Erdély, 1873 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-23 / 43. szám
Harmadik évfolyam. * 43. sz. Maros-Vásárhelytt, 1875. október 25. Szerkesztői szállás (ideiglenesen) és kiadóhivatal: a szeminárium épületben: előfizetési díj: egész évre 6 frt; félévre ,öt frt; negyedévre 1 frt 50 kr.o.,. Hirdetmények díja: háromszor hasábozott garmondsor-, vagy térfogatának ára 11 kr.: bélyegilleték minden beigtatásért 30 kr. o. é. Egyes példány ára: 13 kr. o. é. Virgil pásztorkölteményeiből. A 8-dik ECLOGA. *) Hegedűs Istvántól. Pásztordalt te Damon zengj s Alphesidous előttünk, Hisz az linó bámulva feled, legelni, ha keltek Versenydalra, s igézve megáll a hiúz, dalotokra És fut a folyam is, ám csak visszaterelve futását: Kelj hát dalra Damon, kelj dalra te Alphesideus. Pollio, hogy ha te jársz a sebes, s sok szilüs Tímárnál, Vagy a zajos illyr parton, jön-e oly nap, a melyen Zengenem el lehet annyi dicső, szép tettedet immár? Lesz-e szabad hirdetnem egész világra, Sophocles Lantjához méltó nevű versidő, igaz szívörömmel? Első tárgya valál dalaimnak, légy te a végső, Verseimet te fogám, pártul te fogadd el e repkényt Tőlem s fűzd diadalkoszorúzta fejedre babérként ! *) E pásztór-költemény kellemes fordulatai, megragadó egyszerűsége, zengzetes refhimei által igen kedves hatást gyakorol. Virgilnél gyakran előforduló pásztorversenyt tüntet fel. Damon a szerencsétlen, megcsalatott pásztor szerelmét énekli meg, kinek Nisája Mopsusé Ion; Alphesideus pedig azon babonás szertartásokat adja elő, melyekkel Dapnist elhagyott kedvese a városból vissza akarja csábítai. Igen érdekes jellemző vonása az ókori költészetnek. 1] Asinius Polliéhoz van intézve e költemény, ki Horac és Virgil Maecenas volt. Szomorujátékokat is irt, mire itt célzás van téve. Irt 27 könyvet Róma polgárháborúiról. Harcolt a parthusok, dalmaták ellen, kik Brutus és Cassius pártján álltak. Ez érdemeiért megengedték neki, hogy diadalmenetet rendezzen. Még az éj hires árnya alig tűnt, szállt el az égről. Mikor a tájra leszálta a nyáj örömére a harmat; s így zengett Demon árnyas olajfa alá lehevervén : „Kelj fel, hajnali fény, te vidám napot hozva magaddal, Mig siratom csalatott szerelmét, kibe kegyetlen Nisa csalál meg; még a halálban is egyre kiáltlak: Istenek! én titeket (tanuságtok nem segített bár!) Moenali *) verset zengj te velem, jó pásztori sípom! Mindig lesz susogó liget és lesz bús zajú fenyves Mcenalon és fog a pásztor is ottan zengni szerelmet; Pan is, aki legelőször a nádból készite sípot. Mcenali verset zengj te velem, jó pásztori sípom! Nisa tiéd Mopsus, s szerelembe legyen bizodalmunk ?! Hisz a jövőre kesely vad ménnel köttetik egybe És a vadászebbel jön el inni együtt a vadállat. Mopsus gyújts lakodalmi világot, ned viszik immár; Férj vagy, szórd ki diód, kim az alkony száll le ma néked. Mcenali verset zengj te velem, jó pásztori sípom! Méltó férj neje vagy, hisz elűzöl mást, ki szeretne. 2] Mcendus hegy Árkádiában, Fannak volt szentelve. Innét mondja a pásztói költeményt Moenannak. Pan pásztoristen. 3] A menyegzőn a férj háza előtt diót szórt szét, jeléül annak, hogy a gyermekjátékokkal fölhagy. Catullnál e jelenet szépen van megörökítve. Hisz unod e pásztordalt, megveted egyszeri nyájam És csak azért oly utált e szemöld és hoszszu szakállam; Abba’ bizol tán, hogy szabad istön sértened Istent. Mcenali verset zengj te velem, jó pásztori sípom! Még gyereken kertünkben először láttalak én meg. (Én vezetélek), mig te s anyád szedtétek az almát. Gyermek voltam, alig tizenkét évbe menék csak, Bárba karommal már a törékeny ágat elértem, Hogy megláttalak eszeveszett szerelemre gyulladtam! Mcenali verset zengj te velem, jó pásztori sípom! Most tudom, hogy ki Amor, bizony Ismara vagy Rhodopenak 4). Szirtes földje hozott létre, vagy a Garamantok. a) Messzi vidéke, nem a mi fajunk, ő nem a mi vérünk! Mcenali verset zengj te velem, jó pásztori sípom! Ó, a kegyetlen Amor tanitá meg, gyermeki vérrel Fertőztetni kezét be a szívtelen, átkos anyát is 8). Az anya volt-e vadabb, avagy ő volt a gonoszabb-e? 4] Ismarus, Rhodope hegyek Thraciában. 5] Aljaramantok a Virgil idejében ismert népek közt a legdélebbre laktak Afrikában, a Getaloktól délre. Őket extraninek tárták. Tehát ily vad helyeken születhetett a kegyetlen Amor. 6] Medeara célzás, ki féltékenységből gyermekgyilkos Ion. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN NAGY IVÉN.