Előre, 1920. augusztus (16. évfolyam, 2785-2914. szám)

1920-08-07 / 2791. szám

HUSZÁR KÁROLY SZÖKNI KÉSZÜL A TILTAKOZÁSI VIHAR ELÖL ÉS A DEPORTÁLÁSI ELJÁRÁSTÓL Nem akarja elhagyni New Yorkot, mert sürgő­sen elintézi az ügyeit, hogy elutazhasson. A papok azonban suttyomban elviszik a pa­­róchiákra “vendégségbe”. Beismeri, hogy megfenyegette a magyar zsidó­kat, ha bántódása történik. Azt állítja, hogy Chicagóba nem is akart menni. Schnorr Károly, aki most Huszár névre hallgat, csúfo­san kudarcot vallott “fehér keresztény szervezésével”. Ab­ból a 700 népgyűlésből, amelyet a csuhások Amerikaszerte a számára terveztek és állítólag előkészítettek, csúfos, szé­gyenteljes és dühös futás lett. Dühében a fogait vicsorítja a fehér keresztény véreb, Huszár-Schnorr Károly és meg­fenyegeti a zsidókat, mintha azok volnának felelősek azért amiért — Berkó zsidóék kivételével — egész Magyar-Ame­­rika felháborodással és megvetéssel fogadta Héjjas cimbo­ráját, Bangha-Rasputin páter társát. A Huszár-üldözés, amely eddig a hatalmas tiltakozásokig fokozódott, de már türelmetlenné tette a tömege­ket, akik szemtől-szembe szeretné­nek állni Magyarország véreskezű, fóhóhérainak és a haramiák, a Hor­­thyak, Héjjasok, Prónayak minisz­terelnökével, Huszár-Schnorr Ká­rollyal, új fázisba lépett. Eddig úgy volt, hogy Huszár­­ jön. Jön erre a gyűlésre, jön ebbe a városba, jön ide vagy oda beszélni, jön papot látogat­ni Passáicra, Bridgeportra, Youngs­­townba, Detroitba, Chicagóba stb. Most ezeket mondja Huszár az angol sajtó tudósítóinak: “Nem akarok más városba men­ni, itt maradok Ne­w Yorkban, míg gyorsan elintézem sürgős ügyei­met, hogy két héten belül hajóra szánhassak.” Menekül a Huszár. A 700 papi gyűlésből nem lett semmi. Tönkre­tette az Előre s az amerikai magyar­ságnak az a tisztességes többsége, amely megvetéssel fogadta a Ber­­kóknak és Népszava vigéc­eknek al­jas talpnyalását. Amerikában nem tudott és nem mert a gyáva, pimasz pogromista a becsületes emberek szeme elé kerül­ni. Csak néhány papszakácsnéhoz ment el óvatosan, rendőri és detektív fedezettel, papok csuhája mögé búj­va, mint Bridgeportra, ah­ol állítólag csütörtökön Cserniczky István katho­­likus pap “vendége” lett volna. A bridgeporti magyar munkások Hu­­szár­i Lehnoferr Károlyt megtették az Evening Star-ban Magyarország Lincoln­ Ábrahámjának. Csernitzky páter szereti még Sárospatakról, hol a szép zsidó lányoknak káplánkodott Malicsky kollégájával az­­ Ábrahá­mokat, ezért­ ruházta rá az Ábrahám nevet “kebelbarátjára” Schnorrer- Huszárra. Az, angol sajtó, mint a Globe, a Tribune Huszárral kapcsolatban, je­lenti, hogy Chicago magyar társadal­ma erélyes lépéseket tett, nehogy Lehnorer-Huszár odamerészkedjen jönni. A chicagói magyarság, a magyar testületek és szervezetek, a mun­kásszervezetekkel egyetemben tilta­koznak Huszár Károly látogatása­­ ellen. A chicagói Magyar Egyetemi­­ Kör, a Magy­ar Önképző és Társas­­­­gó Egylet, a Munkás Betegsegély­­ző és Önképző Szervezet helybeli osztályai, a Magyar Munkás Szö­vetség chicagói osztályai és több egyesület tiltakozást nyújtottak be Singer Berthold spanyol főkonzul­nál Huszár látogatása ellen. Azért fordultak Singer konzulhoz, mert­­ Amerikát a volt monarchiában­­ Spanyolország képviseli. A chica-­­­goi egyesületek szószólói kijelen­tették, hogy abban az esetben, ha Huszár Károly a városba találna jönni, a zavargás alig kerülhető ki, mert a magyarság túlnyomó több­sége Huszárt teszi felelőssé a mun­kások és zsidók legyilkolásáért. Lehnorer-Huszár fél. A­­polgári közvélemény figyelme a legutóbbi napok eseményeinek hatá­sa alatt, továbbá az Előre agitáció és a Federation of Hungarian Jews of America tiltakozása és deportál­­tatási akciója következtében Schne­­­rer-Huszár Károly szereplése és cél­ja felé fordult. Az angol sajtó kép­viselői kérdésekkel ostromolták meg­­ a Héjjas-banditák diplomáciai kém­jét és titkos pénzügynökét, hogy mit szól a dolgokhoz. Dávid ex-zsidó pat­­rónusa és Csernitzky, Marcinké meg a többi csuhások remegő védence ezt mondotta inogó térdekkel, krétafehér ábrázattal­­ még a riporterektől is fél, amióta az Előre riportere nagyon kö­zel volt egyszer hozzá­ a laptudósi- f­toknak: “Nem volt szándékom Chicago­,­ba menni. (?!) A chicagói egyle­tek hiábavaló munkát végeztek az­zal, hogy tiltakoztak odajövete­­lem ellen. Az a szándékom, hogy két hét múlva visszatérek Magyar­­országba, ha itt elvégeztem azt a sürgős munkát, amit a szibériai hadifoglyok hazaszállítására el kel­lett végeznem” (!) A kegyes Huszár! A magyar ha­difoglyok, akik között bizony sok a “büdös zsidó” és “vörös katona”, mennyire a szívén feküsznek Héjja­­séknak és Huszáréknak, hogy sietve “intézzé” el az ügyüket úgy, hogy kölcsönt keres a rabló uralomnak, cé­gekkel tárgyal titokban, bankokba szeretne menni, ha ki nem rúgnák onnan és a klérust járja “összekö­tte­tést”­ keresni Horthyék számára. Ez a sürgős “hadifogoly-akció.” A ne­vetségességig hitvány és gyáva fe­hér ügynök, a Lehnorer-Huszár beis­merte a következőket: “Tagadom, hogy azt mondtam volna: ha engem bántódás érne, akkor otthon ötvenezer zsidót mé­szárolnának le. Én csak azt mond­tam, hogy ha engem bántódás ér­ne, akkor ez valószínűleg nagyon kellemetlen volna Magyarországon a zsidóknak.” Tetszik érteni Huszár urat: “kellemetlen” lesz otthon, Hóhéror­­szágban a magyar zsidóknak, meg a munkásoknak, ha Schnerer Károlyt itt “megbántják.” Mintha a zsidók és a munkások felelősséggel tartoz­nának a magyar kormánynak, hogy Huszárt a guta, a tífusz, a kolera vagy miegymás “meg ne bántsa.” Pe­dig utolérheti ilyesmi még egy volt fehér terrorista miniszterelnököt is, nemde? A fenyegetésben benne van a gyilkos tiszti bandafőnöknek a jellemvonása, kiütközik benne Selme­­rer-Huszár-Senki Károly és­ antisze­­mitizmusa és munkásgyűlölete. Tiltakoznak a románok is Huszár amerikai tartózkodása nem csak a magyar elemet mozgatta meg, hanem a románokat is a fehér terror ellen. Jól ismert, vezető szerepet ját­szó román emberek azt a kijelentést tették a Tribune tudósítója előtt, hogy a román kormány is Huszár de­portálását követeli Amerikától, mert részt vett Brassóban egy román pol­gárok elleni gaztettben még a hábo­rú alatt. A clevelandi és youngstowni román egyesületek, az ország legna­gyobb és legtekintélyesebb román kolóniái szintén határozati javasla­tokban tiltakoztak a magyar hóhér­kormány képviselője, Huszár Károly ellen. A románok kijelentették, hogy a volt miniszterelnök a Habsburg­­párt vezető embere. A detroiti csuhások. Dacára annak, hogy Schnerer-Hu­­szár azt mondja: nem megy sehová New Yorkból, a detroiti egyházak kebelében már megalakult a “kur­zus” mozgalma. A csuhások: Al­brecht Géza, Kleiner Herbert és Bor­sos István augusztus 15-ére, a római katolikus egyház udvarára “szervez­kedési gyűlésre” hívják a “keresz­tény lelkeket.” Figyelem, detroiti magyarok! Figyelem, elvtársak! Hu­szárt várják oda. Huszár nem mer menni, de legyetek résen: ha mégis ott találna lenni, vigyázzatok, hogy baja ne legyen. Mert ki fog meg­szökni Amerikából, ha mégis baja történnék? ----------------------­TRENTON, N. J., augusztus 6. A bostoni 21 éves Francis Neyton, a princetoni S. Joseph’s College ta­nulója, tíz nappal ezelőtt fürdés köz­ben a vízbe ugrott és kitörte a nya­kát. Tegnap este belehalt a sérülé­seibe harcokban négy embert lelőttek A VILLAMOS KOCSIK SZTRÁJK TORŐIT ÖSSZEVERTÉK A MUNKÁSOK DENVERBEN. Az utcai lázadásoknak két halottja van és 35 sebesültje. DENVER, Col., augusztus 5- A közúti villamos alkalmazottak sztrájkjában izgalmas jelenetek ját­szódtak le tegnap este. Valóságos zendülésben tört ki a város mun­kássága, amikor azt látta, hogy a vasúttársaság sztrájktörőkkel akar­ja l lebonyolíttatni a forgalmat. A zendülésekben két embert meg­öltek és harmincötöt megsebesítet­tek. Az utóbbiak közt volt a rend­őrfőnök és vagy 12 rendőr. Az ösz­­szetűzés délután 6 óra előtt kezdő­dött. A sztrájkolókkal rokonszen­vező polgárság megállította a sztrájk török által vezetett kocsikat, kö­vekkel bezúzták a kocsik ablakait és leráncigálták a gyászvitézeket, akik aligha fognak többé erre a szégyen­letes munkára vállalkozni. A fegyveres gunmenek meg akar­ták menteni a sztrájktörőket és a tömeg közé lőttek. Legkevesebb négy embert megsebesítettek. A kocsik őrizetére kirendelt rendőrök tehetetlenek voltak és három vész ■ jelet küldtek a főkapitányságra. Csakhamar rendőrökkel megrakott öt automobil érkezett a lázadás szín­helyére és hét embert bevittek a vá­rosi börtönbe. Amikor a tömeget a Fifteen és Ca­lifornia streetek sarkán szétoszlat­ták, két villamos kocsi összerombol­va maradt az utcán és két embert életveszélyes sérülésekkel szállítot­tak a kórházba. A tömeg erre a Tramway Building elé vonult, a 14th és Arapahoe streetek sarkára, a több ezer emberre felszaporodott tömeg magatartása egyre fenyegetőbbé vált és az­ épület ablakain lehúzták a re­­dőket. A tömegből valaki egy tég­lával bedobta a nagy üvegtáblát, a­mire két lövéssel feleltek az épület­ből. Hamilton Armstrong rendőrfőnö­köt este fél 8 órakor kővel fejbedob­ták és súlyosan megsebesítették. Ugyanakkor mintegy ezer ember os­trom alá vett egy villamost és ösz­­szerombolta. Ezen a helyen Wm. Humes rendőrt lelőtték. Egy szem­tanú állítása szerint kocsiról tették a lövést, mely nem a rendőrnek volt szánva. Este 8 órakor a tömeg ostromot intézett a “Denver Post” című lap épülete ellen. Ez a lap úgy a hírek­ben, mint a vezércikkeiben első perc­től kezdve a sztrájkolók ellen foglalt állást és ellenük izgatta a közvéle­ményt. A három emeletes épület­nek majdnem összes ablakait bever­ték. A Post alkalmazottai fölhúzták az amerikai lobogót, de ez nem so­kat használt. Néhány perc múlva a tömeg benyomult az épületbe, ösz­­szetörték a szerkesztőség minden berendezését, kalapácsokkal és vas­darabokkal megrongálták a szedő- és nyomógépeket, az újságpapír-hen­­gereket kigurították az utcára és megsemmisítették.. Ezalatt több lö­vés dördült el és számosan iű megsebe­­sültek. A zendülések éjjel 1 óráig tartot­tak, összesen nyolc villamos kocsit törtek össze a tömegek. 2000 ön­kéntes rendőrt láttak el fegyverek­kel, hogy a Tramway Buildingben elszállásolt sztrájktörőkre vigyáz­zanak. ----------------------­Nagy erdő­ égés SPOKANE, Wash., augusztus 6. A Kootenay kerületben óriási erdő­tűz pusztít. Ötszáz ember teljes erő­feszítéssel dolgozik a védőárkok ké­szítésén, azonban a tüzet eddig még nem sikerült korlátozni. A szél a tüzet Idaho és Montana államok felé irányítja és ha nem si­kerül korlátozni, a kár megbecsül­hetetlen nagyságot fog elérni. -----------------------­PÉNZÁRAK Augusztus 6-án a tőzsde zárta előtt a következő árakon jegyezték a koronákat: Magyar korona ....................... $5.— Osztrák korona .................... $5.40 Jugoszláv korona .................. $13.— Cseh korona ......................... $.»1.—. Román lei .............................. $23 5c E­zek az árak a börze jegyzései s korántsem jelentik azt, hogy valójá­ban ilyen árakon lehet koronát vá­sárolni. Az árak változnak aszerint, hogy milyen mennyiségű a vásárlás. Olvasóink helyesen teszik, ha pénz­beváltás vagy pénzküldés esetén ér­deklődnek aziránt, hogy hol kaphat­ják a legolcsóbb áron a koronát, mi­vel a pénzküldők árai nem egyfor­mák. Amerika követeli a kölcsönöket a szövetségesektől A KÖVETELÉS SÚLYOS PÉNZ­VÁLSÁG ELÉ ÁLLÍTJA AZ EURÓPAI ORSZÁGOKAT. Kilenc és félezer millió dollárra rúg a követelés. WASHINGTON, augusztus 6. — Az Egyesült Államok nem hajlandó változtatni azon az álláspontján, mely az Angliának, Franciaország­nak, Olaszországnak és egyéb szö­vetséges országoknak nyújtott köl­csönökre vonatkozik. A szövetségesek azt ajánlották, hogy az amerikai kölcsönök egye­­síttessenek az angol kölcsönökkel, mert ezáltal el lehetne halasztani a kölcsönök viszafizetését és a szövet­séges országoknak alkalmuk nyílna a gazdasági rekonstrukcióra folyta­tására és befejezésére. Az Egyesült Államok követelése kilenc és félezer millió dollárra rúg. A kölcsönök még nem jártak le, azonban a kamatok már régebben esedékesek. A szövetségesek a ka­matokat sem tudták kifizetni, így a kamatok az eredeti követelésekhez csatoltattak, mint új követelések, melyek után szintén kamatok fize­tendők. A szövetséges országok lé­legzethez jutottak ugyan, azonban a válság a kölcsönök lejárásakor an­nál súlyosabb lesz. A kamatok már­is több száz millió dollárra rúgnak. Október havában ötven millió dol­lár lesz esedékes, melynek felét Fran­ciaországnak, másik felét Angliának kell megfizetni. Ha ezek az orszá­gok eleget tesznek kötelezettségeik­nek, pénzügyi helyzetük,­ különösen Franciaországé, mely úgyis óriási deficittel küzd, az eddiginél is súlyo­sabbá válik. MEGÖLTE AZ ÉDESAPJÁT A HÚSZÉVES FIÚ AZZAL VÉ­DEKEZIK, HOGY ANYJÁT AKARTA MEGMENTENI A HALÁLTÓL. A Hackensack közelében levő Fairview N. .1. községet gyilkosság tartja izgatottságban. A húszéves Louis Gross tegnap reggel a 13 Greeley Avenuen levő lakásán agyonlőtte hasonnevű atyját. Azon­nal telefonált a rendőrségre, hogy tartóztassák le. Nyilatkozatában azt állítja a fiatal­ember, hogy az apja örült féltékenységi rohamában meg akarta fojtani az édesanyját és azért lőtt rá, hogy az asszonyt megvé­­delm­ezze. A fiatal Gross négyszer lőtt az ap­jára. Az egyik golyó a szívén talál­ta az áldozatot és azonnali halált okozott. Az idősebb Gross a Pem­broke nevű vontató­hajó kapitánya volt. A rendőrségen elmondta, hogy anyja és az 5 “leánya” este az As­­bury Parkbra mértek és amikor ő le­feküdt, még nem voltak odahaza. Reggel az anyja sikoltásaira ébredt fel. “Kértem apámat. — mondotta,­­ hogy ne bántsa az édesanyámat, mert nem követett el semmi rosz­­szat. Apám azzal gyanúsította, hogy más férfiakkal jár ki, megmagyaráz­tam neki, hogy az én saját barát­nőmmel volt, de annyira dühben volt, hogy fojtogatni kezdte az anyá­mat, erre felszaladtam a revolver­ért és amikor ismételt figyelmezte­tésemre sem hallgatott, többször rá­­jöttem.” ------------—------­Zendüléstől tartanak, ha Mannix érsek partra szál! LIVERPOOL, augusztus 6. Nagy aggodalommal várják a hatóságok Mannix érsek megérkezését ebbe a városba. A Baltic hajót vasárnapra várják s az itteni ír egyesület egyik tisztviselője kijelentette, hogy az ír lakosság olyan demonstrációra ké­szül, amilyenben még senkit nem ré­szesítettek. Manchester, Wigan, W­arrington, Weidnes, St. Helen’s és Birkenhead nagy delegációkat küldenek a prelá­­tus fogadtatására. Tekintettel a new yorki incidensre, amely a főpap búcsúzása alkalmával történt, elővigyázati intézkedéseket tesznek esetleges zendülések elhárí­tására. CORK, augusztus 6. — A kormány tilalma ellenére is valószínűnek tart­ják, hogy Mannix érsek át fog jutni Írországba. A Sinn Feinerek végre­hajtó bizottsága felhívást intézett Cork polgáraihoz, hogy vasárnap dél­től este 9-ig díszítsék föl a házakat­­ lobogóikkal dr. Maimig ti&n­plfitere. - ' ■ • --------------------------- ...' . —_________ Anglia munkásai blokádra készülnek a blokád ezen Föllázadtak az idegenek ellen NÉGYEZER FEGYVERES CSŐ­CSELÉK GYÚJTOGAT A VÁ­ROSBAN. A kormányzó katonaságot küld a lá­zongók ellen. ST. LOUIS, augusztus 7. West Frankfort illinoisi bányavárosban, fölfegyverzett csőcselék az idegen lakosság ellen fordult, lakásait föl­­gyújtja és a város elhagyására kény­szeríti az idegen lakosságot. A csőcselék felkelésére az szolgál­tatott okot, hogy a tizenkilencéves Amiei Calgaterrát és a tizennyolc­­éves Toni Hempelt meggyilkolva ta­lálták és a gyilkosokat az idegenajkú lakosság között sejtik. Az összetűzésnek eddig számos se­besültje van, mert az idegenek vé­dekeznek a csőcselék ellen. A város polgármestere az összes rendőreit kirendelte, azonban a csőcselék le­fegyverezte őket. A lázadók lefoglalták a telefon és táviró állomást és a polgármester­nek nagy nehézségbe ütközött, amíg Illinois kormányzójától segítséget kérhetett. Roy Martin ügyész beszédet inté­zett a tömeghez és nyugalomra intet­te. A csőcselék vezére az ügyész be­szédére válaszolva kijelentette, hogy “elhatározzuk az összes idegenek ki­űzését és ha nem mennek szépszeri­vel, erőszakkal űzzük ki őket.” A lázadás következtében az összes üzletek zárva vannak. Az idegenajkai lakosság egy része menekül, magával viszi, amit vihet. SPRINGFIELD, 111., augusztus 6. London kormányzó öt század kato­nát küldött West Frankfortba a rend helyreállítására. Az eddigi jelentések szerint hét halottja és negyven súlyos sebesültje van a csőcselék ural­mának. A kapitalista uszítás meghozza a várt eredményt. A nehezen dolgozó munkásság még nincsen annyira szer­vezve, hogy a faji uszítást lebírja küzdeni. Alig hihető, hogy a lázadás­nak gazdasági háttere ne legyen. Most még eltakarja azt a kapitalis­ták kezében levő hírszolgálat, azon­ban sokáig azt nem lehet rejtegetni és akkor ki fog tűnni, hogy ebben a a lázadásban is tőkés érdekek hatnak közre. A LENGYEL KORMÁNY KÖLTÖZIK A SZÖVETSÉGES MISSZIÓKKAL­ Azokban a városokban is megalakulnak már a szovjetek, melyekbe még nem értek el a vörös hadseregek. Fejvesztetten kapkodó a szövetségeseknek a lengyel politikája. True Translation filed with the Post master of New York on Aueust 6. 1S20, as required by the Act of Oct«K tober 6, 19X7. WASHINGTON, aug. 6. — Colby államtitkár kábel­­táviratban, utasítást küldött J. ,C. White-nak, az amerikai legáció titkárának Varsóba, hogy zárja le a legációt és vo­nuljon vissza Grandentzba, ha ezt a varsói helyzet m­eg­­követeli. White utasítást kapott arra is, hogy a városban tar­tózkodó amerikaiak elszállításáról gondoskodjék. VARSÓ. aug. 6. — Az amerikai konzulátust ma lezár­ják s Rankin konzul ma este utazik. Az iratokat már el­szállították. Az amerikai legáció pár nap múlva távozik. Az alkalmazottak már elszállították csomagjaikat a Gra­­petz táborba, az amerikai tífusz-expedició ideiglenes szál­lására. A frontról érkező jelentések szerint a Varsótól keletre eső védelmi vonalakat már több helyen áttörték. A kor­mány költöztetésére folynak az előkészületek, ha a kor­mány költözését az orosz előnyomulás hirtelen szükséges­sé tenné. A Varsó-fronton olyan kritikus a helyzet, hogy az ame­rikaiakból álló Kosciusko repülőgépes csapatot felrendel­ték a délről Varsó védelmére." Arról még nincsen jelentés, hogy a kormány hova fog költözni, azonban vagy Posen lesz az új székhely, vagy Czestochowa, 143 mértföldnyire délnyugatra. A frontról érkező hírek szerint az oroszok, néhány na­pi várakozás után, mialatt a tartalékok és a felszerelések utolérték őket, több helyen átkeltek a Bug folyón Osztrov­­nál rendkívül nagy számú szovjet sereg kelt át a folyón. A mai jelentések szerint az oroszok Drohiezin mellett is átjutottak a folyó nyugati párjára s ezzel teljesebbé tet­ték azt bekerítő manővert, mellyel Varsót el akarják fog­lalni. Az oroszok újabb sikereket értek el Varsótól keletre és északra, ahol a szovjet csapatokat újra csoportosítják a végső támadásra. A lengyel hivatalnokok azt hiszik, hogy ha az oroszok így folytatják az előnyomulást, 7 vagy 10 nap alatt Varsó­ban lesznek. A hírek meglehetős zavarosak és ellentmondók, nem lehet belőlük megállapítani, hogy milyen közel áll Varsó eleste, de annyi bizonyos, hogy a helyzet nagyon kritikus. Egyes hírek szerint az­ oroszok már csak harminc mértföld­nyire vannak Varsótól. LONDON, augusztus 6. — Lloyd Georgehoz számos kérdést intéztek ma a parlamentben azzal a szándék­kal, hogy olyan nyilatkozatra kény­szerítsék őket, amely szerint Anglia nem fog háborúba menni Oroszor­szág ellen, a parlament hozzájáru­lása nélkül. A miniszterelnök hétfőre ígérte a választ. Arthur Henderson, a munkás­párt parlamenti vezére, körlevelet küldött a párt osztályaihoz, hogy rendezzenek demonstrációkat az orosz ügyekbe való avatkozás ellen akár katonáknak, akár muníciónak Lengyelországba való küldetése el­len. Ha a tüntetések nem használ­­nának, az angol munkások a kor­mány ellen megkezdik a blokádot. PRIS, augusztus 6. — A ‘Paris Matin” című laphoz érkezett távirat jelenti, hogy a munkások már meg­szervezték a szemjeteket Lodz, Pu­­bianitz, Porubrava, Petrokoff és Vro­­khi városokban. A lap azt is írja, hogy a lengyel szovjet kormány Moszkvából már áttette székhelyét Minskbe. (1) -----------0—-— ^ Mexicóban kitört a polgárháború CANTU KORMÁNYZÓ INDÍ­TOTT HÁBORÚT A SZÖVET­SÉGI KORMÁNYZAT ELLEN. A felkelők elfoglalták a Tecate parti cirkálót. SAN DIEGO, California, augusz­tus 6. — Ideérkező hírek szerint En­senada államban Esteban Cantu kor­mányzó megindította a hadjáratot a szövetségi kormány ellen. Cantu csapatai elfoglalták a Te­cate nevű parti cirkálót, kapitányát és legénységét megölték. A kor­mányzó Dél-Calif­or­niában elrendel­te a ló- és marhaállomány rekvirá­­lását. washingtoni híradás szerint a me­­xicói kormány 25—40 ezer embert fog mozgósítani Cantu ellen . bízik abban, hogy a forradalmat sikerül elfojtani, ha közben más tartomá­nyokban is ki nem tör a forradalom. ----------------------­ Tíz I. W. W. tagot letartóztattak SPOKANE, W­ash., aug. 6. — Az Industrial Workers of the World tíz tagja Washington, Idaho és Oregon államokból értekezletre jött össze, amelyről az állami és városi ható­ság tudomást szerzett és a delegátu­sokat elfogták. A tőke szolgálatában álló hatóság következetes önmagához. Egyik nap húsz kommunistát ítélnek el, másik 1-­ tíz I. W. W. tagot tartóztat­nak le. Azért “mégis mozog a föld.” Száz női agitátor Cox érdekében WASHINGTON, augusztus 6. —. “A halál százada” néven száz női agitátort képeznek szónokká, Cox demokrata elnökjelölt kampányjá­­nak sikeres előmozdítására. • A nők vezetője, Mrs. Bass, hétfőn látogatja meg Cox elnökjelöltet, hogy az irányítást vele megbeszélje. Mondanunk sem kell, hogy a “ha­lál százada” addig fog élni, amíg anyagilag támogatva lesz. Ha nem lesz pénz, nem lesz “halál százada” sem. Az imperializmus ellen fellázadt Mezopotámia népe A LÁZADÓK MEGSEMMISÍTET­TEK EGY ANGOL CSAPATOT. Az angolok Indiából visznek új haderő­t. True Translation filed with the Pom master of Nqw York on August 6,, isi.u, ai required D> the .act ct Octo­ber 6. 1917. LONDON, augusztus 6. — Az an­gol segélycsapatok utasítást kaptak, hogy haladék nélkül induljanak Me­zopotámiába a föllázadt törzsek és szabad csapatok leverésére. Indiából egy új divíziót küldtek Mezopotámiába, miután Babylon romjaihoz közel egy angol csapatot jóformán megsemmisítettek a láza­dók. Ötszáz angol esett el vagy sebe­sült meg. A sebesültek nagyobb ré­szét megölték és csak alig néhány ember tudott visszajutni az Eufrat folyó mentén levő hadiszállásra, Hillahba. A megsemmisített csapat a man­chesteri hadosztálynak egyik külö­nítménye volt hat ágyúból álló üteg­gel. Kufab­ban az angol helyőrség el­len az arab törzsek támadásokat in­­téznek, a várost fölgyújtották. Az angol helyőrségnek sikerült­­ vissza­verni a támadásokat. Hillahból északnyugatra is táma­dást intéztek az arabok, de a táma­dás részleteiről nem érkeztek hírek.

Next