Előre, 1920. június (16. évfolyam, 2671-2701. szám)

1920-06-04 / 2674. szám

X ELŐFIZETÉSI ÁRAK , a rendkívüli postai szál­­£ litási költséggel együtt: t Egy évre------$8.— 1 Félévre .... $4.— | 33 EAST 1st STREET | NEW YORK, N. Y. T VOL. XVI. ÉVFOLYAM, No. 2674. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. FRIDAY (PÉNTEK) JUNE 4, 1920. 200 MILLIÓT SIKKASZTOTT B. BARUCH Mason képviselő megismétli a vádat a képviselőházban, de 50 millió helyett 200 milliót mond. WASHINGTON, június 3 — Mason képviselő ma válaszolt a képviselőházban Bernard Ba­ruch egy levelére, amelyben az védekezik a képviselő vádja ellen és azt alaptalannak nevezi. A levélben felszólítja a képviselőt, hogy vigye az ügyet a bíróság és az igazságügyminiszter elé és ott bizonyítsa be, hogy ő (Ba­ruch) 50 millió dollárt sikkasz­tott. Mason képviselő megismétel­te a vádat azzal a különbséggel, hogy az elsikkasztott összeget 200 millió dollárra helyezte. “A rendelkezésemre álló adatokból — mondta Mason — kitűnik, hogy Baruch és társai 200 millió dollárt raboltak a rézszerződé­­seknél. A többiről nem is beszé­lünk.” Mason azután elmondta, hogy Baruch, mint a A War Industries Board elnöke, kinevezte J. D. Ryant, aki akkor az Anaconda Copper Co. elnöke volt, a Coope­rative Committee elnökének. Ryan ebben az állásában meg­szabta a réz árát, amelyet a kor­mánynak fizetnie kellett. Ilyen módon 200 millió dollárt rabol­tak a kormánytól. “Baruch nem remélheti jogosan, — mondta .Mason, — hogy ezt az ügyet az ő kebelbarátjának, Palmer igaz­­ságügyminiszternek adjam át, de ha mind a ketten élünk, akkor al­kalmat nyújtok majd neki, hogy a nevét tisztázza”. ’’Amikor a kongresszus újból összejön, akkor majd gondosko­dok róla, hogy egy bizottságnak eskü alatt válaszoljon egy né­­htany kérdést és ha 1921 májuus 14-ike u­tán még élek, akkor majd felszólítom az új igazságügymi­­niszter, hogy Baruch és társai ellen büntényi eljárást intézzen.” ----------—o----------— r —---------o-­--------­ McParland a nyomdász union uj feje INDIANAPOLIS, junius 3- John McParland-ot, aki a new yorki 6-os számú lokál tagja, az International Typographical Union elnökévé választották. A radikális szellemű McPar­­land ellenfele Marsden G. Scott volt, aki éveken át volt az Inter­national elnöke. A tagok végre megunták a buszok kedvében el­járó k ósdi nézeteket valló Mr. Scott-ot és új elnököt vá­lasztottak. A hatalmas kampány­ban, amely a választást meg­előzte, sokszor szóba került a new yorki nyomdászok múlt őszi sztrájkja, amelyet a 44 órás hétért folytattak. Scott mindent megmozgatott, hogy ezt a 10 hétig tartó sztrájkot leverje, ami sikerült is neki. A union tagsága most megadta érte a jól megérdemelt jutalmat: egysze­rűen kirúgta. Gyászba borult egész Magyarország — BUDAPEST, június 3. Hol­nap írják alá Versaillesben a bé­keszerződést és az egész ország gyászba borult emiatt. A hivata­­lok zárva maradnak. A vasutak és a villamosok szünetelnek. Valószínű, hogy az összes üzle­tek is zárva maradnak. A tem­plomokban pedig külön istentisz­teletet fognak tartani. A szűcsök között nincsenek scakk ,«,n­try öröm volt tegnap a szírni­­kaló szűcsök táborában amikor -­ szolgálatról visszatérő mketCK­elentették, hogy egyetlen cg • «mb. egyetlen érv szt.raikr ro s nr« a,7 e” z marhan.­­A mun­káltatóknak sok ro'-ta'a” ét­szakát okoz a. sztrájk. Semmi 'nnm hizonadtia ezt jobban, mint .a terv. hor­v co-vik g ülést a mác'k titán terünk. gri, pé’iteken. a «•»ttót­"" ~ c.- \ t­é « e­k­e­t tartanak. 1 "'áló c ~ n U °vpi r'/oppop *1 '• T «’venron. A P^etAovpn TT-t* ->rin .-1 t1 , , * h "1 a i ’ p -1 ’T* t ° «1 'i O -O n Vb-i 1 f- ” T T-.n,---­a Oíi „ f*nT’-'",-., n-dig <: .gn-Vo- 1-—-""-»ti- - t- — -k’k 1-ö-T a u­..........1..0 A i~--> ’M........ •t. c' 1 1 LELEPLEZIK A GAZSÁGÜGYI MINISZTERT Palmer az ország legnagyobb törvényszegője. — Pálinkával és pénzzel akarja megvásá­rolni a szavazatokat. WASHINGTON, június 3. Mitchell A­ Palmer — hogy az isten áldja meg — aki az elnöki állásra pályázik, elmondta a képviselőházban, hogy ő meg­mentette az országot a forrada­lomtól és a pusztítástól, no m­eg a bombáktól. Tette ezt azért, mert a National Popular Go­vernment League olyan dolgok­kal vádolta őt, amelyekre még egy cár is büszke lehetne és a­melyek — szerinte — tiszta rá­galmakból állanak. Palmer elkeszedetten védeke­zett ez ellen és talán ideiglene­sen sikerült is a hiszékeny kép­viselőket meggyőzni az ő tehet­ségeiről és akkor az ő nagy szerencsétlenségére előáll Eu­gene Bonniwell biró és azzal vá­dolja őt, hogy nemcsak pénzzel, de pálinkával is meg akarta vá­sárolni a szavazatokat. Bonniwell megmondja — hadd tudja az egész világ —, hogy a pennsylvaniai szénbá­­­­nyakerületben szabad az ivás, amióta Palmer attól tart, hogy lőtt esetleg McAdoot jelölik az­­ elnöki állásra. A szalonok nyit­va állanak, egy hordó pálinka ára 1500 dollárról lement 900 dollárra, az egész államban nyil­tan mérik a három­ százalékos bőrt és mindez Palmer tudtával történik- Palmer tehát még tör­vényszegőnek is lealacsonyítja magát, hogy egyéni és önző vá­gyait kielégítse. Bonniw­ell kijelentése káros hatással van a Palmer-kampány­­ra és nagyon sokat árthatna, ha július negyedike nem volna oly közel. Ez majd bőven nyújt al­kalmat neki, hogy tehetségeit bebizonyítsa, jobban mondva, elvonja a közönség figyelmét az ő és társai működéséről. Majd szétkürtöli ő megint a bomba­­merényletről szóló híreket, me­lyek csak azért hiúsultak meg, mert ő, Palmer, “fáradhatatla­nul és szakadatlanul” dolgozott­­• ——o--------------------2900 TÜZESET HAVONTA new York városban A tűzoltó-hivatalból jelentik, hogy New­ York városban a múlt­­ évb­en 24.000 tüzeset volt, azaz havonta átlag 2000, vagyis 1 tüz­eset minden 21 évcben. A leg­több tűz az otthonokban, a l::ká- Mikh-111 volt és sok ember sérülé­seket szenvedett miattuk. \’ew A ork városban évenként legalább 1 . 109 ember elég, míg ugyanannyi súlyos sérüléseket szenved. -S tű­ző­­tő­sz :• kért­ék szeriit a legtöbb tüzet. '’W' ?- s:\o- • -hoz­za. Az F.gye-'ült Ananiok’v-in a i-y-tfa-t ne-hí ma k-g-’ábh 1 • -miliő dollér k-’rt okoznak és ez. felvan veszte-'érT. ame’vrn-k k- •* v id­'- ko­-'^kezmén­c: ■ ■ v V b? 1 , . . . LEGYEN VÉGE A TERRORNAK W. VIRGINIÁBAN Ezt követelik Wilson elnöktől a bányászok és a vasutas szö­vetség. — 6000 fegyver és 25 gépfegyver van beraktározva. WASHINGTON, június 3. Az elnökhöz intézett levélben a W- Virginia State Federation of Labor, az American Civil Liber­ties Bureau és a szervezett bá­­­nyászok kijelentik, hogy az ál-­lam déli megyéi polgárháború­s küszöbén állanak, mert a bánya­­tulajdonosok által fölbérelt pri­­rvát hadsereg, az állam tisztvise­lőinek hallgatólagos beleegye­zésével, az utolsó két év óta va­lóságos terror alatt tartják a bányászokat és más polgárokat és beavatkozásra szólítják föl az elnököt. John L. Spivak, aki az emlí­tett szervezetek nevében írta alá a levelet, azt a megbízatást kap­ta, hogy egyenes és érthető vá­laszt szerezzen arra a kérdésre, várjon az alkotmányban bizto­sított jogok érvényesek-e West Virginia polgáraira. Mielőtt a tényeket az elnök elé terjesztette, Spivák jogi vé­leményt kért Jackson H. Rals­­tontól, az A. E. of L. ügyvédjé­től Washingtonban arra nézve,­­hogy az elnöknek megvan-e az alkotmányos joga a beavatko­zásra. Ralston precedensekre hivat­kozva, azt a véleményt adta, hogy a szövetségi törvények nemcsak feljogosítják az elnö­köt ily­en körülmények között, hanem egyenesen kötelességé­vé teszik az akciót és szükség esetén a csapatok kirendelését-Spivák tudomására hozta az elnöknek, hogy Loganban, Lo­gan county székhelyén, több száz jól felfegyverezett gui­men tartózkodik ; 20—25 gép­fegyver, 6000 fegyver és két ko­csirakomány muníció van kéz­nél a county court épületében. Ugyanott mintegy 2000 gallon whiskey van beraktározva, a­melynek törvénytelen szétosztá­sát és eladását nyíltan űzik. West Virginia ügye a szená­tusban. France, marylandi szenátor, két határozati javaslatot terjesz­tett tegnap a szenátus elé, me­lyek azt követelik, hogy a kon­gresszus indítson vizsgálatot Palmer államügyész töményte­len akciói ellen­­. Virginiában és drasztikus intézkedést kér az elnöktől, hogy azt azt államot tisztítsa meg a bányatulajdono­sok törvénytelen zsarnokságá­tól. Elraboltak egy 13 hónapos csecsemőt NORRISTOWN, Ua., június 2. Tegnap éjjel 2 órakor isme­retlen egyének ellopták a lakásá­ból a 13 hónapos Blakeley Coughlint .A vakmerő gyermek­­rablás idején, szép holdvilágos éjszaka volt. Az országútra né­ző ablakhoz, ahol a gyermek aludt, létrát állítottak és úgy mentek a lakásba. A gyermek szülei a szomszéd szobában alud­tak. Mr. Coughlin úgy nyilatko­zott, hogy nem tudja megérteni, mi célja volt a rablásnak. Azt állítja,­ hogy ellenségei nincse­nek s pénze sincsen, hogy a gyer­mekért válságdíjat fizessen. A lábnyomokból megállapíthatta a rendőrség, hogy egy nő és egy férfi követte el a rablást. A lét­rát otthagy­ták a helyszínen. A gyermek­rablás után a szü­ltök egy ti­tokra to­p­levelet kap­tak. A levél Norristo­wnban lett fe’-Hva é- “az­ e’rá­bolt gyermek szüleihez” van címezve. Cough­lin nem akarta nyilvánosságra hozni a levél tartalmát, csupán művit mondott, ho­v “egy fel* k-Uo-'d’iak a ruinká’a’1. Vált* •• - •••-*■ -írni Vt. AZ ÍR NŐK FOLYTATJÁK A TÜNTETÉST Washingtonban elégették az an­gol lobogót. Piketelés a Fehér Ház előtt. Letartóztatás nem történt. WASHINNGTON, június 3. Az írek szabadságharcával ro­konszenvező nők tegnap az ál­­lamkincstár épülete előtt eléget­tek egy brit lobogót. A nők közül többen feliratos táblákat vittek és amikor a kincstár épülete elé értek, a new­­arki Miss Mary Keena tartotta a lobogót Miss Savage, Fverett Mas.-ből olajat öntött rá és Miss O’Brien meggyújtotta. Mozi­fényképészek is kéznél voltak és felvételeket készítettek. Mire a rendőrök megérkeztek, már vé­ge volt az egész ceremóniának. A brit zászló megsemmisítése után a nők tüntető felvonulást rendeztek és a Fehér Ház előtt is hosszabb ideig tartózkodtak. A következő feliratokkal ellá­tott táblákat hordozták: “An­glia barátságot keres Ameriká­val. ’ Vigyázzunk az olajra.’ “Amerika kölcsöne tartja Izlan­­dot elnyomás alatt”. “Mondjuk föl az Angliának adott kölcsönö­ket.” “Le a kezeket olajföld­jeinkről.” Randolph W. Smith, a bostoni “Loyal Coalition” elnöke és az angol zsarnokság védelmezője, Washingtonba érkezett tegnap, hogy megakadályozza a Mason- f­éle javaslat elfogadását, mert “nagy kalamitásnak” tartaná, ha a kongresszus kimondaná, hogy rokonszenvez az ír köztár­saság eszméjével. Colby külügyminiszter kije­lentette, hogy a lobogó­égetés incidensére megindítja a vizsgá­latot. -----------------------­Ausztriát nyugtalanítják a magyar monarcisták A volt tisztekből a határ mentén­ alakuló csapatok iránt nagy a­ bizalmatlanság Bécsben. True Trap-Iation fiiért with the Poe­­matter of Ne-.v York on June 3. 1S20. as required by the Act or Octo­ber 6, 1917. B­ÉCS, junius 3.­­— Az osztrák kormány kifogást emel az ellen, hogy Magyarországon az osz­­trák­ magyar monarchia volt tisztjeiből légiók alakulnak a ha­tár mentén, melyek szükség ese­tén készen állnak arra, hogy be­törjenek Ausztriába, továbbá az osztrák kormány az ellen is tilta­kozik, hogy a magyar kormány pénzeli ezeket a légiókat. A kormány már régebben fi­­gyel az Ausztriában folyó mon­­archista propagandát, melyben különösen azok a tisztek vesznek­­ részt, akik a monarchia felhom­­­lása óta munka nélkül lézenge­t knek. A magyar kormány ügy-­­nökei Bécsben toborozzák ezeket; a tiszteket és néhány száz osz­­­trák tisztet marját is szállítottak Magyarországra. Ha a magyar kormány hivata­losan távol áll is ettől a mozga­l­­omtól, erkölcsileg támogatja és így felelős lesz az esetleges ha­tármenti zavarokért. Azonban ilyen zavaroknak a sikerére nem sok kilátás van. Ausztriában a mi­narctista pro­pagandának még keveseb­b eshe­tőségei vannak, most Németor­­szágrh-n. A ':zoe’-r'isták régen állanak és tanna­k ki:eVr.t:k, le-- •» munka- -k -r- fogják véde’k­ezni a kö---“'r---zsárot. Bécsben 1 nvolt hét föl várnán több volt lY.zfet IcArUztattak i„ -öar-zeesküvés miatt. 00 MUNKÁVAL ÜNNEPELTÉK MÁJUS HÉT Az orosz kommunista szovjet köztársaság, a nemzetközi vi­lágünnepet, május elsejét, a proletariátus új társadalmi rendszerének építő napjává tette.­­ Mindenki dolgozott a szocialista jövő érdekében. Eddig az volt a­ proletár nem­zetköziség jelszava, hogy május elseje a Munka ünnepe. Ezt úgy értelmezték, hogy a munkáske­zek megpihentek ezen a tavaszi napon és a gyárakban, műhe­lyekben, földeken, bányákban, forgalomban és minden alkotás­ban megáll az élet, nyugszik a szerszám és a világ kapitalizmu­sának meg kell éreznie, hogy ha a milliók tábora nem termel, megáll az élet lüktetése, megbé­nul a társadalmi termelés. Má­jus elseje a kapitalista kizsák­mányolás alatt szenvedő prole­tariátusnak hadgyakorlata volt eddig, arra a nagy munkabe­szüntetésre, amellyel a kapita­lizmus bukása befejezett tény­­nyé válik. Május elsejét ma is munkabe­szüntetéssel ünnepelte a világ kapitalista országaiban a mun­kásság- De nem így a szocialis­ta társadalom felé haladó orosz szovjet köztársaság felszaba­­dult proletársága. Egy moszkvai jelentés beszá­mol a már lezajlott május else­jei ünneplésről- És a kommunis­ta szovjetek valóban jellemzően ünnepelték meg május elsejét. A főváros éppen úgy, mint a vidék, jóval május elseje előtt, fölkészült a kommunista ün­nepre. Különböző helyeken, kü­lönféleképen ünnepelték május elsejét szovjet Oroszországban. Oscha-ban például megkezdték egy munkásváros építését. Több helyütt május elsejét iskolák felavatásával, középületek át­adásával, új hidak és utcák for­galmának a­­megnyitásával ün­­nepelték. Más városokban közkonyhá­kat, kommunista éttermeket, népfürdőket és közmosodákat helyeztek üzembe ezen a napon. Sintbirskben egy óriási vegyi gyárat nyitottak meg; az összes hidakat kijavították és a hadba­­vonultak földjeit megművelték. A május elsejei munka után mindenütt hangversenyeket, szinielőadásokat és nagy nép­­gyűléseket rendeztek, melyeken lelkes szavakban ecsetelték, hogy mit kell végeznie az orosz munkásságnak a szocialista köz­társaság érdekében. Megmagya­rázták az ünnep új szellemét és azt az összefüggést, amely a Kommunista Munka május el­seje és az orosz szovjet köztár­saság jelen szükségletei között fönnáll- Megszökva egy veszélyes elmebeteg STAMFORD, Conn., junius) 2. A Middletown-i tébolydából­­ megszökött tegnap Ferdinando­ S­audetti, aki 1917-ben megölte­ a mostoha apját, Ernesto Punti­ zenetanárt és megsebesítette a­ saját feleségét. Elrendelték, új szökevény körözését. KATONAI ŐRIZET ALATT DOLGOZNAK. BRISTOL, R. I., junius 3. — A National India Rubber Co.­ üzemét ma megnyitották. A te­lep és a munkába visszatérő­ munkások, katonai őrizet alatt j áranak.. Az üzem több iránt egy­­ hónapig zárva volt a sztrájk mi-­­att. .A gyár vezetősége meg nem jelentette, hogy­ hányan kezdtek meg a munkát. P E N Z áYá K Magyar korona.............. $7.05 Osztrák korona ............ $6.30 Jugoszláv korona.......... $10.45 Cseh korona..................... 823.20 Román lei ......................... ('23.30 v*X**K* f 4* | MEGJELENIK MIN- % | DEN NAP, VASÁR- | | NAP TARTALMAS | | MELLÉKLETTEL| $ egyes szám­ára; | | 2c | Y HOGYAN GYAKOROLJÁK HORTHYÉK A NEMES FELEBARÁT! SZERETET KERESZTÉNY KRISZTUSI ERÉNYÉT BARABÁS ERNŐ SZÖRNYŰ KÍNVALLATÁSA ÉS HALÁLA A KARHATALMI RABLÓGYILKOSOK NEM SOKAT TÖ­RŐDNEK A KERESZTÉNY KURZUS KERESZTÉNYSÉGÉ­VEL, HANEM AZ EMBERE­VŐ BARBÁROK ÉS VADÁLLA­TOK VÉRSZOM­TÁVAL VÉGZIK HÓHÉR­ MUNKÁJUKAT. NÉHÁNY UJ FEHÉR TISZT NEV­ÉVEL SZOLGÁLUNK, A­KIK MÉLTÓ TÁRSAI BIBO-OSTENBURG-PRÓNAYÉKNAK Keresztény terror légköre terjeng a Duna—Tisza köze, és a Dunántúl meggyötört népe felett. Nem volt elég a vé­res háborúból, nem volt elég borzalmas a járványos dög­vész, elérkezett a keresztény fehér terror is, a kigondolható legpokolibb szenvedések iskolája, a borzalmas inkvizíciós rémuralom időszaka Magyarországon. Keresztény és zsidó, jómódú polgár és földhözragadt proletár egyaránt szenved a rémuralomtól, amely úgy ma­gyarázza a keresztényi szeretetet, hogy “mi urak és fehér tisztek szeretünk élni, szeretünk fajtalankodni, szeretünk vérben tivornyázni, szeretünk embereket bestiálisan meg­gyötörni és felakasztani” — Oh, sok “szeretet van a terror keresztényeiben ma Horthyországban. Egy bécsi magyar hetilap, melynek első száma került most a kezünkbe, az alábbi borzalmat hozza nyilvánosságra: vezetni kellett, mert nem látott — amint a hivatalos jelentés mondta — “szökést” kísérelt, meg és menekülése közben lőt­ték agyon. Igazuk van Horthyéknak! Ez nem fehér terror, ez keresztény felebaráti szeretet! “Nincsen fehér terror, csak felebaráti szeretet!” Ezt hirdeti a Prónay, Oszten­­burg és más darutollas hősök se­gélyével, a kormányzói székbe ültetett “igazságos” Miklós da­rutollas vitéz hada. Terror nin­csen, csupán félrecsúszások van­nak, népítéletek, egyéni akciók, azt legjobban bizonyítja Bara­­bás-Brattman Ernő esete. Ezt a szerencsétlen fiatal­embert, aki a koramán alatt Pozsony-Liget­­falu védőszakaszának polgári megbízottja volt, letartóztatták, rettenetesen összeverték a köp­­csényi kakastollas hősök és be­szállították a­­Dunántúl egyik félelmetes hitű börtönébe, mely föllött “Magyaróvár kisistene” — a még mindig szabadonjáró többszörös gyilkos ■— Somogyi Pál ezredes, élet és halál ura, parancsnokolt. Az ottani szokáshoz képest a “nyomozó tiszt” szobájába ve­zették, amely azonban nem iro­da, hanem, valóságos kínzókam­­ra volt. Megyfabotok, somfabo­tok, bikacsökök egész halmaza, akasztásra kötelek, csiga a fal­ban, amelyre az áldozatot föl­húzzák és hüvelykszorító, ame­lyet — mint ők tréfásan mond­ják — keztyű helyett­ próbál­gatnak az “elvtársak’ kezére. Ebbe az irodába vezették Bara­bást is. Am­iikor a szerencsétlen em­ber belépett, már várt reá a ve­zérkar, Somogyi alezredessel az élén, hogy tanúja legyenek a “nagy vad” kihallgatásának. Amint belépett, a katonák bika­­csőkkel nekiestek, néhány perc alatt véresre verték, egyik sze­mét kiütötték. Nem hatotta meg őket az agyonkínzott ember veleikig ható jajkiáltása és ké­rése, hogy lőjjék agyon, de ne kínozzák! “Részenként ölünk meg, elvtárs” — mondották ne­ki nevetve. A szerencsétlen, földön fet­­rer­gő áldozat kezét-lábát össze­kötötték, nadrágját lehúzták és, szeméremtestét előbb a padlóra szegezték, majd kalapáccsal, ap­ró ütésekkel, lassanként össze­zúztak. Ezt a rém­m­esébe illő szörny­­tettet Rásó és Silinger Vilmos hadnagyok és Juriga főhadnagy parancsára, Dobray István tize­des hajtotta végre­ Sillinger Vilmos, ez a gyáva­ságáról közismert darutollas vi­téz, az­ áldozatok vallomása sze­rint, valósággal kéjelgett a kín­zásokban; mindig újabb ördögi terveket eszelt ki az “elvtársak’­­szórakoztatására. A “kihallga­tások'' alatt a szomszédos szo­bában állandóan S—10 fogoly várta, hogy­­ mikor kerül reá a sor .Mikor Barabást később át­szállították Győrbe, ott egy má­sik hóbércsapatnak, a Filla szá­zados “különülném­ének” ad­ták át, akik este 16 óra után Barabást a város szélén levő Nádorvárosi őrszobába kisérték. Útközben a Szerencsétlen embert, aki megdagadt testré­szét kalóniával íp­rta föl és akit MEGEGYEZÉST AJÁNLANAK AZ OLASZOK Fiuméra vonatkozólag elfogadás­ra ajánlják Wilson javaslatait. True traneJatlon filed with the Post­master of New York on June 3, 1920, as required by the Act of Octo­­tober 6, 1917. PARIS, junius 3. — Nitti olasz miniszterelnök új megegyezést ajánlott Jugoszláviának, — je­lentik a Matin’nak S.aibachból, — hogy végre megoldhassák a bonyolult adriai kérdést. Az ajánlat csekély módosítás­sal követi Wilson elnöknek a fiumei kérdésre vonatkozó aján­latát. Trieszt körül a határt ki­tolatnék annyira, hogy a város védelme biztosíttassék. Albánia Olaszországé lenne, azonban a fiumei kikötő a nemzetek ligájai­nak rendelkezése alá kerülne, Sussak külvárost eddig a jugo­­szlávok kapnák meg. Lussin és Cherso szigetek ki­­vételével jugoszláv fenhatóság alá kerülnének a partmenti szi­getek, Jugoszláviához csatoltat­­nék Dalmácia is a zárai kikötő kivételével, mely önkormányza­­tot nyerne. (1) ----------------------­Már engednek a fodrász mesterek Az International Barbers’ Union 900-as localjának tisztvi­­selői és a Master Barbers’ Asso­ciation képviselői ma összejön­ nek, hogy megbeszéljék a sztrájk beszüntetését. Amióta a borbé­lyok sztrájkba léptek, ez az első eset, hogy a két tábor képviselői találkoznak. T­r­ szerint a mun­káltatók hajlandók megadni a sztrájkólók összes bérkövetelé­seit. Hogy mily sikeres harcot foly­­tatnak a borbélyok, az legjobban kitűnik abból, hogy a számuk, amely eleinte 7000 volt­, most már csak 3900. A másik négy­­ezer munkáltatója teljesítette a követeléseket, és aláírta, a szer­ződést a unionnal. Piabár a sztrájknak vége lesz, a borbély­­segédek mégis megnyitják a ko­operatív üzletet.

Next