Építők Lapja, 1959 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-05 / 3. szám
LVII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM, 1959. MÁRCIUS 5. ARA: 40 FILLÉR AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Hogyan hasznosítjuk hazánkban az NDK fejlett lakásépítési módszereit Nemrégen érkezett haza az ÉM nyolctagú küldöttsége, amely Szacsky János elvtárs, az ÉM. 3. sz. igazgatóságának vezetőjével az élen tíznapos tanulmányutat tett a Német Demokratikus Köztársaságban és körútját teljes mértékben az ottani állami lakásépítkezés tanulmányozásának szentelte. Útjuk célja elsősorban az volt, hogy megismerkedjenek a közép-blokkok gyártásánaktecnológiájával és a közép-blokk rendszerű lakásépítkezéssel. Szerkesztőségünk munkatársa felkereste Szacsky elvtársat, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a tanulmányút eredményeiről. — Milyen városokban jártak a látogatás során? — Berlinben négy napot töltött küldöttségünk az NDK Építésügyi Minisztériumának vendégeként, de jártunk Lipcsében és Drezdában is. Megtekintettük az NDK-ban alkalmazott lakásépítkezések típusterveit, melyek igen jók s messzemenően figyelembe veszik mind a lakosság érdekeit, mind azt, hogy az építkezés gazdaságos legyen. Természetesen ezek a típustervek a középblokk és a nagyblokk rendszerű lakásépítkezést szolgálják. — Mennyivel gyorsabb a blokkrendszerű építkezés a nálunk használt módszereknél? — Az ezzel a rendszerrel folyó építkezés a régi, hagyományos építkezéssel szemben egy háromemeletes lakóháznál kb. 3—4 hónapos határidőrövidítést eredményez, pedig az NDK-ban a területi átlagnorma a mi 43 négyzetméterünkkel szemben 53 négyzetméter. Maga az a tény, hogy a közép- és nagyblokkrendszerrel épített lakóházak kevés nedvességet vesznek fel és amint elkészülnek, majdnem párszáraz lakások állnak a beköltözők rendelkezésére, olyan előny, amit nem, lehet eléggé hangsúlyozni. — Milyen eredményeket értek el az NDK-ban a blokkrendszerű építési módszerrel? — Míg 1956-ban csupán 2000—3000 lakást építettek, ebben az évben már 22 000— 24 000 blokkrendszerű lakás építését irányozták elő. Tehát alig három év alatt csaknem tízszeresére nőtt a termelés. — A szerzett hasznos tapasztalatokat hogyan akarják felhasználni hazai viszonylatban? — Gazdag dokumentációs anyagot kaptunk, s ennek alapján szeretnénk a blokkrendszerű lakásépítkezést hazánkban is alkalmazni. A kapott anyagon nem kívánunk változtatni, mert azok jók, gazdaságosak és hazai viszonyainkra kitűnően alkalmazhatók. Midössze az lesz a különbség, hogy a németek által használt téglatörmelékkel szemben, nálunk az adalékanyag a mi viszonyainknak megfelelő habosított kohósalak lesz. Megkaptuk a blokkok építési telephelyének bőséges dokumentációját is, valamint a gyártástechnológiai tervet. Ugyanígy az NDK-ban folyó lakásépítkezések műszaki kivitelezési típus terveit is. — Melyik vállalat alkalmazza először a blokkrendszert? — A sztálinvárosi 26. sz. Állami Építőipari Vállalat már ebben az évben 150 lakást épít középblokk-rendszerrel. Ezt követően a jövő évben Sztálinvároson kívül Kazincbarcikán folytatjuk a városépítést ezzel a módszerrel. Sztálinváros ugyanis a helybeli lakásépítkezéshez, Ózd pedig a kazincbarcikai lakásépítkezéshez tud biztosítani elegendő mennyiségű kohósalakot. Az Építésügyi Minisztérium terve az, hogy a jelzett helyeken folyó nagyobb méretű lakásépítkezéseket 1960-ban már jelentős mértékben a középblokkrendszerrel folytassa, 1960 után pedig csak ezzel a rendszerrel kívánjuk a lakásépítési programot lebonyolítani. — Milyen intézkedések történtek a tanulmányút tapasztalatainak gyakorlati felhasználására? — Az illetékesek megkapták konkrét feladataikat. Az ÉTI-nek március 1-ig el kellett készítenie a kivitelező vállalat részére a blokk-gyártótelep terveit és ki kell dolgoznia a gyártástechnológiát. A Lakóterv készíti el a középblokk-rendszerrel épülő lakóházak terveit. A 26. Vállalatnak is , határidőre el kell készülnie a gyártó telephely felépítésével és berendezésével, hogy július 1-re készen álljanak a középblokkok és ezzel a rendszerrel el tudja kezdeni a Sztálinvársban a lakásépítkezést. — A blokk-rendszerrel történő építkezés mennyivel gazdaságosabb, mint a régi, hagyományos rendszerű építkezés? — Az NDK-ból kapott dokumentációs anyagból és gazdasági számításokból az tűnik ki, hogy kb. 10—15 százalékos a megtakarítás. Hangsúlyozni kívánom azonban ismételten, hogy tömeges lakásépítkezésnél a háromemeletes házanként számításba jövő 3—4 hónapos határidő megtakarítás maga olyan plusz eredménynek számít, aminek jelentőségét elsősorban a lakosság fogja élvezni, amely kormányzatunk nagytávlatú lakásépítkezési programjának esztendei alatt, minden évben legalább egy negyedévvel hamarabb költözhet be az elkészült lakásba, mint eddig. Ez pedig sok ezer lakást véve alapul, nem lebecsülendő tény. (—n—a) Munkaversennyel pótolja tervlemaradását az I. számú Épületelemgár C üzeme (Tudósítónktól.) Az I. sz. Épületelemgyár termelési tanácskozásain megvitatták a múlt év eredményeit és a mostani negyedév feladatait, döntöttek a „Kiváló dolgozó” jelvény odaítéléséről. Az egyik legnagyobb és legfontosabb gyárrészleg, a betongerendákat, cölöpöket, födémelemeket, paneleket, kerítéslapokat készítő CF 1-üzem tanácskozásán Zilahi József üzemvezető beszámolójában kiemelte: az üzem 102,4 százalékos tervteljesítésének nagy része van abban, hogy az építőipar egész télen tudott dolgozni, a budapesti lakásépítkezések ütemét januárban sem kellett mérsékelni, mert volt elég betongerenda, födémelem és különböző méretű panel. Annál szomorúbb, hogy az idei első negyedévi tervet nem teljesítették: idáig tizenegyezer folyóméter gerendával és hatezer négyzetméter panellel tartozik az üzem. Ennek azonban nem a dolgozók hanyagsága az oka, hanem a vállalati tervezés, mert a vasas üzem termelését nem fejlesztette fel időben és nem kaptak elég vasszerelvényt bedolgozásra. Felhívta a dolgozókat, hogy a Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyt használják fel az elmaradás pótlására. Tizenketten szólaltak fel a vitában. Varga István, Kántor Árpád, Pogácsás Antal, Tóth Imre, Rosta Lajos, Füleki Imre, Simon Nándor, Székely Vince, Borbély Zoltán, Csonka István és Batuska János. Egyebek között rámutattak, hogy a műszaki vezetők nem mindig segítik kellőképpen a dolgozókat munkájukban. Kérték az igazgatót, sűrűbben látogasson el közéjük, keresse fel őket a műhelyben is, hogy felhívhassák figyelmét a termelés megjavítását előmozdító tennivalókra. Kifogásolták a többi között, hogy hiányzik munkájukhoz a középszemnagyságú kavics, emiatt nem tudják teljesíteni a verseny mennyiségi és minőségi feltételeit, mert a nagy kavicsokat nem lehet jól bedolgozni a sűrű vasszerelvénybe. Högl József igazgató elismerte, hogy a múltban nem tudott annyiszor megfordulni a dolgozók között, ahányszor szeretett volna, a jövőben igyekszik ezen változtatni. Ne várjanak azonban mindent a felső vezetőktől, önálló kezdeményezéssel, újításokkal, a technológia pontos betartásával, a gépek lelkiismeretes, jó kezelésével pótolják a nehezen beszerezhető anyagokat, szerszámokat. Igaz, hogy a kavics minősége most nem kisegítő, de amikor az elmaradás kezdődött, még jó volt a kavics, tehát nem ez az oka a tervlemaradásnak. Bejelentette, hogy az idén az igazgatói alap legnagyobb részét azok jutalmazására fordítják, akik a március 1-én üzembe helyezendő új,előfeszített panel üzemrészben a legjobban teljesítik a terv mennyiségi és minőségi feltételeit. A bejelentést a tanácskozás részvevői azzal vették tudomásul, hogy — amint mondották — mindent elkövetnek a Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben pótolják üzemrészük elmaradását. Kérték a műszaki vezetőket, segítsék őket ebben elegendő és jó minőségű anyaggal. Mozaik Gyulán több hónapi kutatás után olyan hőforrásra bukkantak, amely percenként 600 liter 76 fokos gyógyhatású termálvizet ad. Gyulát fürdővárossá akarják fejleszteni s az idei építkezési programban már szerepel a fürdő építése több millió forintos költséggel. * Ebben az évben Békéscsabán 7 millió forintot fordítanak építkezésekre. Jelentős beruházást igényel a 6550 négyzetméter területű cementlapos gyalogjárda elkészítése. Félmillió forintot fordítanak utcakövezésre. (Új autóbuszállomás, vízátemelő berendezés, gyógyszertár építése, iskolabővítés is szerepel az építési programban. A városi tanács épületének tatarozására is sor kerül, 250 000 forint költséggel.* Battonya községben 2 700 000 forint költséggel korszerű kenyérgyárat építenek ez évben. * 1 raSSSa®E0E®HSE®ls)®®®S®l*!!sliil®®BBS®0S!!5®!!S5ESEE0SE£Si a E | Köszöntjük a nőket | J i Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók SzokSzer-ifj p vezető elnöksége a nemzetközi nőnap alkalmából üdvözli® p az építő-, az anyagipar, faipar és szerelőipar nődolgozóit, -fj Március 8-a a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe, E jj melyről az egész világon megemlékeznek. Ez a nap a joga- á jjikért harcoló nők napja. Ezen a napon visszaemlékezünk a jj azokra a harcokra, melyeket a munkásmozgalom vívott ajjj 3 nők egyenjogúságának megteremtéséért. 1908. március 3 js 8-án született a nőmozgalom első nagy győzelme, a 40 000 g 1 New York-i munkásnő sztrájkjával. Majd 1910. március® n 8-án, Koppenhágában a különböző országok nővezetői, belgák, fraciák, amerikaiak, oroszok, németek felemelték ttt- 3 tiltakozó szavukat a háború ellen. Követelték a 8 órás mimi-g 3 kaidő bevezetését és szót emeltek az anya- és csecsemő-0 3 védelem érdekében. Itt határozták el, hogy március 8-át. fljfjs,nők harcos nemzetközi napjává avatják. 0 j {■] A magyar munkásmozgalomnak is sok kiváló női hazajcosa vesztette életét, mert szót emelt a rendszer igazság-íjjtalansága ellen. Ha kellett szembenéztek a csendőri soratűzzel vagy a rendőri terrorral. Többen börtönbüntetést®s szenvedtek. Ilyen bátor harcosok voltak Braun Éva, Hagimán Kató, akik fiatal életükből sok évet börtönben föl-sítettek. A magyar munkásasszonyoknak 1945. a felszabadulásig hozta meg az új, az emberibb életet. Szélesre tárta az élet®j kapuját és megnyitotta a lehetőséget mindazon jogok gyagkorlására, mely addig zárva volt a nők előtt. Aészaba-idulás óta eltelt 14 év eredményei a férfiak mellett a maggyar asszonyok és lányok alkotó erejét, szorgos kezét is dicséri. A régen semmibe vett munkásasszonyok nagyszerűj|} . ] eredménnyel dolgoznak és sokan közülük tanulnak, műve-0lődnek. Helytállnak a termelő munkában, a gyárak igazggatásában, a vállalatok számadásainak rendbentartásában. 0 Helytállnak a gazdasági és politikai életben egyaránt. Március 8-án, amikor köszöntjük az iparban dolgozó frónőket, azt kérjük tőlük, éljenek az áldozatok árán kivívott j jogokkal, szeressék a munkáshatalmat és dolgozzanak fe-továbbra is szorgalommal, hogy gyermekeiknek még jobb és boldogabb életük legyen. Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. ‡ resbbsbbsbssbbsebbebbbbbbebeesbebsebebbbeees! Az 1959 évi terv túlteljesítése érdekében kibővített műszaki értekezletet tartott február hatodikén az ÉM. 26. sz. Vállalat vezetősége, melyen összesen 310 műszaki és számviteli dolgozó, illetve bizalmi, üzemi tanácstag és brigádvezető vett részt. A tanácskozás megtárgyalta az előző év eredményeit, melyből kitűnik, hogy a vállalat feladatait 108 százalékra teljesítette, bár a munkáslétszáma kevesebb volt a tervezettnél. A vállalat a béralapot csak 99 százalékban használta fel s az egy főre eső éves 12 ezer forintos termelési értéket 78 990 forintra teljesítette. Mindezen eredmények alapján a hozzávetőleges becslés szerint a dolgozóknak egyhónapi nyereségrészesedést tudnak fizetni. A tanácskozás elemezte, hogy a munkák sikeres végrehajtása a gazdasági és műszaki vezetők, a pártszervezet, szakszervezeti bizottság és a szakszervezet vezette üzemi tanács között kialakult jó összhang eredménye. Mint a felszólalók elmondották, a jövőben még jobban együtt kell működniök a vállalat vezetőinek a fent említett szervek vezetőivel, tagjaival és aktíváival, mert 1959-ben a vállalatnak 26 százalékkal nagyobb feladatot kell megoldania, mint az előző évben. Ehhez pedig állapította meg a tanácskozás : a fennálló munkaerőhiány pótlására gyorsabb munkatempó szükséges, hogy kevesebb ideig legyen az anyag és a munkaerő lekötve egy-egy létesítménynél. Az elmúlt évben ugyanis — különösen a szakmunkásoknál — a munkaidő nem volt teljes egészében kihasználva. A rossz munkaszervezés, lassú anyagellátás és a fegyelmezetlenség egy-egy szakmunkásnál mintegy napi másfél óra munkakiesést jelentett. A cél az, hogy a különböző hibák okozta munka kiesésest dolgozónként napi egy órával csökkentsék. S hogy ezt meg lehet oldani azt legjobban bizonyítják a sztálinvárosi 32 tantermes iskola, valamint a várpalotai bányászlakás építkezésen szerzett tapasztalatok. A két építkezésen miután megállapították, hogy a legtöbbször munkakezdetkor és befejezéskor, valamint délben állnak huzamosabb ideig tétlenül az emberek, mert vagy még nincs anyag, vagy már nem visznek nekik, megszüntették a munkakiesést okozó hibákat. A jó tapasztalatokat hasznosítani kell a vállalat építkezésein és a hiányzó munkaerőt a termelés helyesebb megszervezésével, a gépek jobb kihasználásával kell pótolni. Helyes kezdeményezés volt a szocialista munkabrigádok létrehozása is. Ezzel a mozgalommal nemcsak a termelés emelésében, a szocialista embertípus kialakításában is nagy eredményeket érhetnek el. A tanácskozás elhatározta — s a több mint 22 hozzászóló is egyetértett ezzel — hogy a szocialista munkabrigádok mozgalmát összekötik az átadási határidő maximális megrövidítését célzó mozgalommal. Ez persze csak akkor sikerül, ha a létesítmények elkezdésekor rendelkezésünkre áll a terv és a szükséges anyag s pontos ütemterv alapján végzik az egyes munkafolyamatokat, mely ütemterv betartásáért mindenki felelős a maga beosztásában. Ily módon nem fordulhat elő fölösleges munkaerő-átcsoportosítás, anyagmozgatás stb. A felmerült problémákat a helyszínen megvitatják a brigádvezetőkkel, bizalmiakkal és miután a határidőlerövidítési mozgalom konkrét feladatokat tűz mind a vezetők, mind a munkások elé, komoly lendítése lehet a munkaversenynek. Az eredmény: a vállalat a tervezett 3,3 százalékos tervtúlteljesítést végre tudja hajtani s ez a dolgozóknak — éves szinten — mintegy 14 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést jelent. Mint a tanácskozás megállapította: a feladatok adva vannak és végrehajthatók, a verseny célja világos sastán a szakszervezeti taggyűlés is megvitatja és állást foglal a felvetett kérdésekben mindent megtesznek a vállalat tervének határidő előtti teljesítése érdekében. Gubacsi Gyula a Fejér megyei bizottság elnöke A termelés megjavításáról tárgyalt a 31. sz. vállalat üzemi tanácsa (Tudósítónktól.) A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat üzemi tanácsa ez évi első ülésén megtárgyalta az elmúlt év tanulságait és számba vette az idei feladatokat. Az ülésre meghívták az építésvezetőket is, hogy minél jobban érvényesüljön az üzemi demokrácia és több oldalú megvilágítást kapjanak a tér-, fizelési kérdések. Meghívták az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete és az Építésügyi Minisztérium képviselőit is. A vállalat 1958. évi tevékenysége nem mindenben kelti a jól végzett munka megnyugtató érzését — állapította meg beszámolójában Greger Károly igazgató. A termelési terv teljesítése 98,6 százalékos volt. A termelékenység azonban örvendetesen megnőtt: az egy főre tervezett 62 857 forinttal szemben 64 796 forint értéket termelt egy-egy dolgozó. Az 1959. évi termelési terv jóval feszítettebb, lényegesen meg kell tehát javítani a munkát, hogy tervtúlteljesítéssel záruljon az év. A javulás jelei már mutatkoznak. Legcélravezetőbb mód az építésvezetőségek múlt évben is igen eredményes versenye. Mindenekelőtt ezt kell fejleszteni. Gondoskodni kell róla, hogy megszűnjön a vállalatnál a munkásvándorlás, amely tavaly igen nagyra növekedett és kialakuljon az erős törzsgárda. A vándorlás okait vizsgálva megállapította, hogy a dolgozókkal való törődés nem kielégítő, sok építésvezető csak eszköznek tekinti a munkást, nem dolgozótársának. Javítani kell a szociális ellátottságot is. Előidézte a munkásvándorlást az is, hogy tavaly nem fizetett a vállalat nyereségrészesedést. Bejelentette az igazgató, hogy az idén már lesz nyereségrészesedés és remélhetőleg ez is hozzájárul a törzsgárda kialakításához. Az idén több új gépet kap a vállalat, a műszaki fejlődésnek ezt az előnyét ki kell használni. Az üzemi tanács alapos vita után határozatot dolgozott ki a takarékos anyaggazdálkodásra, a helyes bérgazdálkodásra, a gépköltségek előnyös kialakítására, a felvonulások jó megszervezésére, a szociális normák betartására, a műszaki fejlesztésre. Kimondotta az üzemi tanács: április 1-i kezdettel meg kell szervezni az építésvezetőségek között a munkaerőmegtartási versenyt. A verseny célja a dolgozókkal való bánásmód és a munkakörülmények megjavítása. A versenyt negyedévenként értékelik, első helyezettjét vándorzászlóval tüntetik ki, ezenkívül az első három helyezett pénzjutalomban részesül. Békés megyében az elmúlt évben 50 új iskolai tantermet építettek. Ebben az évben további 30 új tanteremmel és tanító lakással bővülnek az iskolák. Ezenkívül Békéscsabán 5 millió forint költséggel 200 férőhelyes szlovák nemzetiségi diákotthon épül. Szarvason 4 tantermes szlovák nyelvű általános iskolát építenek.