Előre, 1919. augusztus (15. évfolyam, 2348-2378. szám)

1919-08-01 / 2348. szám

............................................................................. ........................­..­­ V A SZOCIALISTA PÁRT ELŐFIZETÉSI ÁRAK MAGYAR SZÖVETSÉG rendkívüli postaszállítási költséggel együtt: GÉNEK HIVATALOS Egy­én..... I ------ KÖZLÖNYE. ------ Félén........................|,x. $ East 3rd Street, New York. Telephone: Orchard >39«. .....I ' — ■l'-«. — 1 ' 1,1 ......■' " '[l ' ■ r M A Q r A * A tudomány terjesztés# MUNKÁSSÁG NAPILAPJA J 4 * egyesszamara­i, . h,ládái 2 c. siószóló j*. % m­wCOM» jr~*~** .....................................—".­­ . , MIT." — ... " AI CITY EDITION VOL. XV. ÉVFOLYAM. No. 2348. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT, FRIDAY (PÉNTEK), AUGUST 1, 3919. MEGJELENIK NAPONTA OSTROMÁLLAPOTOT RENDETEK EL A CHICAGÓI ZAVARGÁSOK FOLYTÁN SZERDÁN ESTE 6000 KATONA SZÁLLOTTA MEG A NÉGER NEGYEDET. DACÁRA ENNEK AZ ÓVÓ­INTÉZKEDÉSNEK, TOVÁBB FOLYIK EGYES RÉSZEKEN A HARC. EDDIG 32 HALOTTJA ÉS TÖBB, MINT 500 SEBESÜLTJE VAN A LÁZADÁ­SOKNAK. A NÉGER VÁROSRÉSZEKBŐL 112 TŰZESETET JELENTENEK. Tegyük fel, hogy Moszkvából vagy Budapestről jön­nének hírek arról, hogy a város egy részét 6 ezer katona tartja megszállva, hogy ugyanittt 112 tüzet jeleztek egyet­len egy éjszaka és hogy háromnapi zavargásokban 32 em­ber halt meg és több, mint 500 sebesült meg. Tegyük fel, hogy ezekből a városokból jelentenék azt, hogy a nép a csapatokra lőtt, hogy egész városrészek az éhhalálnak vannak kitéve és hogy a lakosság egyes részei kivételes törvények alatt élnek. Tegyük fel, hogy mindezeket a hí­reket az Associated Press hozná és hogy a lapok tudósítói személyes tapasztalataikkal is kiegészítenék ezeket. Ugy­e, hogy azt követelnék, hogy azt a kormányt, amely ilyet megtűr, amelynek uralma alatt az ilyesmi előfordul­hat, mozdítsák el. Ugy­e, azt követelnék, hogy erőszako­­san, intervencióval és blokáddal próbálják meg Magyar­­ország és Oroszország népét rábinni, hogy a kormányt csapja el­ Chicagóban, Amerika második városában négynapi folytonos rendzavarás után ostromállapotot rendelt el a kormányzó. Az ostromállapot elrendelésére azért volt szükség, mert a rendőrség nem volt képes fentartani a rendet, mert négy nap alatt több mint 30 embert megöltek, mert a telefon és táviró­­vezetékeket elvágták és mert a rendzavarás és anarchia mind­­nagyobb mérveket öltött. Amikor a kormányzó az ostromállapotot elrendelte és a csapatok elhagyták­ kaszárnyáikat, hogy a néger negyedet megszállják, ugyanakkor a nép részéről rálőttek a katonákra, mire a parancsnok elrendelte azt, hogy három négyszögmért­­földnyi területen egyetlen egy katonának sem szabad a terü­letről se eltávozni, se oda bejönni. Elrendelték azt, hogy ezen a területen mindenkit ki kell kutatni és azonnal le is tartóz­tatni azt, akinek a birtokában fegyvert találnak. A chicagói néger negyedben egy éjszaka 112 tűzi­­ármát adtak le és nagyon tartanak attól, hogy most már a gyújtoga­tás eszközéhez folyamodnak a lakosság felelőtlen elemei. Ed­dig azt jelentik, hogy a fehér csőcselék negyven néger házat gyújtott fel és hogy minden pillanatban újabb gyújtogatások várhatók. Dickson adjutant general vezetése alatt mintegy 6500 ember jelentkezett szolgálattételre akkor, amikor a város pol­gármestere és rendőrbiztosa kijelentették,­hogy a rend fen­­tartását nem képesek eszközölni és amikor a várost a hadse­reg őrizetébe adták át. A város fehér nagykereskedői egy nagyon “istenes” és igazán csak kapitalista agyban megszülemlett cselekedetre határozták el magukat. Kiindulva abból, hogy a négerek kezdték meg a fehérek üldözését, ami pedig már egymagában véve sem igaz, azt tették, hogy kimondották, hogy a város né­ger részének eleséget nem küldenek és ezzel a néger lakossá­got az éhhalálnak teszik ki. A dolog ugyanis úgy áll, hogy a négereknek tilos elhagyni a fekete negyedet, azonban nem is igen ajánlatos ez, mert a fehér csőcselék meggyilkol minden négert, akit az utcán talál, így aztán, ha nem küldenek nekik elegendő élelmiszert, akkor a legnagyobb nélkülözésnek te­szik ki őket. A fehér kereskedők blokádja ellen a kormányzó elren­delte azt, hogy katonák vigyenek a négereknek élelmiszere­ket és így talán a kiéheztetés politikája ezen az egy helyen nem fog sikerülni. A csapatok megjelenése és az a körülmény, hogy a csapa­tok legalább eddig, nem tesznek különbséget a fehérek és né­gerek között, azt eredményezte, hogy a nyugalom most már egy kissé helyreállt és hogy most már azt remélik, hogy nem lesznek nagyobb és komolyabb zavargások. Az az egy bizo­nyos, hogy az elkeseredés a fehérek és feketék között kölcsö­nös és hogy feketék nagy tömegekben hagyják el Lincoln ál­lamát és inkább visszamennek délre, ahol, ha meg is lincselik az egyes négereket, a tömeges üldözéseknek nincsenek olyan erősen kitéve. Tennessee állam már egy felhívást is intézett a­ néger la­kosságához, melyben­ arra hívja fel azt, hogy térjen vissza dél­re, hogy ne hagyják magukat az északi kapitalisták ígéretei által visszatartatni, mert délen mindig jobban megélhetnek a négerek, mint északon. Ez más nyelven annyit jelent, hogy arra kérik a négereket, hogy térjenek vissza déli kizsákmá­­nyolók­hoz és hagyják ott az északiakat. A chicagói hírekhez nekünk egy dolgot kell hozzátennünk és ez az, hogy most Amerika munkásnépének kell követelni azt, hogy szűnjön meg az a rendszer, amelynek uralma alatt az ilyen erőszakoskodások megtörténhetnek. Amerika mun­kásságának kell követelni azt, hogy a mai rendszer bukjék meg, hogy a mai rendszer helyébe egy olyan kormány lépjen, amely a lakosság minden részének az érdekeit képviseli és azokat megvédeni képes. Követeljük azt, hogy a mai kapita­lista kormányt váltsa fel az ipari demokráciának a népért va­ló kormányzata, hogy aztán ebben a kormányban mindenki a lehető legjobban boldogulhasson. Nagyon jól tudjuk, hogy erre a kötelességünkre azt fog­ják mondani a chicagói és washingtoni urak, hogy ez forra­dalmi követelés, és hogy ehhez jogunk nincs. De ha ehhez nekünk nincs jogunk, mi joguk van ahhoz, hogy ők ugyanezt követeljék más országok népétől, ahol nem fordultak elő olyan események, amelyek Chicagóban játszódtak le ELÉGETTÉK A HADSEREG REPÜLŐGÉPEIT Egy millió dollár értékű repülő­gépet szándékosan elpusztítot­tak. A fényképezőket szándé­kosan távolta­rtották, hogy az eset titokban maradjon. Magas tisztek rendelték el a vagyon­­pusztítást. Katonák vallomása szerint, a­kik szemtanúi voltak az ese­ménynek, az amerikai katonai hatóságok a franciaországi Co­­lombey-les Belles-ben egy millió dolláros tüzet raktak 100 hadse­regi repülőgépből, melyek egyen-­ két 11 ezer dollárt értek meg.­­ Az a bizottság folytatja a vizs­gálatot ebben a kérdésben, me­lyet a katonai foglyokkal történt kegyetlenségek megvizsgálására küldött ki a kongresszus. A ta­núk önként jelentek meg a Mc­­Alpin szállodában tartott kihall­gatáson. Bland indianai képviselő, a bi­zottság egyik tagja kijelentette, hogy a franciaországi vagyon­­pusztításnak ez csak egyik pél­dája. “Ez a bizottság arra töre­kedik — mondotta ■—, hogy any­­nyi élelmiszert és ruhát hozzon vissza Franciaországból, ameny­­nyit csak lehet, azonban a had­ügyi hivatalnak úgy látszik az a politikája, hogy mindent eladjon odaát inkább a legalacsonyabb áron, semhogy az áruk az ameri­kai piacra kerüljenek. Határo­zott bizonyítékunk van arra, hogy 35.000 pár cipőt adtak el Belgiumban, rendkívül alacsony áron, noha a cipő szaklapok arra­ mutatnak rá, hogy a jövő évben 15 és 20 dollár lesz a rendes ci­pőknek az ára, amilyeneket a­ munkásemberek viselnek”.­­ A scrantoni Alfred T. Rover őrmester azt vallotta, hogy a pa­rancsnoki­ tiszt rendeletére 50- től 75 emberig egy csoport kato­­­nát küldött a repülőtelepre. Ami­kor az emberei visszaérkeztek,­ elmondották neki, hogy mi volt a­ dolguk. Elmondták, hogy kala-­­pác­csal összezúzták a repülőgé­l pékét és vagy százat egymást mellé raktak elégetés céljából.­­ “Milyen állapotban voltak? —– kérdezte Brand képviselő. “A legtöbb egészen új volt,­ olyanok is voltak, a­melyeket, még soha nem használtak, mivel­­ még a szállításnál használt cím-­ kártyák is rajtuk voltak”. “Beengedték-e a nagyközönsé­­­get arra a helyre?” “Nem, ú­gy értesültem,­­hogy»­ az őrök nem bocsátottak senkit­ a közelbe és megakadályozták, hogy valaki fényképfelvételeket készítsen”. “Rendkívüli eljárás volt ez annak idején?” “Igen. Mert a fegyverszünet aláírása után Franciaország bár­mely részében és a német okku­párt területeken is lehetett felvé­teleket készíteni”. “Az ön véleménye szerint a­ hadügyi hivatal részéről arra való kísérlet volt ez, hogy további rendeléseket ösztönözzön ?” “Nekem úgy tűnt föl a dolog, amikor láttam, hogy az Egyesült Államok népe által fizetett anya­got szándékosan elpusztítják”. A kihallgatás után Johnson képviselő kijelentette, hogy a bi­zottság New Yorkban egyelőre befejezte a munkáját és vissza­utazik Washingtonba. Augusztus 7-én Európába hajózik a bizott­ság és ott fogja folytatni a vizs­gálatot. Pershing tábornokot is ki fogják hallgatni. CHICAGO, jul. 31. — Négy automobilos bandita állított be tegnap Joseph Brandt itteni ék­szerüzletébe, megkötözték a tu­lajdonos testvérét és egy alkal­mazottat, azután 10 ezer dollár értékű ékszert összeszedve elme­nekültek. A kormány kicsinyben adja el az élelmiszereket A hadsereg megmaradt fölösle­gét a posta útján adják el a fogyasztóknak. WASHINGTON, júl. 31. — A hadsereg számára vásárolt és visszamaradt élelmiszert, a mai naptól kezdve a hadügyi hivatal a fogyasztó közönségnek fogja el­adni. A képviselőház ilyen irányú javaslatot fogadott el és Baker hadügyminiszter a postahivatal tisztviselőivel tartott tegnapi konferencián megtette az előké­születeket a cikkek szétosztá­sára. A konferencia után Baker had­ügyminiszter kijelentette, hogy a raktáron levő cikkekről azonnal árjegyzéket készítenek és azt ki­küldik az ország 54 ezer posta­mesterének. A postamesterek és levélhordók lesznek az eladók, a­kik értesíteni fogják a fogyasztó­kat és átveszik a rendeléseket. A rendelés átadásakor az összeget is ki kell fizetni é­s a levélhordó nyugtát ad róla. Ha a cikk idő­közben elfogy, akkor a pénzt visszafizetik. A rendeléseket a posta házhoz szállítja, éppúgy mint a postai csomagokat. A kormány saját ■ árban adja el az élelmiszereket,­ csupán a postai szállítás költsé­gét számítja fel és állítólag még mindig jóval alacsonyabbak lesz­nek az árak a rendes piaci árak­nál. Az áruk legnagyobb része dobozokban levő főzelékekből és húsból áll. Azt hiszik, hogy egy hét alatt túladnak rajta. Ártatlanul meghurcolta a rendőrség A büntető bíróság általános ülésszakában McIntyre bíró fel­mentette tegnap a 24 éves Helen Edwardst, akit a rendőrbíróságon két rendőr be nem bizonyított vádja alapján, csavargás címén elítéltek. Miss Edwards kelen­gyét vásárolni jött New Yorkba. Az esküdtek két percnyi ta­nácskozás után hozták meg a “nem bűnös” ítéletet és Jesse Speyer 670 Riverside Drive az es­küdtek elnöke, a törvény megvál­toztatását javasolta, hogy nőket ne ítélhessenek el a rendőrök meg nem erősített vallomása alapján. A fiatal nőt Walsh és Brady detektívek tartóztatták le és Mancuso rendőrbíró ítélte el, két napot töltött a börtönben és meg­fellebbezte az ítéletét. “Ha a rendőrbíróságon is csak annyi volt a bizonyíték, mint előttem, akkor ez az ítélet fölhá­­borító az erkölcsi érzésre és disz­­kreditálja az igazságszolgálta­tást ”– mondotta McIntyre bíró. “ Ezeknek a gyakorlatoknak véget fogunk vetni — folytatta a bíró. A rendőrök nem fognak bi­zonyíték nélkül a nők becsületé­ben gázolni és megfosztani őket a szabadságuktól. Ha a rend­őrök annyi figyelmet fordítaná­nak a rablókra és betörőkre, mint más ügyekre, akkor rendezetteb­bek lennének ebben a városban a viszonyok”. A sírásók sztrájkba mentek A long islandi St. Michaels cemetery sírásói sztrájkba men­tek. A korporáció, mely a halot­tak eltakarításából is minél na­gyobb profitot akar szerezni, a sírásók eddigi munkabérte négy dollárról $3,75-re szállította le. A béreket akkor emelték fel 4 dol­lárra, amikor az influenza jár­vány miatt a sírásokat agyondol­goztatták és új embereket nem kaphattak. Most kevesebb a mun­ka és van elég munkanélküli, te­hát a helyzetet kihasználva le­szállították a sírásók munkabé­rét, ahelyett hogy a munkaidőt szállították volna le. KÖVETEIK A NYERÉSZKEDÉS KORLÁTOZÁSÁT A vasutasok a létfentartás drága­sága ellen tiltakoznak Wilson elnöknél. — A munkások kere­sete kisebb ma, mint a háború előtt volt, mondja a union. — A lelkiismeretlen profithará­csoló érdekeltségeket teszi fe­lelőssé. WASHINGTON, július 31. — Warren S. Stone, a vasúti moz­donyvezetők szervezetének elnö­ke és a vasúti testvérszervezetek közös bizottsága, átiratot nyúj­tott át tegnap Wilson elnöknek, melyben felkérik, hogy tegyen lé­péseket a létfentartás drágaságá­nak enyhítésére. Ha ez nem tör­ténne meg, akkor a szervezet tagsága bérjavítást fog követelni. Az átirat többek közt a követke­zőket mondja: “Elnök úr. ” Én és velem jött társaim a Brotherhood of Locomotive Engineers végrehaj­tó tanácsát képezzük. A tanács Clevelandban tartott legutóbbi gyűlésén beható megfontolás tár­gyává tettük a munkabérek kér­dését, összehasonlítva azt a lét­fentartás folyton emelkedő drága­ságával. Tudjuk, hogy minden néposztályban, de főleg a bér­munkások között, nagy az elége­detlenség, akiknek a munkabére már nem fedezi az önmaguk és családjuk számára szükséges táp­lálék, lakás és ruházat költségeit. Véleményünk szerint ezt a szi­tuációt ama nagy érdekeltségek­nek a profitharácsolása idézte elő, amelyek az összes életszükségleti cikkek felett ellenőrzést gyakorol­nak. Ezidő szerint újra kénytelenek vagyunk bérjavítást kérni, hogy az életbentartás növekvő drága­ságával lépést tarthassunk, de úgy érezzük, hogy a kérésünk, ha teljesítve lesz is, csak ideigle­nesen nyújthat segítséget, ha az árak tovább is­ emelkedni fog­nak. Mi azt tarjuk, hogy a helyzet­nek igazi megoldására és a nép vállaira nehezedő terhek eltávolí­tására a legjobb mód az lenne, ha a kormány kellő lépéseket tenne az életszükségleti cikkek olyan arányban való leszállítására, a­mely arányban áll a munkabérek­kel. Ha ez nem lenne keresztül­vihető, akkor kénytelenek leszünk olyan bérjavítást kérni a tagjaink számára, mely a dollár vissza­esett vásárló erejét pótolni fog­ja.” Amíg a vasutasok felülről kérik a helyzetük javítását és nem bíz­nak a saját gazdasági erejükben, addig nem érdemelnek és nem is fognak kapni mást, mint kegye­sen odadobott morzsákat. Az amerikai legnagyobb munkaszer­vezetek tagságát még mindig féltve őrzik a vezérek, nehogy öntudatra ébredjenek. Ez az irka, ■hogy könyörgéssel akarnak javí­tani a helyzetükön. A BRIDGEPORTI NAGY­GYŰLÉS A Bridgeporton szerdán este megtartott gyűlésre küldött tudó­sítónk a stamfordi állomásnál tör­tént vasúti összeütközés miatt nem érkezett be idejére s így a gyülésről szóló tudósítás lapunk holnapi számában fog megjelenni. A gyűlést a visszavándorlás ügyében hívták össze és annak eredménye nemcsak a bridgepor­­tiakat, hanem az összes Ameriká­ban élő magyar munkásokat ér­dekli. Figyelje lapunk holnapi számát és e maga nemében páratlan gyű­lés beszámolójára hívja fel összes ismerősei figyelmét. MEGINT MEGBUKTATTÁK A MAGYAR KOMMUNISTA KORMÁNYT AZT JELENTIK, HOGY A MAGYAR CSAPATOK VISSZA­VO­NULTAK, HOGY AZOK MENEKÜLNEK ÉS HOGY A FEGYELEM TELJESEN MEGLAZULT. True tranelatlon filed with the Post- master of New York on July 31, 119 as required by the Act of October 6, 1917. BERLIN, julius 31. Bécsi jelentések szerint a magyar kommunistáknak a románok elleni támadása teljes kudarcot vallott, a magyar csapatok a kommunista hadseregtől elpár­toltak és nagy számú felszerelést hagytak az ellenség kezé­ben. Azt is jelentik, hogy a románok és csehek Budapesti ellen vonulnak és azt hiszik, hogy nagyon rövidesen beveszik Budapestet. Ez az egyik mese, a másik mese még cifrább és itt követ­kezik: BERLIN, július 31. Egy bécsi távirat szerint azok a ma­gyar kommunista megbízottak, akik Cunningham tábornokot, a szövetségesek budapesti képviselőjét meglátogatták, azt az ajánlatot tették, hogy a szovjet kormány helyébe a burzsoá és szocialista pártok koalíciója lépjen és hogy míg ez megvalósul, addig francia, amerikai és angol vezetés alatt katonai diktatú­rát állítsanak fel, amely a rend és törvény fentartását kezébe vegye és ügyeljen arra, hogy a választásokat tisztességesen hajtsák vége. Cunningham ezután Bethlen gróffal, a magyar ellenfor­radalmárok vezetőjével tanácskozott és arra a döntésre jutott, hogy a magyar szociáldemokraták vezetőit Bécsbe hivják és oda hivják Garami Ernőt is, aki jelenleg Svájcban van és akit a jövő miniszterelnökének emlegetnek. (D) a honderasi börtönök tele VANNAK A KORMÁNY ELLENSÉGEIVEL DE ENNEK DACÁRA A FORRADALMÁROK SIKERESEN VERIK VISSZA A KORMÁNY CSAPATAIT. SAN JUAN DEL SUR (Nicaragua), július 31. Honduras­­ban is dühöng az igazi demokrácia. Demokrácia Honduras­­ban is azt jelenti, amit az egész világon, hogy a kormány el­lenségeit bezárják, börtönbe vetik a demokrácia és önrendel­kezési jog nevében. Most érkezett egy távirat Hondurasból, hogy Bertrand — a köztársaság elnöke — bezáratta mindazokat, akik az al­­elnök pártján voltak és hogy börtönbü­ntettekkel akarja le­verni a forradalmi hangulatot. A forradalmat azonban még Hondurasban sem lehet bör­tönnel leverni. Erre mutat az, hogy Gutierez tábornoknak 200 emberével sikerült megmenekülni és ez a kétszáz ember visszaverte a kormány csapatait. Szóval, ahogy a nagyok csinálják, ugyanúgy teszik a ki­sebb államok is. FRANCIAORSZÁG KEZDI MEG A ZSÁKMÁNY FELOSZTÁSÁT A NÉMET TULAJDONBAN VOLT KAMERUNT ÉS TOGOLA­­NADOT FRANCIAORSZÁG AZ ANGLIÁVAL MEGKÖ­TÖTT EGYEZMÉNY FOLYTÁN ELFOGLALTA. True translation filed with th« Post- master of New York on July 31, '•II. "winked h▼ th* Ar*t of r»*'tober •> i* 17 PÁRIS, július 31. Németországnak afrikai négy gyar­mata közül kettőt, úgymint Kamerunt és Togolanadot Fran­ciaországnak adták. Ez ma formálisan is megtörtént egy a francia és angol gyarmatügyi miniszterek által történt szer­ződés aláírása által. A Nigériai sáv kivételével, mely Angliáé lesz, egész Kame­runt Franciaország kapja meg. Duala kikötő is francia Ka­merunhoz tartozik. Togolanad legnagyobb részét is Francia­­ország kapja meg. És mindez az angol-francia egyezményben történt, anélkül, hogy az érdekelt feleket megkérdezték vol­na. Ezt­ úgy hívják, hogy önrendelkezési jog. (B) OLASZORSZÁG NEM TÖRŐDIK A MAGYAR ÉS OROSZ ÜGYEKKEL Trijé translation filer! with the Post- master of New York on July 31. 1919. as required by the Act of October«. 1917. RÓMA, jul. 31. Nitti miniszterelnök a parlamentben kije­lentette, hogy Olaszország se az orosz, se a magyar szevjetek ügyeibe nem fog beavatkozni. Kijelentette a miniszterelnök azt is, hogy szigorúan meg fogják büntetni azokat, akik az olasz és francia csapatok fiu­mei összecsapásáról hamis híreket koholtak. (C) Tiltakoznak az ellen, hogy a németek eladják Schleswig- birtokaikat True translation with the F'ost- master of New York on July 31, »919. an required by the Act of October«. 191Z PARTS, julius 31. Clemenceau miniszterelnök, a béke­­konferencia elnöke, a német békeküldöttséghez levelet kül­dött, amelyben tiltakozik az ellen, hogy Németország Schles­­wigben, amelynek hovatartozását népszavazás fogja eldönte­ni, eladja az állami vagyont. A jegyzékben azt írja Clemenceau, hogy a kérdéses va­gyon a német kártérítési kötelezettség biztosítéka és hogy a békekonferencia Németországot felelőssé teszi ezekért az adás-vételekért. (A) ----------------------------------­

Next