Építők Lapja, 1983 (76. évfolyam, 1-24. szám)

1983-06-06 / 11. szám

2 A Szakma (Ágazat) Kiváló Brigádjai Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozóik Szakszervezete elnöksége az építők napja alkalmából a következő szocia­lista brigádokat tüntette ki a „Szakma (Ágazat) Kiváló Bri­gádja” címmel: Jedlik Ányos szocialista villanyszerelő brigád (Baranya megyei ÁÉV), Petőfi Sándor szocialista festő-imázoló brigád (Borsod megyei ÁÉV), Dózsa György szocialista lakatosbri­gád (DÉLÉP), Ybl Miklós szocialista panelszerelő brigád (Győr megyei ÁÉV), Április 4. szocialista lakatosbrigád (Zala megyei ÁÉV), Felszabadulás szocialista hegesztőbrigád (Mély­építő V.), November 7. szocialista gépjárművezető brigád (Mélyépítő V.), Huszár Dávid vezette szocialista kubikosbri­­gád (Közmű- és Mélyépítő V.), Gagarin szocialista festő-má­­zoló brigád (Duna-Tisza közi ÁÉV), November 7. szocialista ácsbrigád (Duna-Tisza­­közi ÁÉV), Haladás szocialista hőszi­getelő brigád (Hőtechnika Építő- és Szigetelő V.), Lenin szo­cialista asztalosbrigád (Hajdú megyei ÁÉV), Kandó Kálmán I. szocialista villanyszerelő brigád (Villanyszerelőipari V.), Gagarin szocialista villanyszerelő brigád (Villanyszerelőipari V.), Gaga­rin szocialista műszerész-forgácsoló brigád (Országos Szakipari V.), Komplex I. szocialista szakipari komplexbri­gád (Komárom megyei ÁÉV), József Attila szocialista szakok­tató brigád (Középületépítő V.), Kossuth Lajos szocialista köz­­pontifűtés-, gázszerelőbrigád (43. sz. ÁÉV), Gerencsér Endre vezette szocialista kőművesbrigád (43. sz. ÁÉV), Eötvös Ló­­ránd szocialista alkalmazotti brigád (Alba Regia ÁÉV), Május 9. szocialista kőművesbrigád (21. sz. ÁÉV), November 7. szocialista ács-állványozó brigád (26. sz. ÁÉV), Petőfi Sándor szocialista ácsbrigád (Budapesti Lakásépítő V.), Ybl Miklós szocialista kőművesbrigád (Tolna megyei ÁÉV), Mező Imre szocialista komplex szerelőbrigád (Csőszerelőipari V.), Kandó Kálmán szocialista villanyszerelő brigád (Kelet-Magyarorszá­gi Közmű- és Mélyépítő V.), Egyetértés szocialista nehézgép­kezelő brigád (Földmunkát Gépesítő V.), Münnich Ferenc szo­cialista ács-állványozó brigád (31. sz. ÁÉV), L. I. Brezsnyev szocialista kőművesbrigád (Békés megyei ÁÉV), Lendület szo­cialista ácsbrigád (Somogy megyei ÁÉV), Bláthy Ottó szo­cialista villanyszerelő brigád (Kőfaragó és Épületszobrászipari V.), Május 1. szocialista lakatosbrigád (Gép- és Felvonósze­relő V.), Munkácsy Mihály szocialista festőbrigád (Alba Re­gia ÁÉV), Bániki Donát szocialista autószerelő brigád (Építő­ipari Gépesítő V.), ÉVIM építőanyagipar, szerkezetgyártóipar Béke szocialista lakatosbrigád (BVM Miskolci Gyára), Egyetértés szocialista üvegfúvó brigád (Ajkai Üveggyár), TAGY-Egyetértés Kerámia szocialista égetőbrigád (Alföldi Porcelángyár), Alsómocsoládi kemenceégető szocialista bri­gád (Baranya-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari V.), Jósze­­rencsét szocialista bányaüzem brigád (CEMÜ Beremendi Gyár), Szigeti József szocialista asztalosbrigád (Herendi Porcelán­­gyár), Hámán Kató szocialista kézifestő brigád (Hollóházi Porcelángyár), Április 4. szocialista téglagyártó brigád (Kö­zép-dunántúli Téglaipari V.), Béke üvegfúvó szocialista bri­gád (VM Salgótarjáni Öblösüveggyár), Béke szocialista elem­gyártó brigád (BVM), Hámán Kató szocialista csomagolóbri­­gád (VM nagykanizsai gyár), Gépész szocialista gépészbri­gád (CEMÜ tatabányai gyár), Egyetértés szocialista asztalos­­brigád (ÉPFA zuglói gyár), Kossuth szocialista alagútikem­en­­cés brigád (Délalföldi Tégla- és Cserépipari V.), Szamuely szocialista szigetelőanyag-gyártó brigád (Könnyűbeton- és Szi­getelőipari V. Perlitelem Gyár), Veres Péter szocialista üveg­gyártó brigád (VM Miskolci Üveggyár), Új élet szocialista gépkocsivezető brigád (Építőipari Szállítási V. miskolci üzem), Kun Béla szocialista gyémántszerszám-gyártó brigád (Gránit C­siszolószerszám- és Kőedénygyártó V.), Sallai Imre szocia­lista faipari gépmunkásibrigád (ÉPFA Soproni Gyár), Kun Béla szocialista E-gerendagyártó brigád (BVM Alsózsolcai Gyár), Latinka Sándor szocialista karbantartó brigád (So­­mogy-Zala megyei Téglaipari V.), Bláthy Ottó szocialista vil­lanyszerelő brigád* (VM Orosházi Gyár).­­ Tervező, kutató, beruházási szervezetek Eszkimó szocialista tervezőbrigád (Ipari Épülettervező V.), Fekete Géza szocialista mélyépítő tervezőbrigád (Dél­­magyarországi Tervező V.), Kós Károly szocialista építész­brigád (Általános Épülettervező V.), Petőfi Sándor szocialista építés­technológia brigád (Északmagyarországi Tervező V.), Épületvédelem szocialista tervezőbrigád (Földmérő és Talaj­vizsgáló V.), II. Rákóczi Ferenc szocialista gépesítésfejlesztő brigád (Építéstudományi Intézet), Műtárgy II. szocialista ter­vezőbrigád (Fővárosi Mélyépítési Tervező V.), Ybl Miklós szocialista műszakibrigád (Békés megyei Beruházási V.), Pe­tőfi Sándor szocialista műszaki brigád (Pécs-Baranyai Be­ruházási V.) Tanácsi építőipar Haladás szocialista asztalosbrigád (Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari V.), Alkotmány szocialista kőműves­­brigád (Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari V.), Al­­lende szocialista villanyszerelő brigád (Borsod megyei Taná­csi Építőipari V.), Lenin szocialista kőművesbrigád (Fejér megyei Tanács Építőipari V.) ÉVM kivitelező építőipar A szocialista brigádmozga­lom fennállásának 25. évfor­dulója alkalmából május 27-én a Parlamentben és SZOT- székházban kitüntetési ünnep­ségen köszöntötték a mozga­lomban kiemelkedő eredmé­nyeket elért szocialista brigá­dokat és brigádtagokat. Az El­nöki Tanács által adományo­zott kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A SZOT-székházban délelőtt adták át a Minisztertanács és a SZOT elnöksége által ado­mányozott Magyar Népköztár­saság Kiváló Brigádja kitünte­téseket. A brigádtagokat Földvári Aladár, a SZOT elnö­ke köszöntötte, majd Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese nyújtotta át a kitüntetéseket. Ugyancsak a SZOT székhá­zában délután, a brigádmozga­lom szervezésében, irányításá­ban, segítésében kimagasló eredményeket elért párt- és tömegszervezeti tisztségvise­lők, gazdasági vezetők, vala­mint ifjúsági brigádok és bri­gádtagok munkáját jutalmaz­ták szakszervezeti és KISZ- kitüntetésekkel. A kitüntetet­teket Palot­pi Károly, a SZOT elnökhelyettese köszöntötte, a kitüntetéseket Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese adta át. A Szocialista Munka Hőse kitüntetést és kitüntető címet kapta: Kiss Barna, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat brigádve­zetője. A „Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja” kitüntetést kapta: a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat Kandó Kálmán vil­lanyszerelő brigádja. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: Pozsgai Károlyné, a Zsolnay Porcelángyár porcelánkoron­gosa, Simon Elekné, a Zala Bútor­gyár kárpitos szabászbrigád vezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Péczhy Imre, a Mélyépítési Tervező Vállalat irányító ter­vezője. A Szakszervezeti Munkáért arany fokozatát kapta : Kriskó József, az­ Építőik Borsod megyei Bizottsága köz­­gazdasági bizottság vezetője, Zachár András, a Közmű- és Mélyépítési Vállalat igazgató­ja. A Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatát kapta: Ecker Gusztáv, a Fővárosi 2. sz. Építőipari Vállalat szb köz­­gazdasági felelőse, Imre Sándor, a Kőfaragó és és Épületszobrászipari Válla­lat művezetője, dr. Lackner Ede, a Zala me­gyei Állami Építőipari Válla­lat igazgatóhelyettese. Aranykoszorús KISZ-jel­vényt kapott: Ifj. Adlamik Tibor, a Dél­alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat villanyszerelője, ifjú­sági brigádvezető, Szikszai István, a Duna— Tisza közi Állami Építőipari Vállalat festője, ifjúsági bri­gádvezető, Tóth Sándor, a Szatmár Bú­torgyár asztalosa, KISZ-alap­­szervezeti titkár, Viza Gábor, a Közúti Gép­ellátó Vállalat csoportvezetője, ifjúsági brigádvezető. A KISZ KB Dicsérő Okleve­lét kapta: Lökkös József, az ÉPFA sop­roni gyárának asztalosa, mun­­kásbrigád-vezető, Szamosi Éva, az Orosházi Üveggyár műszerésze, a válla­lati ifjúmunkás tanács ifjúsági brigád felelőse, a DÉLÉP Minőségi ifjúsági szocialista brigádja. Kitüntetések EPITOK lapja Kiállítás az UVATERV-nél Amatőr művészek - profi szinten Számtalan kutató, pszicholó­gus és szociológus foglalkozott azzal a jelenséggel, amit mi gyakran, egyszerűen csak úgy hívunk amatőrmozgalom. Ta­nulmányok százai, ezrei kere­sik a választ a kérdésre, miért van szüksége az embernek na­pi fáradságos munkája mel­lett arra, hogy a művészetek valamelyik ágában, anyagi el­ismerés nélkül tevékenykedjen. A kérdésre — bár kissé le­egyszerűsítve — van egy na­gyon kézenfekvő magyarázat. Az alkotás öröme, a kifejezés kényszere és varázsa. Ezt a kínt és örömet akár hivatás­szerűen akár amatőrként fog­lalkozik valamilyen művészet­tel, megélheti minden alkotó lelkű ember. Ki hát az amatőr és ki a profi? Napjainkban egyre ne­hezebb választ adni erre a kérdésre, ha az alkotások szín­vonalát nézzük. Egy főiskolai végzettséget tanúsító papír még nem belépőjegy a művé­szetek birodalmába, ugyanak­kor egy festéssel nem hivatás­szerűen foglalkozó éjszakai portás is alkothat időtálló re­mekműveket. Az UVATERV Szőnyi István képzőművészeti körének jubi­leumi kiállítási megnyitóján Fischer Ernő festőművész, nyugalmazott főiskolai tanár mondott megnyitóbeszédet. Ezután a Fővárosi Művelődési Ház énekkara reneszánsz és barokk kórusműveket énekelt. Kohut Magda megrendítsen szép előadásában Hajnal Anna Ember című versét hallhatták a jelenlévők. Az UVATERV „Kiváló Kör” címmel kitüntetett Képzőmű­vész köre 1953-ban alakult. Alapítója Kádár Lajos volt. A kör működéséhez szükséges feltételeket a vállalat szakszer­vezeti bizottsága teremti meg, ezenkívül a gazdasági és poli­tikai szervezetek is támogat­ják munkájukat. 1963-ban, fennállásuk tizedik évforduló­ján veszik fel a „Szőnyi Ist­ván” képzőművész kör nevet. Az elmúlt harminc év alatt közel 120 tagja volt ennek a közösségnek, közöttük számos kiemelkedő tehetségű képző­művész. Jelenleg negyven al­kotó jár a kör foglalkozásai­ra, amelynek felelőse Ferencz Márta művészi és szervezői munkásságáért a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kapta. A kör vezetője megalakulása óta Kolozsváry Vilmos. A képzőművész kör tagjai egész évben műtermi feltéte­lek mellett végezhetik munká­jukat. A nélkülözhetetlen is­meretek közül — gyakran fel­vételi vizsgához való előkészí­tésként — elsajátítják az alak- és fejrajz technikáját, a mű­vészeti anatómia és a művé­szeti perspektíva elméletét és gyakorlatát. Nyáron és ősszel kirándulásokon, alkotótáboro­­záson vesznek részt. Elkészült munkáikból rendszeresen kiál­lítást rendeznek. Ezen kívül a „Képzőművészeti Szabad Aka­démia” sorozat keretében dia­vetítéssel, zenével, előadómű­vészek műsorával kísért kép­zőművészeti tárgyú ismeret­­terjesztő nyilvános előadáso­kat szerveznek. A „Szőnyi István” képzőmű­vészeti kör tevékenysége meg­lehetősen sokrétű. A fő hang­súly azonban természetesen az alkotáson van. Az elmúlt har­minc esztendő terméséből ad válogatást ez a kiállítás, ame­lyen néhány kiállító neve már sajnos gyászkeretben szerepel. Az UVATERV Vigadó téri épületének földszinti helyisé­gében elhelyezett tárlók, a ké­pek megvilágítása és elhelye­zése a rendezést dicséri. Az, hogy a kiállított művek és művészek közül itt most nem­ említünk senkit név sze­­rint, nem csupán a helyhiány az oka. Maradjon meg a felfe­dezés öröme a látogatónak, aki a festmények, grafikák és fa­faragások között bolyongva igazi műremekekre bukkan­hat. (Pataki) Fotó: Bihari Építők Szalmás Kórusa Kodály-hangverseny a Vigadóban Az elmúlt két évben ország­­- világszerte megemlékezte­k a két magyar géniusz — Bartók Béla és Kodály Zoltán — szü­letésének százéves évforduló­járól. Illő volt, hogy olyan él­vonalbeli énekkar, mint az Építők „Szalmás” Kórusa, ne maradjon ki az ünneplőik so­rából. Rangjához méltó módon, önálló hangverseny rendezésé­vel tisztelgett a Mester em­léke előtt. Erre a kiemel­kedő zenei eseményre má­jus 19-én, az újjáépített Vigadó gyönyörű nagyter­mében került sor, amelyet ez alkalommal zsúfolásig meg­töltött az érdeklődő közönség. Nem csalódtak. Az ünnepi hangverseny az első perctől az utolsóig lenyűgöző volt. Sike­rének titka valójában nem is titok: a művek gondos meg­választása, a megfontolt mű­sorszerkesztés, a jól felkészült, kiváló előadók, akik élettel töltötték meg a programot, megérdemelten osztoztak a kö­zönség lelkes tapsaiban, ame­lyek minden egyes produkció után felcsattanta­k. Csak dicsé­ret illetheti a ötletet, hogy az építők énekkara erre az alka­lomra kitűnő szövetségest ta­lált a hasonló képességű, ki­tűnő, Közalkalmazottak Szak­­szervezete és az Ipari Minisz­térium Bartók Kórusában. Nem a máskor megszokott mó­don, egymást váltva léptek a dobogóra, hanem mindvégig együtt. Csupán a karnagyok — Pallos Béla és Nógrádi Lász­ló (mindketten SZOT-díjjal kitüntetett művészei a magyar kóru­skultúrának) — váltották egymást a k­b. 130 tagú együt­tes élén. Különös varázst kölcsönzött a műsornak, hogy Kodály­ Ad­venti énekét és az igen közked­velt Esti­dailt egy kedves spa­nyol, pontosabban katalán karmester vezényelte. A Bar­celonai Kórusfesztivál igazga­tója, Jose Maria Castello ven­dégművésziként érkezett ha­zánkba. Ezen a jeles nemzet­közi fórumon évek óta magyar énekkarok is megfordulhatnak (tavaly az Építők „Szalmás” Kórusa volt a vendégük). Ki­tűnő figyelmességéért, amely­­lyel a magyar kórusok részvé­telét már eddig is segítette, dr. Tóthpál József, a KÓTA főtitkára ezúttal „díszoklevél” átadásával köszöntötte Joze Maria Castedlót, akit a közön­ség hosszan tartó tapssal ju­talmazott. A tervezett szóló-ének és hangszeres műsorszámokból — Kodályné Péczely Sarolta betegsége miatt — csak utób­biak valósulhattak meg. Vi­szont Szenthelyi Miklós hege­dűjén a két Kodály-mű mel­lett egy Bartók-mű is fel­hangozhatott a hangversenyen Zongorán Szenthelyi Judit kí­sérte. A­­két év óta tartó jubileumi koncertsorozatban ez a kórus­hangverseny nem volt egy a sok közül: színvonalával és ünnepi emelkedettségével szin­te a centenáriumi megemlé­kezések záróakkordjának is tekinthetjük. A magyar kóru­sok tartoznak ennyivel a Mes­ternek, aki egész életművében kiemelkedő jelentőséget tulaj­donított a karéneknek, amely — mint Kodály mondta — alkalmas arra, hogy nagy tö­megeket hozzon kapcsolatba értékes zenével. Ezúttal is Ko­dály igazának lehettünk ta­núi. Maróti Gyula A spanyol vendégművész: Jose Maria Castello A koncert végéin a közönség nagy tapssal köszönte meg a szín­vonalas előadást (Fotó: Meskó Ferenc) 1983. JÚNIUS 6. Százéves könyvtár — új épületben immáron százesztendős Szeged „híres” Somogyi Könyv­tára, de csak ősszel a centenáriumra költözik a Kultúrpalo­tából első valódi otthonába. A Dél-Magyarországi Állami Építőipari Vállalat kapott megbízást a generálkivitelezésre. Természetesen sok alvállal­kozó és együttes tevékenységét dicséri majd remélhetően az utókor. Például a 31-es számú ÁÉV Hódimezővásárhelyen ké­szítette el az összes vasbetonelemet. A Fémmunkás kétsze­resen is érdekelt Szegeden, a székesfehérváriak az épületla­katos-, míg a kecskemétiek az acélszerkezet gyártói. Az Or­szágos Szakipari Vállalat munkásainak köszönhetően már az ablakokban tükröződik a szabadtéri játékok ismert színhelye, a Dóm­ tér. Boldog lenne Szeged Széchenyi Ference, így emlegetik a Tisza-partján a könyvtáralapító kanonokot, ha látná az új épületet. A hagyománytisztelő szegedik eredeti formájában az új épületben is fölállítják a régi könyvtár szép faragott bútorainak egy részét. Egyik kincsük a hártyára írott, ini­ciálékkal díszített Prágai Misszaelé 1942-ből. Legrégibb ma­gyar nyelvű nyomtatott könyvük, a Postilla, 1574-ben készült. Őrzik természetesen az egykori múzeumigazgatók Tömörkény István és Móra Ferenc több levelét és József Attiláét is. Vé­letlen, de mindenképpen elgondolkodtató, hogy annak a régi háznak a helyén épül a százéves Somogyi Könyvtár új épü­lete, ahol annak idejében a Koroknay-féle nyomdában nap­világot látott József Attila első kötete, a Szépség koldusa. A szintén közreműködő Kőfaragó és Épületszobrászipari Válla­lat szakemberei talán még gránitkőbe vésve meg is örökítik , az irodalomtörténeti emlékhely létét. sz. m.

Next