Uj Előre, 1923. január (19. évfolyam, 3760-3789. szám)
1923-01-30 / 3789. szám
AZ ALAMIZSNA . Irta: Charles-Louis Philippe lett volna, nem történt volna semmi. Egyszerűen leült volna egy fa alá, hogy nyugodtan gondolkozhasson. Egy bizonyoskorú embereknél az öröm nem tör ki közvetlenül, egy ideig tart, míg összeszedik magukat. Balthazár apó azonban a város közepében volt, az egyetlen hely a gondolkodásra csak a korcsma lehetett. De az ember nem megy a korcsmába anélkül, hogy valamit ne inna. Balthazár egy kis üveg vöröset rendelt. Micsoda meglepetés. Az első korty után meg kellett interpellálnia a korcsmárosnét. — Mit adott itt nekem? — Ez bor — mondotta az asszony egy kissé ijedten. — Na, — mondta Balthazár apó, — akkor hát már nem emlékszem a bor izére. Elfelejtettem, hogy milyen jó. Kiitta az üveget olyan élvezettel, hogy a pénzre, amibe majd kerülni fog, már nem is gondolt. Csak, mikor már kész volt, gondolta, hogy innia ugyan kellett, de egyúttal mindjárt ehetett is volna. Különben ehez sem volt késő, mert érezni kezdte, hogy éhes. Egy kis nyalánkságot akart magának engedélyezni. — Mondja kérem, — fordult a korcsmárosnéhoz — annak idején, ő bizony régen volt, — a favágókkal dolgozó Charles Louis Philippe, a francia író, néhány évvel a háború előtt halt meg egészen fiatalon. A szegények, az elnyomottak keserű életét rögzítette meg tökéletes művészettel megírt novelláiban és regényeiben.) Balthazár apónak hívták. Arcát nem lehetett meglátni, mert egy szakáll burjánozta körül, mellyel szemben az emberi művészet tehetetlen. Orrát ugyan látni lehetett, de még az is hajjal volt benőve. Ha az ember ezt a szakállat nézegette, szinte meglepő volt, hogy a szemeket mégis szabadon engedte. Hozzá még Balthazár apó egy régi nemezkalapot viselt, mely nyakára, fülére, szemöldökeire esett és gondosan betakart e fejen mindent, ami nem volt szakáll. Szerencsétlenségre még vörös is volt. Túlságosan szakállas embereket nem látnak szívesen. Úgy tűnik fel, mintha szándékuk lenne gondolataikat eltitkolni. És a vörös szakálluak még kevésbé kedveltek. Balthazár apó faluról-falura járt egy fekete fadobozzal, melyet hátán hordott. Levélpapírt árult. Senki nem szerette. Ha valaki levélpapírt vett nála, csak azért tette, mert szüksége volt rá és mert olcsóbban szerezte be nála, mint a kereskedőnél. Egy rekkenő meleg nyári napon történt, hogy Balthazár apó árujával Lerondean kisasszonyhoz állított be. Lerondean kisasszony jó nőszemély volt, aki csak egy hibában szenvedett, nagyon fecsegővolt. Sokat járt templomba és mit össze nem mormolt minden kápolnában a szenteknek! Belligand, a pap, aki pedig nagyon elnéző úr volt, egyszer végül azt mondta neki: “Kisasszony! Hiszen maga alkalmatlankodik a szenteknek!” Mikor belépett hozzá Balthazár apó, levette kalapját. Nem udvariasságból, hanem mert melege volt. Letörölte homlokát. Lerondean kisaszszony egy érdekes felfedezést tett: Balthazár kopasz volt Nemcsak, hogy a szakáll nem ért a fejéig, hanem egyáltalában nem volt haja. Mindegy! Ez a kis bőr, mely felszínre került, Balthazár apót megint az emberiségbe sorolta be. Nem volt medve, mint ahogy gondolni lehetett volna. Lerondean kisasszony csodálkozott ezen és kedve támadt beszélgetni, mint ahogy ezt az emberekkel is, nemcsak a szentekkel tenni szokta. Balthazár válaszolt: Szakálla a száj környékén ketté hasadt. Szavak jöttek ki belőle. Igen, nagyon melege volt. Hatvanhat éves volt. ó! Milyen furcsa! Lerondeau kisasszony ugyanebből az évfolyamból, vagy mint ahogyan ő mondta, osztályból származott. — Ugyan, igazán! — Sok levélpapírt nem ad el. Ha a nap végén 15 sous a tiszta nyereség, hát már a legtöbbre vitte. Szegény öreg! Kemény munka ilyen hőségben ide-oda loholni. És Lerondean kisasszony 2 sousért levélpapírt vett és kettőért kavertát. Balthazár apó aztán folytatta körútját és a városka minden házába benézett és két óra felé, mikor a hőség tetőfokát érte el, visszafelé indult. Lerondean kisasszony ezt nem tudta nézni. Részvétteljesen kiáltotta oda neki: Hallja kedvesem, a mi komunkban az embernek már csak a jótékony cselekedetek szereznek örömet. Mi az értéke az egész portékájának? — A levélpapír, kavetták és ceruzák, minden együtt véve 6 frank. — Itt van a 6 frankja — mondotta Lerondeau kisaszszony. —Mindent megveszek és majd elosztom a gyerekek között az apácák iskolájában. Ha e pillanatban Balthazár ané ». Szavuri réteken AZ EGOISTA Mindene volt, ami ahoz volt szükséges, hogy embertársai ostorává lehessen. Egészségesen és gazdagon született — és egész hosszú életén keresztül egészséges és gazdag maradt; egyetlen egyszer sem sértette meg a törvényeket, soha ellenük nem vétkezett, sem szóval, sem tettel. A hibátlan becsületesség volt!... És büszke becsületességének tudatában, mindenkit a földre lenyomott: rokont, barátot, ismerőst. A becsületessége volt a tökéje és ezzel a tökével uzsoráskodott. Becsületessége azt a jogot adta neki, hogy kíméletlen legyen és csak a törvény által előirt jót tegye. És ő kíméletlen volt és semmi jót nem tett, mert a törvény által előirt jó nem a jó. Soha mással nem törődött, mint a saját, oly példás személyével és komolyan megharagudott, ha mások kevésbé buzgón törődtek vele. Különben nem tartotta magát egoistának , és semmit sem szidott, üldözött irgalmatlanabbal, mint az önzést és az önzőket. Ami természetes is: az idegen önzés saját önzésének útját állta. Mivel magát minden, de még a legkisebb hibától is mentesnek vélte, idegen gyengéket sem felfogni, sem tűrni nem tudott. Különben senkit és semmit meg nem értett, mert mindenképen, minden oldalról, felülről és alulról, élülről és hátulról pusztán saját személye vette körül. Azt sem értette, hogy mit jelent “megbocsátani”. Saját magának semmi megbocsátani valója nem volt, minek kellett volna tehát másoknak megbocsátani? Saját lelkiismeretének ítélőszéke előtt, saját istene arca előtt, ez a csoda, ez a szörnyetegje minden erkölcsnek, az égre emelte szemét és erős, érces hanggal így szólt: “Igen, én egy érdemes, egy erkölcsös ember vagyok!” Ezeket a szavakat halálos ágyán meg fogja ismételni— és még akkor sem fog semmi sem mozdulni ebben a köszövben — ebben a hibátlan, tökéletes polgárszívben. a csúnyasága az önhitt, hajthatatlan, olcsón szerzett erkölcsnek —alávalóbb vagy mint a bűn meztelen csúnyaságát!tam együtt az erdőben. Akkor volt egy olyan sajt: “fromage de Brie”-nek nevezték. Hallott-e erről? Hogy hallott-e róla a kocsmárosné! — A fromage de Brie az mindig is lesz! —Ha pedig így van, Balthazár apó szeretné, ha kaphatna egy ilyen sajtot négy sous-ért. Miután Balthazár apókészen volt a sajttal, valami említésre méltó dolog ötlött az eszébe: azok az emberek, akiknek csak kenyérre jut, nem tudnak semmit azokról az élvezetekről, melyeket az evés nyújtani tud. A gazdagok nem ostobák, amikor gondosan ápolják gyomrukat. És mindent latolgatva, az utolsó sous-nál még nem, tart Balthazár apó. Ne örvendeztesse-e meg tehát magát egy kis felvágottal, pélldául sonkával vagy kolbászszál? Elvégre az ember csak egyszer él ! Milyen éhes volt! Minél többet evett, annál erősebben érezte éhségét. Egy olyan hatalmas étvágy fogta el, mely nem csak a gyomorból, hanem összes tagjaiból, hátából, fejéből sugárzott ki. Közben konstatálta, ami egész életében hiányzott neki, az az evés volt. Egész erejével igyekezett az elveszett időt kipótolni. Fájdalom, szünetet kellett tartania, mert kezdett fáradt lenni. De úgy szív szerint enni, az veszélyes szokást jelent. Aki egyik kívánságát kielégíti, mindjárt egy másikra tér át. Miután Balthazár apó befejezte ebédjét és a nagy nyári hőségben a hosszú útra indult, meggondolta, hogy az evés után azoknak az embereknek van a legnagyobb élvezetben részük, akiknek nem muszáj járniok és az árnyékban ülhetnek. Elnyújtózott tehát egy tölgyfa alatt és itt feküdt semmittevésben estig. Ez csak a kezdet volt. A következő és azt követő napon nem kerülhette ki, hogy egyen és ha elhagyta a korcsmát, lefeküdt a mezőn. Ami a pénzt illeti, Lerondean kisasszony 6 frankja ráment. Ami az időt illeti, azon a napon, melyen ideje lett volna a járás székhelyére menni, hogy új áruval lássa el magát, egy fityingje sem volt már, őszintén dühös volt. Az a vén satrafa nem habozott. Találkozott egy szegény emberrel és anélkül, hogy kérdezte volna, hogy nem vonja-e el a szája elöl azt a kis kenyeret, elszedi előle —és milyen célból, te édes Isten — minden holmiját, melyet azért árusított, hogy életét fenntarthassa. Azzal az ürüggyel, hogy 6 frankot ad neki, a kövezetre dobta. A szegények ugyancsak buták lennének, ha a gazdagoktól az orruknál fogva hagynák magukat vezettetni. Odament Lerondeau kisasszonyhoz, mégpedig teketória nélkül. Akármennyire is védekezett a kisasszony, nem győzte meg Balthazár apót. Mintha a pénz számítana egy olyannál, mint ő. Igen, a szemébe mondta neki. — Már tudom, hogyan kereste. Vagyis jobban mondva, tudom már, hogy az aszszonyok hogyan keresik. A jó Lerondean kisaszszonynő, akit a pénzt a szüleitől örökölte. Inkább sajnálatraméltó volt, mert volt elég belőle. Nem ment férjhez, mert az empire korban, melybe ifjúsága esett, a férfiak a nőktől hozományt kívántak. Különben nagyon megijedt és visszaadta Balthazár apónak a levélpapírjait, kavettáit és az összes ceruzákat. — Az embereknek igazuk volt, akik gyanakvók voltak férfiakkal szemben, akik annyira szakállasak, hogy még az arcukat sem lehet látni. És hogy férfiak vörös szakállal nem érnek UJ ELŐRE Tartson egy kanna MAGNOLIA STARTEJET mindig Légszekrényben azonnali használatra őrizze meg a szelvényeket. Értékes ajándékot kap értük Küldjön a szelvény hátlapján lévő elmék bármelyikéhez a képés premium jegyzékért “E szelvényeket érdemes gyűjteni!* Szeretet és béke írta ILLYÉS BÉLA Az eget sárgásszürke felhők borították, korán besötétedett, csak a hó világított valamicskét. A favágó ma korán jött haza az erdőből, fejszéjét a falnak támasztotta, friss almot vetett a sarokba kötött kecske alá, aztán a felesége körül szorgoskodó tudós asszonyhoz fordult. . — Na? — Hát... hát... — felelte a tudós asszony, aki éppen most nyitotta ki az ajtót, hogy a tűzhely füstje utat kapjon. — Az éjszaka megjön, egészen bizonyosan megjön. A favágó felesége a szalmára terített pokrócon fekve, keservesen nyögött. A tudós asszony időnként letörölte homlokáról a verejtéket és morgott valamit. Az ember egy darabig ott állott a felesége lába mellett, azután lefeküdt a szalmára a kecske mellé. Itt lent, az állat mellé bújva, nagyon jó meleg volt, az erdő mostanság farkasordítóan hideg. És az éhes ember nehezen állja a fagyot. — Két napra szünetel a munka — mondotta a favágó, csakhogy éppen mondjon valamit. — Ünnep van, hát két napon át nem lesz mit enni. — Hát csak nem marad fizetetten a szent ünnepi szünet? — kérdezte a tudós asszony, de a favágó nem is adott választ Hát persze, hogy fizetetlenül marad — gondolta félálmában. Már hogy is lehet egy tudós asszony annyira ostoba, hogy ilyeneket kérdez. Hangos, keserves asszonysírásra ébredt. A tudós asszony az oldalába bökött, hogy gyorsabban kaszmálódjék. — Na? — kérdezte álmosan, szemeit dörzsölve. — Menjen, szaladjon, hozzon tüstént doktort. Baj van. Elvérzik az asszony. A favágó fáradt volt s álmos, munkától s éhségtől elcsigázott, feje mázsányi nehéz volt, csak lassan fogta a szót. Hanem az asszony egy újabb, keserves sikoltására mégis csak elindult. Igen nagy hiba lehet, ha már a tudós asszony maga akarja az orvost. A huszonkilenc faház, amelyben huszonkilenc favágó lakott asszonyokkal, gyerekekkel és kecskékkel, jó félórányira volt a villany világította új Teleptől. A favágó nagylomhán indult útnak, azután — maga sem tudta miért — egyszer csak szaladni kezdett. Nem tellett egy negyed órába és már ott állott a doktor kapujánál. — Nincsen idehaza — mondta a szakácsné. — Az van az igazgató uréknál. Vacsorára hittük. Mire a rövid szó végére ért, a favágó már útba volt az igazgató úr cserepes háza felé. — Nem lehet bemenni... — De mondom, hogy a doktor úrral akarok beszélni. Nagyonsietős. A tudós asszony küldött. — Értse meg, jó ember, nem lehet az urakat karácsony este megzavarni. Hanem az egyik kisegítő fölszolgáló mégis kihívta az igazgató urat, de jobb lett volna, ha nem hívja ki. — Hát keresztény ember vagy te? — ordított a favágóra a veresarcú, kövér, lomhatestű igazgató úr. — Keresztény ember nem rontja meg senki karácsony éjszakáját. .Érted? Kotród a dolgodra, amig jó sorod sorod van. Az igazgató úr bement, de a favágó még jó ideig nem tudott elindulni. Lehajtott fejjel, majdnem mozdulatlanul állott — egy kicsit szédült, talán csak a fáradtságtól, de talán az ételek szokatlanul finom szagától. A szobából hangos muzsikaszó hallott, nevetés, ének. Észak felől hideg szél kerekedett, hosszú volt nagyon az út hazafelé. — Hát a doktor? — Nem jön. Itt van az igazgató úréknál. — Hogy az a szentséges... A favágó ismét arra ébredt, hogy a tudós asszony oldalba rúgja. — Na? — Meghalt. Elfolyt avére. Hanem a gyerek megjött. Itt van, él... A favágóné szoknyájába bugyolált porontyot odatette a félig még aluvó ember ölébe. A fajvágó most sem érzett mást, csak éhséget és fáradtságot — Hát meghalt? — kérdezte néhány perc múlva. — Meghalt — bólintott a tudós asszony. — Isten nyugosztalja. — Hanem hát nekem menni kéne, mert még megkések az éjjeli miséről. Vigyázzon kend nagyon a gyerekre... Majd reggel idenézek. A favágó ügyetlenül ölelte magához a melegtestű kis jószágot, aki — mintha csak mindent megértett volna — hangos sírásba fogott. Az apja akkor odafektette a szalmára a kecske mellé, ő maga meg kiment a szabadba. A szél elvitte a felhőt, azután elült. A levegő éles, hideg volt, az ég tiszta, köröskörül minden s fényes és világos. — Jaj — nyögte a favágó és j 'odn támaszkodott a viskó falá- hoz. — Jaj! — mondotta ismét és pár perc itílva keményen, fe j nyegetően és kezeit ökölbeszoritotta — Jaj! Jaj!... Távolról a misére hivó hajrangszó hallatszott A hold ezüstszínűre festette a havas vidéket, hogy nagyon szép legyen, méltó a szeretet és béke ünnepéhez. Kézimunka- és Szücsüzlet A legkívánatosabb D. M. C. és O. M. T. pamut a LEGJOBB HARASZTOK nálam kaphatók. Mindenféle Szücsmunkát elvállalok és felelősség mellett, a legrövidebb idő alatt, a legjutányosabb áron elkészítem. Két szőrmék Állandóan raktáron vannak. — A munkáság pártfogását kéri M. KUDRA 92S S. BROAD ST„ TRENTON, N. J. CEDAR 1339. GUNSBERG BROS. BÚTOR, KÁLYHA, SZŐNYEG, FESTÉK ÉS VASÁRUK 2331 W. JEFFERSON AVE, DETROIT, MICH. ÖN TÁMOGATHATJA A PÉK MUNKÁSOKAT, HA KENYERET VÁSÁROL ÉS AZ ITT LÁTHATÓ SZERVEZETI JELVÉNYT A KENYÉREN KÖVETELI! INTERNATIONAL WORKERS IN THE AMALGAMATED FOOD INDUSTRIES. * • 5 Apró Hirdetések MUNKÁT NYER — egyszeri közlés soronként 20 cent, háromszori közlet 20 cent. Egy sornak ■észe számítandó. UIKABEHATAS. ELADÓ INGÓSÁGOK — 15 szóig egyszeri köztet 30 cent, háromszori közlés 70 cent; 15 szón felöl minden további txo 2 cent közlésenként __ ZXAlló, BIRBILAUA FARMOK. INGATLAN, TÁRSÁT KERES, SZEKTI ALKALMAK. OKTATÁS — 20 szóig egyszeri közlés 70 cent, háromszori közlet $1.80. 20 szón felül minden további szó 2 cent közlésenként ..... RAGYono BETOKBóL (10 PONT) szedett hirdetésekért a fenti Arak kétszerese számítandó. ..... APRÓ HIRDETISSEK ÁRA előre illetendő. Csak egy téves közlésért vállalunk felelősséget . . .... APRÓ HIRDETISSEK MASNAFKA délután 5-ig vétetnek fel a kiadóhivatalban. — Telephone: ORCH.VRD 4927. UJ ELŐRE 83 East First Street, New York, N. Y. UP-TOWNI KÉPVISELŐINK: HERRMAN ARTHUR, 67. utca és First Ave., sarok: JOHN M. WEISS, 348 East 81st St. Apróhirdetéseket d. u. 4 óráig felvessünk másnapi lapra. v/JahlVJbjLAA'jJl FIÓK IKvM; Cnas. Hauneker-féle üzlet 4035 Buckeye Road; Telephone; Garfield 4957; Üzletvezető: VÁRADY MIHÁLY PITTSBURGHI ÉS KERÜLETI IRODA: 4831 Litle Street Hazelwood, Pa. Kerületi lapkezelő: SÁGI ZOLTÁN. KERESÜNK megbízható munkásokat, akik gyöngymunkák otthoni készítését elvállalják. Ékszer készítők előnyben. Referenciák és betét megkivántatik. Ajánlkozni lehet az Oriental Beach Corporationnál, 349— 353 Fifth Avenue, N. Y. KIADÓ. A Munkás Otthonban, 350 E. 81-ik St. egy kis, világos irodahelyiség kiadó. Szervezetek, vagy egyesületek részére nagyon alkalmas. VILÁGOS bedroom kiadó. 2 lány részére, jó otthon, 340 East 6-ik utca ajtó—..u-.-j-j------_______ Bútorozott szobák barátok és házaspárnak éjjelre vagy hétre kiadó. Kovács, 300 East 75th. St., N. Y. 31—5 RESTAURANT jövedelmező vendéglő, a legjobb üzlet negyenven hosszú lejáratú szerződéssel — elutazás miatt azonnal eladó. Érdeklődni lehet, 25 W. 35th St. N. Y. Mrs. PILÁT, szülésznő ajánlja magát az elvtársnők figyelmébe. Lakás cím: 830 East 70th Street Tel. RHINELANDER 3916 n •1" Mundihárom éve* SZüleSZnO gyakorlattal, kért a znakártányok párfogását, tisztelett&I. Mrs. PECZE S&MaNS S. RÓZSA, ÉTTERMEI 326 East 6-ik utca. 1-ső és 2-1 kövek között Kitűnő magyar konyha. Figyel-mes kiszolgálás. SÁNDOR ÉS RUDOLF KAUFER AUTÓ, MOVING ÉS EXPRESS helyben és vidékre, vasút és hajóhoz KS9 East 79th Street, New York City Tel. Rhinelander 8287 CHICAGÓI UAUJAR ÜGYVÉD rt . Hitel ügyvéd Gottlieb Lajos Jak aCMM elvállal mindennemű auz- váltó és bamettügyet, órák naponta este 8-ig. Szerdán este 6-ig. Vasárnap délelőtt 10-től 17-ig. 1572 N. Halstead St., az emeleten. Telefon: Diversey 3134. r., » ■--JtsmAKl'cLAUDA 388 East 6th Street A DOWN-XOWM MÁGIAKOR TALACKÓ 516 HELYE. Kitűnő konyha. Előzékeny kiszolgáló«, MA&Kfi'ljtUSi Est düZölbtb’, tulajdonos. J Tel.: PLAZA 3201. — Est 1301 . Egyedüli Magyar Vállalkozó és Balzsamozó linum Ulja.VíD Anio- és Itoval-Molgálat. -A nap bármelyik órájában rendelkezésére állok. — Kitűnő kiszolgálás. _ 3X8 E. 64-lk utei 1-»A és 2-lk Ave. között. * FlAkta: 115 Ave. “A”, 7-ts 8-lk utcák között. Telephone: ORCHARD xIS5 MAGYAR MUNKÁS OTTHON EGYESÜLET 330 K. alatt »«n *ork City keijjsegai az etau emeleten kaaaoduek. Modem oiliiArd terem. Gyttléeteruiek «tervezetek«es. Mulatság ea egyév alkarmagra színpaddal berendezett nagyterem, vala*mint könyvtár a magyarság részére. olvaso as könyvtár nutva REGGEL 10-TŐL. ESTE 6-IG KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN 18 VASÁRNAP. — Tál.: Lenoz SS07. E Vktrolák VICTOR hanglemezek . Magyar hanglemezekben: Rö* UMa*a Lajos, Kürnsey, Berkes, SIÓ, Rác*, M. Goldsmith & Son lg First Ave., Cor. 78th St. J§H Nyitva este és vasürnap is |p TeL: Rhinelander 3711. Telephone Rhírdfeiaxider 3074 E. MENDELSOHN MAGYAR VIRÁG ÜZLETE Elvállal mindennemű munksági dekorációk, lakodalmi csokrok és temetkezési munkák elkészítését. » Vlesnyaiszonyi kossoru és fátyol nagy választékban. Crépés minden megrendelt temetéshez ingyen. 1341 SECOND AVENUE Cet. 70th and 71st Sts. Nctv York ' üss Telephone: Rhinelander 5755. Dr. Gyula Orwan és j Dr. M. Black MAGYAR FOGORVOSOK First Ave. és 77. Street New York Elsőrendű kezelés, jutányos árak mellett. Nyitva naponta 9-től 12-ig, ? 1-től 7.30-ig. 11 l1-től ,1-ig este 6-tól 8-ig .».«-nnap csak délelőtt. Tel • bivS^41" 8720 — 455 Wet Arr8ey Cleveland Ave. mellett Caicago.'lIL Nem fog csalódni.] SZÍVÓS TESTVÉREK 38 Pirat Ave a 2. s 3. utcák között. NEW YORK CITY New York AUTO SCHOOL 42 W. 125. St., JSew York. N, Y. Tanuljon ki soffőrnek vagy gépésznek és biztosítson magának könnyű, állandó és szép megélhetést. A gyárat cserélje fel a jó friss levegővel. Tandíjunk igen mérsékelt és a tanulási idő mintegy négy hét. Garantáljuk a licenst. Nyitva van nap és esténként is. Vasárnap a. .. — Magyarul tanítunk! — TANÍTÓ: CARL D. KASNERE. [ ÉLETMENTŐI Ezen kiválóan érdekes és tanulságos könyv mindkét nem által, akár fiatal, akár öreg, figyelemmel olvasandó. Nagy fontossággal ős úgy házasulandók, mint olyanokra, akik boldogtalan házasságban élnek. Részletesen foglalkozik minden férfi és női ideggyengeséggel, leírja az emlékező gyengeség okait, egyáltalán elősorol minden előforduló betegséget és annak mikénti gyógyítását. Az Eskor (Epilepeia) betegségnek, valamint gyó- gyitásnak, külön lap van szentelve ARC BÉLYEGBEN 15 CENT. A.NULVA 25 LEF.NT. Kiadva a NÉMET GYÓGYINTÉZET által. «84 i'mioH Ave., New York a kurzucián meggráttása céljából. Bejegyezve 1860-ban, összhangban a kongresszusi törvényekkel. HIVATKOZZÉK AZ UJ ELÖJlfcB*./ SZILÁGYI & COMPANY 18« FIRST AVSINE, A 81-IK UTCÁNÁL NEW IGRE, N. Y. wauKFOK: mmamjumaM nsi 80 A & m L V,MB 't Varrógépek vUW{CpCK MHjHHSÉh **■??*■» *• **>jj*£?*"%?**__^ hj 'ip« ífcSSShiírt i£!££>' eTin l gaf araa krtt 1* "SnA-iak ■i a.iii.iinai..iiiir-r ...........—• ------ ' ----------------------------