy­­­­ elkerüljék a cenzor figyelmét. u . SIKERÜLT ! És most közreadjuk, hogy olva­­sá­­óink lássák és terjesszék. íme: | “­­ KÁROLYT-PÁRT SZÓZATA AZ ORSZÁGHOZ.” | | (Amikor még csak az első forradalom árjában vergődött B 1 a magyar nép és a legtöbben bíztak Károlyinak és párt- M M jának erejében.) N “ŐFELSÉGE, A NÉP”. (Megkezdődött a földosztás M 3. Károlyi hevesi birtokán.) ’ U “HA FELDARABOLTÁK AZ ORSZÁGOT. FEGY- R ? VERREL FOGLALJUK VISSZA AZ El.RABI,OTT TE- □ J RÜLETET.” (Károlyi beszéde a székely katonákhoz.) □ “AZ ELSŐ FORRADALMI KÁROLYI-KORMÁNY­­ UTOLSÓ TANÁCSKOZÁSA ÉS AZ ÁTALAKULÁS TÖR- M­TÉNELMI MOZZANATA". (Mi előzte meg a Károlyi- íj kormány visszalépését s a­ kommunisták uralomra jutá­ h­a­sát?) D “HOGYAN FOLYT LE A MUNKÁSTANÁCS TÖR- U­M -TÉNELMI ÜLÉSE?” (A kommunisták átveszik a kor- B * mányt.) És végül H: “SZABAD ÉS BOLDOG JÖVŐ VÁR A PROLETA- n m RIÁTUSRA.’­ (A­ magyarországi kommunista párt első R £ népgyűjlésének lefolyása.) A E cikkeken kívü­l egyéb cikkek és olyan képek­­ vannak birtokunkban, amilyenekkel Amerikában , csak mi rendelkezünk. Kísérje figyelemmel lapun* n­­kat és v [\ I OLVASSA EL | R * 1 hogy mi újság Magyarországon és tudja meg mindazt,­­ amit jelenleg csak az ELŐRE adhat az amerikai | s magyarság tudtára. j frrrxrrrnand­rixxxirgnrrrnxg^^ • PHfa* & AR J * Franciaország és Amerika Wilson elnök és a táviró- közúti vasúti sztrájk fénye­­között külön szerződés van kezelők sztrájkja !­get ismét Jersey-ben master of New York on June 30, _ T , . 3:>r.i. as required hy the /et of Octobei S. I. Koncnkamp, az Interna- -----­ R, 1917. .. . ,. . .. ,­­ . . ., tional­­­mon titkára, a távíróké- - ... .. , . .. , PARIS, jun. JO..—Az Echo de­zelőket kitartásra biztatja és meg- . a‘-v . a “11 V ,l f ' 11'.1 r. • „ i-i i- . . crah­mi isnitt lenn fog akadni ler-I ans azt mondja, hogy a r ran- jósolja, hogy a sztrájk vegered- e v­­­eil­ciaország, Anglia és az Egyesült raényben mégis sikerrel fog \-ég- , r cM , ■ ”, .. , • „ , '. . V . . Az Amalgamated I roller Men’s .Vllamok ko/otti Védelmi szerző- zödni, mert hazatérte után \\ d- .. . •• , ... ,, ..... I m­on végrehajtó bizottsága ezre­des szöveget francia képviselő- son elnök személyesen fog közbe- , C J , - , ",­y­t­kezle­tet fog tartani, melynek cel­ljaiban fógjak legelőször nyitva­ lepni. . " ,­­ ja egy az egesz államra kiterjedő nossaqra hozni. Kowertkamp szerint Burleson­­ ... & ... rTJ ..... . , sztrájk megbeszelese. Ha a Bme újság szerint az okmány- postaminisztertol semmit sem le­ sztráj­kot Kimondják. 5000 motor­nak oly záradékai vannak, melyek­­et várni. ^ ^ kezelő és konduktor megy sztrájk tick hivatása az, hogy a szerző- 'lá­ba ismét és más járműveken kell ^ ^°»ikaikö^c- Harmincezer washingtoni ^*a mun^8t>kal munkaha: ---------^--------- zarándokol Baltmoreba A közúti vasúti alkalmazottak A * • • i korábbi sztrájkja csak ideiglenes Winnipeg, embargót —— .................elintézést „ym' amelynek ered­megszüntetik Körülbelül 30,000 nő és férfi menyével az emberek sohasem ® készül Washingtonból Baltimore- voltak meger­égedve. Csupán ba­ba, hogy mielőtt az országos ital­­zafi­asságból, engedtek a háborús A winnipegi sztrájk összeom- tilalmi törvény hatályba lép jó- időkben. Ma azonban, amikor a True translation öled with the post- 9 c:ai munkaidőt akarnak, FLORENCBEN A FÖLDRENGÉS KÉTEZER EMBERT ÖLT MEG, SOK A SEBESÜLT TIZENÖT LÖKÉS 25 MÉRTFÖLDRE KITERJEDŐ ROM­LÁST OKOZ. A HELYSZÍNRE SEGÍTSÉGET KÜLDTEK. FLORENCE, június 30. Vasárnap Florence f­ás vidékét rettenetes földrengés pusztította el. Tizenöt lökés érte a sze­rencsétlen várost, amely lökések reggel öttől este 0-ig tartot­tak. A vá­­os régi részeit a földrengés romokba dönötte. Az első jelentések szerint, a halottak száma 1700 és 1800 között van. Bolognából, Perugiából és más városokból vonaton hoz­nak segítséget. A FÖLDRENGÉS EGÉSZ TOSCANÁRA ÁTTERJED. A földrengés egész Toscanára átterjed. Bergo Sant Lo­­renzoban egy templom összedőlt és a hegyen legurult. Rufina és környékén a vasúti állomás elpusztult. Magel­­lo egész vi­dékét a földrengés elpusztította. A földrengés el­pusztította a telefon­vonalakat, azonban lehetetlen megálla­pítani, hogy mennyi vagyon és hány emberélet­ pusztult el. Florence, amelynek pusztulásáról a jelentés szól, Tosca­nának legnagyobb s a világnak talán legszebb városa. A vá­ros az Arno partján van, tele a legrégibb és legérdekesebb mű­­emlékekkel és a világ leghíresebb múzeumával. Florence­­ben van, a híres Medici­ képtár, amelyben a legértékesebb és legkiválóbb műalkotások voltak és valósággal zarándokhelye a város a világ műértő közönségének. A városnak régi része, amely a középkori városok szűk utcáival tipikus jellegzője a középkornak, mintegy ötvenezer lakossal bír. Ebben a városban van a legtöbb építési műre­mek, itt van a Falazó Pitti, a karmeliták temploma, a kate­­d­rális. Eddig nem érkezett hír arról, hogy ezek a műreme­kek szenvedtek-e a földrengés folytá­n Amellett, hogy Florence egyike a világ legérdekesebb mű­vészi emlékekkel­­bíró városainak, arról is nevezetes, hogy se­hol annyi virág és kert nincs, mint ebben a városban. A szem­közt levő Piesoleval együtt ez a város az Appenninek és Észak Olaszország valóságos paradicsoma. A város nagy szerepek játszott a középkori történelem­ben és különösen arról is hites, hogy ebben a városban ült az első novellái­a. Boccaccio, aki az O deca meren­yának színhe­lyéül is ezt a várost tette meg. A földrengés nem­ érte meglepetésszerűen a várost, a­mennyiben Florence az olasz földrengés-vidék központjában van . Olaszországot egyébként gyakran érik a földrengések. Még élénk emlékében van az egész világnak az a pusztulás, húsának eredményekép a Cana­­bus 1-én, hát még egy jót­ múlás- békeszerződés m­ár alá van írva, dián Pacific vasútnak nyugati va­­sanak, azt akarják, hogy­ követeléseiket a­alaira kimondott embargót visz- A vasúti állomások már most teljesítsék, s.­avonták úgy, hogy most bár­ vasárnap délelőtt 10 órakor zsúfo- E követelések legfőbbjei a 9 n fxnemű­ tehénszároltás eszközál­­lásig kezdtek megtelni ily zárón­­éh­ai munkaidő és az union elis h­ető e vonalakon. 'doblókkal. mérése

Next