Enigma, 2005 (12. évfolyam, 43-46. szám)
2005 / 43-44. szám
A MUNKÁCSY-KÉRDÉS Nem véletlen, hogy Mednyánszky is csavargóképekkel jelentkezett élete első és egyetlen, de nagy sikert arató párizsi bemutatkozásán. A Munkácsynál csak 8 évvel fiatalabb Mednyánszkyt, aki „borzadt”36 a gondolattól, hogy más fiatal magyarokhoz hasonlóan Munkácsy műtermében kezdte meg párizsi tanulóéveit és inkább egy fűtetlen hodályban húzta meg magát, ahová befolyt az esője, nyilván barátjának, a Czóbel-kör hangadójának, Justh Zsigmondnak a véleménye is befolyásolta. A párizsi szalonok bonvivánja, Justh leírja, hogy hogyan mutatta be Munkácsyt a Taine-családnak, a gunyoros hangvételű beszámolóból megtudjuk, hogy Munkácsy soha nem olvasott Flaubert-t, de azt sem tudta, ki Reviczky, Gozsdu vagy Kiss József, és így hazafiassága „patent hazafiasság”. Justh még azt is megjegyzi, hogy Munkácsy beszél arról, hogy hazatelepülne, de ő ezt nem veszi komolyan: „Azt hiszem, nem gondolt soha komolyan erre, de nem is gondolhat, ha egypár évet nálunk töltene, elfelejtenék itt és kijönne a divatból otthon.”37 A maga szelíd, de kategorikus módján Mednyánszky is megfogalmazta lesújtó véleményét Gustave Courbet: Jó napot, Courbet úr!; 1854; Musée Fahre, Montpellier 76 ..Pápa arra gondolt, hogy ötét Munkácsy műtermébe lehetne talán mint tanítványt bevézetni. Munkácsy szíves és előzékeny volt. Ettől a gondolattól László borzadt. ” In: Czóbel Istvánné Mednyánszky Margit: László - Brouillon (Visszaemlékezés). Enigma 2000. no. 24-25. 61. 37 Kozocsa Sándor (szerk): Justh Zsigmond naplója és levelei. Budapest, 1977.122. 37