Hazai Híradó, 1827. december - 1828. június (1-52. szám)

1828-02-23 / 17. szám

138 már Liverpool alatt volt, vagy ha Első Minister. Egyéberánt, mindenfelől azt állíttják, Hogy a’ Canning’ gabonabehozás plánuma, és pedig, illendőbb mérséklettel mint elébb, Helybe fog e’ mostani Parlamentben Hagyódni. Usaidban, jó lessz Angliának egy lépéssel tovább indulni. Ha a gabona-kitiltás’ systémája’ rettentő következését nem akarja tapasztalni. Az országbeli gabona’ mennyisége , nem igen nagy; és a’ külföld, tapasztalta gabonája’ betsesebbedését, a’ nélkül Hogy mi neveltük volna azt, (mely azt teszi, Hogy ott sem sok van). Wellington Lord az ő’ felső-Házbeli tavasi intselkedése által, mikor a’ Canning bill-jét letorkolta. Hogy ezen nagy Státusembernek megmutassa tsekély fontosságát, több kárt tett hazájának, mint most képzelhetnék. Jan. 29-edikén nyitotta meg egy .Biztosság , a’ Király’ nevében , a’ Partement ülését. Két órakor 10 órapertzkor lépett be a’ Kantzellárius Lord a’ felső Házba, és leült a’ Lord-Biztosoknak készített padra. Biztos társak voltak: a’ canterbury Érsek, Shaftesbury, Gróf Effenb or o ugh Lord. Két óra 20 órapertzkor ment az ajtós (ajtónálló) a’ fekete páltzával az alsó Házba’ a’ Kösséget meghívni, Hogy az ő Uraságjok’ korlátjához mennjenek a’ királyi beszéd’ meghallására. Melyre az alsóház’ szószóllója, mintegy ötvenedmagával megjelent a’ felsőház’ korlátjánál. A’ Pairek’ Tisztjei közzül egy, felolvasta a’ Biztosság’ telyes hatalmát, ’s akkor, a’ Kantzellárius Lord elkezdette: — M y l o r d s és Uraim! Ránk bízta OFge Uraságtoknak megmondani, hogy OFge minden külső tartományi Fejedelmektől és Státusoktól megértette kívánságjokat, hogy ezen országgal, a' baráttságos szerkeztetést fenntartani kívánják; és hogy az európai nagyhatalmak, az OFge’ szíves kívánságában részesülni ,kívánnak, hogy minden czikkelyben, mellyek a’ békesség’ fenntartására vezethetnek, jó egyetértésben maradjanak. OFge, már régóta, sajnálkodással nézte Európa’ keleti részén a’ dolgok’ állapotját. Egynéhány esztendő ólta foly a’ háború az ottomanni Porta és a’ görög tartományok ’s szigetek lakosai között, mely minda’két részről, az emberiséget felluzzasztó kitsapongásokkal bélyegezte meg magát.— Ezen háború’ folytával, a’ részre nem hajló Státusok’ jussa, ’s azon törvények, mellyek külömböző nemzetek’ járás-kelésseket igazgattya, nem egyszer sértettek meg, és az Orge’ Alattvalóinak a’ kereskedése, gyakorta ki volt téve alkalmatlanságnak és foszlásnak, mellyek rendkívül gyakran, erőszak és kegyetlenség által, még annál veszedelmesebbekké lettek. OFge rendkívül óhajtotta a’ siralmas állapotoknak végét látni, ’s a’ veszedelmeket , mellyek a’ háborúskodástól elvárhatatlanok, elhárítani, mely háború tsak egyedül háboríttja Európa’ köznyugodalmat. Minekutánna OFgét a’Görögök esdekelve kérték volna, Magát oly’ szándékkal vetni közbe, hogy köztök és az ottomanni Porta között megbékélést eszközölne; tehát, OFge ezen végtárgyhoz illő eszközök felől, értekezett elébb a’ muszka Tsászárral, későbben, Ols. Fgével és a’ frantzia Királlyal.— OFge megparantsolta, hogy ezen protokolnak, mely OFge és a’muszka Tsászár között, Péterváron, ápr. 4-dikén, 1826- ban íratott alá, és annak a’ kötésnek, mely OFge és a’ tuilerie-i ’s pétervári udvarok között, júl. 6-dikán, 1827- ben köttetett, adják előjökbe Uraságtoknak a’ mássát.