Előre, 1919. december (15. évfolyam, 2460-2490. szám)

1919-12-01 / 2460. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK, a rendkívüli postaszállítási költséggel együtt: Egy évre................... $8.— Fél évre.................... $4 — 5 E, 3d St,* New York, N.Y. VOL. XV. ÉVFOLYAM. Xo. 2460. AZ OROSZ FOGLYOK VÉDELMÉRE KELNEK AZ OLASZ SZOCIALISTÁK KÖVETELIK AZ INTERNÁLT FOGLYOK SZABA­­DONBOCSÁTÁSÁT, AKIKET AZ OROSZ REAK­­CI­ÓSOK IG­Y­EKEZNEK MEG­VESZTEG­ETNI Hajlandók gondoskodni a foglyokról, ha azok Olaszor­szágban maradnak. True tranalatton filed with the Po»t- master of New York on November 30, IIin, a* v<*qnired by the Act of October tt, 1117- RÓMA, november 30. A szocialista párt vezetősége elhatározta, hogy tiltakozik azon bánásmód ellen, mely­­ben azok az orosz foglyok részesülnek, akiket Olaszország Ausztria-Magyarországtól vett át s akik Asmara szigetén vannak internálva, Sardinia északnyugati partvidéke mel­lett. A szocialisták azt mondják, hogy az oroszok igazság­talan bánásmódban részesülnek, mivel Olaszország nincs háborúban Oroszországgal s mivel ezek az oroszok az álb­­án t­ mellett harcoltak a központi hatalmak ellen. A szo­cialista pártvezetős­ég ez ügyben levelet irt Nitti minisz­terelnöknek. “Az olasz szocialista párt, — mondja a levél, — nem maradhat tovább közönyös azoknak a szenvedései iránt, akiknek összes Milik az, hogy orosz polgárok és megsza­badultak a cári zsarnokságtól.” A levél megjegyzi, hogy ezek az orosz polgárok Ausztria foglyai voltak, akik Olasz­országban kerestek menedéket az osztrák-magyar össze­omlás után. Vádolja a kormányt, hogy összejátszik a cári diktátorokkal, Kol­liakkal és Denikinnel s megengedi az Olaszországban levő orosz katonai missziónak, hogy az a foglyok között propagandát folytasson s besorozza őket Kolchak s Denikin hadseregébe. Továbbá azzal vádolja a propagandistákat, hogy a toborzásban embertelen eszkö­zöket használnak s annyira mennek, hogy letartóztatják azokat, akik nem engedik megvesztegetni magukat. A szocialisták követelik, hogy ezeket az oroszokat fel­tétel nélkül bocsássák szabadon. A szocialisták vállalkoz­nak arra, hogy munkával lássák el azokat az oroszokat, a­kik Olaszországban akarnak maradni. Követelik a kor­mánytól, hogy a fennálló orosz kormányokkal lépjen tár­gyalásokba a foglyok hazaküldetése iránt. (A) KOLCHAK ÚJJÁSZERVEZI FUTÓ ÉS ELZÜLLÖTT KORMÁNYZATÁT A POLGÁRI ÉLETBŐL KIKÜSZÖBÖLI A MILITA­RISTA BEFOLYÁST, MIUTÁN A BOLSHEVI­­KEK KIKÜSZÖBÖLIK AZ Ő MILITA­­R­IZMUSÁT. True translation filed with the Post-master of New York on November 30, 1919. as required by the Act of October t. 1»J7. IRKUTSK, november 23. (Visszatartott távirat.) — Kolchak admirális, a “nagy orosz” kormány főnöke, Pepe­­liavev belügyminisztert kinevezte miniszterelnökké és megbízta őt a kabinet újjászervezésével. A pénzügymi­niszter és a külügyminiszter valószínűleg lemondanak. A volt miniszterelnök, Peter Vologodsky az alkotmányozó nemzetgyűlés választását előkészítő bizottság elnöke lesz. Az új kabinet programmja az, hogy törvényes admi­nisztrációt szervezzen és hogy kiküszöbölje a katonai befo­lyást a polgári életből. Kolchak admirális a fronton ma­rad. ______________ (C) ESZTONIA MEGKEZDI A BÉKE TÁRGYALÁSÁT AZ OROSZ SZOVJETTEL AZONBAN A HARC MÉG MINDIG FOLYIK AZ ESZ­­TONIAI FRONTON. True translation filed with the Post-* master of New York on November 30, 1919, as reouired by the Act of October 6, 1917 LONDON, november 30. — Esztonia kormánya kije­lentette, hogy a béketárgyalásokat Dorpatban kedden, de­cember 2-ikán kezdi meg a Szovjet Oroszországgal, amint azt egy moszkvai szikratávirat jelenti. A szovjet küldete­­lei Pskov közelében mennek át a fronton. Bár a bolshevikek távirata a dorpati tárgyalásról csu­pán Esztoniát említi, valószínűnek látszik, hogy Litvánia és Letvia is csatlakoznak az első béketárgyaláshoz, melyet a bolshevikek tartanak a történelmi neveze­tességű béketárgyalás óta, melyet 1917-ben Breszt Litovikban folytattak a központi hatalmak küldötteivel s melynek eredményeképpen ezekkel megkötötték a békét. (Egy november 20-iki dorpati távirat jelentette, hogy Letvia és Litvánia végleg elhatározták, hogy csatlakoznak Esztoniához, mely felszólította a bolshevikeket egy delegá­ció küldésére Dorpatba a béketárgyalások megkezdése vé­gett.) A bolshevik haderők hatalmas támadásokat intéznek csütörtök óta az esztoniai csapatok ellen a Narva-fronton. A bolshevik támadások erős ágyutű­z fedezete alatt történ­nek. . .(F) A VASUTASOK IS TÖRVÉNYTELENÜL SZTRÁJKOLNAK 1500 váltóőr ment ki sztrájkba Kansas Cityben (Mo) a szerve­zet tisztviselőinek a fenyegeté­sét figyelembe sem véve. Való­színűleg szaporodni fog a szá­muk. A vasútigazgatók katona­ságot kérnek. KANSAS CITY, Mo., nov. 30. A fenyegető vasúti sztrájknak az előjelei mutatkoznak éppen úgy, amint az a szénbányászok sztrájk­ját megelőzőleg történt. A szénbányászok nagy sztrájk­ját is megelőzte egy-két “törvény­telen” sztrájk, amiért a szervezet országos tisztviselői fölfüggesz­tették a sztrájkotokat. Most pedig egy Kansas Cityből érkező tudósítás szerint, az ottani pályaudvarokon alkalmazott vas­­úti munkások közül 1500-an men­tek sztrájkba, szintén a központ fölhatalmazása nélkül. A nappali munkásokat délután négy órakor kellett volna fölváltani az éjjeli munkásoknak, akik ugyan megje­lentek, de nem fogtak a munkába. Idáig már nyolc külön vonalat érint a sztrájk. Úgy a helyi, valamint az orszá­gos tisztviselők mindent elkövet­tek, hogy megakadályozzák a sztrájkot. Figyelmeztették a mun­kásokat, hogy a sztrájk “törvény­telen” és el fogják veszíteni a jo­gaikat a szervezetben. A vasutak, igazgatói sürgönyt küldtek a Missouri és Kansas ál­lam kormányzóinak, amelyben a katonaság kirendelését követelik. Más vonalakról fognak munkáso­kat hozatni a sztrájk letörésére. Természetesen ezek is szervezett vasutasok és így kétséges, hogy a jelenlegi körülmények között vál­lalkoznak-e a sztrájk megtörésére. Az egyik igazgató szerint, a munkások nem jelentették be a sztrájkot és nem adták be a köve­teléseiket. “Először csak híreket hallot­tunk — úgymond — és azután az emberek kezdték abbahagyni a munkát.” E­gyelőre még nem lehet tudni, hogy milyen hatású és kiterjedé­sű lesz a sztrájk, amíg a nappali munkások szándékát nem lehet megtudni. A legnagyobb baj nem a sze­mélyszállító vonatok körül lesz, hanem a teherszállító szolgálat fennakadása miatt lesz, mert a sztrájkolók közül 1300 váltóőr a teherszállító vonatoknál volt al­kalmazva. Töb száz vasúti kocsira való szén van a város határain kívül, amire az iskolákban,, a kórházak­ban és az otthonokban nagy szük­ség van, de a sztrájk esetén nem lehet hamarosan a városba hozni. Ha a sztrájk sikeres lesz, akkor a város és környéke néhány nap múlva fűtőanyag nélkül fog állani. H. A. Carrol, az egyik tisztvise­lő a vasutasok szervezetében, még a sztrájk előtt figyelmeztette a ta­gokat, hogy egy ilyen sztrájk a szervezet alapszabályaiba ütközne és arra kérte őket, hogy ne sztráj­koljanak, “tekintettel a szénbá­nyászok sztrájkja miatti szenve­désnek a fokozására, ha a sztráj­kot ebben az alkalmatlan időben rendelnék el.” Lee, az egyik elnök, szintén ilyen természetű nyilatkozatot tett közzé és megfenyegette azo­kat, akik sztrájkba mennének az­zal, hogy­ a sztrájksegélyt meg fogják vonni tőlük és talán felfüg­gesztik jogaiktól azokat, “akik azt hiszik, hogy ők nagyobbak a kormánynál.” Azonban mindezek dacára ki­tört a sztrájk, amelynek a letörése kétséges, MOONEYNEK KIVÉGZÉSE NEM LEHETETLEN Sacramento, Cal. november 30. California kormányzója, minden látszat szerint, meggyőződött ar­ról, hogy Amerikában a reakció uralma teljes és korlátlan. Sajnos, hogy erre meglehetős alapos oka van. A Mooney-sztrájk kudarca, a radikálisok üldöztetése és a mun­­kásszervezetek gyöngesége foly­tán, vérszemet kapott és egy nyil­vánosságra hozott levelében a kö­vetkezőket mondja: “Mooney bűnösségéről semmi kétely sincs — az én véleményem szerint. Szerintem igazságtalan­ságot követnek el azok a munká­sokkal szemben, akik úgy­ akarják föltüntetni a dolgot, mintha a szer­vezett munkásság ilyen szívtelen és gonosz gyilkosnak az ügyét pártolná, mint Thomas J. Moonyé. “Meg vagyok róla győződve, hogy ő részese volt a legrettene­tesebb bűnök egyikének, amelyet valaha ebben az országban elkö­vettek. Mooney és társai világo­san rokonszenveztek a Németor­szág ügynökeivel, akik mindent elkövettek, hogy az amerikai nem­zetet megakadályozzák a háborús előkészületeiben.” Bezzeg, nem volna olyan hatá­rozottan meggyőződve ról Mr. W. S. Stephens, ha Californiában vol­na elég erős és öntudatos munkás­­mozgalom, vagy ha a Mooney­­sztrájk tényleg általános lett volna. Miután a munkások közömbös­sége nyilvánvaló, a reakcionáriu­­sok természetesen nagyobb bátor­ságot fognak venni a radikális munkásvezérek üldöztetésére. Ca­liforniában m­egkísérlik a radikáli­soknak a legyil­kolását törvénye­­síteni. Ha a munkások nem állanak a talpukra, akkor Mooney a börtön­ben pusztul el. ------------------­ Nyolc ember meghalt a nagy viharban DETROIT, november 30. — Itt öt ember meghalt és számosan megsebesültek egy nagy viharban, amely Michigan állam déli részét végigsöpörte. A borzasztó szélro­ham nyolcvan mérföldnyi sebes­séggel száguldott. INDIANAPOLIS, nov. 30. — Indianapolisban két ember és Muncie-ben egy asszony lett a vi­har áldozata. Számtalan asszony és gyermek megsérült. Az anyagi kár több ezer dollárra rúg. Dolgoznak a betörők . Huszonötezer dollárt érő árut loptak el a betörők a 32 E. 22-ik utcai ruhagyárból. Harpert and Fusxell optikustól kétezer dollár értékű holmit vittek el ugyancsak betörők. A West End Theatre biztonsági szekrényéből 1500 dollárt emeltek el. Ezeket az eseteket nem a rend­őrség jelentéséből vettük, bár mind a hármat bejelentették a ká­rosultak. Úgy látszik, hogy az ilyen “apróságok” már nem ér­demlik meg a “raidelő” rendőrök figyelmét. Sokkal fontosabb a vö­rösek kiirtásával biztosítani a köz­­biztonságot és a szent magántu­lajdont. KORONA ÁRAK: November 28. Péntek. Száz koronánként. Magyar ............ $1.08 Osztrák ............................... $1.05 Csehoszlovák .......... $2.30 Jugoszláv ....................... $1.40 Román lei ... .. ............. $3.95 NAGY GAZSÁGOK A VÁLASZTÁSI HARCBAN A kapitalista politikusok most az egyszer lerántják egymásról a leplet. Csalásokkal és vesztege­tésekkel vádolják Newberry szenátort és a korteseit. Állító­lag egy millió dollárt költöttek el, hogy Fordot megbuktassák. GRAND RAPIDS, Mich., nov 30.— A kapitalista politikusok esz­közeiről és a szavazó­urna előtti “egyenlőségről” elég tiszta képet nyújt a Michigan állami szenátor­választás, amelyben J. H. New­berry, a republikánus párt jelöltje, győzött H. Forddal szemben, akit a demokrata párt jelölt. Newberry szenátort és 113 más egyént vád alá helyezték, mint csalókat, vesztegetőket és összees­küvőket. A vádlottak között na­gyon sok magasabb állású politi­kus és nagytőkés van. Session bíró jelezte, hogy az es­küdtszék előtt levő bizonyítékok szerint megállapítható, hogy a vá­lasztási harcban 500.000-től egy m­illió dollárig menő összeget el­költöttek a vádlottak a szavazók befolyásolására. A vizsgálatot rö­videsen meg fogják kézni. Az első vád azt mondja, hogy az állami és a szövetségi törvénye­ket megszegték, mivel a törvény által meghatározott választási alapot messze túlhaladta a szená­tor megválasztására elköltött ösz­­szeg. A második vád az összeeskü­vésre vonatkozólag, idézi Nr.Re­berrynek az eskü alatt tett állítá­sát, amely szerint nem költött pénzt és az ő tudtával nem is köl­töttek pénzt a megválasztására. Harmincnyolc külön vádpont van. A súlyosabbak ezek: a szava­zatok megvásárlása, jó hivatalok ígérete és öt dollártól 2750 dollár­ig menő készpénzzel való meg­vesztegetés. Egyik falusi szer­kesztő egy tonna papirost kapott. A kormány hivatalos közegei azt állítják, hogy az esküdtszék elé terjesztett bizonyítékok olyan politikai botrányt lepleznek le, amely nagyon sok tekintetben pá­ratlanul áll az amerikai politika történetében. Ez pedig igen nagy szó azok előtt, akik ismerik az amerikai politikai korrupciót. A vesztegetés kiterjedt a legné­pesebb központra és az indián tör­zsekre egyaránt. A szavazókat megvesztegették, a választási tiszt­viselőket szubvencionálták és mo­zikat vettek meg, hogy a Fordnak a bukását biztosítsák először a “primary”-ban és később a válasz­tásban. Ezekért a­ vesztegetésekért a legmagasabb büntetés két évi bör­tön és 10.000 dollár pénzbírság. A kortesvezérek természetesen magukról sem felejtkeztek meg. Állítólag 100.000 dollárt osztottak ki maguk között “fizetés” gya­nánt. A vádlottak között vannak politikusok, bírák, újságírók, álla­mi alkalmazottak, orvosok, sherif­­fek, ügyvédek, tőkések — szóval a társadalom oszlopai. A nyomozás módjairól még nem lehet sokat tudni, de valószínűnek tartják, hogy a szövetségi detektí­vek a bankbetétek alapján vették elő a gyanúsabb politikusokat és egy újabb választási harc előkészí­tésének a meséjével megtudták a kisebb politikusoktól, hogy kikben lehet “bízni”. Minden bizonnyal Fordnak a befolyása játszott közre , hogy ezeket a nyomozásokat megindí­tották és ilyen erélyesen és sikere­sen folytatták. A szocialistákkal szemben elkövetett választási gaz­ságokat sohasem firtatták meg. Azonban Ford hatalmas és befo­lyásos ember, neki talán sikerülni fog az igazságot kikeresni. De csak talán. 2. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. MOM)A V (HÉTFŐ), JEL. L 1919. OJLTÍ EDITION Megjelenik minden nap; vasárnap tartalmas mellék­­lettel. Daves szám­ára: A SZÖVETSÉGESEKET AGGASZTJA AZ AMERIKAIAK VISSZAVONULÁSA A BÉKEKONFERENCIA NEM VOLT KÉPES MEG­OLDANI EGYETLEN PROBLÉMÁT SEM, MELY MEGOLDÁSRA VÁR. A főtanács a legkritikusabb helyzetben fog feloszlani. True translation filed with the Post-master of New York on November 30. 1919, as required by the Act of October 6, 1917. PARIS, november 30. A szövetségeseket kétségtele­nül nagy agodalommal tölti el az amerikai delegáció távo­zása, mely mához egy hétre fog megtörténni. Ez nyilván­való volt azon a konferencián, melyet tegnap este Cle­­m­enceaui miniszterelnök irodájában tartottak Polk he­lyettes államtitkár és Sir Eric Crowe részvételével. A német helyzet okozza a legnagyobb aggodalmat, de az adriai probléma, aza­l a következménnyel együtt, me­lyet Olaszországban okoz, egyike azoknak a problémák­nak, melyek a szövetségesek véleménye szerint kritikussá teszik a helyzetet és végtelenül kellemetlenné teszik az amerikaiak távozását és a főtanács működésének a beszün­tetését. Clemenceau miniszterelnök ezt hangsúlyozta Polk előtt tegnap este és Sir Eric is egyetértett vele. Mr. Polk utalt arra, hogy a küldöttség visszavonására az intézke­dések már régen megtörténtek és a távozást nem lehet el­halasztani. Azonban a tegnap esti konferencián, mely igen fontosnak látszott, Polk kijelentette, hogy a külügy­minisztérium támogatni fogja a szövetségeseket. Az adriai problémának tegnap esti tárgyalását titok­zatosság fedi. Anglia már kezdi elveszíteni a türelmét és Franciaország is nyugtalan, s az amerikaiak ennek dacára távozni készülnek. Európa nagy meglepetésére megoldat­lanul hagyják a bonyodalmat, holott főleg ők a felelősek érte s úgy látszik, Wilson elnök nem is szándékozik enged­ni álláspontjából, melyet itt érthetetlennek tartanak. (B) MÉG MINDIG NE­M TUDJÁK, HOGY MI LESZ A NÉMET CSÁSZÁRRAL AZ ANGOL KORMÁNY NEM NYILATKOZIK, HOGY VAD ALÁ AKARJA-E HELYEZNI A VOLT URALKODÓT. I True translation filed with the Post-master of New York on November 3D. IH19. as required by the Act of October 6, 1917. LONDON, november 30. Azoknak az okiratoknak a közlése, melyeket Karl Kautsky gyűjtött össze a háború okairól s amelyek új világításba helyezik a császár bűneit, arra bírta az angol közvéleményt, hogy nyilatkozatot köve­teljen a kormánytól, hogy mi a terve a “hadúr” vád alá helyezésére vonatkozólag? Azonban erre vonatkozólag nem sikerült Lloyd Georgetól kiszorítani semmiféle infor­mációt és a miniszterelnök kétes magatartása azt a véle­ményt érleli meg, hogy a vád alá helyezés n nem fog­ megtör­ténni. Tegnap Lloyd George azt mondotta a képviselőház­­ban, hogy eddigi nyilatkozatain kívül nincs semmi monda­ni­valója. Bár Lloyd George így közvetve megismételte azt az ígéretét, hogy a volt császár a vádlottak padjára ke­rül, nem adott felvilágosítást arról, hogy e­zeiv keresztül­vitele mennyire haladt előre. Több ezer tanúvallomást foglaltak már írásba és vizsgáltak meg, de a miniszterel­nök azt tartja, hogy a formális békekötések előtt célsze­rűtlen volna az ügyről beszélni. (D) TÍZEZER MUNKÁS SZTRÁJKOL A BITTERFELDI IPARI KERÜLETBEN CSUPÁN BERLINNEK FOGNAK SZOLGÁLTATNI VALAMELYES ÁRAMOT. Tru« translation file« with the Post- master of New York on November 30. till, as required by the Act of October o. i»i7 BERLIN, november 30. A félhivatalos News Agency jelenti, hogy Bitterfield kerületben a munkások általános sztrájkba léptek. Az általános sztrájk mellett szavazott hatezer munkás, ellene négyezer munkás. A sztrájk teg­nap délután két órakor kezdődött. A munkások kijelentették, hogy annyi munkát haj­landók elvégezni, amennyi Berlin részére villamos áramot fog szolgáltatni. Berlin villamos áramát Bitterfield kerületben állítják elő, ahol óriási telepek vannak. Az áramot hetvenöt mért­­földnyiről vezetik a német fővárosba Bitterfieldből. (E)

Next