Előre, 1920. május (16. évfolyam, 2580-2610. szám)

1920-05-28 / 2607. szám

% ELŐFIZETÉSI ÁRAK | r a rendkívüli postai szál­ * X litási költséggel együtt: f Egy évre.... $8.— ± X Félévre ____ $4.— t t 33 .EAST 1st STREET | t NEW YORK, N. Y. f »I« «■*» **« *’* *J* »k »J* «­*♦ V *|4.k »%»k rt» VC3L1 XVL ÉVFOLYAM, NO. 26.­­ NEW YORK, CLEVELAND. CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. AZ OLASZ SZOCIALISTÁK VÁDJA­­ A MAGYAR FEHÉR TERRORISTÁK­­ VADÁLLATIAS URALMA ELLEN Az olasz forradalmi szocialisták meglátogatták a magyar­­országi poklot és amikor meggyőződtek arról, hogy mi­lyen bandita uralom dühöng­ött, nekiláttak az igazság teljes föld­erítéséhez. .Ebben azonban­­ Simonyi-Sema­­danék és Horthy vérebei megakadályozták őket. MIT NEM LÁT A MOST HORTHYORSZÁGBAN IDŐZŐ ANGOL MIUNKÁSKÜLDÖTTSÉG? FEHÉR TERROR VAN, DE “ÁLDOZATOKAT” NEM TALÁLNAK HOVA LETTEK AZ ÁLDOZATOK? A magyar fehér terror rémuralmáról tudomást szerzett a világ közvéleménye. A szocialista pártok mindenfelől til­takozással fordultak a kormányokhoz Horthyék véres ga­rázdálkodása ellen. Az olasz elvtársak azonban a saját sze­mükkel akarták látni, hogy mit művel a véreskezű­ rémura­lom álkeresztény pribékhada I­ Horthy-országban. Az olasz küldöttség Alceste della Sera és Arturo Vella elvtársak vezetése alatt járt Budapesten és a magyar börtön­­poklok mélyének egy részét is megnézték. Amikor azonban nagyon is alaposan kezdtek megfigyeléseik gyűjtéséhez, a hóhérkormány megvonta tőlük az engedélyt. Az olasz ka­mara szocialista képviselői szóvá tették a magyar proletár­­ság rettenetes helyzetét az olasz parlamentben (erről lapunk m­ás oldalán számol be egy részletes tudósítás a B. M. U.-ból) és ez a felszólítás, amelyben igaz forradalmi öntudat és mélységes szolidaritás csendül meg, bizonyítéka annak, hogy valóban jól és alaposan néztek bele a magyar fehér ter­ror borzalmaiba az olasz elvtársak. És ez igen fontos tény, annál is inkább, mert Horthyék minden eszközzel megkísérlik elsimítani, eltüntetni és leta­gadni a fehér rémuralom bizonyítékait és létezését.. Ebben a tagadásban és tussoló művészetben a keresz­tény kurzus hóhérlegényei olyan járatosságr­a tettek szert, hogy még a látogató küldöttségeket is be tudják csapni, így trolt el, a Un­de C­peston időző angol küldöttséggel is. A 15 olasz képviselők vála­szoltak a magyar kor­mánynak. A Korresnonco-7 Herzog jelenti: Alcesta della Seta és Arturo Vella olasz képviselők o. maewar kot”v"A~"inté­zett választ tesznek közzé, a — ’-r többek között ezt mond­­.1 a:■ < . —or miniszterelnök, tisztában volt az olasz szocia­listák küldetésének ferepével és tudta azt is, ha-- a névt a harmadik internacionáléhoz tartozik. A hajmáskéri tábort tisztek és a k-----'..........”“ar­bizottainak jelenlétében láto­gatták meg, akik semmiféle­­ kifogást nem emeltek elle­nük. A hajmáskéri izgalom arra vezethető vissza, hogy az internáltak első ízben hallották a bizta­tás és az erkölcsi támogatás­­ szavait.­­ A kormány azért tiltotta, meg váratlanul a börtönök­­ látogatását — noha ahhoz­, eredetileg engedélyt adott , mert az olasz képviselők tel­­­jes tárgyilagossággal, de egyúttal teljes határozott­,­sággal akarták az igazságot­­ megállapítani. A látottak­ után meg lehetett állapítani,­­ hogy az internáltak túlnyom­­ó részét — bár már hóna-­­­pok óta Hajmáskéren síny­lődnek — még csak ki sem hallgatták. Száz bányamun­kást cs­ak rr.Z—t internáltak,­­ mert résztvettek •---- —Aráik-r ban, meg- , -vörödtek arról, hogy­­ tisztek vezetése alatt irregu­láris csapatok működnek. A magyar kormány vona-­­­kod­ott megadni az engedélyt , ‘ ahoz, hogy a Britannia-szál- , ló, a Palace-szálló és egyéb­­ hasonló helyek,pincét m­eglá-­­ lógathassák, ahol karhatalma­s formációk által elfogott szs- 1 •melyeket ( o. ! }«• on törvénytelen mó­don ) fogva tartanak. 11 12 helyeken, átmeneti­leg két , 7. katonát. : • ’o-ts *kí'a» i 1:1 . A «A « Simonyi-Semadam magyar miniszterelnök magára vállal­ta, hogy egy április 19-én át­nyújtott memorandumban megjelölt személyek sorsáról felvilágosítást ad. Az olasz képviselők remé­lik, hogy az angol munkás­ság kiküldöttei, akik legkö­­­­zelebb meglátogatják Ma-­­gyarországot, abban a hely­­­zetben lesznek, hogy az inter­náltakkal és bebörtönzöttek­­kel szabadon érintkezhetnek. Az angolok “nem látnak” semmit. Budapestről jelentik, hogy a Horthy országban időző állítóla-­­gos munkás küldöttség nyilatko-­­zatot adott ki, amelyben azt mondja, hogy az ő megfigyelé­­­seik szerint nem állja meg a he­l­­vét az, hogy a magyar kormány­­ tömeggyilkosságokat rendel­te volna el. Az angol “munkásbi-i­zottság” — így szól a jelentés — még azt sem találta beigazolt­unk, hogy egyetlen embert meg­gyilkoltak volna. A delegáció tagadja azt is, hogy Horthyországban egyálta­l­­án fehér terror léteznék és hogy a tömeg rettegne a terrortól. Az angol bizottság most a­­ Habsburg-ellenes elemek üldö­zését vizsgálja, így Giesswein Sándor püspök a keresztény szoc­­cialista párt vezértitkárának ügyét teszik vizsgálat tárgyává.­ A fenti hír magáért beszél. A­hol egy állítólagos “munkás”­­bizottság Siófokon, Kecskemé­ten, Orgoványon, Hajmáskéren, Szegeden, Szolnokon, Fülöpszál­­láson, Kiskunmajsán, a buda­pesti börtönökben és a tiszti kül­­­n­emények szállodai pincéiben nem­ találnak, nem látnak sem­­mit, az a küldöttség vak, hazug, aljas és épen oy­an, mint Horthy pribékjei. Nag­on valószínű azonban, hogy a budapesti jelentést nem az­­ ‘angol bizottság”, hanem Horthy sajtó-huligánjai helyez­ték el a világ közvéleményének félrevezetésére. Csupa szerencse, h­gy az olasz bizottság és a bé­ki magyar tiszte­,sages sajtó te­­lep'czs.i.u után. a. g al.ad józan ember a világon, ak. e.higyje, hogy a ::az es ezer ártatlan em­­be­r véré-'éi g'Tölgö Magyaror­szágon “egy rmV.rt' sem g il- F ia., mo. Horthyék. Ezzel ei-j ke.' ek ? teher keress..íny terro-­ rőt:' máid ' , i­ d ŐHÓHÉRSÉGE HORTHY VEZÉR A RENDCSINÁLÓ Fehér Osztenburgia legkegyelme­sebb főgyilkosa, a lovasított al­­tengernagy és királyaspiráns, az Associated Press előtt nyilatko­zik a rendcsinálásról. BUDAPEST, május 27. ‘‘Tedd a legjobbat és ne törődj a következ­ményekkel“ — a legújabb kijelen­tése Horthy admirálisnak, Magyar­­ország régensének. Ez az ember az, akitől az ország jövő'je füigg. "A legnagyob feladat — mondot­ta a kormányzó-bandita az Asso­ciated Press tudósítójának, — ren­det teremteni Magyarországon. Menjen ön, ahová jól esik és figyel­­i meg a helyzetet és látni fogja, hogy mindenütt, ahol munka van, ott dolgoznak is, különösen a föld-m m­ivelők. An­i a fehér terrort illeti, , igaz, hogy nagy reakció támadt a kommunisták, zsidók s más magya­rok ellen.Roppant önuralomra volna­­ szüksége a népnek, hogy ne törjön ki azok ellen, akik romlást okoz­tak. Most már azonban ez a tör­vényszegő szellem is fegyelem alá került. (?)­­ “Szerbia — mondotta tovább Horv­­­thy — azt állítja, hogy új háborúra készülünk, mert fegyvereket ho­zunk be. Én a magam részéről csu­pán azt óhajtanám, hogy bárcsak annyink lenne, amire a jelenlegi kis hadseregnek van szüksége. “Pénzünk lassan-lassan nyer ér­tékében és a vásárló képessége is annál jobb kezd lenni, minél előnyö­­­­sebbek a terméskilátások. Bízom abban, hogy a régi jó idők még visszatérnek Magyarországba a­mennyiben ez az ország a külföldi tőke számára is jó befektetési talaj­nak bizonyul.” Amikor a tudósító megkérdezte a bandita-kormányzót, hogy mikor tér vissza Károly volt király, Hor­thy ezt válaszolta­“Itt fent van Szent István ősi ko­ronája, amely gazdára vár. Azonban törvény van arra, hogy most, ne beszéljünk arról, hogy ki viselje a koronát, amíg az ország teljesen rendbe nem jön. Teh­át a lovasított tengerész-kor­mányzó szerint, rendet teremtettek a fehérek szép Osztenburgiájában.­­ Olyan rendet teremtettek Bibó, I­l’Jónay, Osztenburg, Héjjas, Salm­­ és Sefcsikék, hogy a “megrendsza­­bályozott” ártatlan emberek és a fa­­jilag megszabályoztt zsidók csönde­sen hallgatnak — a föld alatt. Fehér terror nincs. Hogy is le­hetne fehér terror ott, ahol vér, pi­ros, meleg embervér csorog, mint a vágóhídon. Ez már nem fehér , a­­nem véres terror, sis minden anti-­­szemita páterka nyugodtan mezes-­ kúszik az oltár előtt, hogy Horthy-­­ rí szagban- nincsen fehér terror. Ez igaz. Csak véres terror vár ------------------­ Párisban megkezdődtek az anarchista perok A francia kapitalisták bírói íté­letekkel se­n­lík feltartóztatni a forradalmat. PARIS, m­ájus 27. — A vád­hatóság tizenhét általánosan is­mert munkásvezért helezett vád alá “anarchista” tevékeny­ség miatt. A vádhatóság adatai­­ szerint a vádlottak “sinarchista” tevékenysége abból állott, hogy a francia városokban szovjete­­ket szerveztek. A vádlovak­ között vannak a legnagyobb munkásszervezetek­­ főtisztviselői. Elrendelték Mi­­dóinak, a vasúti munkásszövet­ség titkárának a letartóztatását is. A francia munkások remélhe­tőleg hamarosan ki fogják áb­rándítani az uralkodó osztályt abból, a téves felfogásból, hogy: a társadalmi forradalomnak út­ját lehet állni bírói ítéletekkel ! AZ ELŐRE OLVASÓIHOZ! Tekintettel a költözködéssel já­­s­ró zavarokra, a szerkesztőséghez és a kiadóhivatalhoz érkező le­velek elintézése néhány napi ké­sel­­met szenved, amiért az ol­­vaz­ók kinézetét kérjük. KEMAL PASA A TÖRÖKORSZÁGI HELYZETRŐL Törökország; nem fogadhatja el a békeszerződést, mert az pusz­tulását jelentené. True Translation filed with the Post master of New York on May 27. 192«, as required by the Act of Octo­ber 6. 1917 ANGORA, Kisázsia, május 27. — Kemal pasa, a török nem­zeti haderők parancsnoka kije­lentette, hogy semmi szín alatt sem fogadja el azt a békeszer­ződést, melyet a szövetségesek készítettek Törökország szá­mára. A szövetséges hatalmak, —­ mondotta Kemal, — Anglia ve­zetése alatt halálra ítélték Tö­rökországot és az egész világ előtt ismeretes módszerekké, megkezdték az ítélet végrehaj­tását. A török nemzet persze nem fogadhat el ilyen ítéletet. A szultán és a török kormány a parlamenttel együtt elfogad­ták az ítéletet s angol kezekbe kerültek Konstantinápoly elfog­lalásakor. A török nemzet, mely ekkor a súlyos válságban kor­mány nélkül maradt, magára vette a felelősséget a saját éle­téért, megalkotott egy népkor­mányt Angolában a saját képvi­selőiből s a nemzetgyűlést vég­rehajtó jogokkal ruházta fel. Az angol politika Törökországban abból áll, hogy polgárháborút és anarchiát igyekszik felidézni s erre a célra felhasználja a pénzt, az intrikákat és a szul­tánnak a nevét.” Kemal pasa nyilatkozatát fontossá teszi az a körülmény, hogy nemcsak jelentékeny had­erő felett rendelkezik, hanem a törökök véleményét is képviseli. Ha Kemal pasa visszautasítja a békeszerződést, a szövetségesek nem érnek el semmit sem a szultán aláírásával.. Akár újra kezd­hetik a háborút. (2.) HATÁRTALAN A NYERÉSZKEDŐK VAKMERŐSÉGE. _____­­ A szövetségi grand jury vád alá helyezte a legnagyobb profithará­­csolók egyikét. — Egy év alatt több mint 300 percenttel emelték az árakat. A szövetségi grand jury a Lever-­­ féle törvények alapján, vád alá he­­­­lyezte tegnap az American Woolen­­ Company of Massachussetts és az American Woolen Company of­­ New York cégeket és William M.­­ Wood-ot mindkét társaságnak­­ az­­ elnöke. A vádlevél 14 pontot tartalmaz, amelyek a gyapjúszövetek szörnyű magas áraival foglalkoznak. Az­­ idézett előállítási és eladási árak azt bizonyítják, hogy a tranzakciók­­ nem egyszer 100 percentes profitot­­ hoztak. Herbert C. Smyth, helyettes ál­­­­lamügyész, a vizsgálat vezetője, ki­­j­jelentette, hogy a vizsgálatok kide­­rítették, miszerint az óriási fizeté-­­­seken kívü­l, amelyeket Mr. Wood mindkét társaságnál fölvett, 1010- ben még $515.4­2.86 jutalékot vett föl. E­zt az összeget gyártás és el­adási költségek címén könyvelték el. Ebben az évben több mint 300 százalékkal srófolták föl a társasá­gok az 101ő-iki árakat. A társaságok Charles F.. Hughes­­ volt supreme courti bírót kérték föl a védelem vezetésével, továbbá a Hays, Herschfield és Wolf ügyvé­­­­di iroda is részt vesz a védelemben.­­ Az ügyvédi irodában úgy nyilatkozo­­­tak, hogy a vádlottaknak nincs sem­m­­i m­ondaníváj ejü­k. Amikor a vádlevelet Hand szöv­­­vetségi bíró elé terjesztették, ugyan-­­­akkor hozták nyilvánosságra, hogy a felebbezési bíróság alkotmányos­nak találta a Lever-féle törvényt, mint háborús intézkedést. Mr. Smyth kijelentette, hogy a­­ vizsgálóbizottságot, amely Wash­ingtonból kapta az utasításokat. Mr. Wood invitálta be, hogy megmutas­sa nekik, mennyire távol áll ő és a társasága a profitharácsolástól. A­­ levelezés azt bizonyítja, hogy Mr.­­ Wod ezelőtt két héttel megszűnt kezére járni a bizottságnak. Amikor Mr. Wood nyugodtan el­dicsekedett vele, hogy az American Woolen Company a múlt évben 15 millió dollár profitot csinált és ami­kor már a szenátusban ..­. a kijelen­tés történt, hogy az Egyesült Álla­mok a rablók fészke, végre a kor­mány is jónak látta hogy legalább a látszat kedvéért, a nagy tolvajok­kal szemben is tegyen valamit és hajtsa végre a profitálás ellen ho­zott törvényeket. De a végrehajtás­­tól még messzire vagyunk, mert az adminisztráció tervez és a kapitaliz­mus végez. ————O-----r— Amerikai beavatás a német válás,sisokban A független szocialisták válasz­tási agitációját megakadályoz­ták. True Translation filed with the Poet n as ter of N'ew York on May L’7, 1020, as required by the Act of Octo­ber «. 1917. BERLIN, május 27. — A Freiheit közli azt a kölni hírt, mely szerint Coblenzben az amerikai hatóságok megtiltot­­ták a választási agitációt a füg­getlen szocialistáknak az ame­­rikai fenhatóság alatt álló terü­­eten. A tudósítás szerint egy amerikai őrnagy maga elé idézte Ruebhausent, a független szo­­cialista párt titkárát, aki Ander­­lachban irányította a választá­si agitációt s tudtára adta, hogy ki van tiltva az amerikai fen­ha­­tóság alatt álló területekről. ‘ Amikor Ruebhausen a kitiltás okat követelte, az őrnagy vála­sza ez volt: “Nem fogok itt megtűrni semmiféle herce-hur­­­át.” . Hát csak így tanítják meg a német munkásokat a demokrá-: :iára a demokrácia védelmezői! (3.) ------------- -------------­Albániában is kitört a forradalom Tru„ Translation niest with the Post naster 'of New York on Mav "7. 920. as required by the Act of Octo­­ier 6. 1917. LONDON, május 27. — Duraz­­zoból érkező jelentésekből kitűnik, hogy Albániában forradalom van. A­­z Exchange Telegraph jelenti,­­­­ogy a forradalom következményei lágy befolyással lesznek a Balkán ordulatokra. Az ideiglenes kormány, úgy lát­­zik, képtelen a helyzet ura lenni. A normatív nemzeti hadsereget akart értesíteni, ele önkéntesek egyáltalán sem­ jelentkeznek. A görögök, akik azelőtt okkupál­­ii akarták északi Epirust, most el­­határozták, hogy elhalasztják az okkupálást, mert bonyodalmaktól t­artanak. na! Kölcsönére és adományára szükség van! Küldje erre a címre: Jós Kér­ész. 350 F­­ist 8t M­ew York City, Tzezer szü­es letette a minkát Tegnap reggel 16 órakor tízezer szűcs letete a munkát. A munkások c­sak a végső esetben nyúltak ehhez is eszközhöz, miután a munkáltatók visszautasították az összes feltéte­­eket és ajánlatokat, amelyekkel a­­ union meg akarta oldani a munka-­­ nélküliség problémáját az egész i­parban. A union követelte, hogy a m­unká­­soknak meg legyen az a joga, hogy egymás között fölosszák az elvég­­zendő munkát, hogy egy szü­cs sem d­­olgozzon 40 óránál többet heten­ je­ként. Ilyen módon azután lett volna­­ ,­deg munka, hogy az összes szűcsök lolgozhattak volna. Ez azonban azt j­entette volna, hogy a munkálta­iknak vagy négyezer szűcsöt kel­­­­ett volna alkalmazni és ez nagyon­­­­sökkentette volna a munkáltatók hasznát. Azért utasították vissza a Munkások követeléseit és azért kell 0.000 munkásnak sztrájkolni hogy nenvédjék a szervezetüket és a jo­­gaikat. A szücsipar összes munkásai sztrájkolnak. A sztrájkolok tagja, az International For Workers’ Vik­­im t. 5, 10 és 15-ös számi­ lokáliai­­lak. A sztrájkolok hét helyen tar­tottak gyűléseket. | MEGJELENIK MIN- | | DEN NAP; VASÁR- | | NAP TARTALMAS | | MELLÉKLETTEL| % Egy­es szám ára: | 2c | v *5* FRIDAY (PÉNTEK), MAY 28, 1920 I­ ­ KINEK A KÖTELESSÉGE HAZAVINNI A SZIBÉRIAI HADIFOGLYOKAT? II. A bizalom kérdése.­­ Van-e biztosítékunk arra, hogy az összeadott pénzt tény­leg arra a célra fordítják, am­i­­lre* a­­jószivűi adakozók adják? !Nincs! A leghatározottabban j­ós uj Tol, az­t mondjuk, hogy nincs! Szolgálunk bizonyítékokkal­­is:­­ Ott kezdjük a dolgot, hogy ínén tudjuk, ki hivatott a gyűj­tés végzésére? Az Amerikai­­ Magyar Népszava gyűjt, tehát­­­ bizonyos, hogy nem hivatott rá. Igaz, hogy akadnak olyan isámborok, akik farkasra bíz­zák a bárányokat és Berkóra a­­ dollárokat,­­ de ilyenek csak­­ kevesen vannak. Az American IRed Cross Bureau of Foreign­­ Language Information Service­s magyar osztályának 204-es sz. kiadványa, arra szólítja fel az amerikai magyarokat, hogy se­gítsenek összeadni a szükséges három millió dollárt, amelyből egy millió már megvan. Az adományokat erre a címre ké­ri­ Samuel A. Welldon, 19 Nas­sau Street, New Y­ork City. A kiadvány egy szóval sem jelzi, hogy ki ez az úr. Tudja valaki, hogy kicsoda Mr. Welldon?­­ Mi nem tudjuk és nagy a gya­núnk, hogy az amerikai ma­gyarok közül még sokan nem tudják. Hátra van az American Re­lief Committee for Hungarian­­ Sufferers, amely az amerikai Magyar Népszavával együtt­működik és amely bizottság köré az amerikai magyarság vezérei, nagyjai tömörülnek. Ez a bizottság Barna Berta­lan elnök és Szilágyi Endre, ügyvezető igazgató aláírásával a Népszava május 24-iki szá­mában “Siessünk a gyűjtéssel” című vészkiáltást hallatott, a­melyben többek között ezeket mondj­a: “A baj azonban az, hogy az egyes helyi bizottságok­tól igen lassan folyik be a pénz. Ez pedig nagyon is fontos dolog, mert lehetet­lenné tette ez a megmagya­rázhatatlan lassúság ,azt, hogy május 15-ére a magyar hadifoglyok hazaszállítására­­ szükséges összeg első részle­tét kifizethesse a Relief...” A lassúság lehet megmagya­l­­ázhatatlan a Relief Commit-­­tee urai előtt. De nem megírta-a­gyarázhatatlan előttünk. És éppen ezért szolgálunk egy kis magyarázattal. A lassúság érthető, mert az amerikai magyarság az egész társasággal szemben bizalmat­lansággal viseltetik. Viszont, hogy a bizalom hiánya nem in­­dokolatlan, arra vonatkozólag bátrak vagyunk a helyzetet a meztelen igazság fényszórójá­­­ v­ is bevilágítani. A 7. American Ped Gross I washingtoni főirodája május 3-án l­ett és Framet W. White aláírásával ellátott levele azt­ adja tudtunkra, h­ogy vladivosztoki irodájának ká­­beljelentése szerint a szib­é­­riai helyzet válságosra for­dult, ami a képviselet visz­­szavonását tette szükségessé. A Vö­­ös Kereszt tehát a jö­vőben a volt szibériai fog­lyok szállítására nem vállal­­kozhatik. A Vörös Kereszt ezt a munkát más képviseletekkel remél­te elvégeztetni, azon­ban ez is lehetetlenné vált,­­ miután a fennálló állapotok, minden más képviseletet is, menekülésre kényszerítet­­tek. Az Amerikai Magyar Szö­vetség május 20-án kelt és Bogdány Gellért, h. titkár alá­­­­írásával ellátott levele pedig erre az ügyre vonatkozólag szóró­l-szóra ezeket mondja: “Dr. Passenlehner titkár úrhoz írt soraira sajnálattal kell értesíteni, hgy mi sem tetünk jelenleg semmit, mert mi is a Vörös Kereszt utján küldtük a hadifoglyok­nak a pénzt. Miután a Vörös Kereszt megszüntette egyen­lőre a­ vladivosztoki kiren­deltségét, — egyéni segélyre nem fogadhatunk el semmi­féle küldeményt, — csakis általános segélyezésre fogad­hatunk el.” Az Amerikai Vörös Kereszt beismeri, hogy nem tud sem­mit csinálni és visszaküldi a pénzt. Az Amerikai Magyar Szövetség is beismeri, hogy nem tud semmit csinálni és elfogadja a pénzt. Az Ameri­can Relief Committee nem is­meri be, hogy nem tud semmit csinálni és­­elfogadja a pénzt. A pénzzel, amit így össze­adunk, valami fog történni. Az Előre régebben sem bírt jóste­hetséggel, most sem akarunk jósolni, csak megvizsgáljuk az állapotokat, szemügyre vesz­­szük az embereket és meg­mondjuk a véleményünket. Az amerikai magyarság tapaszta­lásból tudja, hogy az Előre kü­lönféle magyar mozgalmakról adott véleménye mindig fedte az igazságot. A szibériai hadifoglyok hazaszállítása ügyében az a véleményünk, hogy azok, a­kik a gyűjtési akció előteré­ben állnak, nem érdemlik meg az amerikai magyarság bizalmát. És az a vélemé­nyünk továbbá, hogy az összegyűjtött pénzeket köz­vetve és közvetlenül a fehér terror szolgálatába fogják állítani. Azok, akik a gyűjtést vég­zik, micsoda alapon és milyen jogon számítanak a mi bizal­munkra? Igaz, hogy a bizott­­ságban vannak polgári értelem­ben vett tekintélyes emberek, mint például Barna Bertalan, a Relief Committee elnöke. De a bizottságban részt vesznek azok a többé-kevésbé ütődött “ve­zérek”, akik részt vettek a szélhámosság határán álló régi mozgalmakban is. Akik nem válaszoltak arra a három hó­nap előtt elhangzott egyenes vádra, hogy elsikkasztották az Amerik­­afalva pénzeket.Akik a legutóbb is rendezték a wash­ingtoni kirándulást, amely cé­­cót szerintük “félsiker” volt, de mi tudjuk, hogy olyan vá­lasztás előtti hűhó volt, amely az amerikai magyarságnak 40 —50.000 dollárjába került, hasznot pedig csak azok láttak belőle, akik minden bizniszen keresnek. Milyen alapon, milyen múlt­ra hivatkozva mernek ezek az emberek bizalomra számí­tani. Azt hiszik, hogy nem is­merik őket eléggé? Tévednek. Ismerik őket mindenfelé az or­szágban. Még New Yorkban is. Még a 79-ik utcában is. Hogy miért éppen ott? Az­ért, mert a New Yorki Első Magyar Önképző Egyesület, amely minden gyűjtési akció­ban az első szokott lenni, amely­nek tagjai szeretnek minden nemesnek hitt ügyet felkarol­ni,­­ a szibériai hadifoglyok hazaszállítására gyűjtött 300 dollárt nem utalták át a Relief Committee-nek, sem a Népsza­vának, sem Welldon urnak, ha­nem további határozatig — na­gyon helyesen — az egylet pénztárába helyezték. • Már az - Folytatás a­­V 2-ik oldalon.)

Next