Előre, 1919. július (15. évfolyam, 2316-2347. szám)

1919-07-11 / 2326. szám

fo*" sá .. i.'m « -k . . . k­Aai .T... ! I .ORSZÁGHATÁROK True translation filed with the Post- master of New York, on July 10. 1919, as required by the Act of October« 1917. A nagy temetés után a világ legragyogóbb és legköny­­nyelmű­bb városában összegyűltek a hazard-játékosok, a­kik öt éven keresztül emberéletek millióival lelkiismeret­ien­­ játszottak és a fél világ véres, üszkös romjai fölé vissza akarják állítani a régi istennek — a Kapitalizmus­nak­­ - bálványszobrát. Versaillesben, Parisban, Londonban, Rómában és Washingtonban azt hiszik, hogy­ a letarolt emberrendek fölé lehet már önteni a feledés emésztő meszét, azt hi­szik, hogy a háborgó szíveket, lelkeket, a tomboló éhséget, a kétségbeesett nyomort a diadalívek, a meghalt békének fehér angyalszárnyaival diszitett kegyeletoltárok le tud­ják csitítani, tartózkodásra tudják mind. . . A hazárd­játékosok vagy mert nem látják, vagy éppen azért, mert didergő kétségbeeséssel már látják az égre felszökkenő mohó lángcsóvát , sietnek apró mécsekkel, szétszórt lángocskákkal elvonni a leigázott milliók tekin­tetét, hogy ne nézzék, ne érezzék egy új, hatalmas hajnal­­hasadás friss életet hozó nap­jának felkeltet. .. A nagy rablók odaállottak az országok határaihoz s maguk mellé rántották az éhező, elmerült, vonagló népek, nemzetek ama csoportját, amely éhségtől marcangolva saját testé­be, húsába harapott, hogy oltsák a forradalom tüzét­, hogy gyönge leheletükkel fújják vissza a száguldó orkánt. Or­szághatárokba kapaszkodott a militarizmu­s, a kapitalis­ta zsarnokság, a telhetetlen kizsákmányolás, a vérszom­jas önzés győztes maradvány­ hadb és feltámadásra szök­kent, felszabadulásra lelkesült népek millióit térdre akar­ja sújtani utolsó erejével a múlt hatalmas bálványszobra, a kapitalizmus előtt... Három vagy öt halandó ember, akik mögött egy kontraleső, profitéhes kapitalista nemzetközi csoport áll s akik ingadozó, öntudatlan munkásemberek ítéletre kép­telen mivoltát felhasználják — dönt milliók sorsa felett, azok megérdezése nélkül, s ezek azt hiszik, hogy meg le­het állítani, vissza lehet tartani és országhatárok közé le­het szorítani egy száguldó orkánt, egy földrengést, egy o­lthatatlan tüzet, amely elkínzot­t proletárm­illiók utolsó, végső elszánt lelkéből fakadt?!. . . Két nép — a magyar és orosz proletármilliók — szem­beszállt elsőnek a hazárdjátékotok hadával, lerázta vál­lai­ról a kapitalizmus lev­űgöző terhét, kiűzte otthonából a henye, romlott, dologtalan élősdiket és ekeszarvához, géphez, szerszámhoz, tollhoz vagy könyvhöz állította a dolgozni akaró tömegeket, hogy megalkossa, felépítse, újraformálja a munkástársadalom, az igazi demokrácia végtelen, határtalan mindenki hazá­ját azok részére, akik dolgozni és haladni akarnak. Eldöntötték az országhatá­rokat és keblükre öleltek minden szomszédot, aki a mun­kában egyesü­lt velük... És mégis Oroszországot és Magyarországot dara­bokra akarta tenetni egy önző nemzetközi hatalom, amely proletármilliók holttetemén, bús özveg­vek és bujdosó ár­vák, nyomorékok és éhesek szenvedésén építette fel ha­lálvárát, népeket leigázó erejét. Száz ellenséget támasztott a népek szabadságáért forradalomba lángolt orosz p­oletárságnak. Az orosz föld testéből hatalmas darabokat szaggat le, h­ogy kisebbre fogja azt a területet, amelyen a proletár-forradalom elve­tett termő mágiái­t-merérhptpnk■, beledöfi kését az érző testbe­, hogy l­ngsagolja vérét, elszívva életerejét — elra­bolja a termő forgásokat, a természeti kincseket, hogy ki­éheztesse a forradalmat... És ez az összeesküdött kapitalista Internationale szaggatja, téri és m­­itop­atja immár a Maorvar Tanácsköz­társaság testét is. Hatabinus, az élethez és létezéshez nél-i küilenzhetetlen részeket metszett el az éhes imperialisták, a hiénák és farkasok hadának martalékul. És még újabb darabokat tép le a magyar proletárság forradalmi orszá­gából ... Azt hiszi a versm­ilosi haláltanács, hogy a szétté­­piltt Magyarországgal széttépetnek a magyar proletárok hadakozó, forradalmi lelkei is. azt h­iszi, hogy ha nép­­frez­t megalkuvó, szerencsétlen, édes ,szomszédhoz csín­él A Magyarorszá­rból errl­-egy ujabb darabot, akkor ilib­ő'áll; a­ forró, vér, a felszabadító tűz lángolása s megint Szolga iá és'íj híjlisék le a'lesújtott lelkek. . . Tévedi Tévednek mindazok, akik azt hiszik, hogy a rohanó tüzet vérrel lehet oltani, akik azt remélik, hogy" a kiéheztetett emberek önmagukat falják majd föl... Minden darab föld, minden völgy és falu, minden pa­tak és hegyhiát át van itatva a lázadás kiontott vérével. Milliók vére, proletárok, szegény emberek kiömlött vére tette porhanyóssá a rögöt magyar földön is és ha új or­szághatárt rajzolnak fölébe, a mélyéből azért ki fog kelni a forradalom vérvörös virága. Kinyílik a holtak szívé­ből, a szenvedő élők lelkéből, mert hiába Elton­ aják a tes­tet, a lelket megölni nem lehet soha. vs­­* ****** a ninm lelke ott él már a magyar proletárok. A vérrmilliók lázadó érzül­­­etében és űzi, hajtja az embereket, hogy nrszá­­n farokon át is törjenek végső erővel a múlt véres fa+**-**aní*k. kedvet­len bálványának, a KanitaTizmusnak v^vicn-os megsem­­'misitésére. Elterülhetik a magyar határt, de a magyar forrada­lom tüzet — a nagy világforradalom füzét — nem olthat­: PK «1 több­é soha. ‘ r(I)’ EL® RE AZ AMERIKAI MAGYAR MUNKÁSSÁG LAPJA Maaftartaa Dillj frewapa**r Published Dali? and Sunday Published by the Hun- ,,, Business managers: garian Federation of the 1 EUGENE H MEUWALD Socialist Party — <TRADESIRÍÜSTCÖUKCiffc JITLITTR LIGETI r, East Third .Street, V?:—“ r> Past 3rd St., New Yorl< New York City. — Telephone: Orchard 839(1 ÜLÖK* “HELP WANTED!” A HIRDETÉSEK KIDOBÁSA ÉS ANNAK KÖVET­KEZMÉNYEI. ÚJRA MEGPRÓBÁLJÁK TÖNK­RETENNI AZ ELŐRÉ­T, MERT NEM AKART TŐKÉS ÉRDEKEK SZOLGÁLATÁBA ÁLLNI. Az Előre kiadóhivatalának 5 East Third Street. « Uraim: Tudomásunkra jutott ma, hogy önök vlágjukból ki­hagyták azokat a “munkát nyer” hirdetéseket, amelye­­­­ket a Greeley Advertising Agency Inc. küldött be. Felhív­­­juk a figyelmüket az önök és a Greeley Adv. Agency Inc. között megkötött szerződés első pontjára, amelynek ér­telmében az Előré-ben megjelenő mindenfajta “Help Wanted’’-hirdetést kizárólag a Greeley Adv. Agency Inc.­­ kezel. Mi a szerződés minden pontját betartottuk. Mi tekintélyes költségek árán szerveztük meg hirdetési iro­ .­­dánk ama részét, amely főként az önök “Help Waxited”­­hirdet­éseit kezeli. Ez a szerződés 1925 május elsején jár le és a bennünket érő minden károsodásért és veszteség­ért önöket fogjuk felelőssé tenni. .­ Reméljük, hog be fogják látni azt az előnyt, amely önökre és mireánk egyaránt hárul, ha a szerződést be­tartják. A szerződés 12. pontja önöknek teljes jogot, ad a hir­detések közlésének az elbírálására, jogot ad bármilyen sztrájktörő hirdetés kiküszöbölésére és mi e jogukat soha kétségbe nem vontuk. Hajlandók vagyunk továbbá önökkel a jövőben is összhangzásban működni,­­ úgy, mint azt a múltban tet­tük,­­ hogy hasábjaiktól távol tartsuk e káros hirdeté­seket. Reméljük, hogy nem fognak bennünket arra kény­­szeríteni, hogy a szerződés betartatására megtegyü­k a törvényes lépéseket. Kiváló tisztelettel Greeley Advertising Agency Inc. (Aláírás) B. Liebenstein. President. E levél vételének a napján, június 28-án, a nevezett ügy­nökséghez a következő levelet intéztük: 1919 Junius 28. Greeley Advertising Agency Inc 110 West 34th Street. New York City. *-■ Uraim:— Megkaptuk 27-én kelt levelüket. Június 24-én kelt levelünkben megírtuk önöknek, hogy a mi lapunkban nem­ lehet és nem is fogunk sztrájktörő hirdetéseket kö­zölni Erről különben a szerződésünk is gondoskodik. . Önök folytonosan sztrájktörő hirdetéseket küldöz­gettek hozzánk, aminek következtében a dolog odáig fej­lődött, hogy Önöktől semmiféle hirdetést el nem fogad­hatunk, hacsak nem biztosítanak bennünket arról, hogy a keresett munkásokat nem sztrájkoló munkások helyé­re fogják tenni. Anélkül, hogy a szerződés meglevő pontjainak ren­delkezései alól felmentenek önöket, kijelentjük, hogy hajlandók vagyunk a “Hein Wanted” hirdetések további közlésére, azzal a feltétellel, ha önök írásban adják hoz­zájárulásukat ahhoz, hogy egy sztrájktörő hirdetés be­küldése megsemmisíti a szerződést. Nem egyezünk önökkel ama véleményükben, hogy e hirdetések elkerülése lehetetlen. Vannak utak és mó­dok, amelyek révén előre gondoskodhatnak arról, hogy hasonló eset elő ne fordulon. Az ilyen hirdetésekért önöket terheli a felelősség és nem bennünket. Az emlí­tett feltétel teljesítése esetén hajlandók vagyunk önök­kel újra szerződésbe lépni, amelyet most megszegtek. Kiváló tisztelettel Előre Hungarian Daily (Aláírás) E. H. Neuwald, manager, 1919 július 3. Előre Hungarian Daily, 5 East Third Street, City. E. H. Neuwald üzletvezető figyelmébe! Uram! Az ön és mi közöttünk folyó tárgyalásra hivatkozás­sal, a következő ajánlatot azzal a szándékkal terjesztjük elő, hogy orvosoljuk az “ Előre” több olvasójának a pana­szát, hogy a jövőben a hasonló nézeteltérést elkerüljük. Azokon a hasábokon, amelyeket, szerződésileg igény­be vehetünk, hajlandók vagyunk a következő természetű nyilatkozatot közölni: “A Greeley Adv. Agency Inc. és az ‘ Előre” ki­­adóhivatala közötti megállapodás értelmében a kiadó­hivatal nem fog közölni sztrájktörő hirdetéseket. Az “Előre” és az ügynökség mindent elkövet, hogy­ az ilyen hirdetéseket távol tartsa a laptól, de ha elővigyázatunk ellenére, sztrájktörő hirdetés csúszik be a lapba, az “Elő­­re”-t ezért semmi tekintetben nem lehet felelőssé tenni. A munkát kereső hirdetőket értesítjük, hogy ha e hasábo­kon valamilyen véletlen folytán megjelenik a hirdetésük, mialatt telepükön sztrájk van folyamatban, ennek felfe­dezése után az “Előre” azonnal kidobja a hirdetést és be­jelenti az olvasóknak, hogy ezt a hirdetést milyen nevez­­hetetlen módon lopták be hasábjaira. “Az a munkaadó, aki olyan módon akarja munkásai sztrájkját letörni, hogy e hasábokon keres munkást, az már csak azért sem fogja célját elérni, mert a sztrájk a fenti módon nyilvánosságra fog jutni. “Hogy e hasábokat, az ilyen káros hirdetésektől tisz­tán tartsuk, e lap olvasóit felkérjük, hogy a Greeley Adv. Agency Inc.-t, vagy a kiadóhivatalt azonnal értesítsék, ha egy itt hirdető cég telepén sztrájk van. “Ha a megfelelő vizsgálat után kiderül, hogy vala­mely hirdetés sztrájktörő természetű, a Greeley Adv. Agency Inc. minden egyes ilyen esetben öt dollárt ($5.00) fog fizetni a S. P. magyar szövetségének.” Reméljük, hogy ez önöket ki fogja elégíteni és kér­jük, hogy az ügyben való Határozatukról azonnal ér­tesítsenek bennünket. Kiváló tisztelettel Greeley Advertising Agency Inc. (Aláírás) B. Liebenstein, President Az “Előre” június 25-iki szá­mában közöltük a velünk össze­köttetésben levő hirdetési ügy­­lnök­ségnek írt levelet, amelyben kijelentjük, hogy az összes *' I Help Wanted” hirdetéseket kidobjuk lapunkból, ha m­ég egyetlen egy sztrájktörő hirdetést küldenek be hozzánk*. Két nappal később, június 27- én, “Help Wanted” címen írt cikkünkben bejelentettük, hogy a hirdetéseket kidobtuk és Ameri­A következő napon kiadóhiva­tal­unkat Hillouit szocialista ügy­véd irodájé hivta fel telefonon a Greeler Adv. Agency képviseleté­ben. Hillouit üzletvezetőnkkel óhajtott beszélni, aki aznap dél­után 3 ómkor felkereste őt és ek­kor megállapodás történt arra vonatkozólag, hogy másnap dél­után, ugyanott az Előre képvise­letében Charles Recht ügyvéd és Eugene H. Neuwald, üzletve­zető, a Greeler Adv. Arsenov kép­viseletében pedig Jacob Hillouit ügyvéd és Liebenstein és Dick tulajdonosok fognak konferenciát tartani az ügy békés elintézése érdekében. A 1­30 Church s+P etpo levő ügy­­véd? irodában a következő napon re*c*rtirt(-)lt csaknem hét órás kon­ferencián az össz­etött felek el­mondották véleményü­ket. T­a­­raanti t­énviselői előadták az Előre Viei­-zPtét. Meounap-varázták, hogy ez a lan mindenkor munkásérde­­keket védett a tőkés érdekekkel szemben és sem most, sem a jö­vőben nem lesz kapható arra, hani erről az arrnt­­etem­en. A hirdetési ügynökségnek melegen ajánlották az Amerikai Magyar­ia öntudatos magyar munkásai­hoz fordultunk segítségért, amelynek pótolnia kell azokat a veszteségeket, amelyek bennün­ket a hirdetések kidobása folytán érnek. Feltételezzük, hogy az ügy fejleményei érdeklik a lap tulaj­donosait , az öntudatos magyar munkásokat és ezért beszámo­lunk arról, ami azóta történt. Junius 28­-án a következő leve­let kaptuk kézhez: 1910 Junius 27. Népszavát, mint olyan lapot, amely különös élvezettel szokta közölni a sztrájktörő hirdetése­ket és amely lap pénzért minden­re kapható, ahol munkásérdekek megtámadásáról valt s­zó. A hir­detési ügynökség­ képviselői,­­e­­rek ellenében kijelentették, hogy ragaszkodnak a­­ szerződéshez, követelik a hirdetések további közlését és azt ki fogják erősza­kolni, még akkor is, ha azzal tönkreteszik az “Előre”-t. Arra az ajánlatunkra, hogy hirdesse­nek talán a “Népszava”-ban, azt válaszolták, hogy Berkó úr lapját nem találták alkalmas hirdetési eszköznek, mert annak gyaláza­­tos magaviseletét ma már minden munkás ismeri. A hosszú tárgyalás vég­én a hirdetési ü­gynökség tulajdonosai azt az ajánlatot terjesztették elő, borra, az Előrében, saját költsé­gükön, angol és magyar nyelven figyelmeztetést fognak közölni a sztrájktörő hirdetések távoltar­tására és azonkívül kötelezik ma­gukat arra, hogy rmmien egyes sztrájktörő hirdetés megjelené­séért, öt dollárt szettek a S. F. Magyar Szövetsége pénztárába. E­zzel *— úgymond — bizonyítani akarják azt, hogy ők mindent el­követnek az ilyen hirdetések tá­voltartására.­­ l­apunk részéről az üzletveze­tő kijelentette, hogy ezt az aján­latot nem fogadja el azért, mert ezáltal még mindig nincs biztosí­tékunk arra, hogy az “Előré”­­ben nem fog sztrájktörő hirdetés m­egjelenni. Sem a figyelmeztetés, se már 15­00 lefizetése nem javul a helyzeten, ha a sztrájktörő hirdetés megjelenik a lapban, mert az­­­Előre” üzlet vezetősége és az olvasók azt akarják, hogy az ' Előre”-ben egyetlen egyszer se jelenhessék meg egy sztrájk­törő hirdetés Miután azonban e lap tulajdonosait az Előre Lap­ Bizottsága képviseli kéri, hogy ajánlatukat terjesszék elő írás­ban, hogy­ arra e hivatalos fó­rumunk választ adhasson. Recht ügyvéd ehhez hozzájá­rulását adta, amire a konferencia véget ért. Néhány nap múlva a­­ következő levelet kaptuk: 1. levélnek ajánlatot az Előre Lap­ Bizottsága az elmúlt hét­főn megtartott rendes gyűlésén tárgyalta és egyhangúlag hozott határozatban kimondotta, hogy azt visszautasítja és semmiféle “Help Wanted” hirdetés elfoga­dására nem hajlandó addig, míg biztosítékot nem kapunk arra, hogy sztrájktörő hirdetést nem is fognak küldeni hozzánk. E határozathozatal megtörtént annak ellenére is, hogy tisztában voltunk a hirdetések kidobásának és a végleges elutasításnak min­den­ következményével. Tisztá­ban voltunk azzal, hogy a hirde­tési ügynökség,­­— mint ahogyan az ügyvédnél tartott konferen­cián nyíltan ki is jelentetet­t mindent el fog követni az “Elő­re” megtörésére és a saját kárta­lanítására. Minderre azonban nem voltunk tekintettel, hanem egyedül és kizárólag szocialista lelkiismeretünkre hallgattunk és űltünk azokban a munkástöme­gekben, amelyek baj esetén min­denkor mellettünk állottak. A következő napon ügyvédünk értesítette a lapbizottság határo­zatáról az ügynökség ügyvédjét és ezzel az ügy részünkről befe­jeződött. Olvasóink, akik e lap tulajdo­nosai, most ismerik a helyzetet, akárcsak jó magunk. Még csak egy megjegyzésünk van és az­után befejezzük ezt az írást. Amióta a “Help Wanted” hir­detéseket kidobtuk , lapunkból, néhányan jelentkeztek és önkén­tes adománnyal­­ igyekeztek pó­tolni a bennünket ért veszteség­ért Egy elvtársunk 10 dollárt küldött, néhányan személyesen hozták be az önkéntes adót , egy so. Lethlehemi elvtársunk pedig munkabérének 10 százalékát ajánlotta fel az “Előre” támoga­tására. A támogatást és segítsé­get önként- felajánló olvasók azonban sokkal kevesebben van­­n­ak, mint azok, akik benőnket a “Help Wanted” hirdetések köz­­t cso­mban jogtalanul támadtak. cA«- *-t r-nehatjuk. bn-*V e­rv sínesen közöttől olyan. aV­ előzőleg e táma­d­ásban részt vett volna.. Mintha az öntudatos magyar munkások tábora két részből ál­lana : az egyik ré­sz keresi az al­kalmat a sokszor jogtalan táma­dásokra, a másik rész pedig ön­ként jelentkezik, ha lapunknak segítségre van szüksége. Mi egy táborban szeretőnk lát­ni Amerika öntudatos magyar munkásait Olyan táborban amely, — ha kell, — tud szigorít bírálatot mondani, de, amely ak­kor is mutatkozik, ha valami veszteséget kell pótolni, vagy­ la­punkat fenyegető veszedelemmel szembeszállni. A “Help Wanted“ hirdetések kidobása könnyű volt, de nehéz a következményeit vi­selni. Szocialista lelkiismeretünk késztetett e hirdetések kidobásá­ra és szocialista lelkiismeretünk­nek kell megszólalni akkor is, amikor emiatt lapunkat veszede­lem fenyegeti, — részint a kü­szöbön álló per miatt, részint pe­dig a bennünket ért anyagi vesz­teség miatt. Az “Előre” szocialista lap, amely­ mindenkor és mindenkivel szemben munkásérdekeket képvi­sel. Ha bajban van, csak az öntu­datos munkásokhoz fordulhat tá­mogatásért, segítségért. És az öntudatos magyar munkások tá­borának a kötelessége az, hogy mellénk álljon és mellettünk ki­tartson, amikor az ő érdekeiért harcolunk. Mi látni és hallani akarjuk a magyar munkások ezreit. Látni akarjuk soraikat és hallani sza­vukat. Tudni, érezni akarjuk minden pillanatban, hogy az ön­tudatos munkásezrek mellettünk állanak, mert ez az, ami erőt és módot ad nekünk a nehéz küzde­lem folytatására. A “Help Wan­ted” hirdetéseket kidobtuk és a többi hirdetéseket is kidobjuk abban a pillanatban, amikor az öntudatos magy­ar munkások elénk állanak és hangos szóval kijelen­tik :" Ez a lap a miénk volt és még inkább a miénk lesz, ha minden terhét mi viseljük és minden baját magunkra vállaljuk. Erre a megnyilatkozásra, en­nek az előkészítésére várunk két hét óta. És válaszadásra csak imitt-amott került sor. Pedig a válasz elől ki sem térhet egyet­len egy öntudatos magyar mun­­kás­ sem. Mi sem térhetünk ki a válasz elől, amikor a kormány képviselői elküldték az ultimátu- KRÓNIKA. (Folytatás az 5-ik oldalról.) bolondítottak bennünket azzal a keresztény felebaráti szeretettel és mégis mi lett a vége? Egy nagy világháború, melyben az emberek keresztény felebaráti szeretettel öldökölték egymást. Már mi csak inkább maradunk a szocialista felebaráti szeretet­nél. Mert a kettő közt­ van ám kü­lönbség. A keresztény felebaráti szeretet csak sopánkodni tud. Hogy így meg úgy, milyen szép volna, milyen j­ó volna, ha az emberek felebarátok volnának és szeretnék egymást. Ez a sopánko­­dás pedig hajtófát sem ér. A szocialista felebaráti szeretet más természetű. Az­ arra tanítja a munkásokat, hogy számoljanak le már a kizsákmányolókkal, fog­lalják le a közösség számára a földet, a gyárat, a gépet, hogy valamennyien a közjó érdekében dolgozzanak, akkor aztán az em­bereknek nem kell felebaráti sze­­retetet l­­rdetni, mert nem vesze­­kesznek egymással,­­ nem lesz miért veszekedniük. Nem lesz osztályharc, nem lesz sztrájk, nem lesz forradalom, nem lesz háború. Jézus nem tudta ezt a dolgot olyan szépen elmagyarázni, mert hát Jézus idejében nem voltak gyárak, vasutak, nagy gépezetek. Akkor még gondolni sem lehetett volna a szocialista társadalomra. Marx korában, a mi korunkban már megvan a szocializmus min­den anyagi előfeltétele, hát ne vegye zokon Kovalchik úr, mi ragaszkodunk tovább is Marx­hoz. De a jótanácsot mi is visszonozzuk egy még jobb tanácscsal: szigo­rúan tartsa be azt az ígéretet, hogy soha többé cikket nem ir! Bizonyára ismeri azt a köz­mondást : si tacuisses, philo­sophus mansisses. Önt igen okos embernek tartot­tuk addig, mig meg nem szólalt. Hallgasson Hát, tiszteletes tt!­' (vs.) Haywoodot még sem bocsájtják szabadon A múltkor úgy hirlett, hogy William D. Haywoodot, az I. W­­W . volt vezérét, aki a katonai so­rozások ellenzése vádja alapján Xy évi fegyházbüntetést kapott, amelyből egy­ évet Leavenworth, Kansasban letöltött, 25.000 dol­lár biztosíték mellett szabadlábra hely­ezik. Ebből azonban semmi sem lesz azért, mert Charles F. Clyme szö­vetségi ügyész a biztosítékot nem fogadta el. Az utolsó két hónapban ez a 42-ik eset, hogy Haywoodnak reményeiben csalatkoznia kellett. Biedenkapp­ot szabadlábra helyezi a bíróság Fred Biedenkappot, a Brother­hood of Metal Workers szerve­zőjét, Ansonia. Conn.-ban letar­tóztatták, Joseph J. Ettor, az I. W. W. volt vezetőjének nézve őt. Royce, ansoniai bíró, miután a túlbuzgó rendőrség tévedése ki­sült, ismét szabadon bocsájtotta. Ezzel azután az ügy befejezést nyert. Hogy Biedenkapp ártat­lanul be volt csukva, az nem szá­mít. Képzelje úgy a dolgot, mintha meg se történt volna. mát: Hajlandó-e az “Előre” magyar szocialista napilap közölni a Sza­badság - Heleson hirdetéseket? Igen vagy* nem?! És a válasz viszont: Nem! A Greeley Adv. Agency kérdé­se elől sem térhettünk ki: Hajlandó-e az “Előre” magyar szocialista napilap a “Help Wan­ted” hirdetések közlésére? Igen vagy nem?! És a válasz visszament. Nem! A harmadik kérdésre Amerika öntudatos magyar munkásainak kell válaszolni és a válaszadás elöl nem térhet ki: Hajlandó-e az amerikai öntu­datos magyar munkásság az “Előre” napilapot naggyá fej­leszteni, erőssé tenni és annak minden támogatást, minden se­gítséget megadni? Igen vagy nem ?! Választ kérünk! (II.)

Next