Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-05-26 / 42. szám
Ül 43. I*éiitekiiiiij.3f>« 1§48, E IiéFSSSll§l F m Si IIЖ W Ä N a' közeledő isj félévre. 1, ni nemzet ’s lobi* nemzetiségével; annyi bevett ’s nem vett vallással; különbeni megyei, széki, vidéki, városi és laksás- erdelyheni.*_égcl. a, maeryai'föld aristocratismusával, a' nékelység ősszabadságával, a’ szász.ság polgárviszonyaival az érdekletek olly helyi hatosag szó ■ . ’ ‘ alladalom sem. Míg minden az élet elevenségének indul, mennyire bírta mindig előre törekvő fáradozásunk tarkaságát tűnte* l■ ’ Visszatükrözni lapjainkban a’ figy. olvasat illeti a‘ bírálat. Mi némi öntudattal utaljuk pártfogóink figyelmét a' leannyi erdekfeiut /( 1 ^ i g el)böl Kívánjuk királtatni törekvésünket jövendőre is, mellyel meg nem szinőleg azon munkajunk, folyt es mostani idő egybe. , küzdletét s minél inkább közönséges erdeiét hirlalívÁ váljanak, hogy lapjainkban mimen bon fodulat be. Erdélyben a’ letört országgyűlés fáradalmaitól pihenésre tért erők, a’ helyhatóságok kö., м"“,е'1° «Melemwndik egyes testületekben a’ nemzet életét. »artarlionnak életfontosságú országgyűlésérébe vonulnak, es loke ste’ lusiban minden jó polgár a’ testvérben minden ügyeit ugya azonositja a mienkkel, de mertlatmegnyill. Mi nen .. .n „den mozdultva reánk közvetlen hat, és naponkint mindinkább hatni fog; ez okból mindent megtettünk, hogy a p.k, hogy a testvetéteményeiről szinte olly terjedelmes ’s gyorS tudósítást vehessenek olvasóink , mint a pesti lapokból. ,UafSS^i BÍSÍHt eddig* E,'d- IJb-adóra heten kink 5 ,v 4 for. pp. Vasarnap» Upaggal betel,Lilit 1 ,v 5 for. 12 kr. Vf. Vasárnapi Újság dija 1 for. 30 kr. pp. __ _____ ____ JFos^Bíilftt. Erde It és Magyarország. Kinevezések ’sat. Vezérczikk. Kolozsvári napló. Figyelmeztetés. Melitonfilván (gyíilcsi ebédek. ) Diviahó (mák társulat, népiskolára adakozások. ) Iitt lapvilág. Magyarhoni d . Igen : Országgyűlés. Pozsonyi hírek. Fehér megyében (tisztválasztási gyászos nap.) Zempdén ( követutasitás közteher viselési tok Intelben. ) Gömör (a’ követeknek nincs credentionalisok.) Követválasztás. Külföld: Oláhország. Magli. Anglia Szervin. Hirdetesek. ERDELY ей тли лишь Kinevezései*. Az erdélyi magi rokományszék méltóztatott a’ jegyzőkönyvi hivatalnál aligtatónak, lajstrom ’s levéltár hivatali aligazgató déésfalvi Pataki Józsefet, ennek helyébe aligazgatóvá laistromzó altorjai Mike Sándort, ’s laistromzóvá kormányszéki r.irnokgskorei Во ér Lajost kinevezni* K F/F fiaiJEKJET ügydifiinyírre méltói SS: К с*лiкк. Két újab fölmerült jelenetről szólánk lap; fáink utolsó előtti számában , jelenetekről, melylyek figyelmünket igénylik , mert mint elmondok, a’ mozgalom ösztöne egyik társnemzet kebelében tévesztve a’ helyes irányt, tévutakon készit bonyolodásokat, miből ezernyi zavar fakadozhat. A’ szászvárosi eseményeket egyelőre nem méltató a’ közönség azon figyelemre , mellyet igényelnek. Mind az, mi puszta esemény gyanánt hozzánk s általunk a’ közönség ekbe eljutott, csak homályos sejtelmeket ébreszthete azon irányok felől, mellyek már most német laptársaink által kifejtve teljes tisztaságban mutatkoznak. És miután német laptársaink egész munkássága e térre vonult, miután azon lapok hasábai egészen új doctrináknak nyiltak meg, miután esetesen egy térre"— értjük a szász székeket— szorult három külön népfaj nemcsak nemzetiségi , de politicai kölcsönös viszonyai bonyolodásnak indultak, felednők hivatásunk kötelességeit, ha hallgatag néznek el, mi szemeink előtt történik. Állítsuk azért a’ dolgokat tisztába , úgy is a’ sajtó rendeltetése világosságba helyezni a’ tért eszméket ébreszteni ’s ez által kimutatni legalább az irányt azok figyelmének, kik hivatva vannak megoldani a’ felmerülő kérdéseket. Egy éve letelt már, hogy német laptársaink lankadatlan ijesztgetéssel zaklatják feleiket a' ,m a g у а г о m a n i a‘ ’s azon irtó had felett, mellyel a’ magyarság minden hazája kebelében létező nemzetiségek ellen indított volna. Épp ok türelemmel fejtegetők mi, mikép egy rendeltetésű nemzetiségek egymás elleni zaklatása a' legszerencsétlenebb merény; altkép e törekvésben éppen bizonyosabban veszélylyeztetik a’ féltett kincset ’s tudva vagy tudatlan mélyebben fekvő érdekek elősegéllésére szolgálnak eszközül, még pedig olly érdekeknek , melly mindnyájunkat egy iránt fenyeget, mellytől vagy együtt menekszünk , vagy együtt tiportatunk el. Illy meggyőződés mellett méltán kérdhetjük, ki idézte elő Erdélyben a’ nyelvtusát? De adatokat kérünk , mert hiában declamáltak uraim ellenünk, mutassatok lapjainkból tényeket bizonyításul. Mig ezt bevárnak legyen néhány sor leszámításnak szánva , mielőtt 3viték ¥11 i¡1.ги„11/,| fölfog^“ *»• ujabb törekvésekről szólnánk ’s kimutatnák a’ mozgalom progressiv haladását ’s komolyabb szikét lapjaitokban. Hogy a’ magyar nyelv ügye a lefolyt országgyűlésünkön mulhatlak előkerül, azt velünk mindenki tudta. És midőn feladatunk vala már már a’ cselekvés óráiban eszmék ébresztése által pótolni némileg az elhanyatlolt idők mulasztásait, szólnunk kell vala a’ nyelvügyről megelőzőleg. ..s mi ezt nem tevők. Nem pedig azon egyszerű okból, mert Erdélyben nyelvünk ügyét, melly minden viszonyokon keresztül e’ hon legmagasb köreiben is folyvást megtartá előjogát, annyira a’ nemzet kebelében gyökerezettnek ismertük , hogy figyelmünket inkább más kérdéseknek szentelek; hol biztatásoknak, fejtegetéseknek nagyobb szükségét hittük. A’ nyelvügy országgyülésileg tárgyaltatéki Mi folyvást hallgatunk. Első beleszólásunk azon időben történt, midőn német laptársaink túlcsapongva azon korlátokon, melylyen till két nemzetiség testvén egyetértése 's nyugodalma fen nem állhat, nyilván kihívólag léptek fel. És szóltunk ekkor hibáztatólag főleg azokhoz, kik hazánkban a német sajtot kezelik ’s kik a’ munka drága idején szerencsétlen irányban zaklatak fel a szenvedélyeket önfeleiknél. Kérdhetnek pedig komolyan , mutassanak bár; egy szót az országos naplóban vagy mutassanak egy szócskát lapjainkban melly által a szász nemzetiség messziről is fenyegettetnek. Közelebbről is a szűnni nem akaró zaj miatt párhuzamot vontunk Magyar hon nyelvügyi törvényei ’s az erdélyi országgyűlés e’ tárgybani törvényjavaslatai közt és a’ könyenhivők nyugasztalására, higgadtabb vérűeknek megfontolásul kimutatok, mennyin valós volt országgyűlésünkön a’ magyarság, melly annak mélk részét teszi, messziről is okot dmi a szász nemzetiség felzaklatására. Mindezek ellenére mik történtek a’ múlt Országgyűlés végnapjaiban , mindenki tudja. Mi óvakodunk emlékeket megnyitni, mellyeknek keserüségben diját már lefizette a’ nemzet. Azóta a’ magyarság üdülést keresve hanyatló reményeinek, a’ hatósági élet gondjaihoz tért ússza. Sem helye sem ideje nem levén, ilgena sincs egyik magyar és székely hatóságban ollyszerű törekvésnek, melly a’ folytonos nyelvizgatást a’ szász lapok részéről csak menthetné is. rZooLutii.. rioouk. iUik mit tesznek a német lapok? Nem akarjuk felszárallni hibául mindazon pattogásokat, mikkel az országgyűlés eloszlása után jó ideig e’ lapok elárasztva valának, a' kiállott borzasztó harezról ’s annak dicsőségeiről, a’ veszélyekről ’s diadalról, mert mindezek valóban ama hires hét hős nyulvadászatához hasonlók, egyiránt méltók eposz föllengzésre. Nem akarjuk szinte feltudni az annyiszor ’s annyi alakban föltűnő jeleneteket, mellyekben magyarság elleni izgatottság vala a’ mozgató erő. Am lakmározzék, poharazzék, tánczoljon, világitsa kiki ablakát szabadon; ezek ártatlan mulatságok magokban, noha illyszerüekben is fekszik sok tekintetben kihívó, keserítő, legalább idegenitő irány. Még azt is mellőzni akarjuk, miszerint a’ Siebenb. VVochenblatt 291k számában annyiramegy a’ buzgóság, hogy a’ magyarkák ellen is hadüzenet történik és követeltetik a’ szász nemzeti gyűléstől, hogy az mulhatlan rendelkezzék nemzeti öltözetről, mert úgymond „nem fontosságnélküli (csak fontolásnélküli) kérdés mostani nehéz időben, hogy nemzetiségüinket támadások ellen biztositsuk valljon magyariát vagy franczia frakkot ölt-e magára a’ szász hivatalnok?“ „Megfontolták-e a’ kerületi községek az indítványba hozott nemzeti öltözet ügyét ’s adtak-e iránta kellő utasítványt?“ Mind ezekről hallgatni akarunk , mert miattunk minden hajszál elvándorolhat a’ buzgók fejéről, hogy a’ néhai parókáknak helyt adjon, sáros városaink utczáiban ússzék bár ki is miattunk czipőben, rakjon öltönyére tányérgombokat, czipőjére mazsás csatlokat, oldalára ölnyi gyikleset, fejére akar tizszögü füveget. Az nekünk mindegy. Szólunk két jelenetről, mellyben régi dolog