Kerékgyártó Árpád: Magyarország mivelődésének története, különös tekintettel az anyaország, úgy szinte Erdély, Horvát- és Tótország államélete kifejlésére I. kötet (Pest, 1859)
XIII. Egyház
XIII. EGYHÁZ. 887 1000. 4SI Nap. E szó eredete és jelentése ma már homályos, de Ipolyi nem kétli, hogy az, mint az ég, a tűz, fény és világosság értelmére visszaviendő. 24) Kétségtelen naptiszteleti ünnepélyek nyomai maradtak fen a napfordulati időszakok alkalmávali népszokásokban. Egyébként a babona és előítéletes népies szokásokban tisztelete nyomait már hiába keressük; valószínűleg a nap nyilvános, magasztos tisztelete e körön kívül volt; feljöttével, a néphit szerint, a varázs és bűvnek hatalma eltűnt, minden kuruzsolásnak a nap fölkelte előtt kellett történnie, később ereje a nap uralmával már elenyészett. 25) Hold. E szavunk jelentését kétségtelen összefüggésben véli szerző a hódol, hódít ige értelmével; szerinte a hold és hódolás, holdolás közt hasonló származási és értelemviszony lenne, mint a tűz és tisztelet szavaink közt. A hódolásnak mai, a tiszteletnek kisebb nemét kifejező értelmét innen származtatja. Eredetileg tisztelet az Isten, hódolás pedig a földi hatóság irányában alkalmaztatott. Különös befolyását látja a holdnak az időszakok szerentei meghatározására és elnevezésére A hold változása határozó befolyással volt bizonyos teendőkre, munka kezdet és vállalatokra, melyeknek szerencsés kimenetele, sikere a hold újság, holdtölte vagy fogyta idejétől föltételeztetett. 26) Csillagok. Bár a mai népies nézetekbe már a későbbi astrologiai fogalmak vegyülhettek el, mégis ezeknek alapja és általános érvényességre emelkedése is a középkorban, az ősmythosi hitnézetekben feneklett. Hogy pogány korunk a csillagzatok és neveik dús ismeretével bírt, mutatják a máig fenmaradt népies csillagelnevezések töredékei, 27) melyek majdnem egy 14) M. mythol. 256. — „Solem a Hungária aeque ac Persis, pro Summi Numinis habitum fuisse symbolo, vel ipsum nomen Dei Isten indicio est luculento“ Cornides 25. helyesebben 23. lap, és utána Horváth Mihál. Párhuzam. 88. „A magyarok képzelete is bizonyos alakot ruházott az Istenségre. Ezen alakká, a perzsák módja szerint, választották a napot; ezt az egész természetben legnagyobbszerű, fényével mindent túlhaladó, jótékony melegével és világával legáldásdúsabb égi testet tartván az Istenség képének.“ — Horváth Ján. 36. Úgy gondolták, hogy Isten a napban lakik. — Kiss 245. Tisztelték Istent a napban . 252. de a napot nem tisztelték. 25) U. o. 258. 26) U. o. 253— 9. ”) Ipolyi i. m. 582. Lugossy közleményéből 265 magyar népies csillagnevet mutat fel. Erre Lugossy i. h. 119. megjegyzi, hogy e csillagnévsort rögtönzötten állítván össze, az még sok hiánya, és például felhozza, hogy