Érdekes Ujság, 1958. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-30 / 35. szám
Olaszország Umbria nevű tartományában, a kis Gubbio városkában évről évre izgalmas futóverseny folyik le. A mezőny népesnek éppen nem mondható, mindössze három induló van: Szent Ubaldus, a városka védőszentje, továbbá Szent Antal és Szent György. A versenyzőket hatalmas, tízmázsás faragott tuskók tetején helyezik el. Gyertyákkal bástyázzák körül őket, közben a főszurkoló, a püspök vízzel teli szentelt korsókat hajigál a nézők közé. Félreértés ne essék, jót akar ezzel. Aki ugyanis egy ilyen széttört edény cserépdarabkáját megszerzi, bizonyos lehet abban, hogy üdvözöl. Uccu, megkezdődik ezek után a futóverseny. Elindulnak a bunkócipelők végig az utcán, aztán fel az ezer méter magas Monte-Ingino szerpentines lejtőjén a célhoz, a csúcson épült kis kápolnához. Aki közben hasrabukik, vagy aki a versenyzők útjába áll, azt eltapossák. A közönség — a püspökkel az élén — rekedtre buzdítja magát, mert hát minden szentnek maga felé hajlik a keze, minden versenyzőnek jólesik a buzdítás. Érdemes loholni, mert a győztes csapat olyan különleges áldásban részesül, hogy utána szinte a kezében érezheti már az örökkévaló mennybéli boldogság kulcsát. Az üdvözüléshez Gubbióban tehát főként jó láb, jó tüdő, vagy legalább is egy jóalakú korsótörmelék szükséges, ami feltétlenül gyakoribb dolog ott is, mint a szűzi élet. Ez évben egyébként Szent György cipelők szakították át győztesen a hegycsúcson kifeszített célszalagot. SZENT A LEJTŐN. Ubaldus alatt roskadoznak a markos legények. Lemaradtak, itt már csak egy szabályos csoda segíthet FOGJUK ÉS VIGYÉTEK! A dísztribün főtisztelendő szurkolói kara, középen a püspök. Úgy hírlik, hogy Szent György-szurkoló, csak titkolja HA RÖVID A SZUFLÁD, toldd meg egy lépéssel. Hátulról nyomják fel az Ubaldus-csapatot, de hiába. Jobbra: SZENT GYÖRGY FIAI itt még másodikok, ráadásul inog is a bunkó. De a finis még hátra van.