Előre, 1919. november (15. évfolyam, 2430-2459. szám)

1919-11-01 / 2430. szám

nhf^S7Äfl<yX50(-ÄOCX3Ötid086?)äOCX!X50CX5CCiOOOOCXXXXX)ÖOOOO - ^OOÓCCtíOÖCCCOCOOOÖOOOOOCOOCPÖOOOOOOOOOOOOOÖ&Óflb-i Q „ , - Q X AX A1ÍHKJKAI VAGYAK _____________. O § AZ AMERIKAI ELŐFIZETÉSI ÁRAS g X munkásság fegyvere. A kommunízs X I MAGYAR SZOCIÁLIS- WM 7 8 EGTKS 8ZAM­ARA TÁRSADALOM ELŐ- | | TÁK NAPILAPJA* JgMj» ............||” | Ilii | 2C HÍRNÖKE. || ti East .3r«l Street, New York. Telephone: Orchard 8390. ......... ....||<m......EDITION _* ~\rOL. xv. ÉVFOLYAM. 2430. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT^ DETRQITTgA^RDAY^^ZQM^jA,^OV^, 1919.~ MEGJELENIK NAPONTA FÉLMILLIÓ SZÉNBÁNYÁSZ SZTRÁJKBA LEP NINCS REMÉNY A KIKÖTŐSZTRÁJK AZONNALI MEGSZÜNTETÉSÉRE A KIK­ÖTŐMUNKÁSOK UNIÓJÁNAK ELNÖKE ÁRULKODIK A RENDŐRSÉGNÉL. A SZTRÁJ­KOLÓK NEM TÉRNEK VISSZA A MUN­KÁRA. A N­A­JÓTÁRSUL­ATOK MÁR HAJLANDÓK A KOMPRO­MISSZUMRA. T. V. O’Connor, az Internatio­nal Longshoremen's Union elnö­ke bejelentette a rendőrségnél, hogy a sztrájkoló kikötőmunká­sok radikális elemei bántalmazni akarják azokat a munkásokat, a­kik állítólag vissza akarnak tér­ni a kikötőkbe. A rendőrség ko­molyan vette a reakciós union ve­zér besúgását és őrséget küldött azokra az állomásokra, ahonnan a munkásoknak el kell indulniuk, hogy a brooklyni kikötőkbe jus­sanak. A rendőrségnek sehol sem akadt munkája, minthogy a sztrájkoló kikötőmunkások nem is gondoltak rendbontásra. A mai napon sem történt válto­zás a sztrájkban, legfeljebb csak újabb csalódást hozott a nap azok számára, akik a sztrájkolók mun­­kábaállását remélték. A chelseai kikötőkben még mindig szünetel a munka. Ezek a legfontosabb ki­­kötőpartok. A különböző nyilatkozatok azt mutatják, hogy a kikötőmunká­sok ma is teljes számban sztrájk­ban állanak. Csak igen jelenték­telen azoknak a száma, akik tény­leg visszatértek a munkába. Nincs is kilátás a megegyezésre, mint­hogy a sztrájkolók semmi szín alatt sem fogadják el a felajánlott 70 centes órabért. O’Connor, konzervatív union elnök úgy látszik szívesen látná, ha a kikötőmunkások elfogadnák a 85 centes kompromisszumos órabért és 1 dollár 25 centes kü­lönórabért. Nyilatkozatot is bo­­csájtott ki, mely szerint a kikötő­munkások mindkét árnyalata, ál­lítólag hajlandó, a fenti órabér megadása esetén, visszatérni a munkába. A tény az, hogy leg­feljebb csak O’Connor követői hajlandók erre a kompromisz­­szumra. Egyelőre nagy nehézségekbe kerül az is, hogy a sztrájkolókat és a munkáltatókat egyeztető bi­zottságot ismét tárgyalásra hoz­zák össze. ÁLTALÁNOS SZTRÁJKOT TERVEZNEK A FRANCIA SZINDIKALISTÁK NOVEMBER 7-ÉKÉRE FOR­RADALMI M­UNKA­BESZÜNTETÉST RENDEZNEK. True translation filed with the Post- master of New York on October 31. 1119, as required by the Act of October ft. 1917. PARIS, október 31. A vasutasok szindikalista gondolko­dású vezetiőre nagy nyomást­ gyakoroltak, hogy november 7-én sikerrel csatlakozhassanak a vasutasok az általános sztrájk­hoz. A szindikalista szövetség gyűlésén a szónokok felszólí­tották a vasutasokat, hogy nyújtsanak be 1000 frankos bér­emelési követelést. Állítólag Skrolla azt mondotta volna, hogy­ ne azért álljanak elő ily nagy követeléssel, mintha arra számí­tanának, hogy azt meg is kapják, hanem csak abból a célból, hogy a követelés nemteljesítésével zavart támasszanak. A vasúti fékezők és switchmenek 3800 frankos fizetést kértek és a jelek arra mutatnak, hogy­ meg is kapják. Strolle azt ajánlotta, hogy 4800 frank fizetést kérjenek, mert“a poli­tikai hatalommal rendelkező elvtársakat munkában kell tar­tani a magasabb béremelési kérésekkel.” Strolle megemlítette, mint tényt, hogy az orosz forradalmat 100 tengerész csinálta, akik­ elfoglalták a parlament épületét és hangsúlyozta, hogy a vasutasoknak hasonló módon kell cse­lekedniük. “Az én száz emberem már készen áll”, mondotta Strolle. Az előkészítő tervek értelmében november 7-én délután 3 órakor a vasutakon minden munkát megszüntetnek. “Ha nem tesszük meg mi”, mondotta Strolle, “a többség sohasem fog megvalósítani semmit. Nekünk meg kell adni a jelt és megkísérelni, hogy egy kisebbséget szerezzünk, mely a többséget vezetheti.” (B) HARC A SPANYOL KIZÁRÁS ELLEN A SZENDIKALISTÁK KIJELENTIK, HOGY SZERVEZETÜK TÖRVÉNYES. A MUNKÁLTATÓK FOLYTATJÁK A MEGTORLÁST. MADRID, október 31. A szindikalisták Barcelonában kiáltványt bocsátottak ki, melyben kijelentik, hogy a munkál­tatók által néhány nappal ezelőtt elhatározott kizárás csak ar­ra szolgál, hogy sikerrel járjon a munkásság szervezeteinek megtörése. A szindikalisták hangsúlyozzák, hogy a munkás­ságnak teljes joga van szervezetei fentartására, amint azt bi­zonyítja az a körülmény, hogy maga a kormány is pártolja a szervezetek társadalom­politikáját és megígérte, hogy a kizá­rás folytán keletkező zavarokban gondoskodik a rend fentar­­tásáról. Az “A B. C.” című lap, mely egyike annak az alig egy-két lapnak, mely a kizárást helyesli, mindenáron megcáfolni igyek­szik, mintha a munkáltatók között nem volna teljes az össze­tartás és sikert jósol a kizárásnak. A munkáltatók nem hajlandók várni a kizárással addig, amíg Alfonzo spanyol király visszaérkezik angliai látogatá­sáról. A munkáltatók is kibocsátottak egy kiáltványt, beje­lentvén benne, hogy a kizárás hétfőn veszi kezdetét Barceloná­ban és fokozatosan kiterjesztik a többi provinciákra is. Barcelonát folyton nagyob tömegekben hagyják el, attól való félelmükben, hogy a hétfőn kezdődő kizárások nai­v zava­rokat támasztanak. A szállodák egyre elhagyatottabbak lesz­nek A közönség tartózkodik a szórakozóhelyek látogatásától is.' ■ ' »miss A nők egyenlő jogokat köve­telnek a munkáskonferencián WASHINGTON, októ. 31. — A munkásnők nemzetközi kon­gresszusán az a követelés hang­zott el tegnap, hogy a versaillesi szerződés alapján, a jövőben ösz­­szehívandó nemzetközi munkás­konferenciákon, a nők egyenlő számú képviselettel bírjanak a férfiakkal. Jeanne Bouvier francia delegá­tus és a nemzetközi munkáskon­ferencia technikai tanácsadója, azt indítványozta, hogy a követ­kező nemzetközi gyűlésre, min­den nemzet hat delegátust küld­jön. Kettő képviselje a munká­sokat, kettő a munkáltatókat és kettő a kormányt. De a kettő kö­zül minden csoportban nő legyen az egyik. A kongresszus végrehajtó tes­tülete bizottsághoz utalta az in­dítványt és azt javasolta, hogy holnap válasszanak elnököt, tit­kárt, három alelnököt, egy rezolu­­ciós és egy igazoló bizottságot. A nyolc órás munkanap törvény­hozási intézkedéseiről tettek je­lentést. Svédország, Norvégia,­ Olaszország, Franciaország és Belgium delegátusai. Mollie Steimnert elítélték A forradalmi röpiratok szétosztá­sával vádolt leányt hat hónapi dologházra ítélték. George Simpson rendőrbíró hat hónapi dologházi fogságra ítélte tegnap a Tombs Courton Mollie Sthimert, akit a kémkedési tör­vények alapján 15 évre ítélt a szövetségi bíróság és a fellebbe­zés eldöntéséig 10.000 dollár hail alatt van. A napokban újra el­fogták és 15.000 dollár hail mel­lett tartották fogva Ellis Island­­on, ahol éhség­sztrájkot kezdett, mert nem­ engedték meg neki, hogy a fogolytársaihoz beszél­hessen.­­ Ezúttal tisztességtelen viselke­désért ítélték el, az volt ellene a vád, hogy röpiratokat­ dobott le a 245 Canal Street alatti épület­ről melyben ellentállásra buzdí­totta a munkásságot a kormány­nyal szemben. Harry Weinberger védőügyvéd Wilson elnök szavait idézte a tár­gyaláson, aki azt mondotta: ‘az amerikaiaknak az a hibája, hogy kevés közöttük a kritizáló.” “Sajnálom, hogy nem veti alá magát az Egyesült Államok al­kotmányának — mondotta a bíró a vádlottnak. — Ön nem képviseli ennek az országnak a munkássá­gát. Ez a nemzet nem élhet al­kotmány nélkül.” Az acélbárók napról-napra bi­zonyítják, hogy az alkotmány csak papír-rongy, amelyet gon­dolkozás nélkül felrúgnak, amikor az igában tartott bérrabszolgák helyzetük javítása érdekében sztrájkba mennek. Erőhatalom­mal nyomják el a szólás- és gyüle­kezési szabadságot, az alkotmány sarkalatos pontjait. —---------------­Olaszország ellenzi a háborús felelősség kutatását RÓMA. okt. 31. — Nitti mi­niszterelnök beszédet mondott itt ma, melyben kijelentette, hogy az olasz kormány ellenez minden olyan vizsgálatot, mely a háború­ért való felelősség megállapításá­ra irányul. -------------------■ KORONA ÁRAK: Október 11, péntek. Száz koronánként. Magyar ................... .1.36 Osztrák ........................ $1.26 Csehszlovák ............... $2.82 Jugoszláv...................... $1.78 Román lei ................. $4.72 A POLITIKUSOK FELÁLDOZZÁK A KATONÁKAT Egy angol alezredes azt állítja, hogy Oroszországban csak a politikusok kedvéért áldozzák fel az angol katonák életét. True translation filed with the Post­master of New York on October 31. 1919. as required by the Act of October fi, 1917. LONDON, okt. 31. — Az an­gol hadsereg egyik alezredese, Lieut, Col. Sherwood Kelly, nyil­vánosan azt a kijelentést tette, hogy Oroszországban könnyel­műen feláldozzák az angol kato­nák életét oly háborúban, amelyet politikai célokért folytatnak. Sherwood alezredes számos ki­tüntetésnek a tulajdonosa. E ki­jelentésért haditörvényszék elé vitték, ahol inkább bűnösnek mondotta magát engedetlenség­ért, mintsem kijelentését vissza­vonta volna. Sherwood Kelly az ideális ka­tonák mintaképe volt. Amint a tárgyaló­terembe lépett, megle­petéssel látták mellén a Viktória keresztet és mellette a “ Disting­uished Service’ érmet. De ezeken kívül kitűzte még a Sz. Mihály és a St. György vitézségi érme­­­két is. A tárgyaló teremben egyetlen személy sem volt, aki a rendkívüli magasfokú kitünteté­sekkel rendelkezett volna. — Ha bűnösnek vallja magát, ezredes — szólt hozzá a hadbíró­ság elnöke, — akkor el kell önt ítélnünk s a büntetést végre kell hajtanunk. — Jól tudom ezt, uram, — vá­laszolta Kelly — és én még min­dig azt mondom, hogy az angol politikusokat terheli a felelősség azért, hogy Észak-Oroszország­­ban vér- és pénzáldozatot hozunk. Ezeket törvényszék elé kellene ál­lítani. Senkinek nem engedek abban, ami az én nézetem szerint szent kötelességem királyommal és hazámmal szemben. Sherwood önként jelentkezett az orosz hadjáratra, azonban a helyszínen meggyőződött arról, hogy az orosz hadjárat tisztán csak politikai hajsza. Ekkor le­velet írt Angliába, amelyben kri­tika tárgyává tette a hadvezető­séget, amiért részt vett ebben a hadjáratban. A levél a cenzor ke­zébe jutott, Kelly azonban már előzőleg számított erre. Alkal­mat adtak neki arra, hogy vissza­vonja az állítását. Kelly vissza­utasította az ajánlatot. Ekkor a parancsnoka, Lord Lawlinson, te­kintettel Kelly nagyszerű rekord­jára, nem volt hajlandó arra, hogy az ezredest haditörvényszék elé állítsa ,hanem hazaküldje. Amint Angliába megérkezett, itt ismé­telten megtette kijelentését, sőt mi több, még egy újságban is közzétette. Sherwood Kelly így készakarva inkább a katonai “gyalázatot” vá­lasztja, mintsem meggyőződés su­­garra állítását visszavonja. Bű­nössége kimondása esetén nem­csak a hadsereg köréből bocsátják el, de megfosztják rangjától, ki­tüntetéseitől és azonkívül bünte­téssel sújtják. (3) Steinway pianogyáros meghalt A Sherman Square hotelben csütörtökön délelőtt meghalt a 62 éves­ Charles Herman Stein­way, a Steinway & Sons piano­­gráf beltagja. A megelőző estén egy vacsorán vett részt és utána megbetegedett. A munkásai né­hány hét óta sztrájkban állnak. Hoan szocialista polgár­mester New Yorkban Daniel W. Hoan, a milwaukeei szocialista polgármester New Yorkba érkezett, hogy a szocia­lista pártszervezetnek segítséget nyújtson a választási kampány­ban. Az újságírók kikérték a vé­leményét Berger kongresszusi képviselő kizárásáról,­­amire azt felelte, hogy “a kormány eljárása despotizmus volt, mert Berger nemcsak nem ellenezte a sorozást, hanem tevékenyen támogatta azt és a sorozó bizottságba kinevezett szocialistáknak azt mondotta, hogy hűen teljesítsék szolgálatu­kat.” Hoan kijelentette, hogy Mil­­waukee-ban minden oldalról tá­madják a szocialista pártszerve­zetet, a többi pártok non-parti­­sian név alatt egyesültek a szocia­lizmus elpusztítására. A kor­mány el van tökélve arra, hogy a pártot megsemmisítse, dacára annak, hogy Wisconsinban, ahol a szocializmus nagyon erős, ke­vesebb munkászavargás és lázon­gás volt, mint bármely államban. Ezernyolcszáz acélgyári sztráj­koló van Milwaukee-ban és nincs még egy város, ahol kevesebb rendetlenség lett volna a sztrájk­kal kapcsolatban. Hivatkozva arra az akciójára, a­mikor megtagadta a belga király fogadását, Hoan így szólt: “Az újságok helyesen jelentették az álláspontomat eben a kérdésben. Úgy éreztem, hogy a király meg­hívása, ha mindjárt a belga ki­rályról van is szó, megsértené a pártomnak az elveit, a királyok öröklött isteni jogairól és más ha­sonló dolgokról.” Hoan a leghatározottabban el­ítélte a kongresszus ama kísérle­teit, hogy a munkás unionok jo­gait törvény útján korlátozza. Né­zete szerint az elnyomó intézke­dések csak kristályosítani fogják a legradikálisabb tendenciákat. Megjegyezte, hogy ő ellenzi a bol­­sevizmust, de kijelentette, hogy a munkások joggal törekednek na­gyobb hatalomért és várja azt az időt, amikor a munkásoknak si­kerülni fog a saját képviselőiket megválasztani a törvényhozások­ba. Elmondta, hogy a wiscon­­sini szocialistáknak öt képviselő­jük van az állami szenátusban és tizenhat a képviselőházban. Meg­jósolta, hogy 1920-ban erősen meg fog szaporodni a számuk. A csalódott szerelmes bosszúja A 43 éves Adolph Davis vil­lanyszerelő, a bronxi 935 Long­­wood Ave. előtt egy tömeg közé lőtt tegnap este és megsebesítette a volt szerelmesét és egy másik nőt és egy férfit. A Simpson St.-i rendőrállomá­son elmondta, hogy a 814 Fox St. alatt lakó 28 éves Miss Rose Da­­vist feleségül akarta venni, de néhány héttel ezelőtt összekülön­böztek. Legutóbb írt a leánynak, hogy béküljenek ki és állítsák vissza az ismeretséget, de a leány ezt megtagadta. Davis, aki nem rokona a leánynak, meghallotta, hogy az más férfiakkal jár ki és fenyegető levelet irt neki, hogy hagyja abba. Tegnap este megleste a leányt, amikor lejött a lakásából és Miss Rose Wernerrel és David Mill­­i­annal találkozott. Megközelí­tette őket és azt követelte, hogy Miss Davis menjen vele. A leány mérgesen elfordult tőle. Davis előrántotta a revolvert és a szét­szaladt emberek közé lőtt. Miss Weiner a fején, a Davis leány a nyakán és Millman a vállán sebe­sült meg. A Lincoln Hospitalba szállították őket. Miss Weiner aligha marad életben. SZÖVETSÉGI CSAPATOK SZÁLLJAK MEG A SZÉNBÁNYÁK VIDÉKEIT SEM A KORMÁNY FENYEGETÉSEI, SEM A HADI KÉSZÜLŐDÉSEK, SEM A TÖRVÉNY­SZÉKI IN­TÉZKEDÉSEK NEM VOLTAK KÉPESEK ÚTJÁT ÁLLNI A SZTRÁJKNAK. A nagy ipari telepeknek nincs elegendő szenük egy hónapra sem. A szénbányászok sztrájkját nem volt képes megaka­dályozni az állam szervezett hatalma. A bányászok kije­lentették még az utolsó órában is, hogy bármikor tárgya­lás alá bocsátják követeléseiket, azonban, amíg az összes kérdések elintézve nincsenek, sztrájkolnak. A sztrájk súlyos csapás az Egyesült Államok iparára­­és kereskedelmére. A bányatulajdonosok huzamos idő óta szándékosan megakasztották a széntermelést.­­ Heten­ként három-egy napot dolgoztattak a bányászokkal, hog­­ a szénkészletet csökkentsék és a szénszükséglet folytán az árakat emeljék. Ennek a manipulációnak a következté­ben a szénkészlet rendkívül csekély és nem fedezi az or­szágnak a szükségleteit harminc napra sem. Az ország leg­nagyobb ipari tetepeinek, melyek legjobban el vannak lát­ván szénnel, harminc napra sem elegendő a szenük. A ki­sebb ipari telepek, melyek csak hétről-hétre szerzik be szükségleteiket, sokkal előbb lesznek kénytelenek vagy teljesen beszüntetni, vagy legalább is jelentékenyen redu­kálni az üzemüket, ha a sztrájk egy hétig húzódik. A kormány, mely úgy a bányákban­ levő, mint a vas­altak által szállításban levő szénkészletet lefoglalta, a szén­­készlet kiosztásánál elsőbbségben részesíti a vasutakat. A vasutak szükség­leteinek kielégítése után következnek a lakások, a kórházak, a nyilvános intézetek, az élelmezési iparágak, az országos és az állami adminisztrációk, az áramfejlesztő telepek és a­lapvállalatok. Azután követ­keznek a többi iparágak. A HADSEREG AZ IG­AZSÁGÜ­­GYMINISZTER RENDELKEZÉSÉRE ÁLL. Baker hadügyminiszter és Daniels tengerészetügyi miniszter kijelentették, hogy a hadsereg és a haditengeré­­szet az igazságügyminiszter rendelkezésére áll. Tegnap délután már útban voltak a csapatok a bányavidékek felé. A kormány kétszázezer főnyi csapatot rendel ki s ha ez nem elég, a haditengerészeket is kirendeli szolgálatra. A csapatok az igazságügyminiszter rendelkezésére fognak állni s az egyes államok kormányzóinak kérelmére ez ren­deli ki az ipari bányavidékekre a csapatokat. BÍRÓI LETILTÓ RENDELET a UNITED MINE WORKERS ELLEN. INDIANAPOLIS, október 31. Az Egyesült Államok­­ kormányának kérelmére az itteni szövetségi bíróság ideig­lenes bírói letiltó rendeletet bocsátott ki, mely a United Mine Workers of America szervezetet eltiltja minden sztrájk-aktivitástól. A letiltó rendeletet A. B. Anderson bíró írta alá, miután meghallgatta C.B. Ames helyettes ál­­lamügyészt, aki kijelentette, hogy a sztrájk nemzeti vesze­delmet jelent és általánosságban véve hangsúlyozta, hogy a kormánynak jogában áll a törvények betartását kény­szeríteni és a népet a katasztrófától megmenteni. A letiltó rendelet Frank J. Hayes, a union jelenleg betegeskedő elnöke, John L. Lewis, ügyvezető elnök, Wil­liam Green, pénzügyi titkár és a szervezet összes többi tisztviselői ellen szól. A kézbesítés percétől lépett életbe és november 8-ig érvényes, mely napon Anderson biró az érdekelt feleket kihallgatja. JAPÁN JÓVÁHAGYTA A SZERZŐDÉST True translation fiiad with the Poat- ^'fer of New York on October 31. 1919. as required bv the Act of October ft. 1917. TOKIO, október 31. Japán jóváhagyta a versaillesi béke­szerződést. A békeszerződést már a múlt hétfőn, a titkos tanács ülé­sén elfogadták. Ezen az ülésen maga a császár elnökölt. A tanács bizottsága, mely a békeszerződéssel foglalkozik, jelentésében beszámol arról, hogy a nemzetek ligájának terve nem ütközik össze a császár előjogaival és összeegyeztethető az Angliával való szövetséggel is, mely nem támadó, hanem ,védelmi szövetség. A bizottság ajánlotta a kormánynak, hogy a Shantung kérdést rendezze Japánra nézve a legelőnyösebb módon. A békeszerződést egyhangúlag és minden feltétel nélkül elfogadták és ezután a császár elé terjesztették. Japán a negyedik szövetséges nagyhatalom, mel­y a bé­keszerződést jóváhagyta. A megállapított feltételek értelmé­ben a békeszerződés három jóváhagyást kíván a szövetsége­sek részéről ahhoz, hogy életbeléptethető legyen. (A)

Next