Előre, 1920. május (16. évfolyam, 2580-2610. szám)

1920-05-26 / 2605. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAAK a refrdk­iváli postai szál­litási költséggel együtt. Egy érts w. 18.— Féléve____ $4.— 5 EAST 3rd STREET, NEW YORE, N. Y. VOL. XVI. ÉVFOLYAM. No. 2605. AZ OROSZ SZOVJET CSAPATOK MINSHHEZ KÖZELEDNEK A VÖRÖS CSAPATOK EGYIK VÁROST A MÁSIK UTÁN FOGLALJÁK EL. VARSÓ BEISMERT A VERESÉ­GET, DE JELENTI, HOGY A VÖRÖS ELŐ­NYOMULÁS MEGLASSÍTJT. Új offenzívát kezdtek 90 mértföldes fronton, Minsk elcsíp már csak ülő kérdése. Kievtől délre is folytat­ják az előnyomulást. A lengyelek foszto­gatnak és gyújtogatnak. True TrauRlotion filed with the Post master of New York on May 25. 1920, as reontred by the Act of Octo-ber 6. 1917. LONDON, május 25. Moszkvai jelentésekből kitűnik, hogy a szovjet csapatok elfoglalják egyik várost a másik után. Ugyancsak kitűnik az is, hogy Minsk felé erélyesen folytatják az előnyomulást. Minsk elfoglalása megszakítaná a­ lengyel közlekedési vonalakat és helyreállítaná a vasúti összeköttetést szovjet Oroszország és Kelet-Poroszország között, Litvánián át. A Varsóból érkező jelentések beismerik, hogy a vörös csapatok új offenzívát kezdtek egy 00 mért­földes fronton, megkísérlik a lengyel vonal áttörését és a Kelet-Poroszor­­szággal való összeköttetés helyreállítását. V I V I i­I I IC i­ iiuovix .v.ci un 'L hnre váltakozó szerencsével fol Iyik. A szovjet csapatok táma­dásait “hullámszerűnek” jellem­­­zik. A legtöbb helyen csak a gya­­ko­rság volt ütközetben. A vidék, ahol a legvéresebb harcok foly­nak, mocsaras. Varsó jelenti, hogy a szovjet­­csapatok folytonosan kapnak m­e­ge­rő­sítéseket. A moszkvai drótnélküli táv­irat, amely jelenti a városok el­foglalását, a következő: “A Dnieper mentén, az ellen­ség kifosztotta Radno és Lin­­batch falut és azután visszavo­nult a Dnieper jobb partjára. A Svenigord kerületben Chievtől délkeletre­­ csapataink visszaver­ték az ellenség támadását és most Svenigordtól 20—-24 mért­­földnyire északnyugatra folyik az ütközet. “Minszk irányában csapataink s erélyesen megkezdték az elő­nyomulást és elfoglaltak több fa­lut Thumentól észak és délke­letre. “Moldechino irányában — a vjeslavingi ütközet utáni — csa­pataink elfoglaltak számos falut Dokchitolja falutól északnyugat­ra. “A Beresnia jobb partján foly­tatjuk az előnyomulást Schlants felé. Az Iast-Sergutch kerületben 10 mért­földes fronton elfoglal­tunk több odút 6 mértföldre nyugatra a folyótól. “Páncélos vonataink hátba tá­madták az ellenséget az Unián kerületben. Kievtől 115 mértföld­re délre.” LENGYELEK ÉS CSEHEK ÖSZ­­SZECSAPÁSA. Trnp T'-anetatio" filfld with th» mister of N-w York on Mav 25, 1920. as rsqulrsd by the Act of Octo­ber c 1917 BÉCS, május 25. — A tescheni ke­­rü­letben, amely a vitás határkérdések színhelye, még mindig napirenden vannak a lenorveleik­ és a csehek kö­zötti verekedések és demonstrációk. Teschenben lengyel munkások ösz­­szezúzták tegnap a sziléziai klubokat, kifosztottak üzleteket, megverték a zsidókat és kiszabadították a lengye­­­­leket, akiket letartóztattak, mert bom­bát dobtak az állomásra. Francia ka­tonák a lengyel tömegekre lőttek és két­ embert megöltek. Morva-Ostrauban a lengyel bá-­ nyászok öt tárnából sztrájkba léptek, és a cseh rendőrség eltávolítását kö-­­ vet­el­ték. A többi bányák munkásai­­ is követni fogják a példát. (M IR VASUTASOK SZTRÁJKRA KÉSZÜLNEK A* k­omfigi helyzetet bonyod­alma.M*fi é.n vmInnu'osnA teszi :A vasut! intiikft­­nok fenyegető sztrájkja DUPLIN, május 25. — A vasúti munkások az esetben, ha a társulatok elbocsátanák a munkásokat, akik megtagadták a muníció keztlásét és a hadiszereket szállító vonatok veze­tését, általános sztrájkra fogják ki­hívni az összes ír vasúti munkáso­­kat. Kingstown­ban a vasúti munkások gyűlést­­ tartottak, amelyen Bassing­­ton, az­ angol észak-nyugati vasúti munkások végrehajtó bizottságának titkára, aki szervező uton van, is je­len volt. Bassington beszédében ki­jelentette hoigy ha a kormány a manidió-szánkást katonákkal­ akarja elvégeztetni, akkor először katonákat kell keresnie, akik ezt a munkát is me­gteszik.­­ Henessey, az ír vasúti munkások végrehajtó bizottságának, egyik tag­ja pedig így szólt: ,, “Az angol hármas szövetség” Hatá­rozati javaslatban kijleentette, hogy tagjai nem fogják a Lengyelország­nak szánt hadi készleteket kezelni. Ha az angol munkások megtagadják a muníció kezelését, hogy ezáltal Lengyelországban elkerüljék a véron­tást, jogosan elhatározhatják, hogy Írországban is meggátolják a muní­ció szétosztását, és ezáltal elkerüljék az emberáldozatokat.’* A vasúti munkásokat, akik vasár­nap megtagadták a muníciót szállító vonatok kezelését, Dublinban a tár­sulat felügyelője elé idézték, azon­ban sem a társulatok, sem a kor­mány további lépéseket nem tett. Mooneynak új tárgyalást ígérnek : SAN FRANCISCO, május 25. — Az itteni fejlemények arra mutatnak, hoh­y Thomas T. Mooney, az üzleti érdekeltségek zselszövéseinek áldo­zata, új tárgyalást fog­ kapni. Mathew Brady, az új kerületi ügyész elhatá­rozta, hogy az ügyet vizsgálat tár­gyává teszi. "Meg­­vackok róla gyfiződve. — mondotta Brady —— hogy a törvények értelmében Monney nem kapott igaz­ságos tárgyalást. Több tervvel fog­lalkozom az ürgyyvel kapcsolatban, de még nem határoztam el, hogy me­lyiket fogom követni.” A szakszervezetek delegációja 40.­ 00­1 ember által aláírt emlékiratot nyújtott át az ügyésznek, aki három hónap óta van a hivatalában és arra kérte, hogy Mooneynak új tárgyalást adjon. A SZIBÉRIAI HADIFOGLYOK kiszabadítását az amerikai magyarság feladatává tették. Hetekig figyeltük a gyűjtést. Hetekig figyel­tük azokat a tereket, amelyek a világ minden ré­széből, Réséből, Budapestről, Krasznaja-Rjecská­­ból érkeztek Amerikába, amíg elhatároztuk, hogy állást foglalunk a gyűjtés ügyében. Eleget vártunk, eleget figyeltünk és eleget tu­dunk ahhoz, hogy álláspontunkat kifejtsük. Olvassa el az Előre holnapi számában erről írt cikkünket. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT MMHMMMwniiaiMai i II ~ í¥i'if Wir r— iiiTMia«—»a—ctaa» wiwirir^i ELFOGJÁK CARRANZA GYILKOSAIT A meggyilkolt elnök holttestét a fő­városba hozták. — Carranza összes útitársait elfogták. — A gyilkosság vádja alatt állanak. MEXIKÓ CITY, május 25. — Al­varo Obregon, a mexikói forradalom vezére jelenti, hogy Carranza meg­gyilkolásával kapcsolatban megkezd­te a vizsgálatot. Obregon a követ­kező jelentést küldte: “Tegnap este elfogtuk mindazokat a személyeket, akik a meggyilkolt el­nök holttestét kisérték. Mindnyájan azt állítják, hogy Rolío Herrero ölte meg Carranzát. Figyelemreméltó tény az, hogy ezek közül egy ellen sem követtek el merényletet, habár a közvetlen közelében aludtak és tar­tózkodtak és hogy egyik sem fejtett ki ellentállást a támadás alatt.” Juan Amador tábornok jelenti, hogy Herrero tervezte Carranza és az egész kabinetje kiirtását. E­z nem sikerült, mert a kabinet tagjai nem aludtak ugyanazon sátorban és mert Bonillas megszökött, mielőtt észre­vették volna. Tegnap hajnalban megérkezett Carranza holtteste. Diszőrség nem várt reája. Csak egynéhány katona és a diplomata képviselők állottak az állomáson. Álmosak voltak, mert csaknem egész éjfél vártak a vonat megérkezésére. A holttestet a leányai házába vitték, ahol ravatalra helyez­ték. ' * F­z a szomorú vége egy rettenetes tragédiának. Néhány nap vagy né­hány hét múlva többet fogunk tudni arról az árulásról, amelynek Carran­za áldozatul esett. Most csak egy lényt szögezünk le. Carranzát Herrero ölte meg. Ugyanaz a Herrero, aki ezelőtt Palaez szolgálatában állott. Palaez pedig évi to.ooo—300.000 dollárig terjedő fizetést kap az amerikai olaj­­báróktól. Palaez és a többi bandita ‘‘tábor, nők”, akik amerikai dolláron élős­­ködve, elegendő munícióhoz jutottak, míg Carranza az egész világon kere­sett fegyvert és­ nem kapott.. A mexikói elnököt megölték azok­kal a fegyverekkel, amelyeket­ az amerikai olajhajók szállítottak. Mis­­­a Carranza nem tudott védekezni, mert­­ a fegyverei new yorki áruházakban­­ voltak fölraktározva. Az amerikai­­ kormány­ra látható és a láthatatlan­ nem adta meg az engedélyt Carran­­zának ahhoz, hogy a fegyvereket Mexikóba szállíthassa. “Az olajkérdést, amely annyi bajt okozott, elintézzük” — mondotta R. V. Pescuiera, aki reméli, hogy követ lesz Washingtonban, ha Obregont megválasztják elnöknek. Már elintézték. Egy, a Wall Street­­tel közvetve összeköttetésben álló “tábornok” elintézte, amikor Carran­­zát megölte. Huertát megválasztották. MEXIKÓ CITY, május 25. — Acjolfo de la­ Huerta,­­Sonora­ állam kormányzója és a Carranza elleni forradalom egyik fő alakja, Mexikó ideiglenes elnöke. A mexikói kon­gresszus 222 szótöbbséggel választot­ta meg. Gonzales, aki elnökjelölt, csak 28 szavazatot kapott. -------------------­ A SVÉD MUNKÁSOK A SZOVJET RENDSZER MELLETT KRISZTIÁNJA, Norvégiia, május 25. Az országos szocialista kon­stre­sz­­szus határozati javaslatban ajánlja a szovjet rendszer elfogadását. A szovjet regiszter — a kongresszus véleménye szerint — az egyedüli esz­köz, amellyel a proletárság­ 'kivívhat­ja a jogait. A kongresszuson elhatározták, hopry kiáltványt intéznek a Kotodden és a Rjaken plyár munkásaihoz, amely­­ben­ felszólítják őket, hopry azonnal szüntessék be az ammónium-nitrát termelését, amelyre szükségük van azoknak, akik muníciót­­vártanak orosz elvtársaink ellen.” --------------------­ MEGSEBESÜLT TORREÁDOROK, MADRID, május 25. — A vasár­napi bikaviadalokat nagy zápor miatt nem fejezhették be. Jose Valencia harcolt a bikával, amikor is a hato­dik bik bőszü­lten nekirontott és be­leharapott az oldalába. Carabanchelben egy Larita nevű bikaviador sebesült meg a gyomrán. ÁZSIÁBAN A­­ SZOVJETEKHEZ FORDULNAK Nyugat-kínai, turkesztáni, al-­­­ghanistani és perzsa esemé­nyek mutatják, hogy Ázsia­­ népe a szovjetek felé fordul. True translation fjl^d with the Post­master of New York on May 25, 1920. as required by the Act of Octo­­tober 6, 1917. MOSZKVA, május 25. Per­zsia álláspontja, új­ orosz konzu­látusok létesítése Afghanistán, Bokhara és Nyugat-Kínában, valamint az orosz Turkesztán fővárosában, Khivában létesült új kormány, amely barátságos érzelmeiről biztosította a szovjet Oroszországot, mind olyan ese­mények, amelyek Középázsiában megváltozott politikai irányról tesznek tanúságot. Középázsia Oroszország felé fordul Nyugat­iul Jópa helyett, Perzsiában, a Kaspi tenger partján. Enzeli kikötőjének el­­ foglalása a szovjetek tengeri­­ hadereje által. Kelet és Nyugat-­­ Perzsia forradalmi elemeit fogja­­ egyesíteni. Az orosz ellen forra­dalmárokat máris eltávolította. 1 Ez az offenziva azért volt szük­séges, hogy véglegesen legyőz­ze a Denikin hadseregének utol­só maradványait, akik egy angol tábornok parancsnoksága alatt hadakoztak. Amint Enzeli bombázását a szovjet csapatok megkezdték, az angol tábornok küldöttek által tárgyalásokat kért. A szovjetek erre ultimátummal feleltek, kö­vetelték a város kiürítését. Az angol■ tábornok időt kért, hogy Teheránba, Perzsia fővárosába táviratozhasson és utasításokat kérhessen, valamint engedélyt is, hog­y csapataival Reslet­be, kö­zelitől 16 m­értföldnyire délre, vonulhasson, mielőtt a két órai idő, amit a R­ott 'tet­gernagy erre'enge­d­élyezeti. legelt. Az an­gol tábornok erre ertpedélyt ka­pott és csapataival és az orosz internete katonákkal kivonult. , ______________________(2.) ARMÉNIÁNAK AMERIKAI FENHATÓSÁGOT SÜRGETNEK Wulsson elnök az Remények fölötti mandátum elfoaradássflt *(k­eve­ti a kongreHuziiHboT, küldött üzenetében. ni/ottMllgk«* m­altflk nx elnök apel­­lációját, mely hide», fogadtat Anbau réazeslilt. . '' '"irz— -• . ^ \ W \MIMNi ;t« ji.s 25. Wilson elnök a kond­ret^e^iXphoK intézett'tepr­­napi üzenetében' ?elhataárnázást kér «arra, hog­y az Ueryesite^ 'Államok ne­vében előadhassa a £ Arménia fölöt­ti rmuvJAUu­pjt,. a korm­á­nyel.-. nökbk San Remo~áVi ülésező k­onfe­­renciája ajánlott föl Amerikának. Az elnök üzen^t^fc a" törvényhozás mind­két házába?» ^Svesen fogadták és ál­talános a* v­élekmény, hogy a kongresz*­szus vissza' foga' utasítani az lenök ajánlatát^ ^ Az üzenetét a szenátus kül­ügyi bizottságra elé utalták, melynek Ledere szenátor az elnöke, aki aria nyilatkozott. Kolery véleménye szerint semmi esély nincs a mandátum elfo­gadására . Az elnök egyszerűm­int tudomására Örményországot lehetetlen tovább is török uralom alatt meghag­yni Sze­rinte ezzel a kiván­ság­gal nemcsak az örmény, hanem az amerikai nép meg­győződését és keresztényi mély ro­­konszenvét fejezi ki. Az elnök egyse­rsmint tudomására hozta a kongresszusnak, hogy ele­get tesz a szövetséges kormányelnö­kök felszólításának, hogy mint döntő , bíró állapítsa meg az új köztársaság határait. Harding szenátor, aki elnöke volt az arméniai ügyeket vizsgáló bizott­ságnak,­­ kijelentette, hogy soha nem fog hozzájárulni az Arménia fö­lötti mandátum elfogadásához és nem hiszi, hogy a szenátus elfogadja azt. Harding szenátor volt a kezdemé­nyezője annak a határozati javaslat­nak, melyben a szenátus nemrég üd­vözölte Arménia­ népét a függetlensé­gének­ elismerése alkalmából s felszó­lította az elnököt, hogy egy hadihajót és tengerészeket küldjön Bakuba.­­ A kapitalisták rossz Üzletnek tartot­ták az Örményország fölötti mandá­­­­tumot, mely költséges háborút jelent* ‘ hét, de kevés profitot helyez kilátás­ba, mert az örmény nép vásári* ’­né­pessége rendkívül kor­látoit. A “ke­resztényi szeretet*» tehát aligha log 87‘JSül ebben az esetben. ISMERTÉK BERGDOLL TERVEIT V hadseregben és a/, igazas­g­ügyi hi­vatal­bail Állítólag ismerték Berjjf­­doll »zické«i terveit, melyek azon­ban változáson mentek át. Újabb 500 dolláros jutalmat tűztek ki. WASHI^TOTON.^május­ 25. Talmer ál­lam ügyész nyilatkozatot adott ki ma, melyben azt állítja, hogy úgy a department of justice, mint a hads­e­­­reg kémirodája, előzetes figyelmezte­téseket­ kaptak arról, hogy Groves C. Bergdoll, akit a sorozás elöl való szökésért megbüntettek,­­szökési terv­vel foglalkozik. Palmer ennélfogva minden felelősséget elhárít magáról azokért a körülményekért, amelyek Bergdoll szökését lehetővé tették. Palmer szerint­­a department of justice jleentést kapott egyik ügynö­kétől, mely szerint Bergdoll habeas corpus eljárást fog indítani, miáltal ideiglenesen kiszabadul a hadsereg fenhatósága alól és a szövetségi mar­shal felügyelete alá kerül. Ezen el­járás alatt kísérletet fog tenni a szökésre, vagy ha óvadékot tesz le, akkor is megugrik és veszni engedi a pénzt.­­ •Az igazságügyi hivatal ennélfogva e lp k­é­sz ül e t e k e t. t­e 11 *a iy a. , lxo gy.. h díjas corpus eljárás estén ' mj^idfn kísérletet meggátoljon.. BergAjojl­ le­mondott erről a tervről és ügyesebb fogáshoz folyamodott, mely azután nem tartozott az igazságügyi hiva­tal hatáskörébe. A^B^rgjlojl fHnyomozásáért kitűzött jutalmat 3050 dollárra emelték. Az ügyvédei által felajánlott 2500 dollá­ron kívül, az American Legion Week­ly című hetilap 500 dollárt ajánlott fel, a kormány pedig 50 dollárt fizet a katonaszökevényekért. Tegnap délután a hadügyi hivatal két tisztje érkezett Philadelphiába, hogy megállapítsák Bergdoll szöké­séért a felelősséget Az illetők Alexan­der B. Coxe ezredes és Thomas O. Do­naldson. A tisztek nem akartak az ügyről nyilatkozni és az újságírókat a hadügyi hivatalb­a utasították min­den információért. —----T+—Ot?----rí— T . MEGÖLTE MAGÁT A KÓRHÁZBAN A 214 Fast 30-ik utcában lakó 67 éves Ernest Goetz, aki a Bel­levue kórházban 30 éven át ke­zelte a nathologusok által hasz­­nált fehér egereket, nyulakat és tengeri malacokat, vasárnap ön­gyilkos lett a kórházban. Két év előtt visszavonult és azóta min­den vasárnap ellátogatott a kór­házba, ahol folyton azon sajnál­kozott, hogy a tudomány érde­kében megölik a kedvenc álla­tait. Vasárnap is a kórházban volt és amikor az állatok gondozóját kihívták, Ernest egy mellékszo­bába ment és gázzal megmér­et - ■ ' “ '*ro őrá f ó — ^ - ti bírtak e!« . on.. ' v orvosok azt hiszik, hogy az állatok fö­lötti bánatát nem bírta elviselni. WEDNESDAY (SZERDA), MÁV 26, 1920. MIT Mim A HORTHY-FitE RÉMURALOM A KEZÉBE ESETT ÁRTATLAN EMBEREKKEL A FEHÉR KERESZTÉNY MAGYARORSZÁGON A MEGBÉLYEGZETT LENGYEL EMBER, AKIT A FE­HÉR TERROR HIVATALOSAN IS, ÁRTATLANNAK MONDOTT. A TISZTI VADÁLLATOK KÖNYÖRTE­LENÜL BÁNTAK EL A SZERENCSÉTLEN MORITZ HECKEN ART-V­A­L. A SZÉGYEN BÉLYEG ÉS A KASZTRÁLÁS. A MEGCSONKÍTOTT EMBER KÁL­VÁRIÁJA HORTHYORSZÁGBAN. ELBESZÉLI A BÉCSI “ AZ EMBER” MUNKATÁRSÁNAK MEGGYÖ­TÖR­TET­ÉS­ÉT. A világ figyelme most a nagy orosz harctér felé for­dul. A nemzetközi proletárforradalom egyik győztes cso­portja — az orosz tanácsköztársaság — most gigászi erő­vel tisztogatja meg a lengyel imperializmustól a német proletármilliókhoz vezető utat. A nemzetközi tőkések vérbenforgó szeme kidülledten ott csüng a bolshevik fronton. A világ közvéleménye alig fordított figyelmet arra, hogy mi történik abban a kárpátaljai kis országban, a­melyet ugyanazok a junkerek és népgyilkosok vittek a háború katasztrófájába, akik ma végiggyilkolják Ma­gyarország városainak és falvainak munkásnépét, a for­radalmárokat, szocialistákat, kommunistákat és — csak úgy szórakozásból — a zsidókat is. Ami aljasság, beteg indulat, elfajultság, vadállatias­­ság és vérszomj csak emberi vadállatban létezhetik, az tetézetten megvan Horthy Miklós óhóhérsága feh­ér tollas tiszti pribékjeiben. MORTTZ HECKEN ATT _________ ■ i T?....Ann nmmch­i tol tin TT1Mi tton tudomást szereztek már a ma­gyar borzalmakról, az amerikai ma­gyarság okulására itt adjuk ezt a fajmeresztő históriát egy fénykép dokumentummal, amely önm­agában s sokat beszél. A magyar Szégyene egy eléktelent­­ett, meggyalázott Ember képében árjukt Mag­yar-Am­erika munkásezrei rté. Egy szerencsé­tl­n -hates* embert kell a kórágyról kiemelnünk, hogy lomlokát megmutassuk a tisztessé­ges magyar mun­kásközvéleménynek, me, lássátok, igy bánnak az emberek ezreivel — zsidó vagy más vallásu, az mindegy — a keresztény emberszere­­tet igéjével kérkedő latrok, úri para­ziták, prostituált papi és­­katonatiszti bestiák. Meg kell látnia egész Ame­rika magyarságának ezt a meggyalá­zott,­ üvegesetlen szemeiben a halál­lal küzdő emberarcot, hogy megmér­­hesse­ rdégvetésének nagyságát, gyű­löletének mélységét, amellyel a ma­gyar fehér­­te­rror ellen viseltetik. Amerika nem magyar, közvéleménye elé is elvisszüte ezt,a félptjeájet, mely mintaképe aznsak a keresztény kur­zusnak, amelyet Horthyék Mfagyar­­országra szabadítottak. "­­ Moritz Heckenau történetét így adja elő a bécsi , Az Ember, tudósí­tója:­­ Bécs második kerületében,­a gettó­­szerű szegényest kopott utcák zsúfolt sorain, a Gros­e­­ Sperl-Gasse 7-ije szám alatt vatív a Hotel de Ru­ssie. Szegényes, nyomoruságos kis szállo­da ez, szenyes­­és szomoru, hányatott emberek, hajótöröttek, kétségbeeset­­tek, országokat átfutó üldözöttek, világbahajszolt boldogtalanok,­­sze­­géll, meggyötört zsidók riadt mene­dékhelye. Itt lakik az első emeleten, az 5-ös számú szobában­ Maric Hackenau, lengyelo­rszági erm­eber, aki nemrégen­­érkezett But­apestől. Nagyon­ kis szoba a Nr. 5. Egy­ágyas. N­égy,­ leánygyermekével, lakik itt Hackenau “Nem vétettem soha senkinek — beszél kérésemre Móric Hackenau. — Se vagyont nem gyűjtöttem, ami másnak fájhatna. Dolgoztam, négy gyermekemet neveltettem, taníttat­tam és örültem, hogy megbecsülnek az emberek. Negyvenkét éves va­gyok, Galíciában, a Brzezany kerü­letben, Wisznowczykban születtem. Ez a hely most Lengyelországhoz tartozik és így én lengyel állampol­gár vagyok. Tizenhét évig Belgium­ban laktam. Ostendében, ahol kis üz­letem volt, zsebkendőt, szalagot és egyéb holmikat árultam. Gyermeke­im ott jártak iskolába, franciául tö­kéletesen beszélnek és nemcsak ke­reskedőtársaim, de az ostendei pol­gármester, August Libart is szemé­lyesen ismert és becsült. Mikor a há­ború kitört, Rotterdamba kellett me­nekülnöm, de ahogy a németek bevo­­nultak Belgiumba, visszatértem Os­­tend-ba. Eljöttem Osztendeből, visszatértem hazámba, katona lettem, három évig szolgáltam; feleségem a háborús ag­godalmakba belehalt és mindezért azóta csak rugdosnak, lökdösnek, gyötörnek és meggyaláznak. Mert ahová visszajöttem kötelességből, az már nem Ostende. Ott csak azt hal­­loatá Osztenb­arg... A proletárdiktatúra alatt négy leás .(Folytatás a 2*ik oldalon.) KÉSZENLÉTBE HELYEZKEDTEK A SZOMSZÉDOK Az uj államok Magyarország kö­rül készenlétbe helyezkedtek arra az esetre, ha Horthyék fegyverrel akarnának ellenáll­­­­ni a békeszerződés végrehaj­tásának. WASH­INGTON, máju­s­ 25. Jugoszlávia arról értesítette a külügyi hivatalt, hogy szándékáéi­ban van csapatösszevonásokat eszközölni a jugoszláv-magyar határon, ha Magyarország neta­lán előkészületeket végezne az ántani hatalmak által megszá­llott békefeltételek megszegésé­re. A magyar békeszerződés fel­tételeinek biztosítására és annak­ a kikényszerítésére, hogy Hor­­thyék mindenben teljesítsék a bék­etanács határozatait, nem­ i csal: l.ugós­z’áv’a, hanem Céd­e-i szí­vvé kin. és ’Roméi’. 1- re is felké­­szültek. A három új szomszédállam jónak látja a katonai felkészülést azért is, mert a békeszerződés értelmében dezpobilizálni kell a slort­y fehértollas vitézeket és attól félnek új­ államok, hogy tora bolsevik forrad­alom talál kitörni a­­fehér térről a nyomán. Románia, Ceh­oszlovákia és Jugoszlávia ezért, egyértelműen készenlétbe helyezkedtek, hogy az első mozdulásra Magyaror­­szág részéről, azonnal cseleked­hessenek. ------1------------­Üzleti alkalmazottak konferenciája A new yorki üzleti alkalmazottak un­ionjai (retail salespeople) vasár­nap, június 6-én, délután 3 órakor konferenciát tartanak a Women’s Trade­ Union League helyiségében. 7 I East 15th st., Room 502. A konferenciának az a célja, hogy az üzleti árusok között szorosabb ko-­­ operációt létesítsen, hogy a szervez­­­­kedést az egész város területére ki­terjessze, továbbá, hogy a korábbi­­ zárás érdekében sajtókampányt indít­­­­son. A konferencia fontossága meg­követeli, hogy az ü­zleti alkalmazot­ tak összeg szervezetei három delegá­tussal képviseltessék magukat PÉNZÁRAK ^ Af^proíír Fnronti ............... £6.2C ( @s­ztrák kororm . . 6.41 J­ugoszláv­ korona ... .. 10.2(j i Geobn-sztetvab 1.'Cur,­­in 114 .i1 I Mim JELENIK MIN­­­DEN NAP; VAD AB­­| NAP T­A­RTALMAB *MELLÉKE ETTEL. Egye?­.^413 Ara: \ 2c \ ‘ ___ -agr a- ■ '■

Next