Építők Lapja, 1984 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1984-03-12 / 5. szám

4 FAIPARI MELLÉKLET Száz éve született Paksi József A Fejér megyei Tácon szü­letett Paksi József 1884. már­cius 19-én. Apja szegény re­formátus földműves ember volt, aki fiát az elemi iskola hat osztályának elvégzése után asztalosinasnak adta. Munkakeresés közben a fia­tal Paksi József már mint asz­talossegéd jutott el Újpestre. Itt társaival együtt megalakí­­totta az első újpesti Famunkás Termelőszövetkezetet. Tehet­ségét, szervezőképességét is­merték el szaktársai, amikor 1906-ban az újpesti famunkás­­szakszervezeti csoport elnöké­­nek választották. Az első világháborúban 1916-tól a keleti fronton szol­gált, és mint tizedes szerelt le 1918 végén. Alig töltötte be 34. életévét, amikor az MSZDP Végrehajtó Bizottságának és a helyi Munkás- és Katonata­nácsnak a tagja lett. A Tanácsköztársaság idején az újpesti forradalmi törvény­szék elnökévé választották. Amikor 1919. június 24-én el­lenforradalmi lázadás tört ki, amelynek folyamán az újpesti­­ Mauthner-gyárban az ellen­forradalmárok két vörösőrt megöltek, Paksi József volt az, aki bátran és határozottan megállította a munkásság tár­sadalmi érdekeinek ellent­mondó vérengzést. A horthysta ellenforradalmi rendszer következetesen szá­mon tartotta Paksi Józsefet, és a Magyar Tanácsköztársaság fennállása idején tanúsított emberi helytállását igyekezett minél előbb megtorolni. 1920 elején letartóztatták és gyűjtő­­fogházba szállították. A Pest vidéki büntető törvényszék kötél általi halálra ítélte. Az ítélet végrehajtására mégsem került sor, mert a szovjet kormány a bebörtön­zött kommunisták érdekében fellépett, és az 1921. július 28-án megkötött rigai egyez­mény értelmében hadifogoly­cserére nyílt lehetőség. A szovjet kormány képviselő­je személy szerint követelte Paksi József kiadatását Kelen Józseffel, Szántó Rezsővel, Hi­­kádé Aladárral együtt. Két és fél évi raboskodás után Paksi József végre 1922. május 5-én távozhatott Szov­­jet-Oroszországba. A fiatal szovjet állam szeretettel fo­gadta a magyar kommunista asztalosmunkást. Paksi József is örült, mert szakmájában tu­dott elhelyezkedni. Moszkvai, grozniji tartózkodása után Ba­kuban telepedett le és lett egy ottani építőipari tröszt vezető­je. 1955-ben vonult nyugdíjba. Ezután három év elteltével sú­lyos betegen láthatta viszont hazáját. 1959-ben az Elnöki Tanács Tanácsköztársasági Emlékéremmel tüntette ki. 77 évesen távozott az élők so­rából. Paksi József szilárd helyt­állásának az emléke szocialis­ta hagyományaink és haladó társadalmi törekvéseink fon­tos és tettekre buzdító részle­te. ÉPÍTŐK LAPJA 1984. MÁRCIUS 12. Szocialista brigádvezetők küldöttértekezlete a BUBIV-nál A kiegyensúlyozott termelésért zsúfolásig megtelt a BUBIV Lehel úti, II-es szá­mú gyáregységének kultúrterme. Sokan jöttek el február 25-én, hogy részt vegyenek a vállalat szo­cialista brigádvezetőinek küldöttértekezletén. Varga Imre vszb-titkár rövid megnyitója után a küldöttek egyhangúlag elfogadták az írásos anya­got. A szóbeli beszámolót Sáli Imre vezérigazgató­helyettes tartotta. — Nehéz évet tudhatunk magunk mögött és idén talán még szigorúbb körülmények között gazdálkodunk majd — mondta. — A termelés hatékonyságának növelésében, az eredmények elérésében, egyre fontosabb a szo­cialista brigádok tevékenysége. A vállalások, fel­ajánlások készítésekor kerüljék a formális eleme­ket, s ne hagyjanak egyetlen hasznos kezdemé­nyezést sem elsikkadni. Legyen nagyobb becsülete a minőségi munkának. Az 1983-as eredmények ismertetésekor, elisme­réssel szólt a vállalat dolgozóinak erőfeszítéseiről. A BUBIV termelési értéke elérte az 1 milliárd 425 millió forintot. Ebből a belföldi bevétel 1 milliárd 65 millió, a vállalkozás 85 millió forint volt. A szo­cialista országokban 196 millió, a tőkés piacokon 75 millió forintért találtak gazdára termékeik. — Sajnos a számok mögött nincs kiegyensú­lyozott teljesítmény — folytatta a vezérigazgató­helyettes. — Néhány gyáregység elmaradt, mások viszont többet nyújtottak a vártnál. A határidő­­csúszás eddig nem volt igazán húsbavágó. Az utóbbi időben azonban, már a hazai partnerek is bátrabban élnek a kötbérezés lehetőségével. Min­denki értse meg, nem lehet negyed, fél évet késni a szállításokkal. További nehézséget okozott, hogy tavaly év végén elterjedt a bútorárak emelésének híre. A hirtelen mennyiségi ugrás, minőségi rom­lást idézett elő. Sári Imre rámutatott a ráfizetéses termékek gyártásának megszüntetésére, az önköltségcsök­kentés és az energiatakarékosság jelentőségére. Befejezésül szorgalmazta a komplex brigádok szervezését. Szavaihoz csatlakozott András Péter a jászberé­nyi IX-es gyáregység Róka Pál komplex szocialis­ta brigádjának vezetője. — E szervezeti módnak előnyeit mindenki elis­meri, mégis csak lassan gyarapodunk. Nem aka­rok toborzót tartani, de nyilvánvaló a haszna, ha a brigádban minden munkaterület képviselteti magát. Felosztjuk egymás közt ki, mivel foglalko­zik és háromhavonta önértékelést tartunk. A A mű­helyekből a vélemények, javaslatok is közvetle­nebbül jutnak el hozzánk. Rákospalotáról, az V-ös gyáregységből, a Ságvá­­ri Endre szocialista brigád nevében Pogány Pál kért szót. Vázolta a váltott, nyújtott, sőt szabadna­pos műszakok nehézségeit. — Lapalkatrészeket vágunk méretre, napi 14 ezer darabot. Fokozott felelősség hárul ránk, hi­szen ilyen mennyiség mellett is tartanunk kell az egyenletes minőséget. Ráadásul brigádunk fele exportmunkát végez. Ezért tartom szerencsésnek, hogy kitűnő az együttműködésünk a IV-es gyár­egység karbantartóival. A X-es gyáregység, Tyereskova szocialista bri­gád vezetője, Németh Lászlóné, érdekes gondola­tot fejtegetett. A dolgozók ismerjék a feladatok tel­jes keresztmetszetét. A kis csoportok kapjanak na­gyobb önállóságot. Gergely Pálné, az V-ös gyáregység Eötvös Lo­­ránd szocialista brigád vezetője, a számítógépek rendszerbe állítását üdvözölte. A hozzászólások után dr.Lázár László vezér­­igazgató tömören összefoglalta a hallottakat. Hangsúlyozta, hogy ahol szükséges, ott át kell szervezni a brigádokat. Az értékelés módszere is megérett a reformokra. A jövőben, egységes irány­elvek szerint, negyedévente lehetne vizsgálni a brigádok tevékenységét. — Ezek közül négy fontos szempontot emelek ki. A szervezettség, mely mérhető az egy műszak­ban kieső munkával. A minőség forintban is ki­mutatható. Magyarul, ne engedjenek ki a kezük közül selejtet. A brigádvezetők ne féljenek az al­kalmatlan tagoktól megválni. A szakmai tudás nyomon követhető a teljesítménybérezéssel. Itt említem a kulcsemberek megbecsülésének előtérbe állítását. Végül, de nem utolsó sorban, figyelembe kell venni, milyen költségtényezőt használt fel az adott brigád. Értem ezalatt az anyag, bér, rezsi költséget. Amit megtakarít, bizonyos hányadot juttassunk vissza a dolgozóknak. Kiállt a differenciált bérezés maradéktalan al­kalmazásáért. Nem lehet halogatni tovább a mű­szaki értelmiség fizetésének rendezését sem. A meóval kapcsolatban figyelmeztetett, hogy jóné­­hány helyen nem áll hivatása magaslatán. Rossz árunak nem szabad elhagyni a gyár területét. Az ÉVM képviseletében dr.Sipos Árpád áttekin­tést adott a magyar bútoripar utolsó 15 éves fejlő­déséről. A vitathatatlan eredmények mellett, nem hallgatta el a problémákat sem. — Visszatérő téma a választékhiány, kevés az elemes- és a gyermekbútor. Nem kielégítő a bemu­tatótér sem. Az anyagfelhasználásnál szerkezeti módosításokkal lehet takarékoskodni. Törekedni kell a szervezés ésszerűsítésére, a gépesítés foko­zására, a minőség javítására. Sári Imre zárszava után a meghívottak elfogad­ták a vállalati kiváló brigádok névsorát. Bihari Tamás Vízügyi Építő Vállalat Vízügyi Építő Vállalat Vízügyi Építő Vállalat A Vízügyi Építő Vállalat I. évi szabad kapacitást ajánl fel 65 x 13 m-es daruzott, fűtött vecsési műhelycsarnokában önállóan, vagy kooperációban könnyű és nehéz acélszerkezetek gyártását vállalja. A termék gyártásához szükséges és a megrendelő által rendelkezésre bocsátott gépeket a műhelycsarnokban elhelyezzük. Érdeklődni lehet a gépészeti osztályon Budapest I., Márvány u. 1/c. vagy a 152-681 sz. telefonon. A Vízügyi Építő Vállalat Építőipari Gépjavító Üzeme Eger, Kistályai út 10. f. évi szabad kapacitást ajánl fel — Hosszvarratos acélcsövek gyártására 400—2000 mm-ig, 6—20 mm falvastagsággal — különféle lakatos szerkezetek gyártására, — gumikerekes kiskotrók javítására. Megrendelésekkel kérjük a fenti címen Bőgős Béla üzemvezetőt megkeresni. Telefon: 06-36-11659, 06-36-11732. Telex: 63307 Vízügyi Építő Vállalat Vízügyi Építő Vállalat Vízügyi Építő Vállalat

Next