Győrffy Sándor (szerk.): A Rákosi-per (Budapest, 1950)
V. Börtönévek
Kedves Miklós és Bella, örömmel és köszönettel nyugtázom Miki május 28-i levelét; azóta bizonyára megkaptátok május 24-én írt soraimat... Látom, hogy Bella a tűt autó-golyóscsapágyak szerelésével cserélte fel: szellemi kalapomat megemelem előtte. Te hogy hagytad ott az Étoile-t? Télre, illetve őszre újra visszakapod azt az állást, vagy újat kell keresned? Nagyon érdekel a kereseti viszonyok szempontjából, hogy Bella mennyit keres. Úgy tudom, hogy Citroënnél a szalagrendszer miatt nagyon monoton és fárasztó a munka: nem meríti ki nagyon Bellát? Boriska sógornődet csak a fényképről ismerem: ő először fogja Párizst látni, vagy már járt ott? Mikor én Párizsra gondolok, mindjárt kétszer olyan nehéz a fogság. Na, lesz ez még jobban is! Én egyelőre változatlanul vegetálok tovább. Mindannyiotoknak minden jót! Szervusztok! Vác, 1929 jún. 14. Mátyás Budapest, 1934 június 24. „ ... A tie leveleidet nagy érdeklődéssel olvasom. A kultúrprogramnál jókat nyertem: ilyen kötelező operába és mozibajárás és vidéke nekem sem volna rossz. (Itt mozinak hívják a sötétzárkát.) A termelési számok és a technika, meg a szakemberek gyors haladása, ami mögöttük van, nekem eleget mond. Most már ismeretesek az első félév számai, légy szíves, adj le belőlük néhányat, a vasutat ne felejtsd ki. Remélem, hogy a júniusi esők sokat javítottak a termésen