Építők Lapja, 1983 (76. évfolyam, 1-24. szám)
1983-07-18 / 14. szám
2 EREDMÉNYHIRDETÉS Újítási és találmányi pályázat Az 1982. évi eredmények alapján — szocialista munkaverseny keretében meghirdetett újítási és találmányi pályázatokat — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Fejlesztési Főosztályával, az illetékes társfőosztályokkal közösen értékeltük. Az értékelés alapját a benyújtott pályázatok képezték. 1983. június 21-én szakszervezetünk székháza adott otthont az ünnepélyes eredményhirdetésnek. A meghívottak között voltak mindazoknak a vállalatoknak az egyszemélyi elbírálói, újítási ügyintézői és szakszervezeti tisztségviselői, akik — a megváltozott gazdasági körülmények között is — a versenyben jól összehangolt tevékenységükkel elismerésre méltó helyezést, illetve a minisztérium és az elnökség dicsérő oklevelét érdemelték ki. Részt vett az ünnepségen dr. Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, Podina Sebő, központi vezetőségünk titkára, Burán Károly, a SZOT politikai munkatársa, valamint az ÉVM fejlesztési főosztályának képviseletében dr. Farkas Ödön főosztályvezető-helyettes. A megjelenteket az elnökség és a minisztérium nevében Hering Károly, szakszervezetünk termelési és műszaki osztályának vezetője köszöntötte. Elnöki megnyitójában elmondta, hogy közel 150 vállalat pályázott több kevesebb sikerrel, melyből kategóriánként az első három helyezettet díjaztuk. A minisztérium részéről dr. Barkas Ödön főosztályvezetőhelyettes értékelte a tárca eredményeit. Bevezetőjében a következőket mondta: „Az ágazat újítási és találmányi eredményei azt mutatják, hogy a csökkenő építőipari létszám ellenére a rendszeresebb vállalati, minisztériumi és szakszervezeti munka következtében mintegy 10—12%-kal emelkedett a benyújtott újítási javaslatok száma és több mint 1500 fővel nőtt az újítók, feltalálók tábora. Mintegy 60%-kal magasabb a honosított találmányok eredménye. Részletesen szólt továbbá az 1982. évi újítási tevékenység elemzéséről, valamint meghatározta az 1983. évi feladatokat. Ezek között említette, hogy a vállalatok készítsenek az újítómozgalom fejlesztésére intézkedési tervet és a vezetők, aktivisták, újítók, feltalálók, szocialista brigádok segítsék elő a kitűzött célok végrehajtását. Az ünnepélyes eredményhirdetésen szót kért dr. Pusztai Gyula és Burán Károly, akik az OTH és a SZOT nevében üdvözölték a megjelenteket és értékelték az építőipar újítási tevékenységét. A közeljövő feladataként említették meg a 10/1983. (V. 12.) Mt számú rendelet alapján módosításra kerülő vállalati újítási szabályzatokat. Ezt követően Hering Károly kihirdette az ágazati újítási és találmányi verseny 1982. évi eredményeit, s felkérte Podina Sebőt és dr. Farkas Ödönt az oklevelek átadására. Helyezési sorrend csoportonként a következő: „A” csoport: Fémmunkás Vállalat, Beton- és Vasbetonipari Művek, Győr megyei Állami Építőipari Vállalat. „B” csoport: KEMIKÁL Építőanyagipari Vállalat, Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, FOTÓBER Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalat. „C” csoport: Főv. 2. sz. Építőipari Vállalat, Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Kiskunhalasi Építő- és Szerelő Vállalat. (Megjegyezni kívánjuk, hogy a „C” csoportba tartozó vállalatok okleveleit az I. országos újítási és találmányi tapasztalatcserén Szegeden átadtuk.) „D” csoport: Mélyépítési Tervező Vállalat, a 2., 3. helyezési díj a célkitűzések teljesítésének hiánya miatt nem került kiadásra. A minisztérium és a szakszervezetünk Dicsérő Okleveleit az alábbi vállalatok kapták: ALBA REGIA Állami Építőipari Vállalat, Csőszerelőipari Vállalat, Építőgépgyártó Vállalat, Épületasztalosipari és Faipari Vállalat, 21. sz. Állami Építőipari Vállalat, Mélyépítő Vállalat, Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, Dorogi Fémszerkezeti Vállalat. Brigádkategória: 22. sz. ÁÉV „Petőfi Sándor” fizikai szocialista brigád, DUTÉV „Delta” + „Jelky András” műszaki szocialista brigád, Északmagyarországi ÁÉV „Kiss Attila” ifjúsági szocialista brigád. Végezetül Hering Károly megköszönte a szakszervezet és a minisztérium vezetése nevében a társfőosztályok munkáját, valamint a jelenlévők jó együttműködését, az újítómozgalom eredményeinek növelését. Nyárasdi Ferenc A SZOT elnöksége 1983. május 6-i ülésén megtárgyalta a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok helyzetéről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről szóló előterjesztést. Ennek kapcsán a jogsegélyszolgálati tevékenység színvonalának további emelése érdekében — többek között — állást foglalt a jogsegélyszolgálatban foglalkoztatottak rendszeres, országosan egységesen megszervezett továbbképzéséről. A tanfolyamok megrendezését és lebonyolítását a SZOT- titkárság megbízásából az ELTE Jogi Továbbképző Intézet végzi. A továbbképzésre évről évre a jogsegélyszolgálati munka szempontjából legidőszerűbb 8—8 téma feldolgozásával kerül sor, előadások és az azokat követő konzultációk formájában. Az ismeretanyag elsajátítása, illetve hasznosítása végett az előadások segédanyagaként a hallgatók jegyzetet is kapnak. A tanfolyamok az 1983/84. oktatási évtől kezdődően Budapesten és — a részvétel megkönnyítése céljából — egyes megyeszékhelyeken kerülnek megrendezésre. A továbbképző tanfolyamon való részvétel a jogsegélyszolgálatban munkaviszonyban vagy rendszeres díjazás ellenében foglalkoztatottak számára kötelező, így az állandó megbízással rendelkező ügyvédek számára is. Különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben a tanfolyam látogatása alól az iparági-ágazati szakszervezetek adhatnak felmentést. Az előbbieken kívül a tanfolyamon való részvétel lehetséges és ajánlott a jogsegélyszolgálatok irányításával foglalkozó tisztségviselők és a jogsegélyszolgálatok társadalmi aktívái számára is. A tanfolyam részvételi díját — az oktatási segédanyagként kiadásra kerülő jegyzet költségeit is magában foglalja — az adott jogsegélyszolgálat költségeinek fedezésére szolgáló pénzügyi keret terhére kell elszámolni, így annak öszszegével a jövőben folyamatosan számolni kell. A tanfolyamra való jelentkezést az iparági-ágazati szakszervezetek szervezik, az oktatásokon való részvételt azonban a jogsegélyszolgálatot közvetlenül irányító szakszervezeti bizottságoknak is ellenőrizniük kell. A tanfolyam elvégzéséről az ELTE Jogi Továbbképző Intézet a SZOT-tal közös bizonyítványt ad ki azoknak, akik a tanfolyamoknak helyet adó szmt-k (szbt) által igazoltjelenléti nyilvántartások tanúsága szerint a foglalkozásokon részt vettek. SZOT elnökségi és jogi osztály Szb-stílusat és Szb-s választásra került sor július 1-én az összevont Pest és Nógrád megyei közúti igazgatóságoknál. A 13 tagú testületben a két megye arányosankapott képviseletet. Függetlenített szb-titkárrá — titkos szavazással — egyhangúlag Czigány Lászlónét választotta meg az összevont bizalmi,testület. Az szb elnöke Begidián Pál lett. Választottak számvizsgáló bizottságot és munkaügyi döntőbizottságot is A választáson megjelent a két illetékes megyetitkár: Szabó Sándor és Nagy József is. EPITOK lapja Huszonnégy résztvevője volt a közelmúltban Ajkán tartott országos üvegcsiszoló-versenynek. Az üvegipari Művek három gyárának — Salgótarjáni Öblösüveggyár, Budapesti Ampullagyár, Vásárosnaményi üveggyár —, valamint az önállósult Ajkai és Parádi Üveggyárnak fiatal szakmunkásai vettek részt a kétnapos vetélkedőn, s mérték össze elméleti és gyakorlati tudásukat. A népszerű szakmai versenysorozatot kétévenként rendezi meg a nagyvállalat, a legkülönfélébb üveges szakmákban. Danis Barna felvételei 1983. JÚLIUS 18. A Váci utca 16. sz. alatt elkészült a Belváros egyik legszebb több célú épülete, amelyben helyet kapott az Aranypók—Konsumex Divatáruház mintegy ötezer négyzetméteren- Az ötszintes épület legfelsőbb emeletén büfé nyílt terasszal, amelyet három irodatorony vesz körül. A dicséretes szépségű épületet a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat tervezte, Vedres György építész vezetésével. A generálkivitelező a Fővárosi 2. sz. Építőipari Vállalat volt (Fotó: Bihari Tamás) Finnországban vendégszerepelt a Szalmás-kórus Az Építők Szakszervezete Központi Művészegyüttes Szalmás-kórusa június 16—24-ig vendégszereplésen vett részt Finnországban. A Pallós Béla karnagy által vezetett énekkar 55 fővel vett részt ezen a turnén, ahol a delegációvezetői tisztet Wágner Lajosné, a kv titkára töltötte be. Eltérően az elmúlt néhány év utazásaitól, amikor majdnem mindig versenyen, fesztiválon vettünk részt, most egy hétig a pohjanmaai Jussit férfikar vendégei voltunk Seinäjokiban. Helsinkiből három és fél órás vonatozás után érkeztünk meg a fővárostól 360 km-re levő Seinäjokiba. Leendő házigazdáink már vártak bennünket, ugyanis nem központi elszállásolás volt, hanem családoknál voltunk elhelyezve. Megérkezésünk után a vendéglátó kórus dallal köszöntött bennünket, amelyet pergő magyar népdalokkal viszonoztunk. A Jussit kórus Pohjanmaa megye legnagyobb énekkara, és tagjai nemcsak Seinäjokiban laknak, hanem sok-sok kilométeres körzetből járnak be próbálni. Ez azonban nem okozott gondot, mert házigazdáink mindegyikének napra és órára lebontott programja volt, ennek alapján mindig pontosan szállítottak bennünket a megfelelő helyekre. Programunk a lehetőségekhez képest érdekes és változatos volt. Seinäjoki, a 200 ezer lakosú Pohjanmaa megye székhelye, egy 25 ezer lakosú kisváros, Finnország egyik vasúti csomópontja, öt vonal keresztezi itt egymást. Nevezetessége a városközpont, amelyet az 1960-as években építettek fel a leghíresebb modern finn építész, Alvar Aalto tervei alapján. Itt-tartózkodásunk alatt meglátogattunk három másik várost is, Vaasát, Kurikkát és Ilmajokit. Két nagy, egész estét betöltő önálló koncertünk volt, Seinäjokiban és Kurikkában. A finnek mindkét helyen nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar kórusművészet iránt. Énekeltünk madrigálokat, motettákat, részleteket Orff Carmina buranájából, de a legnagyobb sikere tagadhatatlanul a Kodály-műveknek és a népdalfeldolgozásoknak volt. A finnek dalai lassúak, melankolikusak, a mi népzenénk pattogó ritmusa kétségkívül érdekes, különleges volt számukra. Kiemelkedő siker volt a Toborzó, Kodály Háry Jánosából, ami hamarosan finn barátaink kedvenc darabja lett. Néhány finn darabot is megtanultunk, természetesen finn nyelven, a hatás nem maradt el. A seinjokibesi koncertet követő napon a rádió riportban számolt be kórusunkról, közvetítve a hangverseny néhány részletét. A két nagy koncerten kívül még sok helyen énekeltünk, gyakorlatilag mindenhol, ahol megfordultunk. Barátaink szakmai programot is szerveztek számunkra: Vaasában meglátogattunk egy építkezést, Kurikkában a betonelemgyárat. Mindkét helyen énekeltünk az építőmunkásoknak, akik nagy figyelemmel hallgatták a távoli rokon nép üzenetét. Voltunk Dél-Pohjanmaa Központi Kórházában egy tejfeldolgozó üzemben, de számunkra legemlékezetesebb talán az a két látogatás marad, ahol az öregek otthonában énekeltünk. A hangversenyeknek mindenhol igen nagy sikere volt, a közönség szűnni nem akaró tapssal fejezte ki tetszését. Különleges élményben volt részünk, mivel megtekinthettünk egy operaelőadást (finn Joki-opera) Ilmajokiban, a folyóparton felépített szabadtéri színpadon. A cselekmény a szárazföldön, részben a folyón játszódott, ahol a szereplők csónakkal, kishajóval közlekedtek. Miután erre az időre végre a nap is kisütött, nagyon élveztük a valóban látványos előadást. Végigélhettük a híres fehér éjszakát, amikor a nap úgy éjfél felé éppen csak lebukik a látóhatár alá, de az ég alja világos marad napkeltéig, úgyhogy — ha nem borult az ég — éjjel két óraikor olvasni lehet, olyan világos van. Hazafelé egy fél napot Helsinkiben töltöttünk, ahol rövid városnézés után a magyar nagykövet fogadta delegációnkat. Az estét Helsinki közelében, Seekarantában, a Finn Építők Továbbképző Központjában töltöttük, ahol gyönyörű környezetben, egy tóparton, szaunázással búcsúztunk Finnországtól. A vendégszereplés viszonzásául június 26-tól július 3-ig szerepelt hazáinkban a finn Jussit kórus.