Erdélyi Híradó, 1842. április-június (27-51. szám)
1842-04-22 / 32. szám
organjával egybefonni, s melly kizár minden lehetőséget, hogy a’ küldő és követ külön szakadjon, vagy egymás ellenébe fordulhasson. Egyik állapotot szeretnénk mi ,, képviseleti törvényhozás“ formájának nevezni, ellentétül a’ nemzeti törvényhozással, miről most szólni indulunk. Egyiránt üdvös, mint nyugasztaló ellentétben áll Európa képviseleti törvényhozásával a magyarhoni rendszer, holott a’ nemzet nemcsak a' választás által gyakorolja törvényhozási hatalmát, de választottinak utasítást ad, kijelöli a’ koronként kifejlett hiányokat, az orvoslási módszert, ’s mindenkor képes önmagát törvényhozásában egészen lemásolni. Ebből következik önkényt azon szoros kapcsolat, melly a’ küldők és követek közt létez, következik a’ nemzet közvetlen törvényhozási joga, következik amaz elv, hogy a’ követség csak a’ bizodalom fenálltáig tarthat, ama jog, minden perczben megvonni a’ bizodalmát, ’s a’követséget olly keikre bízni, mellyek a’ változott viszonyokban leginkább képesek azon elveket képviselni, mellyekért történt a’ küldetés. Ezen állása a’ követnek, midőn igy küldőiben örökös támaszt fel , ’s tolok csak hitszegés rovására vállhat külön, egyfelől erőt és bátorságot ad neki a’ nehéz pályán, hol elhagyatva nem érzi magát, védi a’ kísérletek ellen, másfelől csak küldőitől függ, így biztosítva a’nemzet is, hogy saját küldöttje ellene nem fordúlhat, mert a’melly perczben érdekeivel szemközt állítná magát, azonnal határt szabna követségének ’s fölcserélné. — Mindezek mellett ki merné állítani, hogy a’ magyar országgyűlés merő viszhang, melly a’ nemzet külön vidékeiről egy terem falaiba ütközik ? A’ magyar hongyülés azzá törpülni soha sem fog, mert a’ helyhatóságok fejlődéseinek elég tág mezeje lévén, valamint ez külön fokon áll, úgy jut alkalom egyes érdeknek is saját szózatát a követkaraarába vinni, ott az szőnyegre hozathalik ugyan, ’s ez által jár az országgyűlés, irányt mutatva, a’nemzet előtt, de utasítási rendszerünknél fogva mindaddig törvénynyé nem válik, mig a nemzet által egyes hatóságaiban megvitatva el nem fogadtatik. A’ hongyűlés tehát munkálatai ’s vitatkozásai által előkészíti ugyan a’ helyhatóságokban a’ kifejlődést, de a’ törvényre az anyagot onnan meríti, ’s ez által a’nemzet akarata ellenére törvény nem is alakulhat. Kovács bajaid ( Császár-születési ünnep.) Folyó hó 1éke , mint legkegyelmesebb uralkodónk születésnapja, kinek uralkodása a’ magyar évrajzokban emlékezetes betűkkel van följegyezve, fövárosunkban megünnepeltetett. Az országos Kir. és RR. országos elnök b. Kemény Ferencz 6 nmlga, a’ kn. főkormány kormányzó gr. Teleki József ő nmlga, a’ kir. tábla elnök Daniel Elek ő mlga, a’ katonaság brigadás Stahel O mlga vezérlete alatt, úgy a’ vármegyei, városi tiszthatóságok, a’ különböző vallású papság, ’s oskolai elöljáróságok kir. biztos b. Jósika János ő nmlgánál kijelentették legkegyelmesebb fejedelmünk iránti jobbágyi hódolatjokat ’s őszinte hálaérzelmeiket, mit is a’ kir. biztos úr ő nmlga elfogadott ’s azoknak kegy. fejedelmünk kir. széke éleibe juttatását ígérni méltóztatott. Innen főkormányzónk ő amaga vezérlete alatt minden rendűek a’ piaczi nagy templomba mentek , hol valamint minden más templomokban is ő felsége életéért, hosszas, boldog és boldogító uralkodásáért buzgó isteni tisztelet tartatott. A’ katonaság és hangászkar tisztelgő sorokban volt kiállítva , ’s zenével, lődözéssel és katonai gyakorlatokkal lisztelkedtek. Királyi biztos ő amlga fényes asztalt adott, hol taraczkdurrogások közt vidám poharak ürittettek ő felségéért ’s az egész uralkodó házért. Kőkormányzó őnmagánál pompás estvély és tánczos mulatság volt. — Ezen örömnapot megelőzött estvén az egész város ki volt világítva. (Belsőszolnoki közgyűlés. Folytatás.) A’ másodnapi ülést Rácz István beszéde kezdé meg. Előbocsátva, hogy szónoki tehetséggel nem bírván , kénytelen írásból beszélni, elkezdé „doctu i opus“ját a’ követek ellen; t. i. miért elegyedtek magok és engedték az országgyűlését is juris publici kérdésekbe elegyedni? Miért engedtek fundamentalis törvényeket kérdés alá hozatni? Miért engedték bármálly tárgyba elegyedni az adó kérdése ellátása elött? Miért nem mondták ki, hogy az 179ldiki 12 art. homályos, rossz és magyarázandó? Miért kértek a’ liszt választás körül pótlék utasítást ? És mindezekről kimondá, hogy tiszta utasításuk ellenére. Ezekről átment a’ szóló a' lisztválasztás tervébe. Az 185 dikt, úgy a’ jelen országgyűlésre is megerősítve leküldött 181 beli 4 dikt. czikkről azt mondá, hogy az nem egyéb, mint magyarországi unió, melly ellen hosszas dissertatioba bocsátkozva , elnondá mindazt, mit commassalio, váltójog, urbér, felsőtábla, magnásság, ősiség eltörlése , házi adó ellen helytelen és rossz anyát mondhat valaki, s mind ezt a gyűlés nagy többsége helyeslé. Utána szót véve Veér Farkas, ’s előmondá , mikép köteleségének ismeri küldőinek számolni, ’s a’ mellett hogy ezt teljesíti, nem teheti, hogy az előtte szólónak olly modorban, miilyenre beszéde által jogosítottnak érzi magát, ne feleljen. Nem tudá: vádjait dolog, törvény, alkotvány, országgyűlési folyamat ’stb. körűid ismeretlenségnek vagy rossz akaratnak tulajdonítsa-e? ’s bajosnak tartva e’ két erény közti határvonalat elhúzni, kénytelen mind kettőt eredményül vonni ki. Felszólítá a’ szónokot a’ juris publici kérdések értelmét kifejteni, ’s kiszabni a’ tárgyakat, mellyekkel — ha nem ezekkel—foglalkoznia kell egy országgyűlésnek. Kérte elősorolni a’ fundamentalis törvényeket. Hivatkozott utasítványa mindezen tárgyak körűlli tiszta pontjaira. Felfetté, hogy bár a’vád csak a’ követek ellen tétetett, de csak őt érdekelheti, mivel követtársa egész országgyűlés alatt csak kétszer nyilatkozott; akkor is: miként? azt kiki tudhatja hiteles adatokból. E’ felelet közben a’ doctum obus declamatora’ elvbarátai és párthívei a’sajnálkozás kitűnő jelei mellett sem folythaták el nevetségüket; de a’ követ feleletét mint küldők és számvevők még sem pártolák. Egy hang sem menté a’ ferde vádlót. Ezek után a’ bizottmány adá elő véleményét. A’ követ által javaslott pótlékutasítványt elvetek kurtán okok nélkül. Átmentek az utasítvány pontjai körül javasloti módosításokra. Hlvek voltak: alapos törvények változtatásába ne elegyedjenek ; olly tárgyakhoz, mellyekben sem jó, sem rossz törvény nincs, jpótlék utasítvány—kérés nélkül ne szóljanak. Eleget fejtegeté a’főispán , hogy e’pontoknak nincs értelme, mert noha értelme földtmagok a' választmány tagjai is öszvebonyolodtak , a’ Rt. még sem akarák elvetni, mig a’követ fel nem szólítá, hogy mit önmagok sem értenek , mikép kívánják teljesítését ? ’s mig ki nem mondá , hogy illy értelem nélküli pontok teljesítését el nem vállalhatja. Ekkor nagy nehezen elállottak. A’ tisztválasztás iránt az anyautasítvány főpontja volt, hogy az országos választás alá tartozó hivatalok némi kivétellel a’ megyei hivatalok szabad és megerősítés nélküli tételével cseréltessenek ki. Ha ezen át nem mehetne, akkor olly választási törvényt eszközöljenek , miszerint megerősítés alá mentéi kevesebb, vagy ha lehet, egy megyei választás se terjesztessék. Ezen elvei a’ választmány elvetve, csaknem utolsó szóig elhatározott pontokat javasla. Izzasztó munkába kerüle a’ főispán és követnek megértetni a’ semmit érteni nem akarókkal, hogy illy betűig kiszabott utasítás mellett megyéjüket szózat nélkűl hagyják, miután a’ javaslat fontjai a’ már megállatiodott országgyűlési előleges gyűlések nézetével merőben ellenkezők, ’s a’ mellett hogy az sem derék, ez még sokkal ártalmasabb. Sikerűlt végre nagy kínnal a’régi pontot megtartani, mire főleg az birá a’ Béket, hogy a’ követ előadása szerint azon utasítási javaslat úgy sem menne ki, másfelől a’ kővel azon kijelentése, hogy utasítása nyomán eddig tett nyilatkozatait egy párt kedvéért sem fogja meghamisítani. —Az urbér ügyében némi előleges jogengedmények valának az anyautasítványban , ’s ezek közt a’ robota feletti szabad egyezkedhetés , sőt örök megválthat’ a polgári jogokkal felruháztatás. A’ pártfőnök e’ pontot egyenest megtámadni átullá, mivel az utasítvány készítő közgyűlésen még alkotmányi jogokat is javaslott volt, csupán egy záradékot javasla, melly közvetőleg az egész pontot megváltoztak: t. i. ezen engedmények a’ fenálló törvények értelmében adassanak meg. Diában fejté fel a’ követ, hogy ennek így nincs értelme, mert a’ fenálló törvények többnyire ezen engedmények ellen szólanak, azért vagy hagyják az utasítványt tisztán, ha engedni akarnak , vagy vessék el , ha nem. Illában követelt el mindent a főispán , a’ pont elfogadtatott. És ezután jött a végfront, miből az előbbi f font határozatlanságát mint látszék, magyarázni leietett. i. a’ követek minden tárgyban nyilatkozzanak, mégpedig nemcsak röviden elősorolva utasítványok pontjait, hanem motiválva, továbbá a’ követi testület érdekeinek minden hatásától vonják el magokat, az ellen mindig, mikor alkalom nyílik, tegyenek óvást,’s ezen elvet lelkiismeretesen, minden magános érdek mellőzésével kövessék. Ezen pont előterjesztése után felszólítá a követ a liliket, hogy vennék komoly fontolás alá, s ha megállapodtak , hallgatnák meg az ő véleményét is. A’ derék főispán itt sem mulaszta el semmit e’ isont kihagyására bírni a Béket. De a bizottmány vedte ’s ellene egy hang sem volt. Ekkor szólt a kővel, s feltétté, hogy miután bizonyos tudata szerint követte választatása után egy párt