Hazai Híradó, 1827. december - 1828. június (1-52. szám)

1828-01-16 / 6. szám

HAZAI­ HÍR­AD­Ó Szerdán, Januárius’ 16-odikán,­ 1­8­2­8.­ Mexico — Spanyolország — Nagybritannia — Frantziaország — Németország Muszkaország — Görögország — Törökország — Erdélyország — Hirdetés Mexico (Északamerika) Mexk­oban, a’ Képviselők’ Kamarája, igen nagy többséggel vetette­ vissza azt a’ javaslatot,­­hogy minden spanyol Papot számkivessenek, ’s jószágait elszedjék. Spanyolország M­á d­ r i­d .. dér.. 13. — A’ grenadai törvényszék’ Elölülőjénél, Selles Urnál, elfoglalt papirosok között bizonyságait találták volna annak, hogy Marco del Pont Ur az apostoliaknak 18 millió re­álnál többről tartozik számot­ adni, mely­­lyet a’ Catalóniaiak’ és az ország’ más részeinek felbizgatássokra kezéhez vett. Az a’mellett talált Jegyzésekből kitetz­­tzik, hogy jóforma summa frantzia pen­gő-pénzeket vetegettek­ által spanyol— pénzre, ’s úgy írták­ be, melyből azt akarják gyanítani, hogy a’ Marco del Pont Ur által bevett pénznek külömbö­­ző eredetének kell lenni, a’ spanyol a­­postoliakétól. Gil Ur, a’ madridi Corre­­gidor, a’ Calomar de Ur által hozzá iga­­zított parantsolatot,, mely azt rendeli, hogy Madridból minden liberálist haj­­tsanak­ el, éppen úgy nem fogadta, va­lamint Recacho Ur. Ellenvetéseit a’ cas­­tiliai Tanáts is gyámolgatta. Barcelonából sürgetve kívánnják egy­néhány millió reál’ áltás­ küldését ; kül­lőmben, a’hadseregnek és Udvarnak az ország’ költségén kellene élni. A’ Caro­listák ellen Valenciában, 1500 rendes katonaságot küldöttek Tortosából. Az északamerikai eggyesült Státusok’ országlószéke, mely a’ mi’ országlószé­­künk’ pénz-szükségét, és azt a’ terhes költséget,­ mellyet az, a’ pénz­szerzés mi­att naponként teszen, jól tudja,­megkí­nálta ezt bizonyos summa pénzel, nem mint költsön­ fejében vagy ajándékban, hanem bizonyos privilégiumok’ jutalmá­­úl, mellyeket az ő’ kereskedő hajóinak Hayannahban engednének. — Ez az, a’ mi az Anglus’ híre nélkül meg nem eshetik. A Constitution el mondja Barcelo­nából, dec. 12. — P v­ég-időktől­ fogva szo­kássok volt a’barcelonai lakosoknak Má­­ria-fogantatása’ napján a’Montjoui vár­ba sétálni­ Espanna Gén., a’nélkül hogy előre megtiltotta volna az oda-meneteit, senkit­ sem botsátott a’ várba, úgy hogy végre mintegy 15,000 ember táborozott a’ vár alatt, és nagy kiabálással kívánta a’ bemenetelt. Végrer megengedte azt; de, nem volt köszönet benne,­ mert a’ lebotsátott hídon és a’ fedeles úton, oly o­­­lyan tolongás lett, hogy sokan elnyomo­­rodtak, és némellyeket, kik között ter­hes asszonyok is voltak, össze­ nyomtak. A’ Király, ki rossz néven vette Espan­­nának ezt a’ tettét , nagyon félre­vonta magát. M­a­d­r­i­d, dec. 13. — Ebben a’ hó­napban várják ide St. Priest Urat, ki a’Lamb­er’ következője lessz, mint a Kö­vet a’ madridi Udvarnál. A’ barcelonai

Next