Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-10-19 / 32. szám

Kolozsvárt­, 1141. ERDÉLYI Foglalat szag. (a’ lengyel királyság főitélőszéki tanácsa eltöröltetett.) Újabb tudósítások. Hirdetések. Erdély és Magyarország. (Halálozások.) Kolozsvár. T. T. Bonda Benedek kegyes iskolabeli áldozó pap, ’s a’ kié. lyceum könyv ’s kőnyomó intézete buzgó szorgalmú igazgatója od­olt. 19re viradó éjjel köz­hasznú élte 55dik évében meghalt. — Széki kerületi esperest és anyaszentegyházi közügy igazgató Török István élte 56 évé­ben, mellyek közül 27et mint széki pap, 16tot mint azon kör­nyéki esperest, 6tot mint egyházi közügy igazgató köztiszteletet és szeretetet érdemelve töltött, f. hó­rkán megholt kesergő özvegye ’s 8 árvája leirhallan siralmára. Főméltósága gróf Schönborn-Buchheim Ferencz Fülep, a’ba­jor királyi szent Hubert és a’máltai jeles rendek vitéze, — a’fran­­czia becsületlegio keresztese, cs. kir. alezredes, kamarás és va­lóságos belső titkos tanácsos, az ausztriai főherczegség örökös fő­­asztalnokja, és t. nemes Bereg vármegye örökös főispánja , folyó évi augustus 18-án életének 73-dik évében, Maidlingben Felső- Ausztriában, boldogabb életre szenderü­lt. — September 17-kén pedig meghalt főt. Sz­kai­ni , Xax. Ferencz, rozsnyói székesegy­házi tiszt, kanonok Svedlér városának plébánosa. Hagyományának két harmadrészét az úr szőlőjében kifáradt ’s méltó nyugalomra helyzett paptársainak jobb ellátására, egy harmadát pedig volt plé­bániája szegény hivei felsegélésére szánta. Nagy és válogatott könyv­tárát a’ papnevelő háznak hagyta. H­ k. (kir. kam.) Borsobányai bányanagy Szathmári Sámuel v. hu­nyadi administratornak neveztetett ki. Sieben oct. 16. Városunk tegnapi községi gyűlésében saját kívánságából nyugalomra lépett Wajda József helyébe polgármes­ternek Wolff Márton eddigi városbiró, ’s ennek helyébe tanácsos Cziegler Dániel János választattak. Sieb. Woch. Zilah. October 7-én estve a’ Szilágyság különböző vidékein irtózatos szélvész ’s­égi háború dühöngött, a’ sűrű villámlások ’s menkő hullások nappallá tevék a’ setét éjét; mindezeknél szomo­­ritóbb következései vala az ugyan akkor több helyeken hullott nagy jég, mi sok gazdáknak a’ szüretelésre kész terméseiben vetett szép reményét semmivé téve. Közép Szolnok közgyűlése az országgyűlési tanácskozásokra October 25k ére határoztatott; ugyan az nap a’ szomszéd nemes Doboka vgyének is közgyűlése lesz. Nemes Háromszék követeivé b. Apor Józsefet és Baribha Ká­rolyt, kik a’ múlt két országgyűlésen is képviselték, Kolozs ki­váltságos városa pedig Topler Antal és Méhesi János tanácsosokat választotta. (Udvarhelyszéki követválasztó közgyűlés.) Ne­mes Udvarhelyszéknek folyó h .­­ 7—dik napjain tartott követválasz­­tási közgyűlésén b. W­e­s­s­e­l­é­n­y­i Miklós, ki azon­os szék­nek 1834 ben fényes érdemű­­s 1857ben is választott, de az ország­­gyűlésére meg nem jelenhetett követe volt, most újból közegyet­értéssel követnek kiállatott ki, olly határozattal, hogy megbízó ler vele küldessék kezébe, ’s óhajtott megjelenése esetére hitét a’szé­kely nemzeti gyűlésben tegye le; mivel azonban méltán kétked­hetni, hogy a’ sok érdemű honfi szomorúan hallott betegsége vagy más körülményei miatt megjelenhessek, ezúttal is, mint 1837 ben vál­asztassék még két követ, de olly kikötéssel hogy ha Wesselé­nyi az országgyűlésén megjelenend akkor ha a’ választott két kö­vet közül valamellyik református lesz az, ellenesetben a’ kevesebb szózatot nyerő adja át a’ követséget a’ tisztelt bárónak.— A­’szó­­zatolásra nézt elvül tűzetett ki , hogy minden választó, legyen kö­teles mindhárom bevett vallásból egyet választani, kik közül a’ tö­bb szózatot, nyerő kellő — követté fog feleskelletni. A’ szózato­lás eredménye ez lett: a’ r. cath. közül Szombatfalvi József 774, Ugrón Lázár 205 , a’ ref közül ifjabb gr. Bethlen János 788, al­­királybiró Cserei Elek 218, az unitar. közül alkir.biró Pálffi Elek 690, kir pénztárnok’Pokol István 225 szózatot nyertek. E’szerint ifj. gr. Bethlen János és Szombatfalvi József követeknek jelesked­­­ettek. —■ (Marosszéki követválasztó közgyűlés.) M. Vá­sárhely oct. -kén. Feszült figyelemmel lépem Marosszék közgyű­lési teremébe, hol az 1853. két tisztujitáskor voltama utoljára, egyi­kén a’ legélénkebb ’s érdekesebb gyűléseknek. Mekkora különbség az akkori és mostani gyűlés közti! Akkor Wesselényink hazánk számos derék szónokai koszorújával több ezer szabad nemes szé­kely közti, kiknek mindenike melegen érzé a’ napi kérdések fon­tosságát ’s ősei vérével szerzett jogai védletére tartozó hazafi kö­telességét, lelkesülten küzdenek a’ haza ’s főképp a’ szép székely nemzet egyik legdicsőbb jogáért a’ közgyűlésekeni személyes sza­bad szózatért, most mintegy 100 ember közepette egy pár szó­nok egykedvüleg rostálgatá a’ követi utasitvány egyes pontjait ’s meddő kérdéseket. Semmi öszvekötő érdek , semmi közösön védett és féltett ügy nem kapcsolá össze a’ pártokat , ha ugyan lehet kö­zönök szó pártokról, azaz kifejlett külön színezetek elhatározott ba­­rátjairól és szentnek tartott elvek következetes számítás szerinti ki­vívására egyesült erőkről. Nem akarom bántani őket; vannak köz­tök jó fők, tiszta keblek, s egy' kettőt szónokaik közül a’ haza kedveltjei közé méltán számíthatni , de ezek lelki ereje is fel van olvadva egy úgy nevezett politicai béke vizárjában, a’jobbak ma­gokra hagyatva vagy önként magokba vonulva együtt érző, együtt vívó bajtársak nélkül életjellelen állanak.... De térjünk a’ gyűlés tárgyaira. A’ gyűlés oct.­ékén főkirálybiró hilibi mlgs Gál József úr elnöklete alatt megnyúlván, első kérdés volt: miként legczél­­arányosabban ’s idővesztés nélkül a’ követválasztást és utasítást vég­hez vinni. Az elnök javaslata volt, hogy mindkét czélra külön biz­tosság neveztessék, kik azonnal és egyszerre kezdjenek munkához. Hosszas és hasznotlan vita után semmi biztosság nem neveztetett, hanem egy kész utasitvány javaslat előbb végig olvastatott, ’s ála­­l János szellemére semmi észrevétel nem tétetvén, pontonként véle­­­­tett tárgyalás alá. Az első hét pont megállítása érdekkel nem bírt.­­ A’ sik Dózsa Elek lelkes indítványára iktattatott bé, melly szerint a’ leopoldi hitlevél, mint az ország és fejedelem közti egyezmény, mellynek megtartására a’ fejedelem megszeghellenül megesküszik, minden frontjaiban megtartatása kívántatik. Sok vitatást szült a’ rendszeres biztosságok kérdése, mellyre utoljára csak az határoz­­­­tatott, hogy pótló utasitvány fog a’ teendők iránt adatni. Az uta­sitvány­ többi pontja szinte lényeges vitatás nélkül ment keresztül. Od­.­okán inditványoztatott a’ népnevelés pártolása, de a’ szent tárgy hanyagul és személy­i­edéssel folyt le. Ezután szóba jött a szózatolás módja. Három és csak három szózat nyilatkozók a’ tit­kos szózat, mint legszabadabb választásmód mellett. Az elnök rosz­­szallását nyilatkoztaté, a’ tiszti kar is felzudula az indítvány ellen, és az elvettetett, még pedig azért, mert practicuma lehetetlen, ’s mert a’ nyilvános szabadság­a titokkal öszve férhetetlen. V­égre megtörtént a’ választás, mellynek eredménye már közöltetett (Felső fejér megyei k­ö v e t v . l a s z t a s. ) Sz. Márton­­falva October lőkén. Felső-Fejér megyének oct. 7 - 9dik napjain tartott közgyűléséről a’ megyei nemesség eleinte átalánosan azon hiedelemben volt, hogy minden élénkség nélkül folyand, azért fő­ként mert a’ legnagyobb rész megvan­­egyezve, hogy volt ország­­gyűlési követeit újból megválaszsza , azonban October okán lálunk egy­ szekeret liszttel, túróval, pálinkával és isten tudja mi egyéb konyhabeliekkel megterhelve Sz. Mártonfalvára egy helyre bészál­­lani, csak hamar egy fő és két alvezért ide i s tova futkosni, s a

Next