Érdekes Ujság, 1956 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1956-12-20 / 1. szám

Egyszerre Teherán és Kairó. Levante minden zsiva­jával, ez a Rákóczi út, a Corvin elött. Perzsa­­vásár. A hang már rekedt, az áras sál-buruusznába burkolózva, előtte gólyalábú asztal, s áru lett az álmokból­ is: »Itt a címer. a nemzeti, a Kossuth, a magyar... Itt a játékmackó, üvegszemével, a penge, a valódi, a külföldi, az ecél...»­s Itt van az ember, a pesti, a megviselt, a meggyötört és­­ vásárolni, nézelődni, élni kezd. A New York, meglépve, némán. Egy darab Buda­pestből, egy darab a magyar irodalom történetéből. A körúti híres palota kávéházában töprengett vala­ha Krúdy, őt szerkesztett Osvát, itt küszködött ál­maival és adósságaival Hunyady Sándor. Az abla­kokon ld-beleng a körúti szél, a szerkesztőségek ma még üresek, az Írógépek ólombetűi közt kilőtt ólom­golyók. A híres tornyot nemrég restaurálták, büsz­kén szökött az ég felé, négy millió forintba került. Most a torony csonka, részei a földön feküsznek, a csipkés vaskapu előtt. 'ng/mm Újra közlekedési rendőr a pesti utcán. Kis köd úszik a táj felett, ta­kar kilendül, szabad az út. Az utcán, hol nemrég még ágyú ugatott, géppuska ke­lepest és golyó süvített, megindult az élet. Kikala­pálták a tépett síneket, visszahelyezték a feltépett köveket . . . Felszáradt a vér. S az élet követelőzik, vaskarmokkal dörömböl, helyet kér és — ez az ős­törvénye —­ megy, megy tovább. Együtt a rombolás és az épülés jelenségei: együtt az üvegablakok, házfalak, egykori ott­honok, űztetek rút törmeléke, de nyomban mel­lettük a téglasor, amelyből majd mindaz fel­épül, ami leomlott. Ez a ködbe vesző szürke kép mégis beszédes. Ezt mondja, megindult a forgalom a Calvin téren is, mely annyi bajt, szenvedést és olyan sok fegyver­ropogást hallott. A »cédulás« városnak is el lehetne nevezni Pestet, házfalak, fák, kerítések oldalán annyi a magánhir­detés. A »veszek« és »eladók« versenye folyik ezek­­ben a cédularengetegekben, a kevés újság még nem bírja felvenni a hirdetéstömegeket, a nép tehát bir­tokába vette a forgalmasabb helyek minden tenyér­nyi üres foltját és vesz és elad. Ez is hozzá tarto­zik a feledéshez, az egyre nagyobb erővel nekiindult élethez.

Next