Erdélyi Híradó, 1834. január-június (első félév, 1-51. szám)
1834-02-25 / 16. szám
les János tábl.át egyszerre 100 p.rtot adott. — Abauj megye felszólíítására a’ kassai színészi intézet alapítására a’ török becsei uradalom 100 pengő forintot ígért. — A’ napokban ünnepélyes szertartással függeszté fel az orosz czár által Borsos János őrmester és Katona János közvitéz Geramb-ezeredbeli katonák részére küldött sz. György 5dik osztályú vitézi kereszteket ’s a’ Varsó bévétele emlékére vert emlékpénzeket, az itt tanyázó hadfogadás kormányzója kapitány Verbovszky József. Jeles magyar beszéd között csatta a’ díszrendeket a’ lelkes tiszt a’ hős mejjekre ’s a’ polg. katonaság tisztelet-lövései ’s mozsárdörgések közt végzödik az isteni szolgálat. A’ díjzottakat, — ez utóbbinak mejjét 5 .díszrend ékesíti, — első alispányunk Hertelendy Ignátz hivá meg szép körű asztalához, hol a’ haza’s király boldogságáért hazai rohajtozások ömledeztek.— Kir. tanácsnok Csernovics Pál úr, Szalaynak szerb és oláh nyelvekre fordított grammatikájából Arad ’s a’ temesi bánsági megyék számára 100 példányt ajándékozni sziveskedék. PRUSSIA. A’ státus újság februariusáről következendő czikkelyt közöl: 650 lengyel, kiket más országban, nem csak meg nem szenvedtek, de na még az által utazást sem engedték meg nektek , Danzigban barátságos elfogadásra találtak, s számokra a’ kormány épületeiben szállás rendeltetett. — Miután itt egy darabig éltek , lassan lassan Amerikába való költözésre kedvet nyilatkoztattak. Eleinte erre a’tisztviselők nem is ügyeltek, ’s azt hitték, hogy ez a’ viszketegség idővel majd elmúlik, de mivel mindég inkább inkább nyilvánossá lett a’kívánság, nem hagyódhatott minden tekintet nélkül. így tehát , nem csak megengedtetett a’ lengyeleknek az Amerikába való utazás, hanem felsőbb helyről az a’ határozat is érkezett , hogy egyenként minden lengyel be adván arról való bizonyságlevelét, hogy maga jó szántából, ’s minden kénszerítés nélkül indúl Amerikába, ide történendő megérkezésekor segedelemre is tarthat számot, a’ mi közlapokban kihírdettetett. De itt még a’ kormány meg nem állapodott: a’ kivándorlandóknak jövendő sorsokat is bátorságosítani akarta. Ilyen czélból Newyorkban végire járt, mi kinézetek lehet a’ lengyeleknek Amerikában, ’s lesz e’ miből élniek ? Egy év alatt 70,000 európai, volt a’ válasz, ért oda, ’s ha különben szerette a’ munkát, és becsületes ember volt, megtalálta élelmét, — annyival inkább lehet ezt 700 lengyelről reményleni , kik azon nagy kiterjedésű országban meg sem tetszenek, mintegy csep viz a’ tengerben, azon féljül azt mondták , hogy a’ szabad státusokat az Indusokkal való szünteleni háborúban segíteni fogják, és így a’ világ azon részén igen kedves vendégek leendenek. E’ szerént a’ kormány semmit sem kételkedett, a’ már folyamatba vett előkészületeket bévégezni. A’ kormány úti költségen féljül még 30 — 600 tallért is ígért mindeniknek fejenként adatni, s ki mint fogja érdemelni. Mindezen jótéteményekért a’ háládatlan lengyelek mocskos nyilatkoztatásokat iktattak bé a’ franczia oppositionalis újságokba; de a’ melyek semmi hitelt nem nyerendenek azok előtt, kik a’prussus kormány caracterét ’s ezen dolog igaz folyamatját esmerik. HELVETZIA. ( Münchener polit. Zeitung ). Helvettzából febr. 3káról írják: Már több idő óta so-okat beszélitek a’ Piemontban kiűtendő revolutioról. Nyolcz nappal ez előtt a’ lengyelek a’ berni cantonból egyszerre csak eltűnnek ’s a’ genevai tó északi partján hadra készülve egybesereglenek, egy csoport olasz menekvők csatlódván hozzájok. Azon időben a’ Zürichben tanuló németek nagy része is eltávozik, ’s a’ Wandtlandban egybegyül. Ezen csoport minden mozgásaiból leghihetőbben a’ jön ki, hogy Savoyába akarnak ütni. A’ Helvetziában lévő sardiniai követ tudósítatván erről, a’ waadti canton kormányához folyamodott, mely bizonyossá tette, hogy a’ gyanús személyek