Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)
1841-10-19 / 32. szám
Kolozsvárt, 1141. ERDÉLYI Foglalat szag. (a’ lengyel királyság főitélőszéki tanácsa eltöröltetett.) Újabb tudósítások. Hirdetések. Erdély és Magyarország. (Halálozások.) Kolozsvár. T. T. Bonda Benedek kegyes iskolabeli áldozó pap, ’s a’ kié. lyceum könyv ’s kőnyomó intézete buzgó szorgalmú igazgatója odolt. 19re viradó éjjel közhasznú élte 55dik évében meghalt. — Széki kerületi esperest és anyaszentegyházi közügy igazgató Török István élte 56 évében, mellyek közül 27et mint széki pap, 16tot mint azon környéki esperest, 6tot mint egyházi közügy igazgató köztiszteletet és szeretetet érdemelve töltött, f. hórkán megholt kesergő özvegye ’s 8 árvája leirhallan siralmára. Főméltósága gróf Schönborn-Buchheim Ferencz Fülep, a’bajor királyi szent Hubert és a’máltai jeles rendek vitéze, — a’franczia becsületlegio keresztese, cs. kir. alezredes, kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, az ausztriai főherczegség örökös főasztalnokja, és t. nemes Bereg vármegye örökös főispánja , folyó évi augustus 18-án életének 73-dik évében, Maidlingben Felső- Ausztriában, boldogabb életre szenderült. — September 17-kén pedig meghalt főt. Szkaini , Xax. Ferencz, rozsnyói székesegyházi tiszt, kanonok Svedlér városának plébánosa. Hagyományának két harmadrészét az úr szőlőjében kifáradt ’s méltó nyugalomra helyzett paptársainak jobb ellátására, egy harmadát pedig volt plébániája szegény hivei felsegélésére szánta. Nagy és válogatott könyvtárát a’ papnevelő háznak hagyta. H k. (kir. kam.) Borsobányai bányanagy Szathmári Sámuel v. hunyadi administratornak neveztetett ki. Sieben oct. 16. Városunk tegnapi községi gyűlésében saját kívánságából nyugalomra lépett Wajda József helyébe polgármesternek Wolff Márton eddigi városbiró, ’s ennek helyébe tanácsos Cziegler Dániel János választattak. Sieb. Woch. Zilah. October 7-én estve a’ Szilágyság különböző vidékein irtózatos szélvész ’ségi háború dühöngött, a’ sűrű villámlások ’s menkő hullások nappallá tevék a’ setét éjét; mindezeknél szomoritóbb következései vala az ugyan akkor több helyeken hullott nagy jég, mi sok gazdáknak a’ szüretelésre kész terméseiben vetett szép reményét semmivé téve. Közép Szolnok közgyűlése az országgyűlési tanácskozásokra October 25k ére határoztatott; ugyan az nap a’ szomszéd nemes Doboka vgyének is közgyűlése lesz. Nemes Háromszék követeivé b. Apor Józsefet és Baribha Károlyt, kik a’ múlt két országgyűlésen is képviselték, Kolozs kiváltságos városa pedig Topler Antal és Méhesi János tanácsosokat választotta. (Udvarhelyszéki követválasztó közgyűlés.) Nemes Udvarhelyszéknek folyó h . 7—dik napjain tartott követválasztási közgyűlésén b. Wesselényi Miklós, ki azonos széknek 1834 ben fényes érdeműs 1857ben is választott, de az országgyűlésére meg nem jelenhetett követe volt, most újból közegyetértéssel követnek kiállatott ki, olly határozattal, hogy megbízó ler vele küldessék kezébe, ’s óhajtott megjelenése esetére hitét a’székely nemzeti gyűlésben tegye le; mivel azonban méltán kétkedhetni, hogy a’ sok érdemű honfi szomorúan hallott betegsége vagy más körülményei miatt megjelenhessek, ezúttal is, mint 1837 ben választassék még két követ, de olly kikötéssel hogy ha Wesselényi az országgyűlésén megjelenend akkor ha a’ választott két követ közül valamellyik református lesz az, ellenesetben a’ kevesebb szózatot nyerő adja át a’ követséget a’ tisztelt bárónak.— A’szózatolásra nézt elvül tűzetett ki , hogy minden választó, legyen köteles mindhárom bevett vallásból egyet választani, kik közül a’ több szózatot, nyerő kellő — követté fog feleskelletni. A’ szózatolás eredménye ez lett: a’ r. cath. közül Szombatfalvi József 774, Ugrón Lázár 205 , a’ ref közül ifjabb gr. Bethlen János 788, alkirálybiró Cserei Elek 218, az unitar. közül alkir.biró Pálffi Elek 690, kir pénztárnok’Pokol István 225 szózatot nyertek. E’szerint ifj. gr. Bethlen János és Szombatfalvi József követeknek jeleskedettek. —■ (Marosszéki követválasztó közgyűlés.) M. Vásárhely oct. -kén. Feszült figyelemmel lépem Marosszék közgyűlési teremébe, hol az 1853. két tisztujitáskor voltama utoljára, egyikén a’ legélénkebb ’s érdekesebb gyűléseknek. Mekkora különbség az akkori és mostani gyűlés közti! Akkor Wesselényink hazánk számos derék szónokai koszorújával több ezer szabad nemes székely közti, kiknek mindenike melegen érzé a’ napi kérdések fontosságát ’s ősei vérével szerzett jogai védletére tartozó hazafi kötelességét, lelkesülten küzdenek a’ haza ’s főképp a’ szép székely nemzet egyik legdicsőbb jogáért a’ közgyűlésekeni személyes szabad szózatért, most mintegy 100 ember közepette egy pár szónok egykedvüleg rostálgatá a’ követi utasitvány egyes pontjait ’s meddő kérdéseket. Semmi öszvekötő érdek , semmi közösön védett és féltett ügy nem kapcsolá össze a’ pártokat , ha ugyan lehet közönök szó pártokról, azaz kifejlett külön színezetek elhatározott barátjairól és szentnek tartott elvek következetes számítás szerinti kivívására egyesült erőkről. Nem akarom bántani őket; vannak köztök jó fők, tiszta keblek, s egy' kettőt szónokaik közül a’ haza kedveltjei közé méltán számíthatni , de ezek lelki ereje is fel van olvadva egy úgy nevezett politicai béke vizárjában, a’jobbak magokra hagyatva vagy önként magokba vonulva együtt érző, együtt vívó bajtársak nélkül életjellelen állanak.... De térjünk a’ gyűlés tárgyaira. A’ gyűlés oct.ékén főkirálybiró hilibi mlgs Gál József úr elnöklete alatt megnyúlván, első kérdés volt: miként legczélarányosabban ’s idővesztés nélkül a’ követválasztást és utasítást véghez vinni. Az elnök javaslata volt, hogy mindkét czélra külön biztosság neveztessék, kik azonnal és egyszerre kezdjenek munkához. Hosszas és hasznotlan vita után semmi biztosság nem neveztetett, hanem egy kész utasitvány javaslat előbb végig olvastatott, ’s álal János szellemére semmi észrevétel nem tétetvén, pontonként véletett tárgyalás alá. Az első hét pont megállítása érdekkel nem bírt. A’ sik Dózsa Elek lelkes indítványára iktattatott bé, melly szerint a’ leopoldi hitlevél, mint az ország és fejedelem közti egyezmény, mellynek megtartására a’ fejedelem megszeghellenül megesküszik, minden frontjaiban megtartatása kívántatik. Sok vitatást szült a’ rendszeres biztosságok kérdése, mellyre utoljára csak az határoztatott, hogy pótló utasitvány fog a’ teendők iránt adatni. Az utasitvány többi pontja szinte lényeges vitatás nélkül ment keresztül. Od.okán inditványoztatott a’ népnevelés pártolása, de a’ szent tárgy hanyagul és személyiedéssel folyt le. Ezután szóba jött a szózatolás módja. Három és csak három szózat nyilatkozók a’ titkos szózat, mint legszabadabb választásmód mellett. Az elnök roszszallását nyilatkoztaté, a’ tiszti kar is felzudula az indítvány ellen, és az elvettetett, még pedig azért, mert practicuma lehetetlen, ’s mert a’ nyilvános szabadsága titokkal öszve férhetetlen. Végre megtörtént a’ választás, mellynek eredménye már közöltetett (Felső fejér megyei kö v e t v . l a s z t a s. ) Sz. Mártonfalva October lőkén. Felső-Fejér megyének oct. 7 - 9dik napjain tartott közgyűléséről a’ megyei nemesség eleinte átalánosan azon hiedelemben volt, hogy minden élénkség nélkül folyand, azért főként mert a’ legnagyobb rész megvanegyezve, hogy volt országgyűlési követeit újból megválaszsza , azonban October okán lálunk egy szekeret liszttel, túróval, pálinkával és isten tudja mi egyéb konyhabeliekkel megterhelve Sz. Mártonfalvára egy helyre bészállani, csak hamar egy fő és két alvezért ide i s tova futkosni, s a