Enigma, 2000 (7. évfolyam, 23-27. szám)
2000 / 24-25. szám
MEDNYÁNSZKY-OLVASÓKÖNYV (néhol pontokba szedett) meghatározásával, melyet közvetlenül festészetében igyekezett alkalmazni. 2.) Mednyánszky ide jegyezte fel azoknak a nevét és címét, akikkel együtt kívánt működni az általa tervezett közhasznú tevékenységet folytató egyesületek ügyében. 3.) A festő a napló segítségével vizsgálta, összegezte művészi fejlődését, meghatározta irányát. Mednyánszky napi teendőit, mindennapos élményeit és valóban személyes érzéseit, emlékeit taglaló naplójegyzetei inkább Mednyánszky életrajzírójának nyújthatnak támpontot. Figyelemre méltó azonban kapcsolata a nagyőri Dinda Jánossal is, akiről még évek múltán is így emlékezik: ,Képzeletemben az ideáli valóság csak J-ban, egyszer életemben és akkor is csak egynéhány hónap tartama alatt esett egybe. Ez rövid, de kimondhatatlan szép és boldog idő volt.” Az idézetből és a többi feljegyzésből azonban nem derül ki egyértelműen, milyen mértékben vonatkoztathatjuk azokat Mednyánszky magánéletére, illetve ekkor még formálódó világnézetére. Mindenesetre valószínű, hogy Dinda Jánoshoz fűződő viszonya tartós és mély benyomással volt ez utóbbira is, melynek alapját egy különböző közhasznú szervezetek működése által, valamint a parasztságból megújuló társadalom képezi. Mednyánszky László már a hetvenes évek végén (s azután több évtizeden át) egyéni kísérleteket tett körök, egyesületek megalapítására, ezek talán hiábavalóságuk vagy Mednyánszky elégtelen szervezőképessége miatt sohasem váltak életképesekké. Úgy tűnik, a nyolcvanas évek első felében, mikor Mednyánszky - sógora, Czóbel István által is megerősített - szoros kapcsolatba került Justh Zsigmonddal és valószínűleg a Debating Society további tagjaival is,7 * * * bár rövid ideig, ám mégiscsak sikerült az ízig-vérig individualista Mednyánszkynak közös célra alapított csoportos, szervezett munkában részt vennie.14 Annak ellenére azonban, hogy ilyen jellegű tevékenysége . A kastélyban szolgáló Dinda János teljes neve tudomásom szerint először most került napvilágra, eddig elsősorban Jani''-ként, „az uradalmi kocsis fia"-ként fordult elő a szakirodalomban, ill. a naplójegyzetekben. 5 Napló, 129. Ezen kívül is található pár feljegyzés a Naplóban, pl. közös korcsolyázásokról a Poprád jegén stb., de Mednyánszky gyakran használta fel vagy tervezte felhasználni alakját festményeiben: „J ülve a vízparton. Délelőtt a túlparton déli szél. J az úton. J a kútnál. J dolgozva a napon, J fekve betegen, hozva fát az erdőből. Őrt állva éjjel mint katona. Egy ostromlott várból kitörve [?]. Mint kőtörő egy szürke reggel hátul, mint sebesült katona. ” [21.] Ennek ellenére sem tudjuk „Janit" azonosítani valamelyik festményen szereplő alakkal. „ Mednyánszky naplójában „szükségbeli szervezetek", olvasókörök stb. és nemzeti-nemzetiségi (a magyar nemzet és állam megmentésére szolgáló) egyletek alapításának fenére utaló feljegyzések találhatók, mint pl.: „Mit Nehre müsste man die Sache anfangen [...] Visite nach Késmárk. Nötichkeit Verein. ” 40-41. 7 A Debating Society fő képviselőjével, Justh Zsigmonddal az élen az újkonzervativizmus egyik iránya volt a XIX. század nyolcvanas éveinek elején, melynek tagjai az arisztokrata intelligencia köréből kenntek ki. Mednyánszky szoros kapcsolatát Justh Zsigmonddal bizonyítja egy Justh-arckép Mednyánszkytól és többek között az a tény, hogy Justh egyik regényében, a Farmuskin, Mednyánszkyt örökítette meg Czobor Lipót alakjában (Mátray Gábor néven szerepel ő maga, míg Niffor Lőrinc előképe Révay Simon volt), valamint írása: Br. Mednyánszky Lászlóról. Budapest, A Hét, 1890.413. 4 Ennek a tevékenységének az eredménye az a három rajz, mely megtalálható: Rudnyánszky Gyula: Az áruló guzsaly vagy „Három alma, meg egy fél, kérettelek, nem jöttél". Szép história három énekben, 3 szép képpel. Rajzolta Báró Mednyánszky László. Jó könyvek A magyar nép számára. 15. sí Budapest, Kiadja a Révai Testvérek Könyvkereskedése. é. n. (1884), 308