Előre, 1919. szeptember (15. évfolyam, 2378-2398. szám)

1919-09-12 / 2389. szám

A SZOCIALISTA PÁRT MAGYAR SZÖVETSÉ­GÉNEK HIVATALOS­­ közlönye. — ELŐFIZETÉSI ÁRAK rendkívüli postaszállítási költséggel együtt: Egy évre ...............$8.00 Félévre ..................$4.0^­­ 5 East 3rd Street, New York. Telephone: Orchard 8390. CITY EDITION VOL. XV. ÉVFOLYAM. No. 2389. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, ORTROIT, FRIDAY (PÉNTEK), SEPT. 12, 1919. MEGJELENIK NAPONTJA az amerikai magyar A tudomány terjesztője MUNKÁSSÁG NAPILAPJA EGYES SZÁM­ÁRA és a haladés 2 f0* szószólója. BOSTONBAN GÉPFEGYVEREKKEL LŐTTEK A ZENDÜLŐ TÖMEGEKRE HÉTEZER NEMZETŐR OLTALMA ALATT VAN A VÁROS. ÖT SZEMÉLYT MEGÖLTEK, SZÁMOSAT MEG­SEBESÍTETTEK. SZABADON­­MERŐD­NEK A TOLVAJOK ÉS AZ AL­VILÁG ALAKJAI. Bűntényeket követnek el nők ellen. Rombolnak és fosztogat­nak. A lovasság és a gyalogság szuronyroham­okat intéz a zendü­lő tömegek ellen. Az A. F. of L. állami konvenciója az általános sztrájk kérdése fölött fog dönteni. A TŰZOLTÓK IS SZTRÁJKKAL FENYEGETŐZNEK. BOSTON, szeptember 11. A bostoni sztrájkoló rendőrség­gel rokonszenvező tömegek ezrei támadták meg tegnap este az önkéntes rendőröket és a rend fentartására kirendelt ka­tonákat. A csőcselék­ pedig, kihasználva a helyzetet, minden­felé tör, zúz és fosztogat. A város valóságos haditáborhoz ha­sonlít. Hétezer nemzetőrt rendelt ki a kormányzó a városba, azzal az utasítással, hogy az életet és vagyont mindenáron védelmezze meg és állítsa helyre a rendet. A nemzetőr-csapat South Bostonban gépfegyverrel tü­zelt a fékezhetetlen tömegre, két embert megölt és számosat megsebesített. Az utolsó jelentések szerint South Bostonban tovább folyik a zendülés. A város szívében levő Sed­lay Squaren történtek a legsúlyosabb összecsapások. Mielőtt a lovasság és gyalogság megtisztította a teret, egy embert meg­öltek, egy nőt a karján lőttek meg, egy rendes és egy önkén­tes rendőr­t, és három nemzetőr-katonát megsebesítettek. Eze­ket a kórházba kellett szállítani. Amikor a nemzetőr-csapatok este felvették a szolgálatot, egy szakasz lovasságot küldtek erre a veszélyes pontra, de a tömeg e­gyre szaporodott és megtámadott egy rendőrt. Mielőtt a kivont karddal támadó lovasság kiszabadíthatta volna, a rendőr eszméletlenül feküdt a földön. Ugyanakkor lövések dördültek el és a csapatok egy embert holtan és egy nőt meg­sebesülve találtak. A nő, Mrs. Gertrude Lewis, New Yorkból nem sebesült meg súlyosan. A lovasság megerősítést kért, errbe 200 gyalogost kü­ldtek nagy gyorsasággal a veszélyezte­tett helyre. “Ne álljon meg senki, mindenkit tartsatok mozgásban!” ezt a parancsot kapták a katonák és igyekeztek azt szó szerint végrehajtani. WIW A polgárháború kényszersorozásai óta Boston soha nem látott a maihoz hasonló jeleneteket. A bankok és irodák tel­jesen ki voltak világítva és belül a fel­fegyverzett házi őrség készen állt minden eshetőségre. Minden rendőrállomáson egy gépfegyver volt készenlétben, melyet bármely pilanatban ki­­kü­ldhettek a veszélyeztetett helyekre. A kaszárnyákban mo­toros tartalékcsapatok várták a parancsokat a kivonulásig. A KINCSEKET ELSZÁLLÍTOTTÁK A VÁROSBÓL. A nap folyamán vidéki városokba küldtek több millió dollár értékű ékszert, kötvényeket és más értékpapírokat, a­hol a bankok páncélszekrényeiben helyezték el azokat. Olyan távoli helyekre is küldtek értéktárgyakat, mint Springfield és Worcester. A Back-Bay districtben, ahol a vagyonos osztály lakik, a tulajdonosok és a felbérelt fegyveres őrök vigyáztak az épületekre. I“’m' A sztrájkhoz még nem csatlakozott 53 rendőr megtagad­ta a szolgálatot, amikor ma este a Sed­lay Square-re rendel­ték őket. A rendőröket azonnal felfüggesztették. Testületi­leg a Policemen’s Union helységébe, a Fay Hallba marsoltak és beira­t­koztak a un­ionba. A kora esti órákban egy fegyveres bandita ment be a Co­lumbus Avenuen levő Carleton lunch-­roomba, revolvert sze­gezett a pénztárosnőre és 156 dollár átadására kényszerít­ette, azután kényelmesen kisétált és eltávozott. A rendőri szolgálatra jelentkezett Harvard egyetemi diá­kokat többször megdobálták és megtámadták, bár revolverrel és fütykössel voltak felszerelve. Egy tömeg három diákot megkergetett tegnap este, záptojással és kövekkel dobálták őket, végül a főkapitányságra menekültek a vitézek. Az üzletekben barrikádokat emelnek. A kereskedők nemcsak barriká­dokat emeltek az üzletajtók és ab­lakok mögött,hogy a fosztogatá­sokat megakadályozzák, hanem egyes esetekben fényszórókat ren­deltek a háztetők és az üzlet kö­rüli sötét sikátorok kivilágítására. Az embereket nagyon sok eset­ben rabolták meg­ az utcán, külö­nösen a nők kezéből szakították ki a kézi táskákat. Különböző he­lyeken a fiatal suhancok hazárd­játékokat folytattak. . A Common Parkban egy gambler éppen 200 dollár nyereséget vágott zsebre, a­mikor valaki fejbevágta és elvette a pénzét. Védtelen nőket brutá­lisan megtámadtak a sötétebb utcasarkokon. Harminckilenc lá­da cipőt tartalmazó teherautót hajtottak el a tolvajok. A cipők a McElwain Shoe Company tulaj­donát képezték és 10,000 dollár volt az értéke. A Sed­lay Squaren férfiak és gyerekek egy kocsi­sze­net dobáltak szét az önkéntes rendőrökre és a katonákra. Egy rendőrt szemen találtak és súlyo­san megsebesítettek. A betörés elleni biztosítás díj­szabásai 25­­százaléktól 75 százalé­kig emelkedtek és a biztosító tár­saságok abnormális forgalmat csi­náltak. A gonosztevők Bostonba tódulnak Titkos rendőrök, akik szemmel tartják a vasútállomásokat, azt mondották, hogy minden vonaton tömegesen jönnek a vidéki rovott múltú, gézengúz alakok. Az egyik felismert egy gonosztevőt, akit már öt éve nem látott. Számos helyen rögtönzött be­szédeket tartanak és a rendőrök szervezkedési jogának elismerését követelik. John F. Molnnis, a Policemen’s Union elnöke nyilat­kozatot adott ki, melyben a fosz­togatásokért és zendülésekért Curtis rendőrfőnökre hárítja a fe­lelősséget. “Elég korán bejelen­tettük a sztrájkot — mondotta — és a közönséget azzal nyugtatták meg, hogy készenlétet szerveznek. Hol volt tegnap este­ a készenlét? Peters polgármester a követke­zőkben védelmezte a mulasztását: “Amíg ki nem törnek a zendülé­sek és zavargások, addig senki másnak nincs joga a rendőri szél- A BÁNYÁSZOK KONVENCIÓJA Huszonöt lokal delegátusát kifo­gásolják. Határozat Debs sza­­badonbocsátása érdekében. — Egyesülési kísérletek a konven­ción. Három szervezet együtt­működése. CLEVELAND, szept. 11. — A United Mine Workers of America itt megnyílt konvencióján nagy vitát idézett elő annak a 25 illinoisi delegátusnak az igazolása, akik olyan osztályokat képviselnek, a­melyek saját felelősségükre kezd­tek bérharcot a bányatulajdonosok ellen. Az igazoló bizottság dolga lesz ezt a kérdést megoldani és dönteni afelett, elfogadja-e a kon­venció ezeket a delegátusokat, vagy sem? A konvención 600 törvényja­vaslatról fognak tárgyalni. A ja­vaslattevő bizottság már előkészí­­tette a munkaanyagot. A legfon­tosabb javaslatok azok, amelyek szövetséget készítenek elő a bá­nyász­szervezet, a szállítómunká­sok szervezetei és a rakodómun­kások szervezete között. Egy együttműködő terv van készülő­ben, amely a konvenció elé kerül elfogadás végett. A főkérdést azonban a bérskála képezi. A bányászokat közelebb­ről érinti jelenleg a bér- és mun­kaviszonyok javításával foglalko­zó kérdések tárgyalása, mint az általános szociológiai kérdések. A konvenció határozati javas­latban követeli azoknak a bánya­öröknek megbüntetését,­ akik az Allegheny Coal Companynál Brockenbridge-en, Pa., meggyil­koltak két sztrájkoló bányamun­kást. Egy másik határozati javaslat pedig azt követeli, hogy az összes politikai foglyok, így Debs és Mooney is bocsáttassanak azon­nal szabadon.­gálatra vonatkozó intézkedésekre, mint a rendőrfőnöknek és őt a kormányzó nevezi ki. Én és az általam kinevezett 34 polgár, min­den emberileg lehetőt elkövet­tünk a rendőrök sztrájkjának el­hárítására, de a rendőrfőnöktől vagy a kormányzótól nem k kap­­tunk semmi kooperációt.” Coolidge kormányzó arról ér­tesítette a polgármestert, hogy szükség esetén szövetségi csapa­tok segítségét fogja kérni Wilson elnöktől. A karhatalom éjjel-nappal per­­manenciában van és veszélyezte­tett helyekre autókon szállítják a katonákat. A rendbontó és fosz­togató elemek nagy aggodalomba ejtették a város lakosságát és mindenki rettegve gondol az elfa­julások és a lappangó zendülések megismétlődésére. Az A. F. of L. a sztrájk mellett­­ foglal állást. GREENFIELD, Mass., szept. II. — Az American Federation of Labor állami szövetsége, mely itt tartja évi konvencióját, elhatároz­ta ma, hogy a szövetség köteléké­be tartozó összes bostoni unionok tagsága holnap este a rendőrökkel való rokonszenvi sztrájk kérdésé­ben szavazzon. Ezt megelőzőleg rezoluciót fo­gadott el a konvenció, melyben teljes erkölcsi és anyagi támoga­tásáról biztosítja a bostoni Cent­ral Labor Uniont és a Police­men’s Uniont. A LEGUTOLSÓ JELENTÉS! A policemen’s union tagjai, a munkás unionok képviselői és az A. F. of L. nemzetközi szervezője, aki New Yorkból ideérkezett, konferenciát tartottak és utána nyilvánosságra hozták, hogy az esetben, ha a városi adminisztrá­ció 48 órán belül nem adja meg a sztrájkoló rendőrök követeléseit, akkor a tűzoltók és az összes uni­onok sztrájkba mennek. ELRENDELTÉK AZ ACÉLGYÁRI BÉRHARCOT Szeptember 22-re várják az acél­munkások sztrájkját. A sztrájk 250 ezer embert érint. Nem köz­üik Wilson táviratát. WASHINGTON, szept. 11. — Szeptember 22-én indul meg állí­tólag az élet-halálharc az Ameri­can Federation of­­Labor és az acéltröszt között, miután erre a napra van bejelentve a n­agy­ acél­gyári munkások sztrájkjának meg­kezdése. A sztrájkolók nagybizottságá­nak ez volt a válasza nemcsak a Steel-tröszt arrogáns ajánlatára, hanem Wilson elnök táviratára is. Nagy­on jellemző az, hogy­ ed­­digelé az acélmunkások vezetősé­ge nem merte közzétenni az elnök táviratát. Valószínűleg azért nem, mert attól fél, hogy­ a távirat szö­vege még jobban felbőszítené az acélgy­ári rabszolgákat és előbb kezdenék meg a sztrájkot, amint azt a vezetőség tervezi. A sztrájkok központja. A sztrájkok központja Pitts­burgh vidéke lesz, ahol az acél­gyárnak legtöbb telepe van, de azért a többi összes városokban is nagy munkára lesz szükség. Az acélgyári munkások szerve­zeteinek vezetőség kijelentette azt, hogy a bethlehemi és a lacka­­wanneii acélgyárak nem tartoznak a tröszthöz, illetve a Steel Corpo­­rationhoz. Ezekben a gyárakban szintén sztrájkba viszik a munká­sokat, mert ezek a társaságok na­­gy­on szoros összeköttetésben van­nak az acéltröszttel, illetve az acél­tröszthöz tartozó gyárak tulajdo­nosaival. Szerdán délután 4 óra volt, ami­kor az acélgy­ári szervezet 24-es bizottsága a sztrájkot szeptember 22-ére bejelentette és ezzel eleget tett a munkások követeléseinek, a­kik már régebben a sztrájk mel­lett szavaztak. A sztrájkra való felhívást hosz­­szabb közleményben adták köz­­hírré, amely közleményben a sztrájkbizotttság vagy­ vezetőség felsorolja a­­munkáltatók és az acéltröszt hibáit és bűneit. Felsorolja ez a nyilatkozat a személyes szabadságok, a gyüle­kezési és sajtószabadság megsér­tését, azt, hogy­ az acélgyárak vi­dékén csak a gyártulajdonosoknak van ma joguk, hogy az acélgyárak a munkásokat azért is elbocsátják, mert a szervezetbe tartoznak és mindebből levonja a következte­tést, hogy a munkásoknak ilyen viszonyok között nincs más fegy­verük, mint a sztrájk. A sztrájk időpontja megfelel az acélbárók érdekeinek is. Az acélbárók nagyon szívesen veszik azt, hogy most tör ki a sztrájk. Az acél ára a világpiacon alacsonyabb, mint azt a profit szeretné és így azt remélik, hogy­­ ha a termelést csökkentik, mód­jukban fog állni az, hogy az acél árát felemeljék és nagy haszonnal adják el a meglevő készleteket. Az American Federation of Ta­bor taktikája megbosszulja ma­gát. Amikor a kapitalisták és az acélgyári mágnások nem szeret­ték volna a sztrájkot, amikor a sztrájkba való hívás az állam ka­pitalista érdekeit is veszélyeztette, akkor nem rendelték el az acél­gyári szervezetek a sztrájkot, mert akkor fontosabbnak tartották azt, hogy holmi hazafias frázisoknak felüljenek, mint hogy a munkás­ság érdekeit szem előtt tartva, ak­kor harcoljanak, amikor a legtöbb remény volt a sikerre és ered­ményre. Most a sztrájk nagy és nehéz harcokkal fog járni. Kiváncsiak vagyunk arra, hogy nem fogják-e SZERVEZKEDÉS MINDENFELÉ A városi alkalmazottak is szer­vezkednek érdekeik védelmére. A rendőrök és tűzoltók nagyobb bért akarnak és szintén szer­vezkedési mozgalomba fogtak. New York város adminisztrá­ciója szigorú probléma előtt áll. A város alkalmazásában levő, s mintegy 50 ezer minden rendű­­ hivatalnok és munkás, érdekeik­­ védelmére, szervezkedési mozga­lomba fogott, ami ellen a hatóság és vezető körök hiába követtek el mindent. Az alkalmazottak az A. F. of L. kötelékében szervezked­nek meglehetős eredménnyel. A város hivatalnokai a Civic Service Forumban szervezkedtek. Ez a testület most vagy a Carne­gie Hallban, vagy a­ Madison Square Gardenben nagygyűlést hív egybe, amelyen a város összes alkalmazottai részt vesznek és ta­nácskozás alá veszik azt a kérdést, hogyan csatlakozhatnak a szerve­zett munkásság már létező szer­veihez. Az említett szervezet vezetősé­ge tegnapelőtt előterjesztést tett a városi haóságnak, hogy emelje fel az összes alkalmazotak fizeté­sét 10—20 százalékkal. Tíz száza­lékot kérnek mindazoknak a mun­kásoknak, akik évi 2000 dollárt vagy ennél többet kapnak, míg 20 százalékot azok számára, akik en­nél kevesebbet kapnak évente. Áruig a rendőrök a felsőváros­ban, addig a tűzoltók az alsóvá­rosban gyüléseztek. Az Interna­tional Fire Fighters’ Union 94. sz. lokáljának tagjai a Pulitzer Buil­­dingben gyűltek össze, ahol mint­egy 1000 tűzoltó amellett foglalt állást, hogy ugyanazt a fizetési fokozatot kérik, mint a rendőrök. Az új tűzoltóknak évi 1600 dollárt kérnek megállapítani s ha a próba­idő letelt, minden fűzolt­ó és rend­őr, aki levizsgázott, 2000 dollár­ minimális fizetésben részesül. A mozgalomban úgy a rend­őrök, mint a tűzoltók department­­je együttesen vesz részt. A városi alkalmazottak általános mozgoló­dása immár előidézi azt, hogy a szervezkedő munkások ellen eddig kivonultatott rendőrök is közvet­lenül érezni fogják, milyen bűnös munkát végeztek ak­kor, amikor a szervezkedőket brutálisan üldöz­ték és bántalmazták. Ma ők is ott állanak, hogy ha kövecsesüknek érvményt akarnak szerezni, akkor szervezkedniök kell és a munkás­ság soraihoz kell csatlakozniok. Igaz, hogy az A. F. of L.-ben nem osztálytudatos a rendőrök szer­vezkedése sem, de kezdetnek ez is biztató. Elérkezik az idő, ami­­i­kor ez a maradi szervezet is lejár­ja magát az osztályharc alapján álló szervezetek támadása és mun­kája folytán. A KORONA PIACI ÁRA. Csütörtök, szeptember 7. A korona ára a nyilt piacon a kö­vetkező: Osztrák korona ára 100 koro­nánként 2 dollár. Magyar korona ára 100 ko­ronánként 2 dollár 25 cent. Jugoszláv korona ára 100 ko­ronánként 2 dollár 30 cent. Cseh-Szlovák korona ára 100 zónánként 3 dollár 40 cent. Erdélybe és a román terüle­tekre 100 lej 4 dollár 50 cent. a vezetők a munkásságot újra el­árulni. . Nem mintha félnénk az árulás­tól. Nem. Ettől nem félünk. Mert mennél többször árulja el az A. F. os L. a munkásság érdekeit, an­nál hamarabb látja az be azt, hogy a munkásságnak le kell számolnia a munkásság ellenségeivel, Gom­­perse­kkel és társaikkal. AZ ANGOL KORMÁNY KÉTSZÍNŰ OROSZ POLITIKÁT FOLYTAT ARRÓL BESZÉL A KORMÁNY, HOGY ARCHANGEL­BŐL VISSZAHÍVJA A CSAPATOKAT, DE TÖBBET KÜLD ODA, MINT AMENY­­NYIT VISSZAHÍV. True translation filed with the Post-master of New York on September 11. 1919, as required,;)^ the Act of October 6, 1917. LONDON, szeptember 11. Az angol koaliciós kor­mánynak kettős politikája van: otthon hazudni és Orosz­országban háborúskodni. Bár hivatalosan a visszavonulásról fecsegnek, több csapatot küldenek Archangelbe, mint amennyit vissza­vonnak. A helyzetet komplikálja a hivatalos körökben terjedő az a vélemény, hogy mihelyt az okkupációs csapatokat visszavonják, az archangel­ orosz csapatok rögtön egye­sülnek a moszkvai szovjet kormánnyal és így egységes orosz frontot alkotnak az egész világ reakciós erőivel szemben. • A hivatalos hazugságok résein át lassan kint látható­vá válik az angol kormány halál­politikájának baljóslatú jellege a szovjet Oroszországgal szemben. A tavasz óta Churchill hadügyminiszter olyan kije­lentéseket tett, hogy a visszavonulás elve elfogadtatott, azonban most William E. Ironside tábornok, az angol pa­rancsnok feltárja a nagy nyári hadjárat tervét a június 17-iki expedíciós jelentésben. Tervbe volt véve Petro­grad elfoglalása. Nagy hadművelet indult meg, hogy megtörtéjen a véres kézfogás Kolchak admirálissal és De­nikin tábornokkal. Sherwood Kelly ezredes pedig, aki most tért vissza Archangelből. Kijelentette, hogy több csapat érkezik Ar­­changelbe, mint amennyi távozik onnan. Kilátás van ar­ra, hogy Kelly ezredes ellen fegyelmi eljárást indítanak “rosszhiszemű” vádja miatt. Köztudomású dolog, hogy a szövetséges orosz politi­kát több tiszt és hivatalnok elítélte, köztük Kemp admirá­lis, Douglas Young archangeli angol konzul és Hubert Googl tábornok. Közben a parlamentben az orosz­ probléma felett fo­lyó vita egyre élesebbé válik, különösen azért, mivel Chur­chill nyilvánvalóan megbízhatatlan. Visszavonulási ígé­­reteivel ellenkező természetű akciót folytat. A munkások soraiban egyre erősebbé válik a hangu­lat az oroszországi hadjárat ellen és a kormány valódi po­litikája az, hogy egyik kezével lecsendesítse a saját népét, a másikkal pedig összetörje Oroszországot,­­ ha lehet, Archangelből hivatalos úton érkezik a hír, hogy a múlt heti általános sztrájkot a kormány megtörte. A je­lentés megállapítja, hogy azokat a hadmenteseket, akik a sztrájkban tevékeny részt vettek, besorozták s ez a tény arra vall, hogy Archangelben a benszülöttekre erőszakol­ják a hadkötelezettséget. (A) AZ ANGOL KORMÁNY ELRENDELI AZ IR SZERVEZETEK ELNYOMÁSÁT TELJES ERŐVEL FOLYIK A HAJSZA AZ IR FÜG­GETLENSÉGI TÖREKVÉSEK ELLEN. True tran»latlon filed with the Post-master of New York on September 11, 1919, as required by the Act of October H. 1917. DUBLIN, szeptember 11. A kormány elrendelte Cork városban és megyében a Sinn Fein szervezetnek, a­ Gaelic League-nek, a Cumann Na Moan társulatnak s az ír önkéntes szervezetnek az elnyomását. Azonkívül a kormány elrendelte az 1887-ik évi bün­tető törvény első szakaszának az alkalmazását. Fork, Limerick, Clare, Tipperray és Dublin megyékben. (C) A NÉMET HAJÓK KÉTHARMADÁT KÖVETELI MAGÁNAK ANGLIA AZT MONDJÁK, HOGY ANGLIA VESZTESÉGE MÉG EBBEN AZ ESETBEN IS ÖT MILLIÓ TONNÁRA RÚG. True translation filed with the Poet-master of New York on September 11, 191P as required by the Act of October1917. LONDON, szeptember 11. A hajózási minisztérium ségyik tisztviselője a The Daily Mail-ben azt írja, hogy Anglia két és egy negyed millió tonnát követel azokból a három millió tonna tartalmú német hajókból, melyeket a békeszerződés jóváhagyása után a kártérítési bizottság szét fog osztani a szövetségesek között; kijelenti továbbá, hogz­ a helyzet nagyon bonyolult és rendkívül kényes nem­zetközi kérdések várnak megoldásra. De azért bízik ab­ban, hogy Anglia meg fogja kapni követelését. Hajóvesz­tesége a háború folytán még ebben az esetben is felülmúl­ja az öt millió tonnát. (D)

Next