Érdekes Ujság, 1958. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-30 / 35. szám

O­laszország Umbria nevű tar­tományában, a kis Gubbio városkában évről évre izgal­mas futóverseny folyik le. A mezőny népesnek éppen nem mondható, mindössze három in­duló van: Szent Ubaldus, a vá­roska védőszentje, továbbá Szent Antal és Szent György. A ver­senyzőket hatalmas, tízmázsás fa­ragott tuskók tetején helyezik el. Gyertyákkal bástyázzák körül őket, közben a főszurkoló, a püs­pök vízzel teli szentelt korsókat hajigál a nézők közé. Félreértés ne essék, jót akar ezzel. Aki ugyanis egy ilyen széttört edény cserépdarabkáját megszerzi, bizo­nyos lehet abban, hogy üdvözöl. Uccu, megkezdődik ezek után a futóverseny. Elindulnak a bunkó­­cipelők végig az utcán, aztán fel az ezer méter magas Monte-Ingino szerpentines lejtőjén a célhoz, a csúcson épült kis kápolnához. Aki közben hasrabukik, vagy aki a versenyzők útjába áll, azt eltapos­sák. A közönség — a püspökkel az élén — rekedtre buzdítja magát, mert hát minden szentnek maga felé hajlik a keze, minden ver­senyzőnek jólesik a buzdítás. Érdemes loholni, mert a győztes csapat olyan különleges áldásban részesül, hogy utána szinte a ke­zében érezheti már az örökkévaló mennybéli boldogság kulcsát. Az üdvözüléshez Gubbióban tehát fő­ként jó láb, jó tüdő, vagy leg­alább is egy jóalakú korsótörme­lék szükséges, ami feltétlenül gya­koribb dolog ott is, mint a szűzi élet.­­ Ez évben egyébként Szent György cipelők szakították át győz­tesen a hegycsúcson kifeszített célszalagot. SZENT A LEJTŐN. Ubaldus alatt roska­doznak a markos legények. Lemaradtak, itt már csak egy szabályos csoda segíthet FOGJUK ÉS VIGYÉTEK! A dísztribün főtisztelendő szurkolói kara, középen a püspök. Úgy hírlik, hogy Szent György-szurkoló, csak titkolja HA RÖVID A SZUFLÁD, toldd meg egy lépéssel. Hátulról nyomják fel az Ubaldus-csapatot, de hiába. Jobbra: SZENT GYÖRGY FIAI itt még máso­dikok, ráadásul inog is a bunkó. De a finis még hátra van.

Next