Előre, 1920. október (16. évfolyam, 2949-2985. szám)

1920-10-27 / 2981. szám

£ ELŐFIZETÉSI ÁRAK'J: Y a rendkívüli postai szál­ * 5 litási költségnél együtt: £ T 4' l Egy évre ,....$8.— 4. I Félévre ------ $4.— 1 I 33 BAST 1st* STREET 4-t NEW YORK, N. Y. £ *£* VOL. XVI. ÉVFOLYAM. No. 29S1. ZÁRÓ C. HENRY' BANKÁR ELLEN U w«» LENGYELORSZÁG Újabb Leleplezés A KORMÁNY ÉS A BÁNYÁSZOK KÖZT ÚJRA SÚLYOS VÁDAKAT EMELTEK KÖLCSÖNT KÉR a katonai áruk­­ EREDMÉNYESEK A TÁRGYALÁSOK AMERIKÁTÓL elherdálásáról A kormány elejtette már a szén árának emelé­­ sére vonatkozó tervét is. CSÖKKENNI FOG A KORMÁNY BEVÉTELE. LONDON, okt. 26. — Ma reggel folytatják a hivatalos tárgyalásokat a kormány és a bányászszervezet tisztviselői amiből arra következtetnek, hogy az eddigi tárgyalások eredményesek voltak. A bányászok végrehajtó bizottsága ismét értekezletet tartott, melyen fontolóra vette a kormány új ajánlatát és az értekezleten elhatározta a tárgyalások folytatását. Dél-Walesből jelentik, hogy a bányászok tisztviselői megkapták a kormány új bérskála-ajánlatát, mely a szén­értékre van alapítva. Eszerint a bányászok megkapják a na­pi két shilling béremelést, de a szén ára a jövőben a terme­léstől függ, vagyis, ha a termelés bizonyos fokra csökken, a szén ára emelkedni fog. A bányászok eredetileg nem csak a béremelést, hanem a szén árának leszállítását is követelték. A kormány viszont a szén árának emelésétől és a termelés fokozásától akarta függővé tenni a béremelést. Most a kormány lemond a szén árának emeléséről és a termelésnek olyan fokozásáról, mely a bányászokat terhelné, a bányászok pedig belenyugosznak, hogy a szénárak megmaradjanak változatlanul. A kormány, mely a bányákat ellenőrzése alatt tartja, a szénexportból ez évben 320 millió dollár hasznot húz. A kormány megállapított, hasznot biztosított a bányatulajdo­nosoknak, tehát a béremelés összege a kormány hasznából fog kikerülni. A parlamentben az ellenzék tiltakozik az ellen, hogy a kormánynak az általános sztrájk esetére megadassák az ostromállapottal járó hatalom, azonban a kormánynak si­kerül megtartani a többséget, a parlament tegnap este elve­tette Adamson képviselő indítványát, hogy a javaslat vetes­sék le a napirendről. A tárgyalások folytatása biztosítja a vasúti sztrájk to­vábbi függőben tartását. Az Előre ez év május 26-án magyarok barátja” címen cikket írt, amelyben olvasói elé tárta azt a módot, ahogyan Záró C. Henry bankár üzletfelei egy­­e némelyik­ével elbánik. Cikkünk keretében — többek között — a következő kérdéseket intéztük Záró bankárhoz: “Micsoda kártérítést kap­hatnak az utasok százai, akik­től Záró úr jogtalanul na­gyobb összegeket vett föl... ? “Micsoda biztosíték van ar­ra, hogy ez a cég a jövőben tisztességesebb­­ elbánásban fogja­ részesíteni utasait?“­­ Cikkünk megírása után há­rom dologra vártunk. Vártuk elsősorban azt, hogy Záró C. Henry bankár feleljen kérdése­inkre. Vártuk másodsorban azt, hogy az amerikai magyar polgá­ri újságok is szólaljanak meg és végü­l vártuk, hogy az Előre ol­vasói sorából jelentkezzenek azok, akiknek Záró C. Henry el­len bármilyen panaszuk van. Egyik sem következett be: Záró nem válaszolt, a magyar újságok némán vették tudomásul az Elő­re cikkét, az olvasók közül pedig újabb panasszal senki sem je­lentkezett. Ezen a héten, teljes öt hónap­pal az Előre cikkének a megje­lenése után, egy new yorki ma­gyar hetilap hosszú cikkben mu­tatja be “Záró C. Henry rekord­ját.” E lap konzulátusok, ameri­kai hivatalok, a Vörös Kereszt, felügyelők, stb. megkérdezése után és azoknak, valamint Záró üzletfeleinek az adatai alapján ismerteti Záró bankárt. Ezeknek az adatoknak nagyon megbíz­hatóknak, Záró bűneinek pedig igen súlyosaknak kell lenni, ha a magyar hetilap Zárót gyors ,egymásutánban a következő el­mekkel illeti: csaló, körmönfont és veszedelmes román zsidó, lel­ketlen betyár és fosztogató, ve­szedelmes szélhámos, lelketlen svindler, román csirkefogó, gaz­ember, zsebmetsző stb. Azzal vá­dolja Zárót, hogy több mint ezer­­ magyar pénzét, körülbelül 250­ ezer dollárt, tart magánál, mely­j­­­ből 75 ezer dollárt von le el­járási­­ költség címén anélkül, hogy el­­­járna. Azután vádolja azzal,­­ hogy a vasúti jegyek címén be­szedett összegek fejében értékte­len nyomtatványokat ad utasai­nak és hogy az utasok ládáját . Zárónál egyszerűen ellopják. Zárót hasonló ügyek miatt —­­ állítólag — már egyszer le is i­s csukták. Mindezek súlyos vádak, ame­lyek mellett, szél nélkül elsiklani nem lehet. Mi, akik mindig az elsők vagyunk ott, ahol valaki­nek a körmére kell koppintani, nagyon jól tudjuk, hogy mit je­lent : egyedül harcolni azok el­­len, akiket — legjobb meggyő­ződésünk szerint —­ a dolgozó tömegek ellenségeinek, kifosztok­­­nak tartunk. Ezért nem nézzük tétlenül a magyar hetilap harcát,­­ hanem megadjuk ebben az ügy-­­ben a tőlünk telhető segítséget." Mi, anélkül, hogy magunk­­­óvá tennék a hetilap roppant sú­­­lyos vádjait, Záró C. Henry ban­i kárt fölszólítjuk, hogy a cikk megjelenésétől számított nyolc napon belül adjon magyarázatot­­ az ellene fölhozott vádak ügyé­ben. A vádakat nem tehetjük magunkévá, mert mi csak akkor vádolunk, ha az adatok a mi ke­zünkben vannak. De alapos okunk van annak a föltevésére,­ hogy a támadó magyar hetilap kellő bizonyítékok alapján irtai meg cikkét és emelte a vádakat. Ha a vádat...beigazolóírnak...Záró X. He­fir­y Jrém*az­t meg nem ér­demli, hogy hirdetését a magyar lapok elfogadják, sem azt, hogy bankjába az emberek betegyék a lábukat. Ha a vádak alaptala­nok, Zárónak módjában van ezt­­ is bizonyítani. Az Előre májusi cikkében fölt­­tett kérdésekre Záró C. Henry­­ nem adott választ. Ha mostani­­ felszólításunknak sem tesz elel­é­get, úgy fogunk cselekedni, mint­­­ha az ellene­ emelt súlyos vádak­ beigazolást nyertek volna. Bomlás fenyegeti az angol birodalmat True translation filed with the Post master of New York on October 26, 1920, as required by the Act of Oc­tober 6, 1917. CAPE-TOWN, Délafrika, ok­tóber 26.­­ — A szabad államok nemzeti kongresszusa módosít­­ványt fűzött elvi nyilatkozatá­hoz, amelyben kimondja,, hogy a délafrikai államok szövetsége fentartja magának a jogot az önrendelkezéshez, az angol biro­dalomtól való elszakadáshoz és ellenez minden törekvést, amely a birodalmat egységessé akarja tenni. A határozati javaslat kimond­­■hogy ennek a jognak a gyakorlá­sát a népszavazás eredményétől teszi függővé. " (3) Rejtélyes gyilkosság NEW BRITAIN, Conn., ok­tóber 26. — Eno Renaldinit há­rom golyótól megsebesítve hal­va találták automobilja kerekei­nél a külvárosban. Jobbjában re­volver volt. A rendőrség véle­ménye szerint a revolvert meg­gyilkolása és kirablása után tet­ték a kezébe. Eddig még senki nem jelentkezett, aki hallotta volna a lövéseket. A Renaldini család tagjai azt mondják, hogy szokás szerint ma reggel hagyta el otthonát új automobilján. A rendőrség né­hány pénzdarabot talált az au­tomobil körül a bokrokban. Vé­leményük szerint a menekülő rablógyilkosok ejtették a földre. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. A Fennegas Corporation RÉSZVÉNYESEINEK A FIGYELMÉBE! Mindazokat a magyarokat, kik a Kermogas Corporation of New York részvényesei, fölkérem,­ hogy MA, szerdán este, ponto­san 8 órakor, az 1591 Second Avenuen levő UNION HALL- ban, a saját érdekükben, az ösz­­szes náluk levő iratokkal és rész­­vényekkel együtt megjelenni szíveskedjenek. Egyedüli célom az, hogy a részvényesekkel a társaság ügyét megbeszéljem és meghatározzuk azt a módot, amellyel a részvényekbe fekte­tett pénzt vagy annak egy részét meg lehetne menteni. . Mrs. Timkó: Béremelést követelnek a fuvarozó munkások Váljon New York város szál­lítómunkásainak a sztrájkja való­ra válik-e, vagy sem, az a uniók tisztviselői szerint a ma este a City Hallban a különböző felek között tartandó tárgyaláson fog eldőlni. Körülbelü 50.000 szer­­­­vezett szállítómunkásról van szó,­­akik 40 percentes béremelést kö­­­­vetelnek; velük szemben állanak a szállító járművek tulajdonosai, akik azt mondják, hogy az alkal­mazottak, tekintettel az árak esé­sére, engedményeket tehetnének. A tulajdonosok egyik gyűlésü­kön egy ilyen értelmi­ határoza­tot is hoztak, amelyre a union részéről még nem válaszoltak, azonban több mint bizonyos, hogy a szállítómunkások nem fognak belemenni a munkabér­­ leszállításába. halálának híre lázadást szült BELFAST UTCÁIN GÉP­FEGYVEREK ÉS ÁGYUK ÁLLNAK KÉSZENLÉT­BEN, MERT A RENDŐR­SÉG NEM BÍR A TÖMEG­GEL. Joseph Murphy, harmadik éhség­sztrájkoló meghalt. LONDON, október 26. — Mc Sweeney ha­álának híre egész Írországba­­ rendkívül súlyos helyzetet teremtett és több vá­rosban kiújultak a harcok. A kormány elhatározta, hogy­ min­den erejével igyekszik az írek felkelését elnyomni és ezért, az összes rendelkezésére álló kato­naságot hadi készenlétben tart­ják. A kormány már előzően gon­doskodott arról, hogy az írek ne tudjanak megtorlásokkal élni és ezért rendelte el azt, hogy az an­gol katonatisztek feleségei és egyéb családtagjai hagyják el Írországot. Kormánykörökből egyelőre nem szivárgott ki semmi hír ar­ra nézve, hogy McSweeney holt­testét kiadják-e a családnak. Any­nyit azonban sejtetni enged a kormány, hogy a holttestet Cork városába fogják szállítani. Hogy ez az intézkedés a kiengesztelést fogja-e szolgálni avagy a kor­mány hatalmi fölényét akarja be­bizonyítani, most mlég nem tud­ható. BELFAST, október 26. —­ A városban a tüntetések McSwee­­­ney halálának hírére kiújultak. A tüntetők két csoportra oszla­nak : az egyik csoport Lloyd George fényképét égette el és Mc­Sweeney mellett tüntetett, míg a másik csoport az ellenkezőjét cselekedte. A tüntetés általános harccá fejlődött és Lloyd George híveit alaposan elverték, mire a rendőrség és katonaság vonult­­ki gépfegyverekkel és könnyű ágyukkal felszerelve. A rend látszólagosan helyreállott. DUBLIN, október 26. Álarcos emberek megtámadták a Thum­es kerület három hivatalnokát és megölték őket. A tett elköveté­­­se után elmenekültek, anélkül, hogy valamiyen nyomot hagytak vonal maguk után. CORK, október 26. — A város utcái rendkívül élénkek és a tö­megek másról sem beszélnek, mint McSweeney polgármester­ haláláról. A város rendkívüli iz­­­galomba került, mert McSwee­­­ney halálának hírével egyidejű­leg adták közre azt a hírt is,­ hogy Joseph , Murphy éhség-­ sztrájkoló a Cork-i börtönben meghalt. A katonaság, amely a város fe­lett a rendfentartást gyakorolja, látva a tömegek izgatott maga­tartását, betiltott minden cso­portosulást. Az automobilokat megállítják és a bennülőket ki­motozzák. A város utcáin gép­­fegyveres katonaság cirkál. A katonaság tegnap feltartóz-­ tatta a Biarney-be postát szállí­­­tó vonatot és az összes leveleket levették róla. RÓMA, október 26. A Vatikán­ban Mc Sweeney halálának híre-­ re egy napos gyászt rendeltek el. BUKAREST, október 26. — A kormány katonai csapatokat rendelt ki a vasutasok általános sztrájkja következtében támadt lázongások elnyomására. A csa­­­patok rendeletet kapták, hogy új sztrájkolók ellen használjanak­ fel minden eszközt, bombákat és­ kézi gránátokat is. A vasutakat a hadsereg vette át.­­ Amerikai pénzen akarja fölépí­teni összeomlott iparát. VARSÓ, október 26. — Ro­man Rybarsky lengyel helyettes pénzügyminiszter, ma indul az amerikai útjára nagyfontosságú küldetésben. Útjának sikerétől függ a lengyel ipar fölépítése. Lengyelországnak nagy köl­csönre van szüksége, hogy ipar­ágait lábra állítsa és Amerikától akarja fölvenni a kölcsönt. Len­gyelországnak ez már a második kísérlete. A nyár folyamán ma­gánjegyzések útján igyekezett itt kölcsönhöz jutni, azonban kudarcot vallott a törekvése. Ry­­barski most úgy az amerikai kormánytól, mint a bankároktól kísérli meg a kölcsön fölvételét, az itt levő lengyeleket pedig csupán arra fogja fölszólítani, hogy vásároljanak­ amerikai dol­lárkötvényeket s azokat küldjék Lengyelországba, fedezetül a rengeteg mennyiségű és érték­telen lengyel papírpénz számára. A lengyel kormánynak a terv­be vett kölcsön a végső remé­nye. Ha nem kap elegendő köl­csönt, nem lesz képes beszerezni azokat az anyagokat, amelyek nélkül iparágai pangásnak van­nak kárhoztatva. Óriási hadi­költségeit fedezte ugyan papír­­pénzz­el, de a belső válságot ez­zel nem oldotta meg, csupán el­odázta, mert az értéktelen pénz­zel­­most a külföldi piacon nem képes vásárolni.­­ EGY TÁRSULAT ALAKULT, AMELY VISSZAVÁSÁROL­JA A KORMÁNYTÓL AZ ÁRUKAT ÉS EGY DOL­LÁR ÉRTÉKÉRT CSUPÁN TÍZ CENTET FIZETNEK. Ebértéket féltik m­ár a függetlenek BERLIN, október 26. — A Die Freiheit, a független szoci­alista párt lapja, amely még a párt reakciós elemeinek a kezé­ben van, a pártkonvenció óta, ahol a többség a Harmadik In­­ternationale-hoz való csatlako­zást elhatározta, félti Eberték uralmát. Egyik utóbbi számában a következőkép óvja a munkáso­kat a forradalomtól: ’’Sikerült megállapítanunk, hogy a radikális elemek akcióra akarják bírni a német munkáso­kat. Figyelmeztetjük a munká­sokat, őrizkedjenek ettől az őrült tervtől. Különösen a mun­kanélkülieket figyelmeztetj­ük, hogy ők vannak kiszemelve az első támadás megkezdésére.“ Kautsky és társai tehát már odajutottak, hogy Ebertéket fél­tik a proletariátus támadásától. New York szénkészlete Dr. Royal S. Copeland, egész­ségügyi intéző tegnapi jelentése szerint, a városba a múlt héten 495.000 tonna antracit és bitu­­min szén érkezett. Ha a város néhány hetet nehézség nélkül kibír — mondotta Copeland — úgy a szénhiány okozta krízis el­kerülhető lesz. “Jelentést kaptam Joseph Lo­­nergar-tól, a Health Department főnökétől — mondotta Copeland — hogy nagymennyiségű szenet hoztak a múlt héten a városba. A jelentés szerint, körülbelül ötezer kocsi antracit és hatezer kocsi bitumin szén érkezett. Min­den kocsi 45 tonnát tartalma­zott. “A behozott szén most már a rendes áron kelt és az Interstate Commerce Commission által rendelkezésre bocsátott kocsi­kon szállították.” Copeland-hez jelentés érke­zett a Greater New York Tax­payer’s Associationtól, hogy tag­jai számára 7271 tonna szénre van szüksége és csak 835 tonná­val rendelkeznek. Huszonötmillió profit egy üzletnél. Az Előre hasábjain már beszá­moltunk arról a fecsérlésről, a­mit a hadügyi kormány a raktá­­­­ron levő árukkal elkövet. Múlt­­héten a Herald leleplezése nyo­­­mán kimutattuk azt, hogy mi­ként tűnnek el a milliók, ame­­­­lyekért a munkásságnak verejté­­­­két kell izzadni. Most a Globe újabb sorozatát hozza a visszaéléseknek és be­mutatja azt, hogy a kormányzat-­­ban milyen erők érvényesülnek és miként lesznek egyesek jutal­mazva. A kormány a háború alatt egy­szerre soha sem volt több, mint 300 ezer ló és öszvérnek birtoká­ban. Ennek ellenére megrendel­tek 2,500,000 lószerszámot és 245,000 nyerget. Eszerint minden lóhoz rendel­tek tizenkét szerszámot és min­den nyerges lóhoz 9 nyerget. A­ rendelt nyergekért és szerszá-t mokért 236 dollárt kellett fizet­ni darabonkint s most ugyanazon­­­ szállítók vásárolták vissza a szer-i­j szám darabját 942 centért és str 'nyergeket 4 dollárjával. Ezen az egyetlen üzleten 25 millió dollár profitot csináltak­­ azok az emberek, akik elég kö­­­­zel álltak ahhoz, hogy a kormány­­ tói ezt a zsíros falatot megsze­l­­­rezzék. Azért kellett a rengeteg­ :pénzt a néptől erőszakosan kü-­­­lönféle adók címén behajtani,­­­ hogy az ilyen rablásokat lehes­­­sen végrehajtani. Azért kell a kormányzat min-­ den ágának a munkásság szabad mozgását elfojtani hogy azzal ta­karja azt a rablópolitikát, amely a 236 dolláros árut 942 centért­ elherdálja. Vagy raboltak ak­kor, amikor a túl magas árakat fi­zették értéken aluli dolgokért, vagy pedig most herdálják el a jó árukat hihetetlenül nevetséges árakért. A hallatlan fosztogatást egész tervszerűen űzik. Például a kor­mány több millió font húsra kö­tött szerződést, melynek foltjá­ért 32 centet kellett fizetnie. Ezt a húst most ugyanazok a szállí­tók 10 centjével­ akarják vissza­vásárolni. A húst szállító tröszt, hogy a gyanút elterelje magáról, különálló egyénekből társaságot alkotott és ezek vásárolják vis­­­sza az árut. A Globe szerint azonban még­ mindig fennáll az a veszély, hogy a kormánytól 10 centjével vásá­rolt húst újba vissza­szállítják 32 centjére, mert azt mondják, hogy a katonaság részére friss árura van szükség. Végtelen sorozatával találkoz­­­zunk annak a rafinériának, mely­­e­ivel az ügyes vállalkozók a kor­­­­m­ány jósk­ából az államot fosz­togatják, amit a nehezen dogozó munkásságnak kell kiizzadni. HAT FUTŐ BALESETE: HAVRE, október 26. — Szom­baton New Yorkba elindult “France” nevű francia gőzösön a gépnél történt baleset folytán­­ hat fu­tő meghalt, hat pedig meg-­­sebesült. Az áldozatokait Cher-­­bourgban partra teszik, a gőzös tovább folytatta útját. —------------------­MUNKÁSOK! Saját lapotok, az, “ELŐLE" érdekében agitáljatok mindenfelé, ahol megfordultok. Kö­veteli­étek as “Előre’’-t, Prohászkáék és a keresztény nemzeti kultúra A KERESZTÉNY MAGYAR KÖ­­ZÉPOSZTLY HALADÁSÁT AKARJA SZOLGÁLNI A “JE­LES” FOUR. Nem antiszemitizmus, hanem libe­­ralizmus vezeti a numerus clau­­zus-hoz. Az angol nyelvű­ sajtóban egy hosszabb hír jelent meg, amely Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök nyilatkozatát tartalmazza a most igen aktuális zsidó-kérdésről és ugyanakkor ismerteti azt a tör­vénytervezetet, amit a ‘‘nemzeti ke­resztény kultúra” védelmére foga­dott el Horthyék nemzetgyűlése. A távirat, amely október 24-iki keltezéssel számol be az esemény­ről, rég ismert ügyet tálal fel, ame­lyet az angol hírszerző vállalat ügy­nöke valahonnan elkésve­ vett át, azonban itt mi nem azért emlék­szünk meg a dologról, mintha újság volna előttünk a keresztény kurzus numerus claususa, hanem egészen másért. Horthyék amerikai magyar beib­­zsum­áljában, az Amerikai Magyar Népszavában egy levél jelent meg, valami Victor Marcel nevű “költő­től,” aki “látó”­ szemmel védelmezi meg a zsidó szerkesztésű Népsza­vában a legféktelenebb antiszemi­tizmust. Anélkül, hogy a zsidó bur­zsoáziát védenék és anélkül, hogy a magyar Prónayisták gyalázatossága­it egy percre is helyénvalónak látnok meg kell mondanunk, hogy a keresz­tény kurzus antiszemita püspöke, Prohászka Ottokár doktor sokkal becsületesebben védi meg tiszti és dzsentri cinkosait, mint Berkó urnak a zsidónak és burzsoa cselédnek lap­ja, az Amerikai Magyar Népszavat. Victor Marcel “költő” — terroris­tával és zsidóval szemben Dr. Pro­hászka azt mondja, hogy fehér Ma­gyarországon nincs zsidókérdés és nincs antiszemitizmus. Magyaror­szágon soha antiszemitizmus, mint lelki jelenség, nem is volt. Ami ma ellenszenv a zsidók ellen van, az onnan származik, hogy 1867 óta a magyar keres­ztény intelligencia, a keresztény magyar középosztály nem érvényesülhetett a zsidók miatt. A keresztény magyar géniuszt (lásd Horthyt, Prónayt, Héjjast) elnyom­ta a zsidó élelmesség, törekvés és képesség. Anti magyar volt, azt át­itatták zsidó szellemmel (lipótvá­rosi bankárszellemet kell érteni) és a keresztény magyar középosztály alól elvonták a nemzeti fajmagyar kultúra alapját. Ezért kellett a nu­merus clausust és ezért kell olyan törvény, amely nem engedi a zsidó­ságot a magyar keresztény faj rová­sára érvényesülni. Nem föltétlenül kell az, hogy Magyarország jogá­­­­szainak a fele zsidó legyen, orvo­­­­sai pedig egészen zsidók legyenek stb. Így beszél Székesfehérvár püs­pöke, Prohászka Ottokár, aki nem csinál titkot belőle, hogy kurzusbeli fehér lett lelkestől, reverendástul. Marcel “költő” azonban nem így tesz, ő Berkónak, a zsidóknak és a nagybátyjának, Dickernek, a másik zsidónak két hasábos levelet ír, a­melyben igazolja Héjjas és Prónay “nemzeti kultúráját”: a herélést szemkiszúrást, zsidó és nem zsidó nők megbecstelenítését, igazolja Orgoványt, Kecskemétet, Siófokot, Szolnokot számtalan Héjjas ha­lot­­taival. Marcel a Vidtor és a költő’­ azt mondja, hogy minden igazolva van, mert a magyar kommün né­hány tagja zsidó volt. Ezek miatt szenved ma a Lipótváros és Alexan­der Bernát, Vázsonyi Vilmos, Va­dász Lipót és a többi Tisza-kurzus­­beli lovag. Prohászka, a kurzus ke­resztény püspöki patrónusa éppen abban látja a mai kurzust indokolt­nak, aminek elmúlását siratja a Vidor "költő”. Prohászka azt mondja, hogy a Vadászok, Piklerek, Alexanderek, Szetrényiek, Vázso­­nyiak ,lopták el a ‘‘keresztény nem­zet kultúrát” a Héjjas-Horthy-Pró­­nay faj magyaroktól, a Victor Marci pedig azt mondja: a kommün tett«, a kommün, amelyben zsidó proletá­rok és intellektuelek is részt vettek. A zsidó “költő” tehát antiszemi­­■ tobb és kurzsusosabb a keresztény fehér püspöknél, a Friedrich-pápá­­nál is. Mi lehet, hogy Prónay nem nézi meg, hogy Marcel úr melyik­ rubrikába tartozik a herélésre jelölt zsidó burzsoák könyvében? ------------------­ £ MEGJELENIK MIN- . J I DEN NAP; VASÁR- | I NAP TA R TA L M A S £ I MELLÉKLETTEL^ 4- £ ? Egyes szára­kra: £ ❖ A I 2c I­­ W WEDNESDAY (SZERDA), OCT. 27, 1920. Egy hete elveszett A Society for Prevention of Cruelty to Children 51 Irving P­lace alatti helyiségében, már egy hete tartanak egy kis leányt, aki folytonosan “mama” után sirdogál, de már egy hete senki­­ sem jelentkezett érte. A 354— 4th Avenue előtt találta meg egy rendőr, amint ott céltalanul bo­­lyongott. Sötét szemei, világos haja van és amikor megtalálták, lila swea­­tert, fekete fűzős cipőt, fehér ha­risnyát és fehér felső ruhát vi­selt.

Next