Előre, 1919. december (15. évfolyam, 2460-2490. szám)

1919-12-03 / 2462. szám

r I 11 I III 111—1 mimii nium i­ir -im -irmnwii ' ~ i .................. ■ - irn—f­ rtimuif nir~ imrunr—rn —i--------rrrnr --------—-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ■ -THE STATE BANK 378 Grand St,, New York, N. Y.aw 70 millió dollár vagyonnal és több, mint 100,000 be­tevőtel rendelkezik. Magyar ügyosztályát azért ren­dezte be, hogy az amerikai magyarságnak útlevél, permit és hajójegy megszerzése dolgában, valamint bármilyen más ügyben pontos és lelkiismeretes ta­nácsot adjon. ^‘Szerkesztői üzenetekének nevezik la­kunkban azt a szerény, igényte-­lvn kis rovatot, amelyen legtöbb ■-olvasó bizonyos közömbösséggel szalasztja végig szemét, — ha ugyan egyáltalában elolvassa, ksem is vehető rossz néven, mert­­hiszen nem­ kívánhatjuk, hogy st. Élouisi olvasónkat érdekelje, hogy Hhackensacki N. N. rezesbandát­­-szeretne szervezni városukban É­s nem tudja, hogy milyen ható­sági fórumokhoz kell fordulni az­­^engedélyért, tehát mi adjuk meg pontos útbaigazítást, esetleg fo­rgalmazzuk meg a szükséges kér­vényeket, stb. y* Avagy m­egharagudhatunk-e "^eacé trill-i olvasónkra, ha ér­deklődés nélkül fordítja el fejét Tarról a “Szerkesztői üzenetéről, -^amelyben murdervillei olvasónk teszi próbára a szappanfőzésben való jártasságunkat. ” És elmondatnánk száz és ezer, --■különböző nagyon “érdekes” pél­dát, amelyeket, ha bármenyire is ""t­éloznán­k, nem túlzottak, mert újra még elő nem fordultak, bizo­nyos, hogy előfordulnak. Nincs ;az az élénk képzelet, amely képes ' volna kitalálni­ valami olyasfélét, hamit már meg ne kérdeztek volna '‘.olvasóink, ' de különösen egyik­­n másik “krónikus kérdezősködő,” I­eTíti egy kis jóakaratú epésséggel •“‘szerkesztői mumusénak is ne­vezhető. Majdnem ilyen mértékben si­­kerül próbára tenni türelmünket­­azoknak a nagyszámú alkalmi [Táróknak,” akik egy elkeseredett­­ pillanatukban elhatározzák ma­­­­gukat, hogy “tudományos cik­­iket,” “ tárcát,” vagy ami még gya­koribb, “verset” írnak és bekül­dik hozzánk azzal a megnyugta­­­­tással, hogy “díjazást” nem ki­vánnak érte. «*­*.­Még enyhébb volna a helyzet, • ha ezek a levelek csak azokat a • rendkívül “nagyfontosságú” kér­déseket tartalmaznák, amelyekből cikkisztrációképen alább adunk­­egyet-kettőt. A legtöbb esetben fazonban hosszú bevezetések elő­­­zik meg a tulajdonképeni “lénye- eget,” amelyekben felsorolják ki­tartóan írogató barátaink, hogy ■'arilyen jogcímekkel rendelkeznek ha kérdezősködéshez, vagy nodal­­. [mi szárnypróbálgatásaikhoz. Pe­­­dig hát állandóan figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy kérdéseikre szí­­­vesen válaszolunk és csak azt a feltételt szabjuk meg, hogy tin­tával vagy géppel legyenek írva a levelek és névvel és címmel el­látva. De hiába, nem sokat használ ez a megnyugtatás. Úgy látszik, ezeknek a szerkesztőségi levelek­nek szói nem akarják elhinni, hogy mi valóban szívesen vála­szolunk minden levélre, amelyre tudunk válaszolni és amint meg­győződhettek is róla, általában mindenkor válaszoltunk is min­den olyan levélre, amelyre a vála­szolás normális körülmények kö­zött egyáltalában lehetséges. En­nek dacára is egyik levélben a másik után, olvassuk a hosszt, magyarázatot, amelyben a levél­író azokat az érdemeit sorolja fel, amelyek meggyőződése szerint méltatják őt a válaszolásra. Vegyünk ki találomra egy-ké­t levelet a napi szerkesztőségi pos­tából, amelylyel minden reggel új­ból és újból megrémítenek ben­nünket a “krónikus kérdezőskö­­­dők.” A terjedelmes levélborítékból elővesszük a belegyömöszölt írá­sokat. Olvassuk a kísérőlevelet: “Tisztelt Szerkesztőség! Levelembe mellékelve küldök egy hosszú verset. Ha fel tud­jál­ használni, közölök. Amit írtam­, nem hiúságból . . Írtam. » Próbálgatok, mint a fiók m­adár a repülést. Nem a pályadíjra utazom, Hanem a tiszta meggyőző­désem készteti. Ha sikerül jó, ha nem sike­rül úgy is jó, írok többet, sokat, ha más­nak nem, Legalább az asztal­fióknak. Az az egy kérelmem van. Ha nem jó a közlésre, le­gyen szives Küldje vissza a kéziratot. Megőrzöm saját magamnak. Maradtam tisztelettel .(Név.) Kezünkbe vesszük a hat széles árkos papiroson írott “versecs­­két.” Lásuk csak: KARÁCSONYI EMLÉK. Mit keresek én e néma helyen? Ahol csend és nyugalom van. Hogyan jöttem ki küldött en­gem ide? Nem a szivem vágya hozott a nyugvók birodalmába, Hozzám tartozok, itt nem nyug­szik Senki se Néma csend minden felől Csak a Szellő susog Susogva tovább rebben A sok düledező fa kereszten. Meg állok, S­ nézem a legna­gyobb keresztet. Rajta embert ábrázol ki fe­szítve. Várjon mit Vétett? hogy igy megcsufolva!. Kezén, S lábán a fához van Szegezve. Kérdem tőle, ember mi bűnt követtél? Miért esett meg veled e csúf­ság? És igy tovább esetlenek, botla­­nak a sorok, hát hosszú nagy iv papiroson keresztül, gondosan megszámozva minden lap. Nagyon, nagyon elszomorod­tunk, mielőtt még az első oldal első negyedrészéhez értünk volna és könyörgünk, bocsássák meg bűnünket, töredelmesen bevalljuk, mi nem olvastuk tovább a ver­set. Csendes ábrándokba sü­lyed­­tünk és elgondoltuk, hogy hát igaz is, mit is keres ez a vers ezen a néma helyen... hogyan jött? ki küldte. .. nem, semmi esetre sem a mi szívünk vágya hozta... néma csend ugyan nincs nálunk, mert a gépek zakatolnak, de van a szellő helyett jó öreg­­huzat, vagy ahogy magyarul nevezzük “eug,” mert állandóan nyitva hagyják a kéziratért járó szedők a szerkesztőség ajtaját... és végül együtt sóhajtottunk fel a vers-­­sel... vájjon mit vétettünk, hogy így megcsúfolnak bennünket?!. .. mi bűnt követtünk el ? miért esett meg velünk a csúfság?... Szépen összehajtjuk a levelet is, a verset is és átadjuk egy másik munkatársnak, akiről nagyobb irodalmi szakértelmet tételezünk fel. Elég óvatosak vagyunk ahoz, hogy nem áruljuk el a levél tar­talmát neki. Next. Zöld tintával, sűrűn te­leirott, messziről jött levél. Aszongya: “Tisztelt Előre kiadóhivatalhoz ez padsoraim Önhöz hogy Én fel­ayálanám magam az Előre heti m­esék létében, egy cziket ir egy­szer hetenként Az Egység­ügyi gyakorlatról, észt­ szükségesnek látom azért is, mert jó katonát az világ fel­szabaditására úgy nevelhetünk, ha az munkás társunk­nak jó tiszt pirsos vér folyik az erük­ben, sajnos aszt már­ nagyon keveset lehet látni, vala­hány­szor New York­ban járok nem látok csak sápat es tengerésze­det munkás és munkás nőket, igaz hogy egy részt az Gyár, de más részt az szelőztetlen la­kás és az tudatlan táplálkozás teszi tönkre az Eberi­séget, ha­­már ma az Statitikába nézünk aszt látjam hogy általában vé­ve az Eberi élet 43.—45 elvesz. Én magam is munkás-Eber va­gyok mindenapi nehéz munká­val keresem az kenyerem és az műnk. Öröm mióta megtanu­­tam hogy hogyan lehet orvos és orvosság neki, meg élni, mert az orvosok az legnagyob nyuzói a tőkés osztálynak ész­tét saját magam tapasztalati­ból t­udom. töb Évi saját ma­gam gyakorlat és az legfelsöb orvosi toudományal­­vagyok ősze köteteiben, ez vis­sza hogy szeretném meg magyarázni az munkás népnek hogy hogyan Ihet az egységehez fő joga, ho­gyan hoszabit­hatja meg az éveit, észt hakel­­etet is be tou­­dom bizonyítani ha valamyik eltárs kétel­kedne soraimban minden beteg­ség­röl külön fo­gok eziket inti hogy miből ered és hogyan lehet elene vé­dekezni anékü hogy az orvos­nak nyittaná át az minden napi­­ keresetét, aszt hiszem hogy sok munkás társunkat fog érdekel­ni, az kiadó nézetét kérem, hogy­ nyit e helyet az Előre­­ben ha igen tesek egy levéld vagy az lapután tudatni Tisztelettel (Név.) Nem tudtuk megtagadni ma­gunktól a levél végigolvasásának élvezetét, sőt ahoz sincs szivünk, hogy önként megfosszuk ettől az élvezettől. Ezért közöljük le a levelet úgy, ahogy az m­egvagyon írva, “ékes” magyar nyelven. Sok, nagyon sok levél k­erül elénk mindennap. Nem volnánk igazságosak, ha azt mondanánk, hogy mind ilyen, de egy nagy i/L szólt határozottan ilyen, vagy­ ezekhez hasonló. Ennek dacára is jó szívvol és megértő rokonszenvvel kezeljük ezeket a szerkesztőségi­ leveleket és gyakran fáradsággal hámozzuk ki a terjedelmes írásokból a levél­író kívánságait. A szürke, lenézett kis “Szer­kesztői üzeneteket” pedig írjuk továbbra is és olykor-olykor együtt búsulunk Varga Jánossal, aki valamelyik west virginai bá­nyatelepről illedelmesen az irány­ban kérdezőködik; mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon élő hitvesétől és kicsiny porontyaitól semmi hirt sem kap? Élnek-e még, vagy meghaltak-e? Sz. J. - i MAGYARORSZÁG MINDEN RÉSZÉBE * * 1LEHET ÚJRA PÉNZT KÜLDENI • * / .............. .......­ .............."A * MAGYARORSZÁG MEG NEM •* SZÁLLOTT TERÜLETEIRE, BUDAPESTI BANKOKBA I­S ■ * CÍMEKRE 1 1000 K $11,50..... .. 10,000 K $110.00 -------------------—■—­ 25,000 K $275.00 ----- ’ “ 1 •“ ’ AHOL CSEHOSZLOVAK KO­­KO TC QUOk OH ff V *. RÓNA VAN FORGALOMBAN: OU.UUU IV q 1 046.UU ROMAN W*1® FOR­ E 1000 K $22.00 100,000 K $1000.00 1000 L“ $40 00 ; ; 10.000 K $217.50 -----------------------------------' 10.000 Lei $395.00 ; : 25.000 K S543.75 25.000 Lei $993.25 : " , „50-000 K $1075 00 50.000 Lei $Í975.00 : w> 100,000 K $2100.00 100,000 Lei $3925.0( TM - -----------------—~«f ----------------— 1 • # - ' Karácsony az óhazában _ , ahol a hozzátartozóink élnek, csak akkor lesz szép, ha terített asztal mellett ülhetik meg­ az ünnepeket. Erre most csak egy mód van: ha, pénzt küld nekik, mert ma már pénzért csaknem mindent lehet kapni az óhazában.­­ A napokban érkezett óhazai nyugták — amelyek legújabb pénzküldeményekről szóltak — újra bebizonyították, hogy Kiss Emil , ‘ ‘ _ pénzküldési rendszere a legtökéletesebb. Ha tehát azt akarja, hogy a szeretteinek szánt pénz­ karácsonyra pontosan az óhazába érjen, küldje a dollárokat erre a címre: 1 KISSEMIL,Bankár : 133 SECOND AVE., NEW YORK Aknába ütközőit amerikai bajé LONDON, dec. 2. — A New Yorkból Hamburgba indult Ker­­wood nevű teherszállító hajó az északi tengeren levő Terschel­­ling sziget közelében aknába üt­között. Vontató hajók indultak­­ segítségére. ' j * i. i ----a. C. 1— --------------——,----------r- —■■■■­A ,1? !)■ S UTAZÁSI ENGED EL VT «$ HAJÓJE­GYET MINDENKI KAPHAT. Forduljon bizalommal hozzám: MORRIS ENGEL, Banker I*e Ows«r«wselt Street, K@vr lóik CHI A szivarkeszitek konvenciója Számos rezoluciót nyújtottak be. 52 delegátus jelentkezett a vi­tára, mely nagyon hosszadal­mas volt. A new yorki szivarkészitek de­legátusai, az 5 West 110-ik utcai Parkview Hallban folytatták a tanácskozásukat. A rezoluciós bizottság jelentet­te, hogy­ 20 rezolució érkezett be a szervezkedés módozatairól és az I. W. W.-ban való szervezke­désről. Hosszú és tüzes vita után, mely alatt az elnök alig bírt rend­­rét teremteni, elhatározták, hogy a rezoluciókat felolvassa és minden delegátus 10 percig be­szélhet mellette vagy­ ellene.­­ Nem kevesebb, mint 52 delegátus­­ jelentkezett szólásra, ami nagyon­ hosszúra nyújtotta a vitát és el-­ mérgesítette a hangulatot. Számos delegátus ostorozta az­ A. F. of L. maradi szervezetét, valamint az International Uni­­ont. Madera Rodericks, a span,­ny­ol munkások nevében,beszélt, és később angolra­ fordították le­ a beszédét. A spanyol szivarké­j szitok Tampában, Floridában és Porto Ricoban ,az I. W. W. kö­telékébe tartoznak. Az elnök figyelmeztetésére, hogy a konvenciót még aznap es­te be kell fejezni, miv­el a terem másnapra aligha lesz kapható, többen elálltak a szótól. A spanyol szövetség delegátu­sai az ipari szervezkedés­ fontos­ságát fejtegették és rámutattak arra, hogy az A. F. of L. vezérei kizárólag a kapitalista rendsze­ren belül elérhető apró reformok­ért küzdenek, de soha nem be­szélnek arról, hogy a végcél a bérrendszer és a kapitalizmus megdöntése. Az volt a véleményük, hogy a­míg az A. F. of L. dominálja az amerikai munkásmozgalmat, ad­dig az összes munkásoknak, d­e különösen a szivarkészítőknek nehéz küzdelmet kell folytatni a­ tröszt-mágnások ellen. Más delegátusok épp ilyen eré­lyesen beszéltek az Inter­national mellett, melyet védel­mükbe vettek. A rezoluciók több­­s­­ég szintén az A. F. of L.-nek a­ szekerét tolja. A konvenció leg-­­később véget ér­. fogják vizsgálni, hogy az áldozat nem volt-e más állapotban, ami­kor megölték. Lincoln Titus kalamazooi ügy­véd, aki a néhai Tábornak bizal­mas barátja volt és 25 éven át is­merte a családot, így nyilatko­zott : “Mr. Tábor halála után a leá­nya, Florence Critchlow pert in­dított, hogy­ az édesanyját meg­bízhatatlannak nyilváníttassa és gyámot neveztessen ki a számá­ra. fia és más ügyvédek jogi tá­mogatást nyújtottunk az anyá­nak és a bíróság a pert elutasítot­ta.” “Az apja kalála után, Miss Maude Tabor odahaza maradt az anyjával, fivérével és nővérével, amíg el nem tűnt ezelőtt három évvel. Azóta többször érdeklődd­tem Lavontoniaknál a családról és mindig­­azt mondották, hogy Maude eltűnt és azt hiszik,hogy a Westen meghalt.” -------—_—-----­ Hatszor rálőtt a férjére ______ • | A brooklyni 302 Palmettto St.­ alatt lakó 25 éves Antón Henelpi­s súlyos állapotban fekszik a kór­házban, ahová három lőtt sebbel szállították be. A rendőrség azt állítja, hogy Henelpet a felesége sebesítette meg, akivel a reggeli­nél összeveszett. A 24 éves Wil­­helmina Henelp féltékeny volt a férjére és reggel civakodni kez­dett vele. Henelp megunta a perpatvart és felemelkedett, hogy munkába menjen. Erre a felesé­ge egy kis kaliberű revolvert vett elő és hatszor rálőtt a férjére. A lövések közül három talált. A lövöldöző feleséget letartóztatták. —o— Megtalálták az eltűnt nő hulláját -------- | A három év előtt eltűnt tanítónő holttestét a bőröndben ta­lálták meg. --------- | LAWTON, Mich., dec. 2. — A három év előtt eltűnt Miss Mau­de Tabor eltűnésének misztériu­ma tisztázódott vasárnap, amikor is a’hulláját sóban prezerválva megtalálták egy bőröndben, az otthonának pincéjében. A bőrön­döt zsindelyhalmaz alá rejtették. Miss Tabor,a University of Mi­chigan nyelvtanítója volt. A meggyilkolt leány testvérét, Mrs. Florence Kritchlowot, aki a borzalmas leletre rábukkant, a további vizsgálatig fogva tartot­ták, amikor a halottvizsgálat­tól megtagadta a vallomást. Más tanúk felismerték Miss Tabor holttestét. A hatóságok nem ismerik a meggyilkolt leány anyjának és férfi testvérének a tartózkodási helyét, akitől bő­vebb adatokra szavajzanak • I. Alk­hllá íd aviasgálásából ütetni tudták ak’gáilapítás­i, hölgy­­a­ ha­lált m­i okozta. • Az orr és az arc jobban bomlásnak indult, mint a többi testrészek. Az orvosok meg UTAZÁSI ENGEDÉST MÁR MINDENKI KAPHAT! ■ « A KARÁCSONYI PÉNZKÜLDÉS már megindul! Magyarország bármely részébe. 1j PÉNZKÜLDÉS A LEGALACSONYABB NAPI ÁRFOLYAM­­ MELLETT. ! A PÉNZKÜLDEMÉNYEKÉRT TELJES FELELŐS-­­ SÉGET VÁLLALOK és minden egyes küldeményről a La­ t­zai nyugtát elhozatom. ';V' « BANKUTALVÁNYT bármely hazai bankra adok a­­ legolcsóbb napi árfolyam mellett. »« HAJ­ÓJEGYEK minden hajóvonalra. IM UTAZÁSI valamint PÉNZKÜLDÉSI ÜGYEKBEL­I készséggel szolgálok bővebb felvilágosítással.­­ MORRIS ENGEL bauár i 129 GREENWICH STREET, NEW YORK, N. Y. " n ^. l'Z^-lv,gv^GV..g­­yt .s. 4AZ.AAA4 -Ez egy nagy amerikai bank­nak a jel- ; vénye. Ha általunk küldet pénzt , vagy nálunk helyezi el kamatozó : dollár . BANKBETÉTRE ! akkor tudhatja, hogy pénze biztonságban van. A mi £ PÉNZKÜLDÉSI áraink a legolcsóbbak. Minden felvilágosítást ingyen £ megad a £ CENTRAL MERCANTILE BANK. 5th Avenue & 14th Street Cor. £ NEW YORK CITY gj Az idegen osztály vezetője.: RÓNA GÉZA Tel. Stuyvesant! 5400. c YYYYinr\r\nrwv PÉNZKÜLDÉS! iMagyarország bármely részébe, teljes biztonság mellett lehet pénzt küldeni MAHTOSY JÓZSEF vészküldési és hajójegy Irodájából. Nagy rí * 4 to&rika Átírnak szüksége lesz a közel jövőbe» ?alő hLJL&aluat a» MAGYAR KORONÁRA aratt már most biz­tatókat magának és azt akár hazautazásra, »kár­tnás célokra használhatja MÁRTON JÓZSEF I'ftNZKÜLDESI ES HAJÓJEGY IZOBÁ­JA ÁLTAL Az American Railroad Express Co. egyedüli megbízottja Clifton-lmn. N­­J. 2071V4 PARKER AVENUE, CLIFTON, N. J. Vidéki meftrendeléseket pontosan elintézek; a levelekre retíten­ válaszolok im-ri..~íi ni ni....—mmii iiimh í n ír n i iiiiim m 'iiihiii—'i ai u—m 'i iiiiimnuiiüii

Next