Érdekes Ujság, 1958. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-05 / 27. szám
MŰVEK ÉS MŰVÉSZEK Mikus Sándor és Vedres Márk Kossuth-díjas szobrászművészek a Műcsarnokban, a szovjet képzőművészek csoportkiállításának a megnyitásán. A két magyar művész M. V. Ignatyevna: Üzbég férfi című portréja előtt. (MTI Fotó : Bartal Ferenc felvétele) EDELÉNYI FÜRDŐSZOBÁK Edelényben a felszabadulás előtt csak három fürdőszoba volt. Az egyik fürdőszoba a főjegyző úré, a másik az orvosé, a harmadik egy jómódú parasztemberé volt. A többiek? Fürödtek, ha fürödtek — a dézsában, vödörben, vagy a környéken csörgedező patakok vizében. Pedig jó dolog a fürdés, azt csak úgy istenigazában a bányászemberek mondhatják meg, akik sok-sok órán át csak verítékben fürödnek lent a föld gyomrában. Az edelényi »három fürdőszoba« korszaka most most a múlté. Tavaly négyszáz olyan ház épült itt, amelyikben fürdőszoba is van. Ez az edelényi négyszáz ház, nagyobbfajta falu. A szép házak úgy sorakoznak egymás mellett, mintha csak egy gondos kéz játékdobozból rakta volna ki. Bekopogtatok néhány házba. A legtöbb helyen csak az asszony vám, otthon. — Az emberem sidtán van! — mondja Simonffy András vájár felesége. Közben szíves szóval, a vendégszerető ember kézmozdulatával széket töröl, hogy hellyel kínáljon. Készül az ebéd s közben beszélgetünk. Hogy is megy a sora itt a bányászembernek? — Az uram — mondja Simomffyné — havonta 2400— 2500 forintot keres. Amióta itt vagyunk, jól élünk. Biharikeresztesen, ahol régebben laktunk, napszámba jártunk mind a ketten. Két esztendő alatt Edelényben többet szereztünk, mint egész eddigi életünkben. Amíg beszélgetünk, megjön az ember is. Szállingóznak hazafelé a bányászok. Ki gyalog, ki kerékpáron érkezik. Üveges János főaknász is azt mondja: — Higgye el, a fürdőszobánál kedvesebb ajándékot a bányásznak aligha lehetett volna adni. Csodálatos érzés, amikor a nyolc órai munka után feljövünk a sötétségből — és vár a forró víz. Négyszáz ház, négyszáz elégedett bányász. Tokár Péter Néhány az edelényi négyszáz új házból Az új lakás új konyhájában Simonffy András vájár felesége készíti az ebédet: sül a csirke (Érdekes Újság — Tokár felv.) 2 10 — Amália Az ónémet „amal” (buzgóság, tevékenység) szóból lettek az Amalhar, Amalrich férfi, és az Amalberga női nevek. Ez utóbbi rövidült latinosan Amáliára. Hazánkban az Amália név valamikor nagyon népszerű volt. Kisfaludy Károly „Kérők” című vígjátékának Amáliája (Máli) a bizonyság erre. Manapság a szülők nem nagyon „buzgólkodnak” az Amália név terjesztésében. Csütörtök Péntek 11 — iCik A liliom angol neve: lily. Ez lett leánynévvé Angliában, majd a tizennyolcadik század óta világszerte elterjedt. Hazánkban csak azok írják eredeti alakjában, sőt cifrázva: Lilly-nek, akik eredeti angol származását kívánják hangsúlyozni. Sokkal elterjedtebb a „li” szótag kettőzésével játszó, s így eredeti alakjában is már becéző Lili. Annyira becézés ez, hogy a Lídiák, Linák, Líviák is ki szokták sajátítani. Szombat 12 — Izabella Az Erzsébet név a nyugati nyelvekben Elisabeth, Elisabetha. Ennek az eleje és a vége maradt el és a szóközi „isa”-hoz kapcsolódott a latin nyelvekben szépséget jelentő „bella”, hogy új női nevet képezve Isabella legyen. Nálunk magyarosan: Izabella lett. De hiába szép becéző formája: Bella, Iza — nem népszerű. Kallós—Sólyom — Gu*Zse — Csatja — DezséUl Történelmünk első Emeséje Álmos vezér anyja, Árpád nagyanyja. Ez az ősmagyar női név azonos a ma is használatos „emle” (nőstény disznó) szóval és nyilván összefüggött az „emlő”vel. Kérjük kedves Emeséinket, ne restelljék ezt a szótani származást, hajdanában ez volt a divat. Például: Orsolya (Ursula) nősténymedvét, Lea tehenet, Ráhel anyajuhot jelent. Ezt az ismeretlen eredetű nevet — tudomásunk szerint----először Attila hun király fia viselte. Az ő legendás alakja tette, hogy a Csaba név hazánkban századokon át nagyon népszerű volt. Csak a 17—18. században vesztette el népszerűségét. De az utóbbi időben Csaba királyfi neve ismét divatba jött. Héber név. Eredeti alakja: Elisabeth. Jelentése: „Istenbe vetett bizalom.” Magyarországon árpádházi királyaink, családjaiban II. Endre lányától kezdve gyakran találkozunk Erzsébetekkel. Ez a királyi rang biztosította a név megmaradását, s népszerűségét, amelyről számtalan becéző formája is tanúskodik: Erzsi, Erzsók, Erzsóka, Zsóka, Böske és sok egyéb. Szombat 5 Vasárnap 6 Kedd 8