Érdekes Ujság, 1957. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-06 / 27. szám
Petrarca Daloskönyvének most megjelent kétnyelvű kiadásából (Európa Könyvkiadó) való ez a szonett, egyike Sárközi György remekmívű fordításának: Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek? És ha szerelem ez, minő, miféle? Ha jó, miért van oly halálos éle? Ha rossz, e gyötrelem miért oly édes? Miért sírok-rivok, önként ha égek? S ha kénytelen, mit ér a könnyek éje? Élő halálnak kéjes szenvedése miért ölelsz, ha én egyet nem értek? S ha egyetértek, nincs ok fájdalomra. Mély tengeren, kormánytalan bolyongok egy gyönge bárkán, összevissza szélben. Tudásom oly kevés, a bűnöm oly sok, hogy nem tudom magam se, jó mi volna, fázom bő nyárban, s égek puszta télben. 51*•*•*•*• A Nagy Testamentumnak, Francois Villon halhatatlan művének egyetlen teljes magyar fordítása (Vas István művészi munkája) most látott napvilágot az eredeti francia szöveggel a Magvető kiadásában, íme a Testamentum egy gyöngyszeme: (Ballada a párisi nőkről Azt mondják, édesen beszélnek Firenzében, Veneziában, s kerítenek a nők, ha vének, és mind mester a pletykaságban, Rómában és Lombardiában. Genfi nők szája se kicsi. Járt Piemontban, Savoyában — nincs jobb csőr, mint a párisi. Tanárai a szép beszédnek a nápolyi nők általában, s úgy hírlik, jól tereferélnek a német nők Germániában, Egyiptomban, Hungáriában, s a spanyol nők — ez már döfi! Görögországban mennyi lány van — de legjobb csőr a párisi. Bretonok, svájciak mit érnek, s Gascogne-ban és Normandiában? Nálunk beszédesebb a méreg a Kicsi Hídon két kofában. De Calais-ba és Angliában (más népet ki tud mondani?) nincs párja, még Valenciában sincs jobb csőr, mint a párisi. Ajánlás Herceg, a díjat e vitában csak a párisi hölgy viszi. Járhatsz akár Itáliában •— nincs jobb csőr, mint a párisi. Az új könyvek sorában említsük még meg Dosztojevszkij három regényét (egy kötetben jelentette meg az Európa): Feljegyzések a holtak házából, A nagybácsi álma, Nyetocska Nezvanova. Maupassant válogatott novelláit most Ékszerek címen adta ki az Európa. Somerset Maugham-nek a reneszánsz világát felelevenítő „Akkor és most” című történelmi regényét a Szépirodalmi, Erich Kästner Három ember a hóban című kedves regényét a Táncsics jelentette meg. A Szépirodalmi három magyar könyvéről is hírt adhattunk: Kaffka Margitnak a századelő világába vezető kulcsregényéről (Állomások), Tömörkény István elbeszéléseinek második gyűjteményéről (A Szent Mihály a jégben) és Heltai Jenőnek egy kötetbe foglalt három kisregényéről (Az utolsó bohém, Jaguár, Hét sovány esztendő). A harcos humanista francia rajzoló, Jean Effel új művét adta ki a Kisipari Szövetkezeti adóvállalat „A kis angyal” címmel. Egyik oldalának címe: Visszáru 2