Előre, 1919. december (15. évfolyam, 2460-2490. szám)
1919-12-03 / 2462. szám
r I 11 I III 111—1 mimii nium iir -im -irmnwii ' ~ i .................. ■ - irn—f rtimuif nir~ imrunr—rn —i--------rrrnr --------—-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ■ -THE STATE BANK 378 Grand St,, New York, N. Y.aw 70 millió dollár vagyonnal és több, mint 100,000 betevőtel rendelkezik. Magyar ügyosztályát azért rendezte be, hogy az amerikai magyarságnak útlevél, permit és hajójegy megszerzése dolgában, valamint bármilyen más ügyben pontos és lelkiismeretes tanácsot adjon. ^‘Szerkesztői üzenetekének nevezik lakunkban azt a szerény, igényte-lvn kis rovatot, amelyen legtöbb ■-olvasó bizonyos közömbösséggel szalasztja végig szemét, — ha ugyan egyáltalában elolvassa, ksem is vehető rossz néven, merthiszen nem kívánhatjuk, hogy st. Élouisi olvasónkat érdekelje, hogy Hhackensacki N. N. rezesbandát-szeretne szervezni városukban És nem tudja, hogy milyen hatósági fórumokhoz kell fordulni az^engedélyért, tehát mi adjuk meg pontos útbaigazítást, esetleg forgalmazzuk meg a szükséges kérvényeket, stb. y* Avagy megharagudhatunk-e "^eacé trill-i olvasónkra, ha érdeklődés nélkül fordítja el fejét Tarról a “Szerkesztői üzenetéről, -^amelyben murdervillei olvasónk teszi próbára a szappanfőzésben való jártasságunkat. ” És elmondatnánk száz és ezer, --■különböző nagyon “érdekes” példát, amelyeket, ha bármenyire is ""téloznánk, nem túlzottak, mert újra még elő nem fordultak, bizonyos, hogy előfordulnak. Nincs ;az az élénk képzelet, amely képes ' volna kitalálni valami olyasfélét, hamit már meg ne kérdeztek volna '‘.olvasóink, ' de különösen egyikn másik “krónikus kérdezősködő,” IeTíti egy kis jóakaratú epésséggel •“‘szerkesztői mumusénak is nevezhető. Majdnem ilyen mértékben sikerül próbára tenni türelmünketazoknak a nagyszámú alkalmi [Táróknak,” akik egy elkeseredett pillanatukban elhatározzák magukat, hogy “tudományos cikiket,” “ tárcát,” vagy ami még gyakoribb, “verset” írnak és beküldik hozzánk azzal a megnyugtatással, hogy “díjazást” nem kivánnak érte. «**.Még enyhébb volna a helyzet, • ha ezek a levelek csak azokat a • rendkívül “nagyfontosságú” kérdéseket tartalmaznák, amelyekből cikkisztrációképen alább adunkegyet-kettőt. A legtöbb esetben fazonban hosszú bevezetések előzik meg a tulajdonképeni “lénye- eget,” amelyekben felsorolják kitartóan írogató barátaink, hogy ■'arilyen jogcímekkel rendelkeznek ha kérdezősködéshez, vagy nodal. [mi szárnypróbálgatásaikhoz. Pedig hát állandóan figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy kérdéseikre szívesen válaszolunk és csak azt a feltételt szabjuk meg, hogy tintával vagy géppel legyenek írva a levelek és névvel és címmel ellátva. De hiába, nem sokat használ ez a megnyugtatás. Úgy látszik, ezeknek a szerkesztőségi leveleknek szói nem akarják elhinni, hogy mi valóban szívesen válaszolunk minden levélre, amelyre tudunk válaszolni és amint meggyőződhettek is róla, általában mindenkor válaszoltunk is minden olyan levélre, amelyre a válaszolás normális körülmények között egyáltalában lehetséges. Ennek dacára is egyik levélben a másik után, olvassuk a hosszt, magyarázatot, amelyben a levélíró azokat az érdemeit sorolja fel, amelyek meggyőződése szerint méltatják őt a válaszolásra. Vegyünk ki találomra egy-két levelet a napi szerkesztőségi postából, amelylyel minden reggel újból és újból megrémítenek bennünket a “krónikus kérdezősködők.” A terjedelmes levélborítékból elővesszük a belegyömöszölt írásokat. Olvassuk a kísérőlevelet: “Tisztelt Szerkesztőség! Levelembe mellékelve küldök egy hosszú verset. Ha fel tudjál használni, közölök. Amit írtam, nem hiúságból . . Írtam. » Próbálgatok, mint a fiók madár a repülést. Nem a pályadíjra utazom, Hanem a tiszta meggyőződésem készteti. Ha sikerül jó, ha nem sikerül úgy is jó, írok többet, sokat, ha másnak nem, Legalább az asztalfióknak. Az az egy kérelmem van. Ha nem jó a közlésre, legyen szives Küldje vissza a kéziratot. Megőrzöm saját magamnak. Maradtam tisztelettel .(Név.) Kezünkbe vesszük a hat széles árkos papiroson írott “versecskét.” Lásuk csak: KARÁCSONYI EMLÉK. Mit keresek én e néma helyen? Ahol csend és nyugalom van. Hogyan jöttem ki küldött engem ide? Nem a szivem vágya hozott a nyugvók birodalmába, Hozzám tartozok, itt nem nyugszik Senki se Néma csend minden felől Csak a Szellő susog Susogva tovább rebben A sok düledező fa kereszten. Meg állok, S nézem a legnagyobb keresztet. Rajta embert ábrázol ki feszítve. Várjon mit Vétett? hogy igy megcsufolva!. Kezén, S lábán a fához van Szegezve. Kérdem tőle, ember mi bűnt követtél? Miért esett meg veled e csúfság? És igy tovább esetlenek, botlanak a sorok, hát hosszú nagy iv papiroson keresztül, gondosan megszámozva minden lap. Nagyon, nagyon elszomorodtunk, mielőtt még az első oldal első negyedrészéhez értünk volna és könyörgünk, bocsássák meg bűnünket, töredelmesen bevalljuk, mi nem olvastuk tovább a verset. Csendes ábrándokba sülyedtünk és elgondoltuk, hogy hát igaz is, mit is keres ez a vers ezen a néma helyen... hogyan jött? ki küldte. .. nem, semmi esetre sem a mi szívünk vágya hozta... néma csend ugyan nincs nálunk, mert a gépek zakatolnak, de van a szellő helyett jó öreghuzat, vagy ahogy magyarul nevezzük “eug,” mert állandóan nyitva hagyják a kéziratért járó szedők a szerkesztőség ajtaját... és végül együtt sóhajtottunk fel a vers-sel... vájjon mit vétettünk, hogy így megcsúfolnak bennünket?!. .. mi bűnt követtünk el ? miért esett meg velünk a csúfság?... Szépen összehajtjuk a levelet is, a verset is és átadjuk egy másik munkatársnak, akiről nagyobb irodalmi szakértelmet tételezünk fel. Elég óvatosak vagyunk ahoz, hogy nem áruljuk el a levél tartalmát neki. Next. Zöld tintával, sűrűn teleirott, messziről jött levél. Aszongya: “Tisztelt Előre kiadóhivatalhoz ez padsoraim Önhöz hogy Én felayálanám magam az Előre heti mesék létében, egy cziket ir egyszer hetenként Az Egységügyi gyakorlatról, észt szükségesnek látom azért is, mert jó katonát az világ felszabaditására úgy nevelhetünk, ha az munkás társunknak jó tiszt pirsos vér folyik az erükben, sajnos aszt már nagyon keveset lehet látni, valahányszor New Yorkban járok nem látok csak sápat es tengerészedet munkás és munkás nőket, igaz hogy egy részt az Gyár, de más részt az szelőztetlen lakás és az tudatlan táplálkozás teszi tönkre az Eberiséget, hamár ma az Statitikába nézünk aszt látjam hogy általában véve az Eberi élet 43.—45 elvesz. Én magam is munkás-Eber vagyok mindenapi nehéz munkával keresem az kenyerem és az műnk. Öröm mióta megtanutam hogy hogyan lehet orvos és orvosság neki, meg élni, mert az orvosok az legnagyob nyuzói a tőkés osztálynak észtét saját magam tapasztalatiból tudom. töb Évi saját magam gyakorlat és az legfelsöb orvosi toudományalvagyok ősze köteteiben, ez vissza hogy szeretném meg magyarázni az munkás népnek hogy hogyan Ihet az egységehez fő joga, hogyan hoszabithatja meg az éveit, észt hakeletet is be toudom bizonyítani ha valamyik eltárs kételkedne soraimban minden betegségröl külön fogok eziket inti hogy miből ered és hogyan lehet elene védekezni anékü hogy az orvosnak nyittaná át az minden napi keresetét, aszt hiszem hogy sok munkás társunkat fog érdekelni, az kiadó nézetét kérem, hogy nyit e helyet az Előreben ha igen tesek egy levéld vagy az lapután tudatni Tisztelettel (Név.) Nem tudtuk megtagadni magunktól a levél végigolvasásának élvezetét, sőt ahoz sincs szivünk, hogy önként megfosszuk ettől az élvezettől. Ezért közöljük le a levelet úgy, ahogy az megvagyon írva, “ékes” magyar nyelven. Sok, nagyon sok levél kerül elénk mindennap. Nem volnánk igazságosak, ha azt mondanánk, hogy mind ilyen, de egy nagy i/L szólt határozottan ilyen, vagy ezekhez hasonló. Ennek dacára is jó szívvol és megértő rokonszenvvel kezeljük ezeket a szerkesztőségi leveleket és gyakran fáradsággal hámozzuk ki a terjedelmes írásokból a levélíró kívánságait. A szürke, lenézett kis “Szerkesztői üzeneteket” pedig írjuk továbbra is és olykor-olykor együtt búsulunk Varga Jánossal, aki valamelyik west virginai bányatelepről illedelmesen az irányban kérdezőködik; mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon élő hitvesétől és kicsiny porontyaitól semmi hirt sem kap? Élnek-e még, vagy meghaltak-e? Sz. J. - i MAGYARORSZÁG MINDEN RÉSZÉBE * * 1LEHET ÚJRA PÉNZT KÜLDENI • * / .............. ....... .............."A * MAGYARORSZÁG MEG NEM •* SZÁLLOTT TERÜLETEIRE, BUDAPESTI BANKOKBA IS ■ * CÍMEKRE 1 1000 K $11,50..... .. 10,000 K $110.00 -------------------—■— 25,000 K $275.00 ----- ’ “ 1 •“ ’ AHOL CSEHOSZLOVAK KOKO TC QUOk OH ff V *. RÓNA VAN FORGALOMBAN: OU.UUU IV q 1 046.UU ROMAN W*1® FOR E 1000 K $22.00 100,000 K $1000.00 1000 L“ $40 00 ; ; 10.000 K $217.50 -----------------------------------' 10.000 Lei $395.00 ; : 25.000 K S543.75 25.000 Lei $993.25 : " , „50-000 K $1075 00 50.000 Lei $Í975.00 : w> 100,000 K $2100.00 100,000 Lei $3925.0( TM - -----------------—~«f ----------------— 1 • # - ' Karácsony az óhazában _ , ahol a hozzátartozóink élnek, csak akkor lesz szép, ha terített asztal mellett ülhetik meg az ünnepeket. Erre most csak egy mód van: ha, pénzt küld nekik, mert ma már pénzért csaknem mindent lehet kapni az óhazában. A napokban érkezett óhazai nyugták — amelyek legújabb pénzküldeményekről szóltak — újra bebizonyították, hogy Kiss Emil , ‘ ‘ _ pénzküldési rendszere a legtökéletesebb. Ha tehát azt akarja, hogy a szeretteinek szánt pénz karácsonyra pontosan az óhazába érjen, küldje a dollárokat erre a címre: 1 KISSEMIL,Bankár : 133 SECOND AVE., NEW YORK Aknába ütközőit amerikai bajé LONDON, dec. 2. — A New Yorkból Hamburgba indult Kerwood nevű teherszállító hajó az északi tengeren levő Terschelling sziget közelében aknába ütközött. Vontató hajók indultak segítségére. ' j * i. i ----a. C. 1— --------------——,----------r- —■■■■A ,1? !)■ S UTAZÁSI ENGED EL VT «$ HAJÓJEGYET MINDENKI KAPHAT. Forduljon bizalommal hozzám: MORRIS ENGEL, Banker I*e Ows«r«wselt Street, K@vr lóik CHI A szivarkeszitek konvenciója Számos rezoluciót nyújtottak be. 52 delegátus jelentkezett a vitára, mely nagyon hosszadalmas volt. A new yorki szivarkészitek delegátusai, az 5 West 110-ik utcai Parkview Hallban folytatták a tanácskozásukat. A rezoluciós bizottság jelentette, hogy 20 rezolució érkezett be a szervezkedés módozatairól és az I. W. W.-ban való szervezkedésről. Hosszú és tüzes vita után, mely alatt az elnök alig bírt rendrét teremteni, elhatározták, hogy a rezoluciókat felolvassa és minden delegátus 10 percig beszélhet mellette vagy ellene. Nem kevesebb, mint 52 delegátus jelentkezett szólásra, ami nagyon hosszúra nyújtotta a vitát és el- mérgesítette a hangulatot. Számos delegátus ostorozta az A. F. of L. maradi szervezetét, valamint az International Uniont. Madera Rodericks, a span,nyol munkások nevében,beszélt, és később angolra fordították le a beszédét. A spanyol szivarkéj szitok Tampában, Floridában és Porto Ricoban ,az I. W. W. kötelékébe tartoznak. Az elnök figyelmeztetésére, hogy a konvenciót még aznap este be kell fejezni, mivel a terem másnapra aligha lesz kapható, többen elálltak a szótól. A spanyol szövetség delegátusai az ipari szervezkedés fontosságát fejtegették és rámutattak arra, hogy az A. F. of L. vezérei kizárólag a kapitalista rendszeren belül elérhető apró reformokért küzdenek, de soha nem beszélnek arról, hogy a végcél a bérrendszer és a kapitalizmus megdöntése. Az volt a véleményük, hogy amíg az A. F. of L. dominálja az amerikai munkásmozgalmat, addig az összes munkásoknak, de különösen a szivarkészítőknek nehéz küzdelmet kell folytatni a tröszt-mágnások ellen. Más delegátusok épp ilyen erélyesen beszéltek az International mellett, melyet védelmükbe vettek. A rezoluciók többség szintén az A. F. of L.-nek a szekerét tolja. A konvenció leg-később véget ér. fogják vizsgálni, hogy az áldozat nem volt-e más állapotban, amikor megölték. Lincoln Titus kalamazooi ügyvéd, aki a néhai Tábornak bizalmas barátja volt és 25 éven át ismerte a családot, így nyilatkozott : “Mr. Tábor halála után a leánya, Florence Critchlow pert indított, hogy az édesanyját megbízhatatlannak nyilváníttassa és gyámot neveztessen ki a számára. fia és más ügyvédek jogi támogatást nyújtottunk az anyának és a bíróság a pert elutasította.” “Az apja kalála után, Miss Maude Tabor odahaza maradt az anyjával, fivérével és nővérével, amíg el nem tűnt ezelőtt három évvel. Azóta többször érdeklőddtem Lavontoniaknál a családról és mindigazt mondották, hogy Maude eltűnt és azt hiszik,hogy a Westen meghalt.” -------—_—----- Hatszor rálőtt a férjére ______ • | A brooklyni 302 Palmettto St. alatt lakó 25 éves Antón Henelpis súlyos állapotban fekszik a kórházban, ahová három lőtt sebbel szállították be. A rendőrség azt állítja, hogy Henelpet a felesége sebesítette meg, akivel a reggelinél összeveszett. A 24 éves Wilhelmina Henelp féltékeny volt a férjére és reggel civakodni kezdett vele. Henelp megunta a perpatvart és felemelkedett, hogy munkába menjen. Erre a felesége egy kis kaliberű revolvert vett elő és hatszor rálőtt a férjére. A lövések közül három talált. A lövöldöző feleséget letartóztatták. —o— Megtalálták az eltűnt nő hulláját -------- | A három év előtt eltűnt tanítónő holttestét a bőröndben találták meg. --------- | LAWTON, Mich., dec. 2. — A három év előtt eltűnt Miss Maude Tabor eltűnésének misztériuma tisztázódott vasárnap, amikor is a’hulláját sóban prezerválva megtalálták egy bőröndben, az otthonának pincéjében. A bőröndöt zsindelyhalmaz alá rejtették. Miss Tabor,a University of Michigan nyelvtanítója volt. A meggyilkolt leány testvérét, Mrs. Florence Kritchlowot, aki a borzalmas leletre rábukkant, a további vizsgálatig fogva tartották, amikor a halottvizsgálattól megtagadta a vallomást. Más tanúk felismerték Miss Tabor holttestét. A hatóságok nem ismerik a meggyilkolt leány anyjának és férfi testvérének a tartózkodási helyét, akitől bővebb adatokra szavajzanak • I. Alkhllá íd aviasgálásából ütetni tudták ak’gáilapítási, hölgya halált mi okozta. • Az orr és az arc jobban bomlásnak indult, mint a többi testrészek. Az orvosok meg UTAZÁSI ENGEDÉST MÁR MINDENKI KAPHAT! ■ « A KARÁCSONYI PÉNZKÜLDÉS már megindul! Magyarország bármely részébe. 1j PÉNZKÜLDÉS A LEGALACSONYABB NAPI ÁRFOLYAM MELLETT. ! A PÉNZKÜLDEMÉNYEKÉRT TELJES FELELŐS- SÉGET VÁLLALOK és minden egyes küldeményről a La tzai nyugtát elhozatom. ';V' « BANKUTALVÁNYT bármely hazai bankra adok a legolcsóbb napi árfolyam mellett. »« HAJÓJEGYEK minden hajóvonalra. IM UTAZÁSI valamint PÉNZKÜLDÉSI ÜGYEKBELI készséggel szolgálok bővebb felvilágosítással. MORRIS ENGEL bauár i 129 GREENWICH STREET, NEW YORK, N. Y. " n ^. l'Z^-lv,gv^GV..gyt .s. 4AZ.AAA4 -Ez egy nagy amerikai banknak a jel- ; vénye. Ha általunk küldet pénzt , vagy nálunk helyezi el kamatozó : dollár . BANKBETÉTRE ! akkor tudhatja, hogy pénze biztonságban van. A mi £ PÉNZKÜLDÉSI áraink a legolcsóbbak. Minden felvilágosítást ingyen £ megad a £ CENTRAL MERCANTILE BANK. 5th Avenue & 14th Street Cor. £ NEW YORK CITY gj Az idegen osztály vezetője.: RÓNA GÉZA Tel. Stuyvesant! 5400. c YYYYinr\r\nrwv PÉNZKÜLDÉS! iMagyarország bármely részébe, teljes biztonság mellett lehet pénzt küldeni MAHTOSY JÓZSEF vészküldési és hajójegy Irodájából. Nagy rí * 4 to&rika Átírnak szüksége lesz a közel jövőbe» ?alő hLJL&aluat a» MAGYAR KORONÁRA aratt már most biztatókat magának és azt akár hazautazásra, »kártnás célokra használhatja MÁRTON JÓZSEF I'ftNZKÜLDESI ES HAJÓJEGY IZOBÁJA ÁLTAL Az American Railroad Express Co. egyedüli megbízottja Clifton-lmn. NJ. 2071V4 PARKER AVENUE, CLIFTON, N. J. Vidéki meftrendeléseket pontosan elintézek; a levelekre retíten válaszolok im-ri..~íi ni ni....—mmii iiimh í n ír n i iiiiim m 'iiihiii—'i ai u—m 'i iiiiimnuiiüii