Érdekes Ujság, 1958. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-10 / 19. szám
elkerestük dr. B. Tóth Matiksot, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökét is, és megkértük, nyilatkozzon a huligánság kérdésének jogi részéről. M Mindenekelőtt elénk tette a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. évi 17. számú törvényerejű rendeletének ide vonatkozó részét, ahol ez áll: »,7. §. (1) Bűntettet követ el öt egy évig terjedő börtönnel büntetendő az, aki a társadalmi együttélés szabályait semmibe véve garázdálkodik, vagy olyképpen zavarja a közrendet, hogy garázda magatartásával nyilvánosan botrányt, felháborodást vagy riadalmat okoz. (2) Két évig terjedhető börtönnel büntetendő az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője, ha cselekményét a rend helyreállítása iránt intézkedő hivatalos személy felszólítása ellenére sem hagyja abba, továbbá, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt öt éven belül már elítélték, illetőleg büntetésének kitöltésétől öt év még nem telt el” B. Tóth Matild úr, az mondja: — Ez, illetve az első bekezdés első része csupán keretjogszabály, ami annyit jelent, hogy a bírónak magának kell meghatározni, hogy mi a társadalmi együttélés szabálya és mit lehet tekinteni e szabály semmibevételének. B. Tóth Matild kifejti, hogy a huligánság nem ugyanazt jelenti, mint a garázdaság. Mit jelent a garázdaság? A garázdaság sokféle lehet. Elmondok néhány példát. Vannak emberek, akik szándékosan zavarják mások nyugalmát. Nemrég volt nálunk egy ügy: két társbérlő állandóan veszekedett, s az egyik minden este összevert két fedőt, hogy ezzel kiüldözze a másikat a lakásból. Mások nem halkítják le este a rádiót. Szerintem garázdaság az is, ha valaki veri a feleségét. Természetesen a legtöbb garázdaságot nyilvános helyen és általában alkoholos állapotban követik el az emberek. A bírónak sok körülményt kell mérlegelni. A magyar jog például nem döntött abban az ügyben, hogy garázdaság lehet-e egyetlen cselekedet vagy pedig csak akkor nevezhetjük annak, ha valaki folyamatosan követi el A garázdaság elkövetői általában olyan emberekből kerülnek ki, akiknek könnyen eljár a kezük, kevésbé becsülik más emberek testi épségét. Az esetek nagy többségében már könnyű, vagy súlyos testi sértésért elítélte a bíróság azokat a garázdálkodókat, akik hozzánk kerülnek. — Mi a huligánság? — kérdezzük ezután B. Tóth Matildot. — A huligánság lényegileg más, mint a garázdaság. A garázdaság egy meghatározott bűncselekmény, a huligánság nem önálló bűncselekmény. Mi tehát a huligánság? Egy meglévő társadalmi réteg és ennek a rétegnek a magatartása a társadalommal szemben. Épp ezért a huligánság veszélyesebb a társadalomra nézve, mint a garázdaság. A huligán mindennel és mindenkor elégedetlen és bármikor hajlandó a reakció szolgálatába állni, amint azt az ellenforradalom napjaiban láttuk. A reakció tehát kihasználja a huligánság jellemtelenségét. A szocializmus építése időszakában a lumpenproletariátus nem tűnik el teljesen, hanem huligán réteggé válik. A huligán, bár munkásszármazású, elárulja osztályát. A huligán sokféle bűncselekményt követ el épp azért, mert társadalom- és rendellenes elem. A bíróság tehát nem huligánság bűntette miatt ítéli el őket, hanem gyilkosság, izgatás, fegyveres szervezkedés stb. miatt. A huligánság csak mint jellemző körülmény jelenik meg a bíróságon. Vagyis: a huligánság nem bűncselekmény, hanem egy réteg jellemző vonása. Hárman nyilatkoztak a huligániágról: az ifjúsági vezető, a rendőr, és a bíró. A tanulság azonban egy: létezik nálunk egy huligán réteg, amely ellensége a rendnek, ellensége a társadalomnak. A huligánok ellen a nevelt munka mellett adminisztratív eszközökkel lehet és kell is harcolni Ez túlnyomórészben a rendőrség és a bíróság feladata. Nagy feladat hárul azonban elsősorban a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, és ezen túlmenően az egész társadalomra, minden társadalmi szervezetre. Nevelőmunkára van szükség, mert a huligánság „ideológiája” eléggé elterjedt, és megmételyezi az ifjúságot. Küzdeni kell tehát ellene mindenkinek, aki egy kicsit is szívén viseli a mi fiatalságunk ügyét. Hí f. Budapest lakóinak száma hamarosan eléri a kétmilliót. Sok szempontból helytelen és egészségtelen a fejlődésnek ez az üteme, amely az ország lakosságának 20 százalékát a fővárosba összpontosítja. A vidéki lakosság felözönlése jelentős mértékben idézi elő Budapest lakáshelyzetének, közlekedési viszonyainak, közműszolgáltatásainak nehézségeit. Budapest vonzóereje azonban teljesen érthető, hiszen az ország fővárosában épült és fejlődött a legtöbb ipari üzem. Ide összpontosították a művelődési intézményeket, szórakozóhelyeket. Ennnek a folyamatnak azonban elejét kell venni. Az új kormányzati intézkedések már elsőrendű feladatnak tekintik a vidék fejlesztését. Az új beruházások is mindenekelőtt az ország vidéki városainak, ipartelepeinek kiépítését szorgalmazzák. A Budapestre készülő, itt dolgozó vidéki lakosságot is igyekezni kell visszatelepíteni eredeti lakóhelyére. Ezt célozza a környékrendezési terv kidolgozása, amely Budapest körül 25—50 kilométeres körzetben úgynevezett „bolygóvárosok" kialakítására irányul. Ezen a területen mintegy 600.000 lakos él, akik közül tízezren járnak be Budapestre dolgozni, terhelik a közlekedést és sokan igyekeznek közülük a fővárosban lakáshoz is jutni. E körzeten belül levő városokat, ipartelepeket olyan arányban kívánják a jövőben fejleszteni,hogy az ott élő lakosság munkalehetősége helyben biztosítva legyen. Kulturális tekintetben is megfelelő színvonalra kívánják emelni a Budapest körzetében levő városokat. Arra azonban figyelemmel lesznek, hogy a fejlesztés ne hozzon létre a főváros környékén új, nagyarányú ipari gócokat. A körzetbe tartozó egy-egy város lakosainak számát maximálisan 60 000-re tervezik. A környékrendezési terv kiterjed az ipartelepítésen kívül a mezőgazdasági fejlesztésre is olyan szempontból, hogy a környék biztosítsa Budapest zöldség- és gyümölcsellátását. Erdősítéssel, gyümölcsfák és porképzést gátló növények telepítésével igyekeznek megvédeni Budapest levegőjének tisztaságát. Természetvédelmi területeket is jelölnek ki s ennek kapcsán gondoskodnak a Budapestet ellátó víznyerőterületek szennyeződés elleni védelméről. A Duna-kanyart, a Pilist, a Börzsönyt és a budai hegyvidék más szép tájait a fővárosi lakosság üdülőhelyeivé kívánják fejleszteni és ennek megfelelően használják majd kia természetadta lehetőségeket. Az itt közölt térkép szemlélteti a környékrendezési terv területi elgondolásait. A bekarikázott helységek lesznek Budapest „ bolygóvárosai". Ezek közé tartozik többek között a Szentendre, Gödöllő, Aszód, Hatvan, Vác, Esztergom, Tokod, Dorog, Bicske, Martonvásár, Ráckeve, Kiskunlacháza, Dobos, Gyón, Monor, Tatabánya és még több más helység. Gárdonyi Jenő Huligán a budapesti éjszakában (Érdekes Újság — Bohanek Miklós felvétele) 10