Erdélyi Híradó, 1831. október-december (1-26. szám)

1831-11-22 / 15. szám

4­­11 inkább kelle félniek a’ rosz kimenetel’ következésétől mint másoknak, ezért va­­lának mindég gyanúval eltelve Vezéreik’ gondolkozások iránt. — Az úgy’ kimene­tele felé Prowdzynski, ’s Chrzanowski e­­gészszen a’ Generalis Krukown­cki’ gon­dolkozása szerént cselekedtek , az elsőbb eleintén azzal dicsekedett, hogy Skrzy­­nezki’ számára a’planumokat ő készítet­te, de ezek’ kivitelére az nem volt elég alkalmatos. Azonban midőn Generalissi­­mussá választaték, maga azt vallá ma­gáról , hogy a’ csatamezőn nem bír elég­séges lélekjelenléttel. — A’ Prágából Med­iin felé vonult lengyel tábor ott azon gondolattal kecsegtette magát, hogy Ko­­m­arinoval és Pozyzkivel ismét egyesül­het, ’s azután Varsóba nyomul, — ’s ép­pen azon szempillantatban kecsegteté, melyben az ellenség ezen két haditestet, részszerént szétveré, részszerént idegen földre nyomá.“ Lengyel határszél, oct. 26-kán: A’ revolutzioba elegyedett személyeket nagy keménységgel üldözik. A’ főbb rangú Len­gyeleket az orosz Tisztviselők gyanús sze­mekkel nézik, ’s vagy politzaj-ü­gyelet alá teszik,vagy Oroszország’ helyébe’szám­­kivetik ; ezen utóbbiak közzé esnek ne­vezetesen azon haditisztek kik a’ revolu­­tzio’ folytában magoknak hírt szerzettek, mint Ledochowszki. General Böhmnek , ki Prussiában keresett menedéket, még testvérét is egy­előre Smolenszkbe kül­döttek. PRUSSIA A’ Pr. St. Újság, e. b. 3-ról jelenti. Minekutánna a’ lengyel revolutzio bévég­­ződött, ’s ezen szomszéd országban a’ rend és csendesség helyre állott, Kir. ő Fel­sége parancsolatjára az 1-ső 2-dik 5-dik ’s 6-dik tábori testek viszont békességi lábra állítódtak. NÉMET ALFÖLD. Németalföldi Király ő Fsge egy a’ Generálstatusok’ két Kamarájából bocsá­tott küldöttség kezeiből a’ következő A­­dresset vette­ által odtob. 28-kan: „Sire! Mindjárt előbbeni ülések’ berekesztése után ismét öszszegyülvén a’ Generalsta­­tusok , a’ magok változhatlan hűségek’’s ragaszkodások’ bizonyságit Felségednek újból bemutatják. — Ha mi Felségeddel egygyütt szemeinket a’ legközelebb elfolyt időszakasz’ történeteire fordítjuk, kü­lönböző észrevételek tódulnak azok’ elé­be. A­ mint egyfelől a’ Nemzet’ ’s Or­­száglása’ egyesült ereje’ kifejlésével büsz­kén dicsekedhetünk, és azon áldásokat mellyekkel élünk hálával emlegetjük , úgy más felől sok komor kilátásokon kell még bánkódnunk a’ jövendőbe, ’s meggon­dolása azon sokféle áldozatoknak, melyek­re minket szintúgy a’ becsület mint a’ haza’ java ’s szeretetünk iránta még to­vábbra is köteleznek, kínos érzést önt belénk. — Nincs egy szív is a’ Német­­alföldön melyet lelkesebb dobogásra ne emeltek volna azon fényes tellek , mel­­lyek oly telyes gonddal előre készítve, ’s oly bátor lélekkel véghezvíve, hadi e­­rőkkel a’ néjj’ minden rendes’ virágát, mintegy egy pillantatban, diadalmasan vi­­vék közepére azon országnak,mely hitetlen elpártolásával minket ellenségeskedésre kéyszerített, és a’ veszedelem’ órájában idegen seregekben keresett segedelmet.— Háládatosan tekint a’ haza vitéz védel­­mezőji’ tetteire, háládatosan azon két fia­tal hősökre kik újra megbizonyiták hogy a’ Nassaui ház’ vére csergedez ezekben. Igazságos önérzéssel látja magát Alföld azok által Europa’ nemzetei közzé fele­melve; de ügye’ igazságos volta mellett többet várhatott volna; a’ hoszszas inger­lés és kárositás után méltán tarthat szá­mot jussal’ minél előbbi te­ljes ranges- -i ›*‡»

Next