Építők Lapja, 1959 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-05 / 2. szám
4 EPITOK lapja A dolgozók kulturális igényei kielégítése érdekében... Szakszervezetünk XXVII. kongresszusa feladatunkká tette „a politikai felvilágosító munka erősítését, az üzemekben és munkásszállásokon végzendő kulturális nevelőmunka további fokozását.” Megyebizottságunk a kongresszus határozata szellemében cselekedett. S azeredmények : Szolnokon jelenleg hét munkásszálláson, kétipari tanuló otthonban, a rákóczifalvai munkásklubban és számos építőipari, illetve építőanyagipari munkahelyen rendszeres, állandó jellegű nevelőmunkát folytatunk. Előre összeállított és kidolgozott műsorterv szerint hetenként ismeretterjesztő előadásokat rendezünk ugyanezeken a helyeken, amelyek közül különösen ki kell emelni a martfűi építkezéseken dolgozók részére tartott előadásokat, valamint a Szolnokkal szomszédos rákóczifalvi Építők Klubját. Ezeken az előadáson állandóan 100—129 fő vesz részt. Havonta átlag 40— 45 előadást tartunk. Természetesen ezek a számok elsősorban a téli időszakra vonatkoznak, mert a téli hónapok különösen alkalmasak az ilyen munkára. Jó gondolat volt, amikor úgy rendeztük meg az előadásokat, hogy utána minden esetben ismeretterjesztő filmeket mutattunk be és vitát rendeztünk az elhangzottak felett . Közvéleménykutatást végeztünk, hogy a dolgozók milyen előadásokat szeretnek legjobban, így pl. a Közlekedési Építő V. Fürst Sándor utcai munkásszállásán főleg a történelmi tárgyú, a Szolnok megyei Építőipari V. Névtelen utcai munkásszállásán viszont az irodalmi vonatkozású előadásokat igénylik. Az ifjúság természetesen elsősorban a nagy hősökről és a munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeiről tartott előadásokat kedveli. Jellemző az építőipari dolgozók tudásszomjára, hogy igen sok helyen azzal a kéréssel fordultak a rendezőséghez: külpolitikai kérdésekről is adjanak tájékoztatást. A megyebizottság nevelő és felvilágosító tevékenysége eredményeként a munkásszállások lakóinak 50—60 százaléka vesz részt az előadásokon. Egy másik jellemző példa: Riákóczifalván — melynek építőmunkás lakói az ország minden jelentősebb építésein megtalálhatók — nemrég azt kérték, hogy az Építők Klubjának esti zárórája 9 óra helyett 11 óra legyen, mert a klubban a rádióhallgatás, a vitakörök és a televízió egyre nagyobb számban vonzzák a klubba az építőket. Természetesen a pozitív eredmények mellett nem hunyhatunk szemet a hiányosságok felett sem, így pl. egyes szakszervezeti, illetve üzemi bizottságok részéről több szívet, több megértése, határozottabb hozzáállást vár a megyebizottság a kulturális nevelőmunkában is. A Közlekedési Építő Vállalat, a Szolnok megyei Építőipari Vállalat, a Téglagyári Egyesülés kötelékébe tartozó mezőtúri, abonyi és martfűi téglagyárak szakszervezeti bizottságai, vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset törődnek a dolgozók politikai nevelésével. Nem járnak ki gyakran a munkásszállásokra, nem adnak megfelelő irányítást ehhez a fontos kultúrmunkához. Pedig a dolgozókkal való állandó érintkezés, ügyes-bajos dolgaikkal való törődés, a kultúrigények minél szélesebb körű kielégítése szerves és elválaszthatatlan része a jó szervezeti munkának. A szakszervezeti bizottságoknak figyelmet kellene arra is fordítani, hogy a szállásgondnokok ne csak a tiszta lepedőkkel, hanem azzal is törődjenek, hogy a dolgozók egyrefokozódó kulturális igényeit a szakszervezeti szervek, vállalatok megfelelően kielégítsék. Megállapítottuk, hogy pl. itt Szolnokon sem az Ostor utcai, sem a Fürst Sándor utcai szállásgondnokok nem felelnek meg ilyen szempontból. Márpedig nem közömbös, az, hogy a dolgozókkal a munka utáni szabadidejükben legintenzívebb kapcsolatot tartó személy, miképpen fogja fel a politikai nevelőmunka kérdését. Egyelőre ezeket kívántuk elmondani az Építők Lapja hasábjain. De a későbbiek folyamán módot találunk arra, hogy a Szolnok Megyei Bizottság kulturális nevelőmunkájával ismét foglalkozzunk, hiszen ez a munka annyira sokrétű, szerteágazó, hogy egy újságcikk keretében alaposan megtárgyalni lehetetlenség. Pallai Ferenc a Szolnok Megyei Bizottság kultúrfelelőse Építők Lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Szerkesztőcég: Bpest, VI., Dózsa György út 84/a Telefon: 425—760 Csekkszámlaszám: 73 915 OBI Példányszám: 25 000 Szikra Lapnyomda, Budapest VNEL, Rökk Szilárd utca 6 Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály --------------------------------------- MŰSZAKI BÁLT RENDEZ az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Műszaki és Adminisztratív Dolgozók Szakmai Bizottsága 1959. február 7-én, az Építők Szakszervezete székháza összes termeiben (Dózsa György út 84), melyre önt kedves hozzátartozóival együtt szeretettel meghívja. A színházterem műsorában fellépnek: Feleky Kamill, Kossut-díjas érdemes művész, Havas Ferenc, Lakatos Gabriella, Kossuth-díjas, Latabár Kálmán, Kossuth-díjas kiváló művész. Mednyánszky Ági, Simándy József Kossuth-díjas, Szilvássy Margit, Kelényi György tánczenekara. Konferál: Halász Tivadar. Zongorán kísér: Vasady Balogh Lajos dr. kétszeres nívódíjas. Az oszlopcsarnokban: Kelényi tánczene együttese játszik. Szenthy Edit és Bérces Tibor közreműködésével. A bárban: Nádas Béla zongorázik, Kovács Erzsi énekel. Az ebédlőben: Berkes Bandi és népi zenekara játszik. A kamara teremben: régi vidám filmek vetítése 11 órától reggelig. Meghívó igénylése Műszaki Szakmai Bizottságunkon. VI., Dózsa György u. 84. Telefon: 421—755) és délután 5 órától a Műszaki Klubban (V., Petőfi Sándor u. 5. Telefon 185—455). MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK A NAGYVILÁGBAN A genfi népszövetségi palota alkotója i magyar építőművészek fei közül jelentős számmalvannak olyanok, akik nemcsak hazájukban, hanem a nagyvilágban is kimagasló sikereket értek el alkotó munkásságukkal. Hírt, dicsőséget, becsületet szereztek a magyar névnek a különböző országokban — megérdemlik tehát, hogy számon tartsuk őket és megemlékezzünk róluk. Ezek a kiváló építészek legyenek példaképek az új építésznemzedékelőtt, életművükből sokat tanulhatunk. Jelen esetben Vágó ■Józsefnek szentelünk emléksorokat, aki idehaza és külföldön egyaránt kiváló építészeti alkotásokkal tette ismertté nevét. Vágó József (1877—1944) műépítész, a külföldre vándorolt magyarok egyik legtekintélyesebb egyénisége volt. E kiváló művészünk lelkében forradalmi lángok lobogtak, híve volt a szociális haladásnak és szószólója a humanizmusnak. Mindig kereste ez újat és éppen ezért ez a nyugtalan lelkületű építészünk századunk elején a magyar építőművészet modern úttörőihez tartozott. Lelkes harcostársa volt Lechner Ödönnek, aki akkor a magyar nemzeti építőstílus megteremtésén fáradozott. Alpár Ignác irodájában a Tőzsdepalota homlokzatának megtervezésében volt munkatársa a nagy mesternek. Vágó, mint önálló tervező, nem Lechner formakeresésében volt követője, de újító szellemében. Bérházat, üzletházakat épített, a legkülönbözőbb nyugatról beáramlott modern irányzat szellemében. Mielőtt azt tárgyalnák, hogy Vágó mit alkotott a nagyvilágban, emlékezzünk meg hazai munkásságáról. Egyik nevezetes építőművészi alkotása a Nemzeti Szalon kiállítási termei, melyeket modern homlokzati kiképzéssel merészen ráépített az Erzsébet téri neoreneszánsz stílű Kioszk-épületre. Ezzel vagy feltűnést keltett és a sajtóban élénk művészi vitát indított el. Azután Vágó József építi a német Billing stílusában a Gutenberg téri (volt Sándor tér) Gutenberg Otthon épületét, mely ma a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezeti székháza. Vágó József tevékeny alkotó munkássága során felépíti a városligeti fasorban a Lipótvárosi Casinó nyári pavilonját a legkorszerűbb vasbeton technikával és ehhez igazodó architektúrával. Szép alkotása a Dohány utcai Késmárki játékáruház (most filmszínház), homlokzatán mozaikképekkel, melyek gyermekes primitívitással játékokat ábrázolnak. Vágó műve volt a már lebontott városligeti nyári színház, a híres Feld-papa színháza. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a művésznek azokat a műveit sem, amelyeket Alpár Ignác és Quittner Zsigmond tervező műtermeiben teljesített. Vágó itt volt alkalmazásban, mielőtt önálló tervező irodát nyitott. A szó szoros értelmében az ő fantáziájának szülöttei a Lánchíd tengelyében épült Gresham Biztosító Társaság monumentális székházának homlokzata. Ezt Lechner Ödön stílustörekvéseinek hatása alatt készítette. Különben is az első világháborút megelőző években Vágó József Lechner Ödönnel dolgozott mint tervező munkatársa. Közös alkotásuk a kőbányai gimnázium épülete, valamint a pozsonyi Erzsébet-kápolna. Mind a kettő inkább Vágó egyéniségét tükrözi, mint Lechnerét. Szép kis alkotása Vágónak a Bajza utcai Petőfimúzeum pavilonja, melyet Feszty Árpád műteremházából alakított át. Legutolsó és egyben idehaza a legjelentősebb műve volt a mesternek a Bécsi-kapu szomszédságában, a Vár bástyafalai tövében épített Grünwald-villa. Sajnos, az épület áldozatává vált a fővárosért folyó harcoknak. Az első világháború után a forradalmi kormány Vágó Józsefet, mint lelkes szociális, haladó szellemű szakembert, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöki székébe ültette. A Tanácsköztársaság bukása után a művész emigrációba kényszerült és évtizedeken át Olaszországban élt. Részt vett a genfi Népszövetségi Palota nemzetközi tervpályázatán és ott négy külföldi építész között az ő terve is első díjat nyert. A négy pályadíjnyertes építőművésszel együtt részt is vesz a hatalmas építmény megalkotásában. Péter fia — aki ugyancsak kiváló építőművész — Párizsban a ,,L’ Architectur d'au Jour d’huit”, ma is világhírű építőművészen szaklap szerkesztőségével állott kapcsolatban. Az apa, Vágó József annak idején esztendőkön át szellemi irányítója volt a lapnak. Azután Vágó, a 30-as években bejárta egész Európát, Amerikában is volt. A Városokon keresztül című nagyértékű művében találóan jellemzi a különböző nemzetek fővárosainak szociális és kultúréletét s korszerű építőművészetük kialakulását. Ennek a könyvnek elolvasása után valóban elmondhatjuk, hogy Vágó József az az építőművész, aki alkotó munkásságával együtt figyelmét ráirányította a néptömegek igényeire, a szociális haladás, az emberszeretet szószólója volt. A magyar művész baráti kapcsolatban állott Corbusier hírneves építőművésszel is, aki akkoriban világszerte irányító hatással volt a modern építőművészet formavilágának kialakulására. Tígó József, mint jellem is , kiváló volt. Nem hajlongott a hatalmasságok előtt, szocialista eszméi mellett szíve utolsó dobbanásáig kitartott. Ezért is vállalta a dicsőséges Tanácsköztársaság elbukása után az emigráció küzdelmes életét. A művész egyike volt azoknak az erős jellemű magyaroknak, akiket, ha külföldre is vetett a sorsuk — nem vesztek el idegen népek tengerében. Vágó József nem süllyedt tétlenségbe, az óhaza iránti nosztalgia nem tette pesszimistává, hanem keményen dolgozott és alkotó munkásságával hozzájárult az egyetemes emberi kultúrához. Őrizzük meg emlékét és bátran hivatkozhatunk rá, ha a külföldre szakadt világhíres építőművészekről beszélünk. HALÁCSI DEZSŐ 1959. FEBRUÁR 5. Csak így tovább a megkezdett úton Az ellenforradalom után 1957. január 12-én összegyűltek a Bp. Építők sportklubjának vezetői Dózsa György úti helyiségükben, hogy megbeszéljék, hogyan állítsák talpra a sportklubot közös munkával. Kevés szóval is megértették egymást, s számba véve a meglévő felszerelést és az anyagiakat, négy szakosztállyal nekivágtak a nehéz munkának. A mag, amit akkor elvetettek, jó talajba hullt és az elmúlt két év alatt meghozta gyümölcsét. A napokban megtartott vezetőségválasztó küldöttközgyűlésen az intéző bizottság beszámolója már a következőkről adhatott számot: „ ... két év alatt sportklubunk jelentősen megerősödött és ma 15 szakosztályunkban 604 fő a fizető tagok száma. A 15 szakosztály közül 11 NB I-es, 3 NB II-es, az ökölvívó pedig eredményesen foglalkozik az ifjúsági sportolók nevelésével.” Már ezek a számok is híven tükrözik, hogy az ideiglenes intéző bizottság az elmúlt két év alatt milyen hatalmas munkát végzett. A sportmozgalom érdekében versenyeket, bemutatókat, sportünnepélyeket rendeztek, a sportoláshoz szükséges létesítményeket, eszközöket építettek és minden lehetőt megtettek a siker érdekében. Nem is maradt el. A 15 szakosztály egy világ- és egy Európa-bajnokot, több olimpiai, világ- és Európabajnoksági helyezettet adott a magyar sportmozgalomnak és öregbítette jó hírnevét. Ezen túlmenően a Bp. Építők SC- nek a különböző sportágak válogatottjában szereplő 35 sportolója számos nemzetközi küzdelemben segítette győzelemre a magyar színeket. A kajak-kenu, a motorcsónak és a gyeplabda sportágban a Bp. Építők szakosztálya a legeredményesebb az országban. De az atlétika, kerékpár és kézilabda szakosztály is az élvonalban szerepel. Ezek az eredmények, melyek nemcsak az országban, külföldön is megbecsülést szereztek az Építők versenyzőinek, nem véletlen szüleményei. A sportklub szakosztályainak edzői: Farkas Mátyás, dr. Konoráth Gyula, Morvai Béla. Dinya Károly — hogy csak a legjobbakat említsük — a szakmai oktatáson kívül komoly nevelő munkát fejtettek ki a fiatalok között. Nagy segítséget nyújtottak a lelkes társadalmi aktívák is, akik mert szeretik a sportmozgalmat, szenvedélyesen harcoltak a fejlődését gátló hibák megszüntetése ellen. Ez a sportszeretet, szenvedélyesség megmutatkozott az ideiglenes intéző bizottság beszámolóját követő vita során is. A tizenkét hozzászóló mind értékes észrevételt tett a hibák megszüntetését illetően , ugyanakkor számos olyan javaslat hangzott el, amelyek megvalósítása nagymértékben segíti majd az egyes szakosztályok fejlődését. Elmélyült vita előzte meg az alapszabály jóváhagyását is. Summázva az elhangzottakat, az új vezetőség hasznos útravalót kapott a vezetőségválasztó küldött közgyűléstől. Hogyan hasznosítják munkájukban, azt majd a jövő mutatja meg. Sok sikert kívánunk az új vezetőségnek! Jól szerepeltek az Építők síelői a Budapest Bajnokságon A Budapesti Sí Szövetség január 16—18-án rendezte meg a Budapest Bajnokságot, mely a síelő társadalom seregszemléje. A lesikló, ugró, futó, majd az északi és alpesi összetett számokra összesen 714 nevezést adtak le az egyesületek. Az Építők a lesikló és óriás műlesikló számokba 20 férfi és 9 női versenyzőt nevezett be a felnőtt, ifjúsági és serdülő csoportokba. A Budapest Bajnokság meglepetését az edzési lehetőség nélkül kiálló Építők szolgáltatták, mert nem maradtak le az élmezőnytől, mint várni lehetett volna. Sőt kimagasló eredménynek könyvelhető el a serdülő Dörflinger szereplése, aki az óriásműlesiklásban 22 induló közül első helyen végzett és elnyerte a bajnoki címet. Dörflinger Budapest bajnoka lett, a fiú serdülő alpesi összetett bajnokságban is, míg a lesiklásban a második helyezést érte el A férfi felnőtt óriásműlesikló bajnokságban részt vett 40 induló közül Pásztonyi a kilencedik, Csépay a tizenharmadik, Petrin a tizennegyedik, Szalay a tizenhatodik helyen végzett. A csapatbajnokság biztos 2. helyét az Építők csak helytelen bírói döntés alapján nem kapta meg, mely ellen óvást emeltek s valószínű helyesbíteni fogják a végeredményt. A női felnőtt óriásműlesiklásban az Építők csapata a harmadik helyre került. A női lesiklóversenyben pedig a csapatbajnokság második helyét szerezte meg. A leány serdülő lesikióversenyen Sándor Enikő a második helyezést érte el. A női alpesi összetettben Jausz ötödik, Medvey nyolcadik, Desseő kilencedik volt. Az Építők január 28-án mentek fel a Mátrába 10 napos havas edzésre, hogy kellően felkészülhessenek az Építők nagy versenyére, a február 8-án Budapesten megtartandó hagyományos Baudiskupára, majd az ugyancsak február 13—16. között megrendezendő Országos Alpesi Bajnokságokra. Czillei Géza Az egyeztető bizottságok jobb munkájáért ► A szerelő és vasipari szak♦ mai bizottság és az ÉM Gétpesítési Igazgatósága közös bérbizottsága a közelmúltban ♦ hat vállalatnál vizsgálta az ♦ egyeztető bizottságok munkáját. ♦ Ami az egyeztető bizottsá♦ gok általános tevékenységét ♦ illeti, megállapítható, hogy I rendszeresen és lelkiismerete♦ sen dolgoznak. Nyílvámtartá- J saikat pontosan vezetik s a ♦ jogszabályokat általában is merik. A szakszervezeti bi♦ zottság is segít feladataik ♦ megoldásában. ♦ A panaszok statisztikai ösz- szegezésénél azonban szembe♦ tűnő, hogy a fizikai dolgozók J panaszai egyes vállalatoknál ♦ nyolc-tízszeresét teszik ki a szellemi dolgozók panaszai♦ nak. Kétségtelen, hogy a fizi- i kai dolgozók bérezése, munkakörülményei gyakrabban változnak, mint az értelmiségé. ♦ E változásoknál azonban jó és gondos munkaügyi tevékenység erejét vélhetné annak, hogy a fizikai dolgozók kénytele♦ nem legyenek panasszal for♦ dúlni az EB-hez, mégpedig jogos panasszal. Számos vállalatnál ugyanis a döntéseknek ♦ több mint fele a dolgozók♦ nak adott igazat és orvosolta sérelmüket. Ugyanez a statisztika arra is következtetni enged, hogy ♦ szakszervezeti bizottságaink egy részénél nem működik ♦ elég aktívan a bérbizottság. ♦ jó bérbizottság ugyanis eleve elejét veszi a panaszoknak. Szorosan együttműködve a ♦ munkaügyi osztállyal megelő♦ zi a bér- és munkaügyi sérel- mek létrejöttét, illetve a dol♦ gozókat türelmesen felvilágosítja egyik vagy másik köve♦ telesük jogtalanságáról. A vizsgálat alapján nagy vonalakban két fő feladat vár megoldásra. Az egyik, hogy tovább kell erősíteni az egyeztető bizottságok munkáját. A közeljövőben módját kell taláni annak, hogy a bizottságban dolgozók alaposan foglalkozzanak az új Munka Törvénykönyvvel. Szükség lenne, felújítani azt a korábban jól bevált módszert is, hogy nyilvános EB- tárgyalást rendeznek tapasztlatcsere céljából. A másik feladat az üzemi bizottságok bérfelelősének és bérbizottságának fokozott aktivizálása a cikkünk elején említettek alapján. 94 forintért gumicsizma (melegen vulkanizált, saválló, vízmentes, s. a. kivitelben) kapható állami vállalatok, szövetkezetek, állami gazdaságok részére. Fővárosi XXI. ker Kézműipari Vállalat Budapest, XXI. (Csepel), Vasas utca 56. Telefon: 144—473, 344—953. ------------—