Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-09-17 / 23. szám

ERDÉLYI 1841* Kolozsvárit, Pénteken , September 17-én. 23-dik színik Foglalat. Erdély é­s Magyarország. (Belső Szolnok megye országgyűlési követeket választott; dobokai szerkivüli közgyűlés; vegyes házassági akadály Szebenben; ajándék; thordai unitáriusok közép­iskolája; a­ magyar t. akadémia nyilvános nagy ülése; az orvosok és természet vizsgálók nagygyűlése Pesten.) Anglia: (az alházban a’ ministerek ellen a­ bizalmatlansági nyilatkozatban 91 szózati többség; O’Connel és Peel be­szédeik ; mindkét házban a’ ministerek lemondásaikat jelentik; a’ királynénak a’ válaszfeliratra tett felelete.) Frantziaország. Spanyolország. (az egyházi jók eladását a’ senatus is jóváhagyta.) Hannovera. Északamerika. China. Újabb tudósítások. Hirdetések. Erdély és Magyarország. Deés. III. Belső Szolnok vgyének f. h. 13- ’s 14kén főis­­pány if. gróf Bethlen Pál úr elnöklete alatt tartatott közgyűlé­sén, olvastatván a’ n.egy kir. főkormánynak sept. 6kán keti—­Hír­adónk 22. számában közlött — Erdély országgyűlését hirdető ’s kö­vet választást parancsoló rendelete, némellyek olly véleményben voltak, hogy ezen fontos tárgy nem lévén e’ jelen közgyűlés tár­gyául előlegesen kitűzve, ezen ügyet más gyűlésre kellene halasz­tani; mások e’ jelen gyűlés idejét 24 órával tovább nyújtani ’s ez alatt a’ meg nem jelent­­eket e’ czélra új körlevél által összehi­vatni indítványozták, azonban a’ többség ezen elvnél fogva „ab­sentes carent voto“ a’ követeket e’ jelen gyűlésen megválasz­­tandóknak nyilatkoztatta, minek következtében Veér Farkas ’s Ko­zma Imre urak a’ nov. 15ként kinyitandó erdélyi országgyű­lésre szózatok többségével és belső Szolnok vgyét képviselő köve­teknek választattak. (Dobokai szerkivüli közgyűlés.) Bonczhida julius 10-kén valahára szerkivüli közgyűlésen is lehetek. Az 1791. 12. nyilván rendeli, hogy generales Congregationes extraordinarie to­ties quoties circumstantiae et necessitas requiret celebrabuntur , de Erdély olly szerencsés, hogy szükségesitő körülményei egy félszá­zadban sincsenek, mert mint tudjuk szerkivüli gyűlései nem igen vannak. Azonban e’ részben is kezdenek törvényeink már életbe lépni, ’s közelebbről egy pár megye tarta szerkivül közgyűlést. E­­zek közül egyik ns. Doboka vármegy­e. A’ BH. közhelyesléssel je­lenték ki ez iránti méltánylásukat, ’s bár kissé rendesen hangzik azt köszönni meg, hogy a’ törvény teljesiltetett, csak ugyan az ed­digi példák után részemről is teljesen osztozom azon méltánylás­ban. A’ gyűlés mint az Erdélyi Hiradó olvasói előre értesitve vol­tak, f. hó 1V-kén kezdődött, tisztelt és szeretett főispáni helyet­tes mlgs Máriász Antal úr öszvehivására és elnöklete alatt. A’ BR. száma ugyan sokkal kevesebb volt, mint a’ kitűzött tárgy fontos­sága érdemié ’s ezt méltán sajnálhatni, de aránylag elégnek mon­dák. A’ főpont, melly körül a’ tanácskozások forogtak, igen szo­­m­oritó, t. i. hogy példátlan szárazság okozta szűk termés miatt a’ nép jövendője nagyon aggasztó, mert sok helyt egész vidék­nek, még a’ vagyonosabbakat sem véve ki, nem termelt annyira, mivel házi szükségeit fedezhesse; pénze, mellyel a’ szükségen se­gíthessen, még reményben sincs, mert gabonát el nem adhat, ha­nem vennie kellene, marhája, ha van, sem tudja eladni, mert ta­karmány szűke miatt senki sem veszi, de ha pénze lenne is , az­zal sem tudna még kész fizetés mellett is kapni , mert darab he­lyeken nincs eladó, kölcsön nagy uzsoráj mellett sem kap ugyan ez okból, a’ máskori segédforrás, mi szerint a’ földes urak jobb termésig költsönöznek, most ki van apadva, mert nekik sem ter­mett csak felényire elegendő is. Tulajdonképp­ tárgya a’ gyűjlésnek a’ megyében szállásoló katonaság élelmi és fai szükségeinek ellátá­sa volt. A’ migs elnök úr tartalmas megnyitó beszédében felfejté e’ tárgy fontosságát mind a’ népre, mind a’ közgyűlésre, mind a’ tisztségre nézt, kik illy kényes körülmények közt önfeleletökre biz­tos lépteket nem tehettek; előadá a’ tárgy eddigi történetét, kie­melve, hogy a’ katonai élelmezés termékekben adhatása eredetileg a’ nép könnyebbségére volt béhozva, de később a’ termékek á­­rának bugásával a’ közpénztárból ajánltatni szokott szabályszerű mennyiségből a’ kivánt termékek beszerzése lehellenné lett, azért előbb csak a’ fuvarért kellett a’ szerkesztőknek (ireferans) bizo­nyos öszveget feljül fizetni, a’ mostani körülmények közt azonban még ennyi feljül fizetés mellett sem vállalkozik szerkesztő, hanem egy porczió búzáért, zabért és szénáért öszvesen 24 pengő krt. kö­vetelnek , ’s így a’ szabályszerű 0 krt. még 16-tál kellene szapo­rítani, holott a’ megyére eső mennyiség nyomán minden egy pen­gő kt. mintegy 500 pengő forinttal neveli a’ nép terhét; másfelől ellenben a’ termékekbeni befizetés nem kisebb megterheltetéséve­ esnék, sőt majd nem lehetlenné tenné a’ beszolgáltatást, mert — mint már emlitetett — sok helyt készpénzen sem vehetni. Ezek nyo­mán kérdésül tiszt , hogy a’ termékekbeni vagy a’ szerkesztő általi szállítást vélnék-e czélszerűbbnek a’ BR. A’ gyűlés nézete oda haj­lott, hogy a’ szerkesztő általi szállitás, ha ezek szerfelett j­árt nem kivánnak, mind a’ népre kevésbbé lesz terhelő, mind a’ beszol­gáltatás pontosságára szükséges. Mivel a monbatt sem az egyenes i­­gazsággal sem törvényeinkkel meg nem egyező, hogy olly roppant deperditat kárpótlás nélkül szenvedjen a’ most is majd ereje felett terhelt földnépe, ’s éppen a’ mostani éhséggel fenyegető időben, egy alázatos feliratban megkéretni határoztatott a’ főkormány, hogy a’ béadandó mennyiséget ne csak a' szerfelett kevés szabályszerű árron térítse meg , hanem úgy a­ mennyibe a’ népnek kerül bele­tudva a’ szabályszerű megtérítést is. Ezen feliratban az iránt is fel fog szólhatni a’ nmlgy kir. főkormány, hogy a’ nép jelen évi ín­séggel fenyegető sorsát, atyai szivére vévén , méltóztassék az adó­zó sorsa iránt szükséges intézkedéseket tenni. A’ BR. nyilván ki­fejezték jegyzőkönyvökben , hogy a’ katona élelmezés jogi oldalá­­rába ezúttal azért nem kivánnak ereszkedni, ne hogy a’ kormány elv tekintetéből kevésbé hajlandóvá tétessék a’ nyomasztó inségki­­vánta segedelmezést megadni, azonban ebbeli sérelmüket érezve or­voslás eszközlését a’ közelebbi országgyűlésre küldendő követeik­nek sérelemképpen utasitványul adaadják. Indítványba hozatott to­vábbá , hogy mivel 1835 óta ezen megyei nép bizonyos elfak­a­­dásával is terheltetik, mellyet nem is kebelében fekvő katonaság számára kell terhes fuvarral törvény hatóságán kivül szállítani, e­­zen fa adása jövendőre nézt merőben tagadtassék meg. A’ RR. e­­zen közgyűlési szőnyegre először most került uj terek elvállalásá­ban meg nem egyeztek, mivel azonban egy része ezen évre is már béfizettetett, más részének megszerzését pedig a’köznép könnyebb­sége tekintetéből javaslá azon körülmény , hogy hivatalos tudás szerint nem sokára olly árvon , mint most többé szerezni sem lehetene fát, ez­úttal abban állapodtak meg, hogy még ez évben fizettessék meg a’ kirótt mennyiség, de keressék meg a’nmlgy kir. főkormány külön fel­iratban , hogy ennek is ár­át ne a’ szabályszerű igen csekély számítás szerint méltóztassék megtéríteni, hanem ennek is bétudásával úgy, mennyibe a’ föld népének került. Ezután felvétetett a’fgs. udvarnak egy leirata , mellyben a’ szerkesztés utjáni szállitás sikeréről ki van vele­világositatni. A’ BR. az erre szükséges adatok beszerzését ’s a’kö­zelebbi közgyűlés elébe terjesztését a’ tisztségre bizák. Végre in­dítványba hozaték, hogy a’ köztudat szerint már bizonyos ország­­gyűlésre küldendő követek utasítványa kidolgozására, a’ sérelmek öszveszedésére ’s más országgyűlési előmunkálatokra neveztessék egy biztosság, melly munkálatát javaslatképpen terjessze a’ követ­választási közgyűlés elébe. Ez ellen felhézetek, hogy ámbár az in­dítvány igen helyes, ’s rendes közgyűlésen teljes pártolást érdem­­lene, mindazáltal mivel a’ jelen gyűlés csak rendkívüli, mellyen a’ kitűzött ’s azzal kapcsolatban levő vagy késedelmet nem szen­vedhető tárgyakon kivül más rendes gyűlésre tartozók elhatározá­sába ereszkedni elv tekintetéből nem tanácsos, ne­hogy valamikor — mitől egyébaránt a’ jelen esetben , ’s elnökség alatt félni nincs ok—nem nagy érdekű egyes (specialis), tárgy ürügye alatt t­ir­­dettessék szerkivüli közgyűlés, ’s aztán, ha kedvező alkalom mu­tatkoznék, fontos tárgyak hozassanak szőnyegre, ezen tárgy ezút­tal ne tárgyaztassék. A’ RB. sem az indítvány sem az ellennyi­­latkozat lényegébe elvileg nem ereszkedve, az indítványt ezúttal el­­mellőzték. Részemről különbséget látok a’rendes és rendkívüli gyű­

Next