Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)

1843-05-26 / 42. szám

Ül 43. I*éiitekiiiiij.3f>« 1§48, E IiéFSSSll§l F m Si IIЖ W Ä N a' közeledő isj félévre. 1, ni nem­zet ’s lobi* nemzetiségével; annyi bevett ’s nem vett vallással; különbeni megyei, széki, vidéki, városi és laksás- erdelyhen­i.*_­égcl. a, maeryai'föld aristocratismusával, a' nékelység ősszabadságával, a’ szász.ság polgárviszonyaival az érdekletek olly helyi hatosag­ szó ■ . ’ ‘ alladalom sem. Míg minden az­ élet elevenségének indul, mennyire bírta mindig előre törekvő fáradozásunk tarkaságát tűnte* l■ ’ Visszatükrözni lapjainkban a’ figy. olvasat illeti a‘ bírálat. Mi némi öntudattal utaljuk pártfogóink figyelmét a' le­annyi erdekfeiut /( 1 ^ i g el)böl Kívánjuk királtatni törekvésünket jövendőre is, mellyel meg nem szi­nőleg azon munkajunk, folyt es mostani idő egyb­e. , küzdletét s minél inkább közönséges erdeiét hirlalívÁ váljanak, hogy lapjainkban mimen bon f­odu­lat be. Erdélyben a’ letört országgyűlés fáradalmaitól pihenésre tért erők, a’ helyhatóságok kö­., м"“,е'1° «Melem­wndik egyes testületekben a’ nemzet életét. »artarlionnak életfontosságú országgyűlésé­rébe vonulnak, es loke st­e’ lusiban minden jó polgár a’ testvérben minden ügyeit ugya azonositja a mienkkel, de mertlat­megnyill. Mi nen .. .n „den mozdultva reánk közvetlen hat, és naponkint mindinkább hatni fog; ez okból mindent megtettünk, hogy a p.k, hogy a testve­tétemén­yeiről szinte olly terjedelmes ’s gyorS tudósítást vehessenek olvasóink , mint a pesti lapokból. ,UafSS^i BÍSÍHt eddig* E,'d- IJb-adóra heten kink 5 ,v 4 for. pp.­­ Vasarnap» Upaggal betel,Lilit 1 ,v 5 for. 12 kr. Vf. Vasárnapi Újság dija 1 for. 30 kr. pp. __ _____ ____ JFos^Bíilftt. E­r­d­­e I­t é­s Magyarország. Kine­vezések ’sat. Vezérczikk. Kolozsvári napló. Figyelmez­tetés. Melitonfil­ván (gyíilcsi ebéd­ek. ) Diviahó (mák társulat, népiskolára adakozások. ) Iitt lapvilág. Ma­gyarhoni d . I­g­e­n : Országgyűlés. Pozsonyi hírek. Fehér megyében (tisztválasztási gyászos nap.) Zem­­pdén ( követutasitás közteher viselési tok Intelben. ) Gö­­mör (a’ követeknek nincs credentionalisok.) Követ­választás. Külföld: Oláhország. Magli. Anglia Szervin. H­i­rdete­sek. ERDELY ей тли­­ лишь Kinevezései*. Az erdélyi m­agi­­­ rokom­ányszék méltóztatott a’ jegyzőkönyvi hivatalnál aligtatónak, lajstrom ’s levéltár hi­vatali aligazgató déésfalvi Pataki Józsefet, ennek helyébe aligazgatóvá laistromzó altorjai Mi­ke Sándort, ’s laistromzóvá kormányszéki r.­irnokgskorei В­о é­r Lajost kinevezni* K F/F fiaiJEK­JET ü­gydifiin­yírre méltói SS: К с*лiкк. Két újab fölmerült jelenetről szólánk lap; f­áink utolsó előtti számában , jelenetekről, mely­­lyek figyelmünket igénylik , mert mint elmon­dok, a’ mozgalom ösztöne egyik társnemzet kebelében tévesztve a’ helyes irányt, tévuta­­kon készit bonyolodásokat, miből ezernyi za­var fakadozhat. A’ szászvárosi eseményeket egyelőre nem méltató a’ közönség azon figyelemre , mellyet igényelnek. Mind az, mi puszta esemény gya­nánt hozzánk s általunk a’ közönség ek­be el­jutott, csak homályos sejtelmeket ébreszthete azon irányok felől, mellyek már most német laptársaink által kifejtve teljes tisztaságban mu­tatkoznak. És miután német laptársaink egész munkássága e­ térre vonult, miután azon la­pok hasábai egészen új doctrin­áknak nyiltak meg, miután esetesen egy térre"— értjük a szász székeket— szorult három külön népfaj nemcsak nemzetiségi , de politicai kölcsönös viszonyai bonyolodásnak indultak, felednők hivatásunk kötelességeit, ha hallgatag néznek el, mi szemeink előtt történik. Állítsuk azért a’ dolgokat tisztába , úgy is a’ sajtó rendelte­tése világosságba­ helyezni a’ tért­ eszméket ébreszteni ’s ez által kimutatni legalább az i­­rányt azok figyelmének, kik hivatva vannak megoldani a’ felmerülő kérdéseket. Egy éve letelt már, hogy német laptár­saink lankadatlan ijesztgetéssel zaklatják felei­ket a' ,m a g у а г о m a n i a‘ ’s azon irtó had felett, mellyel a’ magyarság minden hazája ke­belében létező nemzetiségek ellen indított vol­­na. Épp ok­­ türelemmel fejtegetők mi, mikép egy rendeltetésű nemzetiségek egymás elleni zaklatása a' legszerencsétlenebb merény; altkép e törekvésben éppen bizonyosabban veszély­lyeztetik a’ féltett kincset ’s tudva vagy tudat­lan mélyebben fekvő érdekek elősegéllésére szolgálnak eszközül, még pedig olly érdekek­nek , melly mindnyájunkat egy iránt fenyeget, m­ellytől vagy együtt menekszünk , vagy együtt tiportatunk el. Illy meggyőződés mellett mél­tán kérdhetjük, ki idézte elő Erdélyben a’ nyelvtusát? De adatokat kérünk , mert hiában declamáltak uraim ellenünk, mutassatok lap­jainkból tényeket bizonyításul. Mig ezt bevár­nak legyen néhány sor leszámításnak szánva , mielőtt 3viték­ ¥11 i¡1.ги„11/,| fölfog^“ *»• ujabb törekvésekről szólnánk ’s kimutatnák a’ mozgalom progressiv haladását ’s komolyabb szik­ét lapjaitokban. Hogy a’ magyar nyelv ügye a­ lefolyt or­szággyűlésünkön mulhatlak­ előkerül, azt velünk mindenki tudta. És midőn feladatunk vala már már a’ cselekvés óráiban eszmék ébresztése ál­tal pótolni némileg az elhanyatlolt idők mu­lasztásait, szólnunk kell vala a’ nyelvügyről megelőzőleg. ..s m­i ezt nem­ tevők. Nem pe­dig azon egyszerű okból, mert Erdélyben nyelvünk ügyét, melly minden viszonyokon keresztül e’ hon legmagasb köreiben is foly­vást megtartá előjogát, annyira a’ nemzet ke­belében gyökerezettnek ismertük , hogy figyel­münket inkább más kérdéseknek szentelek; hol biztatásoknak, fejtegetéseknek nagyobb szük­ségét hittük. A’ nyelvügy országgyülésileg tár­­gyaltatéki Mi folyvást hallgatunk. Első beleszó­lásunk azon időben történt, midőn német lap­társaink túlcsapongva azon korlátokon, mely­­lyen till két nemzetiség testvén egyetértése 's nyugodalma fen nem állhat, nyilván kihívólag léptek fel. És szóltunk ekkor hibáztatólag fő­leg azokhoz, kik hazánkban a német sajtot kezelik ’s kik a’ munka drága idején szeren­csétlen irányban zaklatak fel a szenvedélyeket önfeleiknél. Kérdhetnek pedig komolyan , mu­tassanak bár; egy szót az országos naplóban vagy mutassanak egy szócskát lapjainkban melly által a szász nemzetiség messziről is fe­nyegettetnek. Közelebbről is a szűnni nem a­karó zaj miatt párhuzamot vontunk Magyar hon nyelvügyi törvényei ’s az erdélyi ország­gyűlés e’ tárgybani törvényjavaslatai közt és a’ könyenhivők nyugasztalására, higgadtabb vérű­eknek megfontolásul kimutatok, mennyin valós volt országgyűlésünkön a’ magyarság, melly annak mélk részét teszi, messziről is okot dmi a szász nemzetiség felzaklatására. Mindezek ellenére mik történtek a’ múlt Országgyűlés végnapjaiban , mindenki tudja. Mi óvakodunk emlékeket megnyitni, mellyeknek keserüségben diját már lefizette a’ nemzet. Az­­óta a’ magyarság üdülést keresve hanyatló re­­ményeinek, a’ hatósági élet gondjaihoz tért ússza. Sem helye sem ideje nem levén, ilge­­na sincs egyik magyar és székely hatóság­­ban ollyszerű törekvésnek, melly a’ folyto­nos nyelvizgatást a’ szász lapok részéről csak menthetné is. rZooLutii.. rioouk. iUik­ mit tesznek a né­m­et lapok? Nem akarjuk felszárallni hibául mindazon pattogásokat, mikkel az országgyű­lés eloszlása után jó ideig e’ lapok elárasztva valának, a' kiállott borzasztó harezról ’s an­nak dicsőségeiről, a’ veszélyekről ’s diadalról, mert mindezek valóban ama hires hét hős nyul­­vadászatához hasonlók, egyiránt méltók eposz föllengzésre. Nem akarjuk szinte feltudni az annyiszor ’s annyi alakban föltűnő jeleneteket, mellyekben magyarság elleni izgatottság vala a’ mozgató erő. Am lakmározzék, poharaz­­zék, tánczoljon, világitsa kiki ablakát szaba­don; ezek ártatlan mulatságok magokban, no­ha illyszerüekben is fekszik sok tekintetben ki­hívó, keserítő, legalább idegenitő irány. Még azt is mellőzni akarjuk, miszerint a’ Siebenb. VV­ochenblatt 291k számában annyira­­megy a’ buzgóság, hogy a’ magyarkák ellen is hadüze­net történik és követeltetik a’ szász nemzeti gyűléstől, hogy az mulhatlan rendelkezzék nemzeti öltözetről, mert úgymond „nem fontosságnélküli (csak fontolásnélküli) kérdés mostani nehéz időben, hogy nemzetisé­g­üinket támadások el­le­n bizt­o­sits­uk valljon magyar­iát vagy franczia frakkot ölt-e magára a’ szász hivatalnok?“ „Megfon­tolták-e a’ kerületi községek az indítványba hozott nemzeti öltözet ügyét ’s adtak-e irán­ta kellő utasítványt?“ Mind ezekről hallgatni akarunk , mert miattunk minden hajszál elván­dorolhat a’ buzgók fejéről, hogy a’ néhai pa­rókáknak helyt adjon, sáros városaink utczái­­ban ússzék bár ki is miattunk czipőben, rak­jon öltönyére tányérgombokat, czipőjére ma­­zsás csatlokat, oldalára ölnyi gyikleset, fejére akar tizszögü füveget. Az nekünk mindegy. Szólunk két jelenetről, mellyben régi dolog

Next